A k

1
A közoktatás minoségének európai dimenziója
ORSZÁGOS MUVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINOSÉGFEJLESZTÉSI
KONFERENCIA BUDAPEST
TARR Dániel
2001. február 23.
2
Az Oktatás Minosége- határozatok -

• CEE egyezmény 149. Cikkely
• Maastrichti Szerzodés 126. 127. Paragrafus
• 1995-97 SOCRATES Program
• 1997 EU elozetes tervezet az iskolai oktatás
  minoségének kiértékelésérol
• 1998 EU eloterjesztés a felsooktatás
  minoség-biztosításának európai együttmuködésérol
• 1999 EU eloterjesztés az iskolai oktatás
  minoségének kiértékelésérol

Lásd EC The Quality of Education
1998 European cooperation in quality evaluation
in school education 1999 Recommendation on the
Evaluation of Quality in School Education
3
- Alapelvek -
Az Oktatás Minosége

• A minoség és a standard relatív az oktatás
  célja és a tantárgyak jelentosége is relatív
• A minoségi oktatás mindenki számára elérhetoen
  egy átfogó tudást kell hogy adjon és a munkába
  való átmenetet kell hogy segítse
• A minoségi oktatás egy tanár-diák együttmuködést
  jelent, de végso soron a diákok érdekeit kell
  hogy szolgálja
• A minoségellenorzésnek mindig az oktatás és
  tanulás minoségének jobbítását kell szolgálnia
• A külso és belso ellenorzésnek és értékelésnek
  egymást kell szolgálnia

4
A célokat alakító legfontosabb tényezok
Az Oktatás Minosége

• Globális verseny és függoség, tömegkultúra
• Az oktatás és a gazdaság illetve az oktatás és a
  társadalom közötti kapcsolat felismerése
• A változás menedzsmentje, alkalmazkodás,
  adaptáció
• A demográfiai csökkenés oktatási expanzió
• verseny a diákokért, korai szelekció
• esélyteremto közoktatás, folytonos képzés
• lifelong learning
• Az oktatásfinanszírozás csökkeno források
• számonkérhetoség, csökkeno finanszírozás- hatások
  a szolgáltatások színvonalára fund raising
• Decentralizáció
• intézményi autonómia - a társadalmi partnerek
  nagyobb involválása - elszámoltathatóság
• A munkaero nemzetközi mobilitása
• végzettségek kölcsönös elismerése, szakképzési
  sztenderdek

5
Minoség értékelés és Minoség fejlesztés(Quality
Assessment Quality Developement)
Az Oktatás Minosége

• A minoség fogalmának definíciója
• A jelenlegi helyzet pontos felmérése
• A megfelelo értékelés elkészítése a jelenlegi
  helyzet és a kívánt minoség közti különbségekrol
• Megtervezni és végrehajtani azokat a lépéseket,
  melyek változtatnak a ketto viszonyán
• A minoség értékelésnek és minoség fejlesztésnek
  mindig az adott iskolához kell igazodnia

1997 Athén konferencia Trends in Evaluation of
Education Systems School (Self-) Evaluation and
Decentralization
6
A Minoség értékelés és Minoség fejlesztés
Funkciója
Az Oktatás Minosége

• Irányítás A kapott adatok elemzésével,
  korrekciós és fejlesztési stratégiai irányítást
  jelent.
• Ellenorzés A kapott adatok elemzésével az egeyes
  alrendszerek jogi és minoségi standardok szerinti
  ellenorzését jelenti.
• Ösztönzés A minoségi fejlesztési tervek és azok
  megvalósítási folyamataihoz nyújtott segítséget
  jelenti.
• Elszámol(tat)hatóság A minoség értékelés
  eredményei a reformok elokészítéséhez és a
  készletek felhasználásához ad mutatókat.
• Arculat kialakítás A minoség értékelési
  rendszerek segítik a nagyközönséggel való
  kapcsolatokat mutatják az iskolák minoségét.

1997 Athén konferencia Trends in Evaluation of
Education Systems School (Self-) Evaluation and
Decentralization
7
- Fobb Programok -
Az Oktatás Minosége

1. Újító megközelítések az iskolai értékelésben
   (INAP)
2. Az oktatási szakismeretek minoségének javítása
   egy európai értékelési rendszer kidolgozásával
3. Minoség és Értékelés a középiskolai oktatásban
4. Az iskolák (ön)értékelése és decentralizálása
5. Az iskola mint Tanuló Szervezet (Learning
   Organisation)
6. A tanárok bevonása az iskola minoségének
   kiértékelésébe
7. A középiskolai tanulók bevonása az iskola
   minoségi értékelésébe
8. A szülok részvétele az iskolákban (PALS)
9. A tanulás minoségének javítása a tantermen kívül
10. Társulások és együttmuködések az iskolai oktatás
    minoségének javítása érdekében

Lásd EC The Quality of School Education
1995-97 SOCRATES Program Chapter III. Action
3.1 1999 Recommendation on the Evaluation of
Quality in School Education
8
Újító megközelítések az iskolai értékelésben
Az Oktatás Minosége - Programok 1. -

• Az EU régióra kiterjedo egységes értékelés
  konceptuális kereteinek meghatározása
• Az egyes országok különbözo értékelési
  szempontjainak összevetése
• A hasonlóságokból és különbségekbol adódó új
  szempontok érvényesítése
• Példaértéku értékelési modellek kialakítása és
  tesztelése

1998-99 SOCRATES Program Chapter III. Action
3.1 (Project 14.) Universidad Nacional de
Educación a Distancia (UNED)
9
Az oktatási szakismeretek minoségének javítása
Az Oktatás Minosége - Programok 2. -
(európai értékelési rendszer)

• A jelenlegi szak-akkreditációs rendszerek
  összehasonlító elemzése
• Az európai diákok tanár-értékelési szempontjainak
  összehasonlító elemzése
• A hangsúly nem a szakképzettségen hanem az
  oktatási készségen van
• Általános mérési szempontok a készségek
  mérésére, melyet a tanár osztálytermen belüli
  viselkedése-ként definiálhatunk
• A tanárok nagyobb európai mobilitásának segítése
• Az európai oktatás javításának segítése

1998-2000 SOCRATES Program Chapter III. Action
3.1 (Project 30.) Department of Applied
Education, IPP Universitetet i Bergen
10
Minoség és Értékelés a középiskolai oktatásban
Az Oktatás Minosége - Programok 3. -

• Az érettségit adó középiskolák és az érettségit
  nem adó középiskolák oktatási mutatóinak
  összehasonlítása
• Az egyes tantárgyak tartalmi és módszertani
  összehasonlítása
• A tanterv lefedettség összehasonlítása
• Az iskolát végzett diákok összehasonlítása
  (osztályzatok, végzettség, sikeres
  továbbtanulás, nemek szerinti eloszlás és
  területi eloszlás szerint is)
• Az EU / EEA értékelési tendenciák összehasonlítása

1996-98 SOCRATES Program Chapter III. Action
3.1 (Project 3.) Center for Educational Research,
London School of Economics
11
Az iskolák (ön)értékelése
Az Oktatás Minosége - Programok 4. (1) -

• Új értékelési szempontok kialakítása
• Az iskolák és az iskolai felügyeleti rendszer
  közti kapcsolat átalakítása
• Az ellenorzo, beavatkozó, szankciónáló
  funkcióinak megszüntetése
• Az oktatási programokhoz illeszkednie kell
• Hatékonyabb oktatás és tanulás fejlodést
  biztosíthat
• De az adatgyujtési és elemzési technikákat a
  tanári karnak kell elsajátítani

Lásd European Workshop Trends in Evaluation
of Education Systems
1997 SOCRATES Program Chapter III. Action 3.1
(Project 10.) Pedagogic Institute, Ministry of
Education Greece
12
Az iskolák decentralizálása
Az Oktatás Minosége - Programok 4. (2 ) -

• A decentralizálás okai
• Az oktatásban résztvevok számának növekedése
  (tanárok, diákok, személyzet)
• A diákok nagy szociális-, kulturális sokrétusége
• Az iskolák munkahely teremto képességének hiánya
• A túlzott bürokrácia
• Az iskolák képtelenek minoségi eredményeket
  felmutatni  
• A decentralizálás elonyei
• A pénzalapokat minden iskola saját céljaira
  használhatja fel
• Minden iskolának nagyobb lehetoségei adódnak
• Az oktatási közösség vehet részt a
  döntéshozatalban
• A helyi képviselok felelosek a döntésekért
• Kreatívabb és személyreszabottab tanterveket
  lehet kidolgozni
• Könnyebb helyes döntéseket hozni a tanítás
  javítására
• Jobb tanterveket eredményez, mivel az alapokat
  azonnal fel lehet használni
• Jobb döntési mechanizmus, mivel csoportok
  döntenek és nem egyének

Lásd Eunice Góis The Problematic of
Decentralization and Evaluation
1997 Athén konferencia Trends in Evaluation of
Education Systems School (Self-) Evaluation and
Decentralization
13
Az iskolák decentralizálása
Az Oktatás Minosége - Programok 4. (3) -

• A decentralizálás hátrányai
• A döntéshozatalban résztvenni idoigényes és
  gyakran meghiusul
• A tantestületnek sok idot kell szentelnie a
  programjai és költségvetése kidolgozására, amely
  idot vesz el a tanítással kapcsolatos
  feladatoktól
• A tanárokat gyakran nem érdeklik a pénzügyi
  problémák és nem akarnak erre plussz idot szánni
• Az oktatási közösség tagjai számára adott esetben
  külön (pénzügyi / szakmai) továbbképzést kell
  tartani
• Zavar keletkezhet a tanárok új szerepe és az
  oktatási képviselok feladatai között
• Nehéz koordinálni a munkát
• Nyílvános elszámolási kötelezettség a döntésekrol

Lásd Eunice Góis The Problematic of
Decentralization and Evaluation
1997 Athén konferencia Trends in Evaluation of
Education Systems School (Self-) Evaluation and
Decentralization
14
Az iskola mint Tanuló Szervezet
Az Oktatás Minosége - Programok 5. -

• Az oktatási közösség (educational community)
  kialakítása és tanuló szervezetté alakítása
  (learning organistaion)
• amely kiterjed a tanárokra, diákokra, szülokre
  adminisztrátorokra és igazgatókra
• Az igazgatóság és a tanári testület
  össze-hangolása
• A tanári önképzés, továbbképzés segítése és
  koordinálása
• Az iskola önértékelése az igazgató, a tanárok és
  a külso tanácsadók szempontjából

1998 Koppenhága konferencia ICU - Information
Center for Udveksling, National Socrates Agency
15
A tanárok bevonása az iskola minoségének
kiértékelésébe
Az Oktatás Minosége - Programok 6. -

• Célja az oktatási közösség harmonizációja
• A minoség értékelésének képessége a tanári kar
  professzionalizmusát jelzi
• A tanári karnak részleges felelosséget kell
  vállalni az oktatás minoségbiztosításában
• A minoségbiztosítási rendszerek kialakításában és
  tesztelésében a tanároknak részt kell venni

1998 Brüsszel kerekasztal ETUCE (European Trade
Union Committee for Education)
16
A középiskolai tanulók bevonása az iskola
minoségi értékelésébe
Az Oktatás Minosége - Programok 7. -

• A minoségbiztosítás és minoségfejlesztés a diákok
  szempontjából
• A diákok és diák önkormányzatok szerepe
• Ki, mit és hogyan értékel?
• Milyen következményekkel jár az értékelés?
• Hogyan érinti a tanárokat?
• Milyen feladat hárul a diákokra?

1997 Amsterdam konferencia OBESSU (Organizing
Bureau of European School Student Unions)
17
A szülok részvétele az iskolákban
Az Oktatás Minosége - Programok 8. -

• A szülok illetve a nemzeti / nemzetközi oktatási
  intézmények jogai és feladatai az oktatásban és a
  tudás átadásában
• Az iskola és az otthon kapcsolata megegyezés és
  egyetértés
• Értékelés és beszámolás a szülok felé a diákok
  teljesítményérol
• A szülok szerepe az iskolában, beleértve a
  tantermet
• A szülok bevonása az iskola (ön-)értékelésébe és
  ellenorzésébe
• A szülok bevonása gyermekeik oktatásába
• A szülok bevonása a fogyatékos gyerekek
  oktatásába
• Hogyan lehet bevonni és ösztönözni a szüloket ?
• Hogyan lehet képezni a szüloket, hogy tudjanak
  segíteni?

Lásd The Scottish Office -Parental
Participation in Schools
1998 Edinborough konferencia HM Inspectors of
Schools, Scottish Office Education and Industry
Department
18
A tanulás minoségének javítása a tantermen kívül
Az Oktatás Minosége - Programok 9. -

• A házi feladat kérdése legyen vagy ne legyen?
• A házi feladat fontos kapcsolódási pont az iskola
  és az otthon között
• A házi feladat megoldására megfelelo hátteret
  kell biztosítani
• A házi feladat az iskolában szerzett tudás életbe
  való átültetésének gyakorlata legyen
• Ki kell dolgozni az optimális házi feladat és az
  önálló tanulás lehetoségeit

1998-2000 SOCRATES Program Chapter III. Action
3.1 (Project 16.) Institute of Education,
University of London
19
Társulások és együttmuködések
Az Oktatás Minosége - Programok 10. -

• az iskolai oktatás minoségének javítása érdekében
  az érdekelteknek részesedniük kell az iskola
  tulajdonjogában és közös feleloséget kell
  vállalniuk az iskola fejlesztésében
• A társulások segíthetnek jó iskolákat
  létrehozni, ahol
• Olyan a légkör, ahol értékelik a párbeszédet
• A vezetoség biztosítja az együttmuködést és az
  ön-értékelést
• Biztosítja a naprakész technikai felszereltséget
• Biztosítja a kiváló tanulói eredményeket
• Lehetoséget biztosít mindenki számára
• Emberi arculatú, amely a kölcsönös tiszteleten
  alapszik
• Biztosítja a továbbfejlodés lehetoségét minden
  résztvevo számára

1998 Pisa konferencia OBESSU (Organizing
Bureau of European School Student Unions)
20
Az oktatás új hangsúlyai
boldogulás - kulcskompetenciák

• Alapkészségek
• matematika, írás-olvasás, tudományok, stb.
• Központi készségek (a foglalkoztathatósághoz)
• kommunikáció, info-techn, a tanulás tudása,
  problémamegoldás, team-munka, vállalkozókészség
• Életvitel és szociális készségek
• életvezetés, önbizalom, idobeosztás, személyes
  pénzügyi management, közösségi elkötelezettség,
  egészség, higiénia

21
Oktatási mutatók és jelzok

• I.) Az Alapkészségek elsajátítása
• (Attainment)
• II.) Sikeresség és átmenet
• (Succes and Transition)
• III.) Az iskolai oktatás nyomonkövetése
• (Monitoring)
• IV.) Eroforrások és szervezetek
• (Resources and Structures)

Lásd European report on quality education
1998 Prága EU oktatási miniszteri
konferencia 1999 Budapest EU oktatási
miniszteri konferencia
22
Az Alapkészségek elsajátítása
Oktatási mutatók és jelzok 1.

• matematika
• írás-olvasás
• fizika, biológia és kémia (science)
• idegennyelv ismeret
• a tanulás képessége (learning to learn)
• információs és kommunikációs technikák (ICT)
• állampolgári ismeretek (civics)

Lásd European report on quality education
1999 Budapest EU oktatási miniszteri
konferencia 2000 Bukarest EU oktatási
miniszteri konferencia
23
Sikeresség és Átmenet
Oktatási mutatók és jelzok 2.

• A kibukások aránya
• A középiskola sikeres elvégzésének aránya
• A felsooktatásba átkerülo diákok aránya

Lásd European report on quality education
1999 Budapest EU oktatási miniszteri
konferencia 2000 Bukarest EU oktatási
miniszteri konferencia
24
Az iskolai oktatás nyomonkövetése
Oktatási mutatók és jelzok 3.

• Szüloi részvétel
• Az iskolai oktatás kiértékelése és vezérlése
  (evaluation and steering)

Lásd European report on quality education
1999 Budapest EU oktatási miniszteri
konferencia 2000 Bukarest EU oktatási
miniszteri konferencia
25
Eroforrások és Szervezetek
Oktatási mutatók és jelzok 4.

• Az 1 fore eso oktatási költség mértéke
• A tanárok képzése és oktatása
• Az általános iskolát megelozo oktatásban való
  részvétel aránya
• Az 1 számítógépre eso tanulók száma

Lásd European report on quality education
1999 Budapest EU oktatási miniszteri
konferencia 2000 Bukarest EU oktatási
miniszteri konferencia
26
Köszönöm a figyelmet
TARR Dániel Nemzetközi Együttmuködési és
Fejlesztési Foosztály