VIII. R

1
VIII.Részvételi demokrácia és
e-demokráciaRészvételi demokrácia és
e-demokrácia
Részvételi demokrácia és E-demokrácia
2
I.A participációmintúj társadalmi minoség
3
Participáció
Modernitás demokrácia eszménye
21. Sz. demokrácia eszmény trendjei

• Egyéni jog ? emberi jogok
• többség elve korlátozott szabadságjogok
• részleges, egyének közötti szolidaritás
• töredezett társadalom
• (osztály / réteg szemlélet

• Közösségi jog ? kulturális jog,
• kisebbségi jog - autonómia jog
• közösségi felelosségvállalás ? csoportok közötti
  szolidaritás
• holoptikus társadalom szemlélet

4
Participáció fogalma

• Általános értelmezés
• azon megoldások összessége, amelyek az
  állampolgárok számára lehetoséget biztosít a
  döntéshozatalban való részvételre (közvetett vagy
  közvetlen módon)
• Napjainkban
• az állampolgárok aktív bevonása a döntéshozatalba
  és a döntések végrehajtásába
• (ld. Kokk-jelentés)

5
Individualizmus Szabadság Johannes
ALTHUSIUS(1557-1638)(1557-1638)Testvériség

• opus publicum novum az új politika
  megteremtoje
• Az ember szociális lény (ld. Arisztotelész)
• consociatio symbiotica szerves társadalmi
  egység
• A szabadságot nem a szuverenitásból, hanem a
  társadalmat alkotó autonóm közösségek / csoportok
  sokaságából és különbözoségébol vezeti le
• szubszidiaritás elve az autonómiák
  artikulálódásának és a kiegyenlítodésnek az
  eszköze

6
Egyén és Közösség

• A politikai közösség civil autonómia
  (politeuma, autarcheia),
• Althusius definíciójában a politikai közösség
  tagjainak joga van arra, hogy birtokolja és
  közösségben kormányozza (adminisztrálja) a
  fennmaradásához és fejlodéséhez szükséges és
  hasznos dolgokat (V, 12) Önkormányzás.
• A közösség tagjai az autonómián keresztül válnak
  polgárrá (citoyen)

7

• Társadalmi szerzodés a társadalmi paktum
  különbözo méretu és típusú társadalmi csoportok
  / közösségek között jön létre
• (ellentétben Rousseau-val, aki szerint a
  társadalmi szerzodés individuumok között jön
  létre)

8
A participáció a Katolikus Egyház szociális
tanításában

• XIII. Leó pápa Rérum Novarum (1891) c.
  encyclikája
• XII. Pius Rádio-üzenete (24 décembre 1952) AAS
  45 (1953) 37
• VI. Pál pápa Octogesima adveniens c. apostoli
  levele, 47 AAS 63 (1971) 435-437
• II. János-Pál pápa Sollicitudo rei socialis,
  15 AAS 80 (1988) 528-530

A szociális tanítások 10 princípiuma sorában az
5. helyen a participáció áll.
9
1. Jelentés és érték

• 189 A Participáció jellemzoen a szubszidiaritás
  következménye, amely alapvetoen egy sor
  tevékenységen keresztül nyilvánul meg, amelyen
  keresztül a polgárok egyénileg vagy közösségben
  (associatio) másokkal, közvetlenül vagy
  képviselojükön keresztül, hozzájárulnak azon
  civil társadalom kulturális, gazdasági,
  társadalmi és politikai élethez, amelyben élnek.
  A részvétel (participáció) kötelesség, amelyet
  mindenkinek tudatosan, felelosséggel és a közjó
  érdekében kell gyakorolnia. Nem korlátozható
  vagy szukítheto le a társadalmi élet egyes
  részterületeire.

10
2. Participáció és Demokrácia

• 190 A közösségi életben való részvétel nem csak
  az állampolgár egyik legfontosabb törekvése, -
  annak érdekében, hogy szabadon és felelosséggel
  gyakorolja polgári szerepét másokkal és
  másokért, - hanem minden demokratikus intézmény
  egyik pillére is így a participáció a demokrácia
  fennmaradásának legjobb garanciája. Ez magába
  foglalja azt is, hogy a civil társadalom, minden
  szinten legyen informálva, meghallgatva és
  bekapcsolva a funkciók gyakorlásába.

11

• 191 A participáció megteremtése az állampolgárok
  és az intézmények kapcsolatának minden szintjén
  ebben a körben különleges figyelemmel kell lenni
  a történelmi és társadalmi kontextusra amelyben a
  részvétel megvalósul. A kulturális, jogi és
  társadalmi akadályok lebontására, amelyek gyakran
  valós korlátokat emelnek a polgárok szolidaritási
  részvételével szemben, információkkal és
  oktatással kell fellépni.

12
A fogalom számos, egymástól különbözo területeken
is használatos

• Pl. Gazdaság
• Franciaországban participation alatt azt a
  pénzalapot nevezik, amelyet egy 1967-es törvény
  minden 50 fonél több alkalmazottat foglalkoztató
  cég számára kötelezo létrehozni - (réserve
  spéciale de participation, a 2005-ös
  törvénybenla participation pour tous elnevezést
  kapta) -, s amelynek célja a a dolgozókat érinto
  váratlan események (házasság, elhalálozás,
  munkaszerzodés megszunése, eladósodás, felmondás,
  nyugdíjazás, lakás / ház vásárlás támogatása
  stb.) finanszírozására szolgál. (toke 5 -a 5
  éven át). Célja a dolgozók és a vállalat közötti
  kapcsolat, a vállalat szociális felelosségének
  erosítése)

13

• Alternatív gazdasági törekvések
• új típusú szövetkezeti formák (Franciaorzág,
  Belgium, Olaszország, stb.)
• Önellátó települések (Írország, Egyesült
  Királyság)
• Helyi pénz (Svájc, Magyarország)
• Önsegélyezo szervezetek (Chile, Egyesült
  Királyság stb.)
• Alternatív foglalkoztatási módok
• A tipikus foglalkoztatás
• Vállalkozó alkalmazottak, stb.

14
2. Részvételi iskola / egyetem

• Az oktatás és az iskola a legkonzervatívabb és
  legnehezebben változó pillére minden
  társadalomnak.
• A részvételi iskola koncepciójának elfogadása és
  bevezetése a biztos paradigmaváltás jele
• Az egész életen át tartó tanulással megnyílt az
  út az intergenerációs oktatás felé

15

• Hagyományos iskola

• Részvételi iskola

• A diák alávetett személy, nem létezik
• Középpontban a tanár
• Cél a tudás egyirányú átadása
• Ellenorzés visszakérdezés
• Önálló véleményalkotásra nem méltatják
• Fegyelem kultúrája
• kontrol, szankció, jutalmazás

• Középpontban a diák
• Részvétel a tudás megszerzésében / technológiai
  gyorsítók és csoport munka
• Tanár tutori szerepkör
• Ellenorzés önálló alkotásra ösztönzéssel
• Fegyelem kultúra
• Participáció mértékének növelése, kreativitás
  mérése

16
II.A demokrácia mint a társadalomszervezés
módozata
17
A demokrácia történeti típusai a jogok és a
kiválasztódás alapján

• Arisztokratikus
• Ókor,
• korai újkor (reneszánsz Itália Velence,
  Firenze)
• Meritokratikus
• Francia Forradalom
• Demokratikus

• Születéssel együtt járó jogok
• Hatalmat és befolyást azoknak adja, akik
  bizonyítani tudják, hogy képességeik a
  legkiválóbbak. Tehát megkeresi a legjobbakat,
  majd boségesen megjutalmazza oket.
• A demokratikus társadalom minosítésének fontos
  szempontja, hogy polgárai számára mennyire
  biztosít egyenlo esélyeket az egyenloségeket
  hordozó különbözo társadalmi pozíciók elérésére.

18
Jellemzok

• Hierarchikus
• (születés alapján napjainkban állampolgárság
  információáramlás egyenlotlen eloszlása)
• Kizáró csak egyes csoportok számára elérheto
• (Napjainkban is életkor, nemek, bevándorlók,
  kisebbségi jogok kollektív jogok el nem
  ismerése)
• Politikai és gazdasági jogok közötti összefüggés
• (mára jogi határok megszuntek, de a gyakorlatban
  létezo probléma a társadalmi tokék egyenlotlen
  elosztása)

További probléma az intellektuális / tudástoke
egyenlotlen elosztása ? a kollektív
intelligenciában rejlo fejlodési dinamika
visszafogása . Ebben a körben a részvételi
demokrácia kifejezetten inspiráló, eloremutató és
új cselekvési területeket nyit meg.
19
Demokrácia deficit 1. Állampolgári szinten

• Bizalom hiány (társadalmi gazdasági válság
  gyökere)
• Átláthatatlanság - információ hiány /
  információk egyenlotlen elosztása
• Ellentmondások
• Stabilitás kontra Mobilitás

20
A demokrácia deficitek 2. Területi szintek
(egyszerre és több szinten jelentkeznek)

• 1. Regionális vagy lokális szinten elsosorban a
  nemzetállami keretek között a polgári demokrácia
  társadalmi bázisa jelentos mértékben átalakult,
  politikai eszközrendszere pedig önmagában kevés
  ahhoz, hogy a szélesköru állampolgári részvételt
  és a személyes felelosséget biztosítsa a
  közpolitika egészséges muködtetésében.
• 2. Lokalitás alsó - települési önkormányzati -
  szintjén a részvételre és a partnerségre épülo
  demokrácia kiteljesedésének legfobb akadálya az,
  hogy az önkormányzás lényegében nem más, mint a
  nemzeti szinten alkalmazott képviseleti
  demokrácia leképezése, amely a partikuláris
  problémakezelést épp úgy megnehezíti, mint az
  állampolgári részvételt és felelosség.

21
3. Kontinentális szinten a tagállamok hatékony
együttmuködése a globális versenyképesség
megtartása érdekében a korábbi laza kapcsolatokra
épülo nemzetközi együttmuködések
(internacionalizmus) helyett a nemzeti
szuverenitás elvének (másként fogalmazva a
nemzetállam területelvuségébol és kulturális
homogenitásából fakadó jogoknak) feladását
követeli meg. Elméletileg tehát egy összeurópai
(transznacionális) demokratikus
intézményrendszerre lenne szükség, amely ma még
egyik legnagyobb akadálya, éppen a nemzetállamok
partikuláris érdekrendszere. Az európai alkotmány
elfogadásának kudarca arra is rámutat, hogy a
nemzetállam demokrácia és állam modellje
kontinentális szinten épp úgy kudarcra van
ítélve, mint a lokalitás alsó szintjén. Az
Európai Unió demokrácia modelljének kialakítására
sürgetoen hat a kontinens versenyképességére is.
22
4. A nyugati civilizációt tömöríto globális
(transzkontinentális) szint ma még csak kevés
szó esik errol a szintrol, de látni kell, hogy a
globális verseny ma már nem USA, Japán, Európa,
hanem a Távol-Kelet (Kína, Japán, India,
Dél-Korea) és a nyugati civilizáció (USA, Európa,
Kanada, Ausztrália) között zajlik, ami
óhatatlanul arra fog kényszeríteni bennünket,
hogy együttmuködésünket új alapokra, új elvekre
és víziókra helyezzük. Egységes fellépés,
kormányozhatóság nélkül az unió leszakadása
szinte törvényszeru. Az együttmuködés
hiányosságaira már a lisszaboni stratégia
felülvizsgálata is rámutatott. A Kok-jelentésben
számos kritika éri a nemzetállamokat önérdekek
elotérbe helyezése, a partnerség hiánya, a
társadalom és a gazdaság szereploinek aktív
bevonása, az európai intézmények (parlament)
bevonásának hiánya.
23
Európa koncepciója - a demokrácia
demokratizálása -

• A lakosság aktív bevonását és egyetértésének
  megszerzését jelenti a megkerülhetetlen
  változások folyamatában.
• Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a
  magyar társadalomban is tapasztalható, növekvo
  szociális szakadék mellett, a részvételi
  demokrácia szerepe mindenek elott az információs
  társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való
  áttérésben nélkülözhetetlen.
• Ennek elofeltétele az információáramlás
  kétirányúságának leheto legteljesebb
  megteremtése.

24
4 alapveto jog

• Informálódási jog
• Információadás joga
• Véleménynyilvánítás joga
• Döntésben való részvétel joga

25
III.Részvételi, avagy participatív demokrácia
 
A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy
a közösségi demokrácia kiszélesítése a
demokrácia demokratizálásának programja.
26
Megoldandó problémák

• A képviseleti és a részvételi demokrácia
  ellentmondásainak feloldása
• törvényi felelosség és állampolgári részvétel
• az önkorlátozás problémája társadalmi szerzodés
  / megállapodás a partnerség muködtetésére
• holoptikus tér létrehozása szektoriális vagy
  területiség elvu / érdekek mentén szervezodo
  (civil szervezetek) vagy más szociális és
  gazdasági elven muködo partnerségi struktúrák
• párbeszéd rendszere

holoptikus tér a térbeli közelségnek
köszönhetoen (proximité spaciale) a tevékenység
és a tér áttekintheto, átlátható (horizontális
transzparencia).
27
Sherry R. Arnstein (1967) az állampolgári
részvétel 8 szintjét különítette el

• Az állampolgár tényleges hatalmi jogköre
• 1.1. Kontroll a lokális térben az
  állampolgárok autonóm módon gyakorolják
• 1.2. Hatalmi jogkörök delegálása a központi
  hatalom jogköröket ad át a helyi
  önkormányzatoknak, vagy szervezeteknek
• 1.3. Partnerség a döntéshozatal a közszféra és
  a polgárok közötti együttmuködésen keresztül

28

• 2. Szimbolikus együttmuködés (kooperáció)
• 2.1. Tanácskozási jog néhány lakos befogadása a
  döntéshozatali szervezetbe, akik befolyást
  gyakorolhatnak a projektek megvalósítására (ld.
  Németo.)
• 2.2. Konzultáció felmérés vagy nyílt nap
  (fórum, falugyulés stb.) - közvetlen megbeszélése
  egy problémának a lakossággal a döntéshozatal
  elott
• 2.3. Informálás a lakosság pontos információkat
  kap egy projekt vagy döntés folyamatáról, de
  nincs véleményadási joga

29

• 3. Participáció hiánya
• 3.1. Terápia a lakossági problémák mellékes /
  látszólagos kezelése anélkül, hogy a valós
  problémát megváltoztatnák (fogadóórák stb.)
• 3.2. Manipuláció kioktatása az
  állampolgároknak, azt az illúziót keltve, hogy
  részesei a folyamatoknak

30
Napjaink társadalmi igénye 1. Átláthatóság /
transzparencia 3. Pontos információk2.
Vélemény nyilvánítás Kevésbé érdekeltek az
emberek1. Partnerség a megvalósításokban való
felelos részvételre2. Döntéshozatal (ebben a
körben már jelentos változások észlelhetok)
31

• A részvételi demokrácia színtere
• strukturált párbeszéd
• partnerségi kapcsolatok

32
A strukturált párbeszéd rendszere
Önkormányzat testülete és intézményei
Szektoriális szint
Civil szervezetek
Konzultatív tanács
Lakókörzeti fórum
Lakókörzeti fórum
Lakókörzeti fórum
Állampolgárok egyének (individuumok és családok)
33

• A strukturált párbeszéd rendszere különbözo módon
  épül fel, amelyet a város, régió mérete és helyi
  hagyományai nagymértékben befolyásolnak.
  Összességében elmondható, hogy szinte minden
  esetben ötvözik a horizontális és a vertikális
  elemeket.

34
A rendszer jellemzoi Porto Allegre mintája
alapján

• a képviseleti demokrácia rendszere nem sérül az
  önkormányzat teljes mértékben megorzi
  legitimitását.
• nem elozte meg semmiféle társadalmi szerzodés a
  lakosság és az önkormányzat között. A
  legitimitást többszörös, több szinten lefolyt
  politikai alkuk biztosították.
• A párbeszéd hierarchikus rendszerben, három
  szinten zajlik
• 1. Mikrolokális szint
• 2. Szektoriális szint
• 3. Municipiális szint
• A lakosság bevonása a döntés elokészítésbe
  lakókörzetekhez igazított. Miután minden
  városrész, és lakónegyed sajátos társadalmi
  struktúrával és szociális helyzettel bír, ezek a
  sajátosságok a körzetek megszervezésében, a
  lakossági fórumok és viták levezetésében is
  érvényesülnek.

35

• A rendszer lényege, hogy míg a képviseleti
  demokrácia muködési mechanizmusának kialakítása
  az egyedi valóságok alapján kialakított általános
  (alapvetoen politikai szempontú) szabályok mentén
  jött létre, a részvételi demokrácia az általános
  demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi
  (partikuláris) állapotokhoz igazítva valósítja
  meg. Eredményeként,
• szociálpszichológiai szempontból növekszik a
  lakosság igazságérzete és
• ennek megfeleloen a konfliktuskezelo képessége.

36
A helyi demokrácia intézményi modellje az európai
gyakorlatban
Önkormányzat döntéshozó testületei,
végrehajtásért felelos intézmények
Állampolgári közösségek (lakókörzet, delegált
polgári testületek, tanulmányi közösségek,
tematikus fórumok )
Állampolgár
Civil szervezetek, szakmai egyesületek

• A rendszer intézményesítését az alapelvekkel
  együtt több város chartában rögzítette

37

• A helyi részvételi participatív demokrácia - a
  társadalmi innováció alapja
• a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a
• a polgári felelosségvállalás érdekében
• Lehetové teszi a lakosság szükségleteinek és
  kéréseinek jobb megismerését

38
(Jim COLLINS Jóból Kiváló c. könyve alapján)
39
Probléma

• A képviseleti demokrácia fenntartása a
  hierarhcikusan szervezodo társadalmi rend
  fenntartását is jelenti. (A közösségi döntést a
  legitim szintek megvétózhatják.)
• Transzparencia (Az állampolgárok informáltságának
  biztosítása a hierarchia függvénye)
• A részvételi demokrácia és a képviseleti
  demokrácia illeszkedése nehézkes, ellentmondásos,
  mert csak kis közösségben (falu, város)
  valósítható meg. A hierarchikusan szervezodo
  döntéshozatali rendszer magasabb szintjein
  régió, megye, ország, kontinens nem
  muködtetheto hagyományos módon.

40
Elonyök

• Csökkenti a hierarchikus rendszer merevségét
• A lakosság bevonásáért a döntéshozatali
  mechanizmusba bizalmat és támogatást kap
• A döntéseket követo megvalósítás sikere közös
  érdekké válik (együttmuködések sora jön létre)

41
Európa koncepciója - a demokrácia
demokratizálása -

• A lakosság aktív bevonását és egyetértésének
  megszerzését jelenti a megkerülhetetlen
  változások folyamatában.
• Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a
  magyar társadalomban is tapasztalható, növekvo
  szociális szakadék mellett, a részvételi
  demokrácia szerepe mindenek elott az információs
  társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való
  áttérésben nélkülözhetetlen.
• Ennek elofeltétele az információáramlás
  kétirányúságának leheto legteljesebb
  megteremtése.

42
A megvalósítás akadályai és a megoldás

• A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban
  nehezebb feladat, mint a harmadik világban a jól
  kiépült intézményi rendszer, a közgondolkodásban
  mélyen gyökerezo jóléti állam felelosségére
  apelláló magatartás, a lakosság közügyekkel
  szembeni passzivitása, közömbösség.
• Ez is indokolja, hogy az Európai Unióban a
  részvételi demokrácia megvalósítása központi
  programmá vált. Cél hogy az új kezdeményezéseket
  felülrol, állami szintrol is támogassák.
• Az ismert európai példák szinte kivétel nélkül
  felso városi, megyei és regionális -
  kezdeményezésre jöttek létre, illetve pl.
  Olaszországban a városok és egyetemek
  összefogásával egy sajátos civil szervezodés a
  Nuovo Municipio jött létre, amely közösen
  kialakított program mentén valósítja meg az új
  demokrácia programot.
• A programot az egyetemek által biztosított
  kutatók folyamatosan tesztelik, elemzik,
  javaslatokkal segítik és a gyakorlathoz szükséges
  képzéseket is biztosítják.

43
EU alkotmánytervezet cél az alulról történo
állampolgári kezdeményezés

• EU alkotmánya a részvételi demokrácia mellett
  külön paragrafusban rögzíti az állampolgári
  kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.). Az
  állampolgári részvétel négy fo területe
• Javaslattételi jog minden állampolgárnak jogában
  áll javaslatokat tenni az ot érinto témákban
• Informálás és informálódási jog minden
  állampolgár számára biztosítani kell az
  információkhoz jutás lehetoségét, beleértve a más
  állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek
  megismerését.
• Vitatkozás joga minden állampolgárnak joga van
  az újra informálódáshoz, saját nézeteinek
  kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva
  mások személyiségét és véleményét.
• Döntési jog az állampolgároknak jogukban áll a
  megfelelo szinteken (lakókörzet, városnegyed
  stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani
  nem csak a választott képviselo személyét
  illetoen, hanem minden olyan kérdésben, amely
  közvetlenül érinti életüket.

44
A részvételi demokrácia módozatai a nyugati
demokráciákban

• 1. A már létezo és komoly hagyományokkal
  rendelkezo civil szervezetek aktív bevonása a
  döntéshozatalba és az információk kétirányú
  áramoltatásába,
• 2. A lakosság közvetlen aktivizálása (innen a
  másik elnevezés eredete közvetlen demokrácia),
  amelynek végso fejlettebb formája a közvetlen
  vagy e-demokrácia általánossá tétele.

45

• Az európai példák, szemben pl. az észak-amerikai
  megoldásokkal (például Quebec városa) azt
  mutatják, hogy még azokban az országokban, ill.
  városokban is, ahol kiemelkedoen jól muködo civil
  szervezodések alakultak ki, és a lakosság
  jelentos része hagyományosan tevékeny szerepet
  vállal a közösségi életben, a részvételi
  demokrácia intézményeinek kiépítése elsosorban a
  lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is
  van
• A civil szervezetek egy jól körülhatárolható
  konkrét feladat megvalósítására specializálódtak,
  s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szuk
  körét tudják megszólítani. Sem lehetoségeik, sem
  pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság
  egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem
  olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül
  nem érintik tevékenységüket.
• A civil szervezetekben aktív tevékenységet
  folytatók száma a lakosság méretéhez képest
  elenyészo és mindenütt csökkeno tendenciát mutat.
  

46

• A részvételi demokrácia programok zömében a nagy-
  vagy középméretu városokban valósulnak meg
  Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna,
  Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin,
  Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest,
  Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen
  metropoliszok jól kiépült informatikai
  rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása
  szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia
  fejlesztésével.
• A programokban résztvevo kisvárosok - pl.
  Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles,
  Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort,
  Saint-Fargeau-Ponthierry stb. népessége szinte
  minden esetben meghaladja a 15.000 fot és a
  nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a
  részvételi demokráciát. A különbség csupán abban
  mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a
  közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban
  azonban a település honlapja változatlanul
  fontos.

47

• Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat,
  összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben
  a már jól bevált Porto Allegre-i mintához
  igazodnak. - Ugyanakkor az is bebizonyosodott,
  hogy a dél-amerikai minta, sajátos
  szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültetheto át
  egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).
• Az európai gyakorlatban nagy fontosságot
  tulajdonítanak a képviseleti demokrácia
  megorzésének. Ezért a részvételi demokrácia a
  gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az
  önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív
  kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való
  beemelését az állampolgároknak.

48

• A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia
  eloszobájának tekinto civil szervezetek,
  értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba
  tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és
  szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális
  Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai
  Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás
  jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható
  fejlodés és a részvételi demokrácia közötti
  szoros viszonyrendszert.
• Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás
  bár elfogadja, sot ösztönzi a részvételi
  demokráciát, ennek ellenére a képviseleti
  rendszer védelmének érdekében igyekszik a
  párbeszédet konzultatív szinten tartani. A
  lakosság döntéshozatalokba történo bevonása
  közvetett.

49
IV.Közvetlen demokrácia, avagye-Demokrácia(info
rmációs társadalomból tudásalapú társadalom)
50
Technológiai gyorsítók szerepe

• Infokommunikációs technológiák szerepe
• a web 2.0 forradalmi szerepe
• Hálózati társadalom
• network közösségek
• Kollektív Intelligencia fontossága a szervezet- /
  társadalomépítésben
• Új probléma spontán és globálisan szervezodo
  netközösségek - állami kompetenciák hiánya
  eros társadalmi / gazdasági érdekképviselet

51
Várható következmények a demokrácia fejlodésére

• Megszunnek / oldódnak a részvételre vonatkozó
  kizáró okok
• életkori sajátosságok oldódása
• Kultúratársadalom
• a részvétel a tudás-innovációban való részvétel
  képességéhez kötodik
• Képviseleti demokrácia helyett totális és állandó
  / folyamatos részvételi demokrácia
• A részvétel szabad választása (?)
  döntéshozatalban való részvétel
  e-népszavazások

52

• Megoldásra váró kérdés hogyan akadályozható meg
  az állampolgári részvétel devalválódása?
• A válasz a részvételi demokrácia erosítésében
  rejlik, amely az állampolgári magatartás tudatos
  vállalására és a tudásalapú társadalomhoz való
  adaptálódásra készít fel.

53
Dr.Ugrin Emese e.ugrin_at_chello.hu