A Dalton-Plan iskola - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

A Dalton-Plan iskola

Description:

A Dalton-Plan iskola Helen Parkhurst (1886-1973) Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepci kidolgoz ja 1886. m rcius 8- n sz letett Wisconsin llam ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:16
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 23
Provided by: Puk
Category:

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: A Dalton-Plan iskola


1
A Dalton-Plan iskola
2
Helen Parkhurst (1886-1973)
  • Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan
    koncepció kidolgozója 1886. március 8-án
    született Wisconsin Állam Durand nevu
    kisvárosában.
  • Visszaemlékezései biztonságos szociális és anyagi
    körülmények között eltöltött boldog gyermekkorról
    tudósítanak.

3
  • Édesapja egy fogadó fenntartása mellett
    lótenyésztéssel és állatkereskedéssel is
    foglalkozott.
  • Pedagógiai életmuvében megfigyelhetok az
    életrajzi motívumok, például annak kapcsán,
    ahogyan a tanulás és a tanítás közötti viszonyt a
    ló itatásához hasonlítja.
  • Mostanáig nem láttuk világosan, hogy tanítani -
    vulgáris hasonlattal élve - éppoly egyszeru, mint
    a lovat odavezetni a vízhez. A lónak is magának
    kell innia. A régi rendszeru tanítás éppúgy nem
    tudja rávenni a tanulót arra, hogy tanuljon, mint
    ahogy a lovász sem vezetheti rá a lovat az
    ivásra, ha az nem szomjas.

4
  • Iskolai éveirol szóló visszaemlékezéseiben szinte
    elviselhetetlen unalomról és az egyhelyben ülés
    kényszerérol számol be.
  • Úgy tunik, hogy az iskolai oktatás hagyományos
    formája nem nyújtott elég önálló feladatot a
    kislánynak, ami azután számos fegyelmi vétséghez
    vezethetett.
  • Meglehetosen korán jelentkeztek pedagógiai újító
    törekvései is.
  • A Durand High School befejeztével, magánúton
    tette le tanári vizsgáját, majd 1904 oszétol,
    szülohelyétol nem messze, Waterwille-be, egy 40
    tanulóból álló osztatlan iskolába kerül.
  • Már ekkor megjelenik munkájában a késobbi
    Dalton-Plan néhány vonása

5
  • Elso tanítási tapasztalataimat egy vidéki
    iskolában szereztem, ahol negyven gyermek nyolc
    osztályba tartozott. Hét osztály számára kellett
    elfoglaltságot biztosítani, míg a nyolcadikkal
    szóbeli foglalkozást tartottam. A nehéz helyzet
    áthidalására azt találtam a legjobb megoldásnak,
    hogy minden gyermeket valamivel foglalkoztattam,
    addig is, amíg nem tudtam az o munkájára
    figyelni. Hogy ez a szervezési forma eredményes
    legyen, a nagyobb gyermekekre rábíztam a
    kicsiket. Ok, s különösen a nagyobb fiúk igen
    segítokésznek bizonyultak. Segítségükkel egy
    raktárt átalakítottam tanteremmé, ahol minden
    sarokban más tantárggyal foglalkoztak.

6
  • A kísérlet sikeresnek bizonyult, a tanulók száma
    egyre növekedett. A hiányzások száma gyorsan
    csökkent, a gyermekek rendesen, engedelmesen
    viselkedtek, és céltudatosan dolgoztak.
  • 1914-ben megszakad a sokat ígéro kutatói karrier,
    ugyanis római utazását követoen négy éven át
    Maria Montessori munkatársa - valójában annak
    alárendelt helyzetu tanulója lesz.
  • 1915-tol Parkhurst, az olasz reformpedagógusno
    hivatalos amerikai képviselojeként különbözo
    beosztásokban a Montessori-koncepció
    terjesztésével foglalkozik.

7
  • 1918-ban, Montessorival történt szakítást
    követoen, egy eredetileg Montessori-bemutató
    iskolaként muködo New York-i intézményt
    továbbfejlesztve létrehozza a Children's
    University School elnevezésu intézetét.
  • 1919-ben ennek az iskolának újonnan megnyitott
    felso tagozatában vezetik majd be a laboratórium
    tervet.
  • Végül 1919/20-ban - a fogyatékos gyermekek
    Berkshire Cripple School nevu iskolájának
    átszervezését követoen - létrehozza Daltonban
    (Massachusetts) a laboratóriumi terv szerint
    muködo Public High School-t.

8
  • Legalapvetobb pedagógiai törekvése az volt, hogy
    a nevelést "élové" tegye.
  • Felfogása szerint a nevelésnek olyan élo
    folyamatnak kell lennie, amely felkelti, és
    ébren tartja a tanulóknak saját munkájuk iránti
    érdeklodését.
  • A cél elérése érdekében törekedett az abban
    résztvevo tanulók véleményének meghallgatására
    Rendkívül értékes gondolatokkal álltak elo.
    Voltaképpen maguk a tanulók segítettek hozzá,
    miként helyesbítsem a tervnek azokat a pontjait,
    ahol hiányosságok voltak.

9
A nevelés célja, az iskolai munka alapelvei
  • (a) Szabadság. Az iskola közösséggé válásának
    alapveto feltétele, az egyén számára az
    önfejlesztéshez biztosított szabadság. Szabadság
    alatt itt a taneszközök olyan felelosségteljes
    használata értendo, amelynek célja a harmonikus,
    felelosségteljes, tudatos személyiség
    kialakítása, aki képes és hajlandó társaival
    közös javai érdekében együttmuködni.

10
  • (b) Együttmuködés, közös tevékenység. Ezt a
    második elvet Parkhurst a demokratikus közösségi
    élet nélkülözhetetlen alapfeltételének
    tekintette, és alatta a csoportban kibontakozó
    interakciót értette.
  • (c) Az idobeosztás és a hatékonyság. Ezzel
    kapcsolatban Parkhurst megállapítja, hogy a
    Dalton-Plan biztosítja annak lehetoségét, hogy a
    tanuló maga gazdálkodhasson idejével, hogy azt
    szükségletének megfeleloen töltse el. Ennek
    segítségével képessé válik az erofeszítés és a
    siker összefüggésének átélésére. Így figyelmét
    pillanatnyi érdeklodésének tárgyára tudja majd
    összpontosítani, és ezáltal nem csupán többet,
    hanem eredményesebben is tud majd dolgozni.

11
A tanárszerep változásai
  • A tanár feladata az ösztönzo körülmények
    megteremtésérol való gondoskodás - mindenekelott
    a tanulására szolgáló terem berendezésével, a
    taneszközök elokészítésével és a didaktikai
    menetrend kidolgozásával.
  • Nem azzal kell már foglalkoznia, hogy nehezen
    emésztheto információkat tömjön a gyermekek
    fejébe.
  • A kapcsolat megváltozása nem csupán a gyermeki
    sikerekben mutatkozik majd meg, hanem a tanár is
    sikeresebbnek érzi magát, javul hangulata,
    közérzete.
  • Az osztály elott álló tanárból a rábízott
    gyermekek tanulásának kíséro-segítojévé válik.

12
A hagyományos oktatásszervezés fo problémája
  • Miként szervezheti meg a tanár a tanulási
    folyamatot úgy, hogy az megfeleljen a tanulók
    egyéniségének?
  • Az oktatási folyamat a hagyományos iskolában
    elsosorban az átlagos tanuló teljesítményére
    alapozódik, ezért legnagyobb hatást az attól
    legkevésbé eltéro tanulókra gyakorolja.
  • Cél a differenciálás, de milyen eszközökkel?

13
  • Education on the Daltonplan (magyarul A
    Dalton-terv, 1982) címu munkájában e dilemma
    megoldására
  • Mivel öt tanulót sem lehet jobban tanulmányai
    folyamatában együtt tartani, mint negyvenet, az
    iskolának annál jobb, minél elobb meg tudnak a
    tanárok szabadulni ettol a gondolkodásmódjukban
    kísérto illúziótól. Az együtt-tartás magában
    foglalja a kényszerítést, s a Dalton-terv
    legfontosabb célja mindenfajta kényszer
    megszüntetése. Céljának mind a tanár, mind pedig
    a tanuló felszabadítását tekinti.

14
Régi iskola Új iskola
1. Figyelj és légy engedelmes! 1. Munkádat érdeklodéssel végezd!
2. Írd le a feladott szöveget, másolj! 2. Légy önálló!
3. Csak engedéllyel mozdulj el a helyedrol! 3. Érezd magad szabadnak, kutass és kísérletezz!
4. Engedély nélkül ne beszélgess társaiddal! 4. Problémáidat beszéld meg a többiekkel!
5. A tanítási órán ne nevetgélj engedély nélkül! 5. Örülj munkádnak!
15
Régi iskola Új iskola
6. Arra törekedj, hogy te legyél a legjobb! 6. Törekedj arra, hogy példamutatóan dolgozz!
7. Igyekezz felülmúlni a többieket! 7. Próbálj az egész osztálynak segíteni!
8. Ne segíts az osztálytársadnak! 8. Foleg a gyengébbeknek segíts!
9. Ne engedd, hogy társaid segítsenek! 9. Fogadd el a tehetségesebbek segítségét!
10. Ne szegd meg a szabályokat! 10. Amit csak tudsz, dedd meg az iskola érdekében!
16
A Dalton-iskola oktatásszervezésének új elemei
  • Új módszer a tananyag feladatterv és
    teljesítménylap által történo felosztása.
  • Parkhurst a feladatlap helyett a tanuló és a
    tanár írásos szerzodésének megkötését javasolja.
    Ezt azonban nem vették át az európai iskolák.
  • Természetesen a tanulmányi penzum kiadásával
    együtt a tanuló bizonyos szerzodés-szeru
    kötelezettséget is magára vállal, aminek a
    betartását azután a tanár ellenorzi.
  • Ezt tartalmazza a feladatterv (assignment).

17
  • A jó feladattervnek szerinte az alábbi
    szempontoknak kell megfelelnie
  • A tanulmányi feladatok világos, értheto, célra
    orientált írásban történo megfogalmazása.
  • Feleljen meg a gyermek értelmi képességeinek.
  • Az osztályban tapasztalható nagy
    teljesítmény-különbség esetén három kategória,
    minimum, közepes szint és maximum szerinti
    differenciálás lehetoségének biztosítása.
  • A tanulási folyamat következetes,
    lépésrol-lépésre történo megvalósítása.
  • Utalás a taneszközök használatára és motiválás
    definíciók felsorolása, a kérdések
    megválaszolása által.
  • A feladatterv megbeszélése a tantestülettel, ez
    közös követelményrendszert is jelent az
    integrációs (tantárgyközi) szempontok
    kijelöléséhez.

18
  • A feladattervvel függ össze a teljesítménylapok
    megjelenése is.
  • Ezek középpontjában nem az ellenorzési funkció
    áll, hanem az a tanár számára biztosítja a
    tanulmányi elorehaladás lépéseinek
    legtökéletesebb áttekinthetoségét.
  • Ez a tanuló számára a teljesítménylapon szereplo
    grafikai szimbólumok motiváló hatása által tesz
    szert különös jelentoségre.
  • Ugyanis a tanulók saját ellenorzo-lapjukon
    található graphok alapján ismereteinek
    gyarapodását is követhetik, mivel az elvégzett
    munka után a teljesítmény rögtön feljegyzésre
    kerül.

19
  • A táblázat-fokok tantárgyanként elkülönítve,
    egységenkénti beosztásban tüntetik fel az
    elsajátított tananyagot.
  • A feladatterv segítségével a tanuló és az ot
    segíto tanár rövid ido alatt áttekintheti az
    adott szaktárgyban, a kituzött célhoz viszonyítva
    megtett elorehaladást.
  • A tanulók mindig maguknál tartják a
    teljesítménylapjukat, és haladásukat önállóan,
    vagy tanári jóváhagyás után jelölik be.
  • A holland iskolákban jelenleg az ellenorzo-lapok
    egyszerusített formáját használják, de az angliai
    iskolák példája is azt mutatja, hogy az értékelés
    a Parkhurst által kifejlesztett formáknál sokkal
    egyszerubb eszközökkel is megoldható.

20
A Dalton-Plan gyermek-antropológiája
  • Teljesen nyilvánvaló, hogy Parkhurst a gyermeket
    tanulni vágyó lénynek tekinti.
  • Meggyozodéssel vallja továbbá, hogy az önálló
    tanulás során fokozatosan erosödo
    felelosségérzete által kello mértékben képes lesz
    élni az ehhez biztosított szabadsággal.
  • Munkáiban gyakran tesz említést különbözo
    gyermeki szükségletekrol, anélkül hogy ezek
    elméleti vonatkozásait megfogalmazná. Ezek a
    következok

21
  • A közvetlen környezet kialakításában való
    részvétel igénye,
  • A kötetlen társas kapcsolatok létesítésére
    irányuló törekvés,
  • Vágy az értelmes tevékenység elvégzésére,
  • Az iskolán belüli szabad mozgás igénye (Lynch
    szerint az iskola nem valamiféle csendes
    pihenohely),
  • Törekvés arra, hogy az iskola a szociális
    kapcsolatok és tapasztalatok megszerzésének
    színhelyévé váljon,
  • A sikeres tanuláshoz szükséges tapasztalatok
    megszerzésének igénye (vetélkedés és szelekciós
    nyomás mellozése)
  • Vágy saját teljesítményeinek elismerésére,
  • Igény személyisége tiszteletben tartására.

22
Forrás
  • Németh András - Skiera, Ehrenhard
    Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti
    Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
  • http//www.hungaro-dalton.hu
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com