PowerPoint bemutat - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

PowerPoint bemutat

Description:

Title: PowerPoint bemutat Author: selmeczi Last modified by: Cserny Tibor Created Date: 2/5/2004 7:53:39 AM Document presentation format: Diavet t s a k perny re – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:228
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 54
Provided by: selm150
Category:

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: PowerPoint bemutat


1
A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium
2
A Föld kora Legidosebb holdkozetek 4,6
milliárd év Legidosebb meteoritok 4,5- 4,7
milliárd év A földi kozeteken mért legnagyobb
radiometrikus kor 4,5 milliárd év A Föld
kora kb. 4,6 milliárd év A legidosebb földi
kozetek radiometrikus kora leggyakrabban 3,5-3,6
milliárd év jelentos esemény HOLD
befogása (A Hold és a Föld kozetei
különböznek egymástól, tehát a Hold nem a
Földrol szakadt le) 3,6 md évvel ezelott
alakult ki a Föld Hold rendszer
3
Föld Hold rendszer 2,7-3 md éve a Hold Föld
körüli pályán, közelebb a Földhöz
- a mainál szélesebb árapályövi sáv
SZTROMATOLITOK
(prekambrium hatszor nagyobbak, mint ma)
A Hold befogásának következményei
- apály-dagály keltette súrlódások kéreg
alatti olvadás (Földön, Holdon)
Ennek idopontját rögzíti a 3,5 3,6 md éves
radiometrikus kor
- olvadás vulkanizmus
kigázosodás Föld új légköre
A korábbi, 3,5 md évvel ezelotti légkörét a Föld
addigra elvesztette

4
AZ ATMOSZFÉRA KIALAKULÁSA
A Föld másodlagos légköre 3,5-3,6 milliárd
éves Kezdetben nem volt oxigén a légkörben,
késobb alakult ki fokozatosan.
Az oxigén két forrása
1. Fotodisszociáció (UV sugárzás hatására a H2O
(víz) disszociációjából,
A H a világurbe szökik, a naszcens oxigén (O)
egy részébol ózon lesz)
2. Növényi fotoszintézis
I. UREY-SZINT 0,1 PAL (present atmospheric
level)
Fotodisszociáció ózonréteg (védi a vízgozt a
további fotodisszociációtól, Urey-hatás)
Élet 10-13 m magas vízoszlop alatt 2,7-3 Ma
elso sztromatolitok ( fotoszintézis) A levegobe
kerülo oxigén mennyisége no (eleinte a
szárazföldi-i kozetek oxidációja - elso vörös
üledékek 1,8-2 milliárd évesek)
5
II. PASTEUR-SZINT 1 PAL
Pasteur sok primitív szervezet 1 légköri
oxigén mellett tér át a fermentációról a
légzésre Légzés távlatok a biológiai evolúció
elott (több energia áll a szervezet
rendelkezésére lehetoség a keringés, emésztés,
idegrendszer kialakulásához)
1 PAL légköri oxigéntartalom (600-700 Ma) 30
cm vastag vízréteg véd a pusztító UV-sugárzástól
A tengerben kialakulhat a gazdag lágytestu
fauna. Oxigén tartalom no
ozonoszféra, amely a szárazföldek fölé is
védo-ernyoként terül
/
6
III. SZÁRAZULATI SZINT 10 PAL
Szilúr végére halálos UV-sugarak olyan mértéku
elnyelése, hogy az élet kiléphet a
szárazföldre Devon erdok elterjedése Karbon
végére hatalmas vegetáció (mocsárerdok) nagy
mennyiségu oxigén termelése
6
7
IV. MAI SZINT 100 PAL A karbon végére (290-300
millió éve) a légkör oxigéntartalma elérte, sot
valószínuleg meghaladta a mai értéket ÖNSZABÁLYZÓ
RENDSZER kialakulása (CO2 - O2) De a
jégkorszakok ezzel nem magyarázhatók! (Több
tényezo együttes érvényesülése!)
8
A prekambrium jelentos földtani
eseménye osmasszívumok kialakulása
Balti Ukrán-pajzs (Fennoszarmácia) Kanadai-pajz
s (Laurentia) Szibériai-pajzs (Angara) Afrikai-,
Indiai-, Ausztráliai-, Antarktiszi-pajzs Dél-A
merika (Guayanai-, Platai-, Amazonasi-pajzs)
9
Minden idok legnagyobb eljegesedése 570 800
Ma Hólabda Föld (Snowball Earth)
10
Az élet kialakulása és kezdeti fejlodése
Korábbi feltevések az oslégkör szervetlen
molekuláiból kialakulhattak az aminosavak az elso
szerves molekulák a Naprendszer por- és
gázanyagában keletkeztek, becsapódó
üstökösmagok, meteoritok útján kerültek a Földre.
11
Black smokers (fekete füstölgokaz óceán
fenekén), mint az élet bölcsoi felfedezésük
1977 kéményszeru szerkezetek CO2, ammónia és
kénhidrogén feláramlás - pusztító UV- sugárzás
mentes környezet DE szélsoségesen magas
homérséklet (T ? 300OC) Ma autotróf
baktériumok élnek itt, energia nyerése H2S
oxidációjával

12
Legidosebb, biztosan organikus tevékenységet
jelzo nyomok kora mintegy 3,8 milliárd év A
legrégibb fosszíliák 3,5 milliárd év
13

Cyanobacteria (Cyanophyta, kékeszöld
algák) Kékeszöld szín Valódi sejtmagjuk
nincs Autotrófok, vagy szerves anyagokkal
táplálkoznak A Ca-ionokat le tudják hasítani a
Ca-tartalmú vegyületekbol Jelentosek a
stromatolitok képzodésében
Stromatolitok a cianobaktériumok muködésének
eredményeként keletkezett üledékes kozetek.
14
Recens és fosszilis stromatolitok
15
A kékeszöld algák az üledéken hártyaszeru réteget
hoznak létre, miközben összekapcsolják a szerves
törmeléket és az iszapszemcséket. Maga a hártya
késobb elpusztul, de ez az organoszediment
struktúra megorzodik. A stromatolit tehát nem
fosszilis szervezet. Életnyomnak tekintheto.
UREY-SZINT 0,1 PAL
16
Eddigiek sejtmag nélküliek 1,5 2 milliárd
évvel ezelott sejtmagos egysejtuek Kb. 1
milliárd éve szövetes élolények nincs
fosszilizálódásra alkalmas szilárd váz Csak
szórványos leletanyag
17
Élet a prekambrium végén AZ EDIACARA BIÓTA
Proterozoikum (prekambrium) vége, 575-555
millió év
Reginald Sprigg 1947 Pound Kvarcit Formáció
Spriggina
18
Az EDIACARA bióta
Nagy méret (a legnagyobbak közel 1-2
m-esek) Lágytestu, szilárd váz nélküli élolények,
lenyomatok a kvarchomokko felszínén urbeluek,
gyurusférgek, ízeltlábú fajok Sokféle
életmód Tenger aljzatán élo (bentosz)
alakok rögzítettek, az aljzaton mozgók,
üledékfalók Úszó (nekton) Szabadon lebego
(plankton) Ragadozó és dögevo alakok hiánya
19
Ediacara bióta
Charnia (csalánozó?)
Charnia
Mekkora volt? Ez a Charnodiscus 1,2 m magas
volt

Parvancorina (Korai ízeltlábú?)
Dickinsonia
20
Globális elterjedés, hasonló leletegyüttesek
21
Az ediakara idoszak (Ediacaran Period) A
prekambrium legfiatalabb idointervalluma IUGS
(Földtudományok Nemzetközi Uniója) 2004
március 630 542 Ma Középso részére (575 555
Ma) Ediacara típusú maradványegyüttesek
jellemzoek
22
II. Fanerozoikum
Kainozoikum ----------------------- 65,5
Ma Mezozoikum ------------------------ 251
Ma Paleozoikum ------------------------ 542 Ma
23
  • Paleozoikum
  • Hegységképzodések
  • Kaledóniai 542 350 Ma (ó-paleozoikum)
  • Hercyni (Variszkuszi) 450 290 Ma
    (új-paleozoikum)

24
KAMBRIUM 542-488 Ma
Laurentia (Kanadai-pajzs) Fenno-szarmácia (Balti
Ukrán)
Angara Gondwana
25
KAMBRIUM Elnevezés Wales Cambria
(rómaiak) Kontinensek Laurencia (osi É-Amerika,
É-Írország, É-Skócia), Fennoszarmácia (osi
Európa, Balti és Ukrán pajzs, Nagy-Britannia
maradéka) Angara ( osi Szibéria) Gondwana
(D-Amerika, Afrika, India, Ausztrália,
Antarktisz) Óceánok Urali-óceán
Angara/Fennoszarmácia között Iapetus
Laurencia/Fennoszarmácia között
Panthalassa-óceán
26
Kambriumi szárazföldi üledékek nem
ismertek szárazföldi növényekre nincs
bizonyíték Felso-prekambrium még lágytestu fauna
Szinte az összes gerinctelen törzs
megtalálható, több kihalt törzzsel
(Burgess-pala) Több gerinctelen csoport szilárd
váz megjelenése (mérföldko)
27
KAMBRIUM A hagyományos beosztás TRILOBITÁK
alapján (háromkaréjú osrákok)

Paradoxites Középso-kambrium
Olenellus Alsó-kambrium
Olenus (felso-kambrium)
28
Alsó-kambrium tagolása Archaeocyathusok alapján
is (foleg Szibéria területén)
29
Chengjiang
D-Kína, Yunnan tartomány, Alsó-kambrium, 525 Ma
Az elso gemkapocs méretu, halszeru gerinces
lelohelye - a gerincesek törzse már jelen volt
a kambriumban
30
KAMBRIUM
A BURGESS-PALA, 520 Ma a gerinctelenek egyik
legfigyelemreméltóbb lelohelye É-Amerika,
Brit-Kolumbia, Sziklás-hg., Burgess-hágó,
1909 Kambrium, 520 millió éves Áthalmozott
osmaradvány együttes, katasztrófaszeru
betemetodés, anoxikus környezetben A fauna
élohelye 70-80 m vízmélység (átvilágított öv),
trópus Ízeltlábúak, szivacsok, férgek,
gerinchúrosok!
31
Burgess-pala, 520 Ma Ízeltlábúak, szivacsok,
férgek, gerinchúrosok
Hallucigenia Anomalocaris
Evolúciós szempontból igen értékes
Ottoia Marella
(Arthropoda)
32
ORDOVÍCIUM 488-444 Ma
Elnevezés kelta néptörzsrol (Wales)
Laurentia és Fennoszarmácia közelednek, Iapetus
szukül (szilúr végére bezárul)
Élet csak a tengerekben!
33
ORDOVÍCIUM
Tengeri gerinctelenek fejlodése Trilobiták,
graptoliták, conodonták Kagylók, cephalopodák,
brachiopodák nagy alakgazdagság
34
SZILÚR 444-416 Ma
Elnevezés kelta néptörzsrol
Iapetus (Kaledóniai-óceán) bezáródik Laurencia és
Fennoszarmácia ütközik (kollízió) A krétáig
együtt maradnak
35
Szilúr A növények meghódítják a
szárazföldet SZÁRAZULATI SZINT 10
PAL Cooksonia (néhány cm magas) Rhynia
36
SZILÚR
brachiopodák, korallok, tengeri
liliomok nautiloideák csigák Trilobiták Állkapocs
nélküliek
Óriás osrák
37
DEVON 416 359 Ma
Elnevezés Devonshire grófság (Anglia)
Laurentia és Fennoszarmácia ütközése Kaledonidák
kiemelkedése (Szilúr vége DEVON) (Skandinávia,
Brit-szk., Grönland, Appalache-hg.)
38
Kaledonidák kiemelkedése Lepusztulás Old Red
Sandstone
Az állatvilág meghódítja a szárazföldet
39
Devon
A mai harasztok és nyitvatermok
osei Korpafüvek Zsurlók Páfrányok Progymnospermop
sidák (a nyitvatermok elofutárai)
40
DEVON
Spirifer (pörgekarú)
Calceola (korall)
41
A páncélozott halak A devon tengerek kardfogú
tigrisei - hossz 10 m is!
42
Devon Porcos halak (cápák, ráják) Csontos halak
(sugaras úszójúak ma virágkor tüdoshalak bojt
osúszós halak) négylábúak
43
DEVON
Tiktaalik Ichthyostega
44
KARBON 359 299 Ma
Elnevezés a széntelepekkel kapcsolatos
Trópusi mocsarak szénképzodés - sok telep
(össz-szénvastagság 200 m)
45
Karbon Hercyni hegységképzodés LaurentiaFennoszar
mácia (É-Atlanti Kontinens) Ettol ÉK-re Angara
(az Urali óceán választja el oket) Gondwana és az
É-Atlanti Kontinens között az Os-Tethys
Hercyni óceán Két nagy kontinens-kollízió
(ütközés) Urali-óceán bezáródása
Uralidák (Ural-hg.) Hercyni-óceán bezáródása
Hercynidák Karbon vége/perm eleje PANGEA
46
Hercynida roncsok
47
KARBON
O2 gt100 PAL
Fatermetu harasztok, nagyméretu ízeltlábúak
Csótány szárnymaradvány karbon, Kansas USA
48
Karbon Kagylók, csigák, trilobiták, csövesférgek
mellett még a korallok és brachiopodák is
gyakoriak Ammoniteszek (Goniatitesz), Osi típusú
tengeri sünök elotérbe kerülése
Magyarország Szabadbattyán és a Bükk-hg.
(tengeri karbon)
49
PERM 299 251 Ma
Elnevezés Perm, orosz város (Kama folyó mellett)
Pangea -Panthalassa
50
Hegységképzodés lepusztulás New Red
Sandstone (Mecsek és Balatonfelvidék
vöröshomokko) Bepárlódó tengermedencék
sótelepek Déli-sark jégsapka Különbözo éghajlatok
flóraprovinciák GLOSSOPTERIS (magvaspáfrányok
rokona) A Gondwana uralkodó növénye (Gondwana
kontinensek egykori összetartozásának
bizonyítéka)
51
Dimetrodon, Calamites
PERM
Elotérben magvaspáfrány Jobbra hátul Walchia
(nyitvatermo) Trópusi, szavanna-jellegu, száraz
évszakkal jellemzett éghajlaton
52
PERM
Szivacsok (sárga színnel), korallok, bryozoák,
brachiopodák Fusulinák (Óriás foraminiferák
(egysejtuek))
Emlosszeru hüllok, Lystrosaurus
53
Perm végi nagy kihalás Pangea - selfterületek
összeszukülése Tengeri gerinctelen családok 50
-a, hüllok 80 -a, sok rovarcsalád, kétéltu
családok 75 -a kihalt (nagyforaminiferák, osi
korallok (pl. Rugosa korallok), óriás
csáprágósok, egyes pörgekarúak, egyes
tüskésboruek A növényvilágot nem érinti 32 millió
éven át tartott
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com