Nemzetk

1
Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóeroparitás-sz
ámítás elmélete és alkalmazása
Györffy Balázs
2014. március 21.
2
Tartalom
1.) Bevezetés 2.) Alapfogalmak 3.) A nemzetközi
összehasonlítás céljai 4.) Európai
Összehasonlítási Program (ECP) 5.) Nemzetközi
Összehasonlítási Program (ICP) 6.)
Adatok 7.) Publikációk
3
1.) Bevezetés
Területi adatsor

• Melyik országban ér többet a nettó jövedelem?
• Azonos pénznemben kell meghatározni a
  jövedelmeket
• A nominális jövedelmi adatokból a valuták
  vásárlóértékét
• figyelembe vevo reáljövedelmeket kell
  számítani (deflálás).

Árindex (területi)
4
1.) Bevezetés
Idosor
Magyarország

• Mikor ért többet az átlagcsalád jövedelme ebben
  a háztartás-típusban?
• A nominális jövedelmi adatokból a forint eltéro
  idoszakokban
• fennálló vásárlóértékét figyelembe vevo
  reáljövedelmet kell
• számolni (deflálás).
  Árindex (idobeli)

5
1.) Bevezetés

• A reáljövedelem számításának (volumenmérés)
  célja
• a nominális jövedelembol megvásárolható termékek
  és szolgáltatások mennyiségének meghatározása
  (közvetett úton, árindex segítségével).
• Idobeli adatsoron alapuló összehasonlítás
  esetében ez az árváltozás hatásának kiszurését
  jelenti.
• Nemzetközi adatokon alapuló összehasonlítás
  esetében ez a különbözo országok eltéro
  árszínvonala hatásának kiküszöbölését jelenti.

6
1.) Bevezetés

• Hogyan számoljunk?

BANKI ÁRFOLYAMON
VÁSÁRLÓERO-PARITÁSON
Gustav Cassel,1920-as évek
Azonossá tesszük a pénznemet. Azonossá tesszük a pénznemet.
Eredmény értékadatok Eredmény volumenadatok
7

1.) Bevezetés

• További érvek a vásárlóero-paritás mellett (a
  banki devizaárfolyammal szemben)
• A nemzetközi fizetések mögött ma már jelentos
  részben nem árupiaci, hanem pénzpiaci tranzakciók
  állnak. A spekuláció és a hozamelvárás nagyban
  befolyásolja a banki devizaárfolyamot.
• A nemzeti valuták árfolyama függ továbbá egyebek
  között a makrogazdasági folyamatoktól, a
  jegybanki politikától, a külkereskedelmi
  cserearányoktól is.
• KÖVETKEZMÉNY a devizaárfolyam mértékét a nemzeti
  valuta belso vásárlóerején
• kívüli egyéb
  körülmények is nagyban befolyásolják. A
• devizaárfolyam
  ezért nem alkalmazható deflátorként.

8
1.) Bevezetés
Bécsben 3,20 EUR
Budapesten 760 Ft
Vásárlóero-paritás 1 db termék (hamburger)
esetén237,50 Ft/EUR
Devizaárfolyam310,45 Ft/EUR
9
1.) Bevezetés
Területi adatsor
10
2.) Alapfogalmak

• Vásárlóero-paritás (purchasing power parity,
  PPP)
• A nemzeti valuták vásárlóerejének
  összehasonlítására alkalmazott statisztikai
  méroszám. Megmutatja, hogy egy adott ország
  egységnyi valutája egy másik ország hány
  egységnyi valutájával azonos vásárlóereju, a
  termékek és szolgáltatások adott körében.
• A vásárlóero-paritás jelentosége a makrogazdasági
  
• adatok nemzetközi összehasonlításában
• Vásárlóero-paritás alapján kerül sor egyebek
  között - a bruttó hazai termék (GDP) és
  összetevoi volumenének nemzetközi
  összehasonlítására.

11
2.) Alapfogalmak

• A vásárlóero-paritás számításához kapcsolódó GDP-
  
• számítási megközelítés
• Felhasználási oldalú megközelítés.
• Alapinformációk - árak
  reprezentánsok
• - súlyok
  (aggregálás)
• Ár
• A piaci körülmények között értékesített áruk
  és szolgáltatások esetében az az ár, amelyet a
  felhasználó ténylegesen fizet a nem piaci áron
  értékesített javak esetében a bekerülés.

A GDP számítási módszereinek sémája ide kattintva
nyitható meg
12
2.) Alapfogalmak

• Alapcsoportok (basic headings)
• A GDP felhasználási (fogyasztási,
  felhalmozási stb.) aggregátumain belül képzett
  részsokaságok, amelyekben a termékek,
  szolgáltatások rendeltetés szerint többé-kevésbé
  homogén csoportot alkotnak. Az alapcsoport az a
  legkisebb aggregátum, melyre önálló
  vásárlóero-paritást számítunk.
• GDP-súlyok
• A GDP felhasználási összetevoihez
  tartozó kiadási összegek.
• Árszínvonal-index
• Egy ország valamilyen felhasználási
  aggregátumára jellemzo árszínvonal indexe. A
  bázisvalutához mért vásárlóero-paritás és a
  bázisvaluta éves átlagos jegybanki árfolyamának
  hányadosa. (PPP/Jegybanki árfolyam.)

Az alapcsoportok ide kattintva tekinthetok meg
13
3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai

• Általános cél
• A nemzetgazdaságok teljesítményének
  összehasonlíthatóvá tétele
• Az áruk és szolgáltatások különbözo csoportjaira
  jellemzo árszínvonal mérése
• Nemzetközi intézményi célok
• A források hatékonyabb elosztása a szegénység
  elleni küzdelemben (Világbank, ICP)
• Nemzetközi pénzügyi alapok részesedési és
  hozzájárulási kvótái (pl. IMF)
• Gazdaságpolitikai és egyéb igazgatási célok az
  EU-ban nagyon fontos a források elosztásánál
  figyelembe veszik (Strukturális Alapok, Kohéziós
  Alap).

14
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• ECP European Comparison Programme
• Európai Összehasonlítási Program (ECP)
• 37 európai ország és az Eurostat
  együttmuködése a vásárlóero-paritás számítása
  céljából.
• Vásárlóero-egység (purchasing power standard,
  PPS)
• Az Európai Összehasonlítási Program eredményeit
  nem egy adott pénznemben kifejezve, hanem egy
  mesterséges elszámolási egységben, a PPS-ben
  mérve alkalmazzuk.
• Az Európai Unió 28 tagországának átlagában 1 PPS
  1 euró.

15
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Ciklusonként szolgáltatott adatok
  (árösszeírások)
• - élelmiszerek, italok, dohányáruk,
• - szolgáltatások,
• - bútorok, üvegáruk, konyhafelszerelési cikkek,
• - közlekedési eszközök,
• - gyógyszerek, egyéb gyógyászati termékek,
  szolgáltatások,
• - tartós fogyasztási cikkek,
• - ruházat és cipotermékek,
• - egyéb áruk és szolgáltatások.
• ? gördülo felvételek (rolling benchmark)
• - 3 éves ciklus
• - egy évben csak 2 felvétel
• - továbbvezetés fogyasztói árindex
  alapján

16
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Évenként szolgáltatott adatok
• - a referencia év GDP felhasználási adatai,
  alapcsoportok szerint,
• - fogyasztói árindexek (CPI), COICOP szerint
  részletesen,
• - területi kiigazítási koefficiensek,
• - lakásbérleti díjak felvétele,
• - kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási
  reprezentánsaira,
• - kibocsátási szemléletu alapadatok az oktatási
  tevékenységekre
• vonatkozó PPP-khez,
• - kibocsátási szemléletu alapadatok az
  egészségügyi (kórházi)
• szolgáltatásokra vonatkozó PPP-khez,
• - gépek és berendezések árösszeírása, (2 évente)
• - építési létesítmények árkalkulációja,
• - borravalóra vonatkozó adatok,
• - a beruházások vissza nem igényelheto ÁFÁ-jára
  vonatkozó adatok.

17
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• A referencia év GDP felhasználási adatai,
  alapcsoportok szerint
• A háztartások fogyasztási kiadásai (jelenleg
  148, hamarosan 224 alapcsoport)
• COICOP osztályozás szerint
• (COICOP Az egyéni fogyasztás rendeltetés
  szerinti osztályozása)
• Természetbeni társadalmi juttatások a
  háztartásokat segíto nonprofit intézményektol
  (jelenleg 6, hamarosan 6 alapcsoport)
• COPNI osztályozás szerint
• (COPNI A háztartásokat segíto
  nonprofit intézmények céljainak
• osztályozása)

18
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól
  (jelenleg 29, hamarosan 5 alapcsoport)
• COFOG osztályozás szerint
• (COFOG Államháztartási funkciók
  osztályozása)
• Közösségi fogyasztás (jelenleg 7, hamarosan 5
  alapcsoport)
• COFOG osztályozás szerint
• Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jelenleg 32,
  hamarosan 16 alapcsoport)
• CPA osztályozás szerint
• (CPA Tevékenységenkénti
  statisztikai termékosztályozás)

19
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Készletváltozás (jelenleg 1, hamarosan 1
  alapcsoport)
• Értéktárgyak állományváltozása (jelenleg 1,
  hamarosan 1 alapcsoport)
• Külkereskedelmi egyenleg (jelenleg 1, hamarosan
  1 alapcsoport)
• ÖSSZESEN jelenleg 225
• hamarosan 259 alapcsoport

20
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Fogyasztói árindexek
• COICOP szerinti bontásban,
• havi részletezettséggel.
• Jelentosége a gördülo felvételek (rolling
  benchmark) miatti idobeli eltérések kiküszöbölése
  a PPP-k továbbvezetése (visszavezetése) által.

21
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Területi kiigazítási koeffíciensek
• Alkalmazása a fogyasztási javak összeírása
  esetében
• Az árösszeírásokra az országok túlnyomó
  többségében a fovárosban kerül sor, az
  eroforrások korlátozottsága miatt.
• Cél a nemzeti átlagárak figyelembe vétele.
• A fogyasztói árindex alapadatait (cikkenkénti
  átlagárakat) dolgozzuk fel ebbol a célból.
• Képlet egy alapcsoport esetében

22
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Lakásbérleti díjak felvétele
• Kétféle megközelítés - ár megközelítés
• 
  közvetlen módszer
• 
  fejlett lakáspiac esetén
• -
  mennyiségi megközelítés
• 
  közvetett módszer
  
• nem
  eléggé fejlett lakáspiac
• 
  esetén
• 
  Érték ? Volumen Ár
• A számításhoz felhasznált adatok
• ár megközelítés
• árak és súlyok lakástípusonként
• mennyiségi megközelítés
• lakáscélú kiadási adatok a nemzeti számlákból,
• a lakásállomány mennyiségi és minoségi
  összetétele.

23
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási
  reprezentánsaira
• Hagyományos, input-szemléletu megközelítés.
• A közszféra azon tevékenységei esetében, ahol nem
  lehet valamilyen output-szemléletu ármegfigyelést
  alkalmazni (pl. közigazgatás, védelem stb.).
• Felhasznált adatok
• éves bruttó kereset,
• munkaadói járulékok,
• tényleges éves munkaido.

24
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Kibocsátási (output) szemléletu alapadatok az
  oktatási tevékenységekre vonatkozó PPP-khez
• Output szemléletu megközelítés (nem az input
  árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).
• Közvetett számításon alapuló módszer (Érték ?
  Volumen Ár).
• Felhasznált adatok
• oktatásra fordított kiadások intézménytípusok
  szerint,
• tanulói létszám intézménytípusok szerint,
• OECD PISA felmérésének eredményei (minoségi
  kiigazítás céljából).

25
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Kibocsátási (output) szemléletu alapadatok az
  egészségügyi (kórházi) szolgáltatásokra vonatkozó
  PPP-khez
• Output szemléletu megközelítés (nem az input
  árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).
• Közvetlen és közvetett számításon alapuló
  módszer.
• Felhasznált adatok
• esetszám, kvázi árak, átlagos tartózkodási ido
  betegségtípusok szerint,
• esetszám, kiadások ellátási típusok szerint.

26
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Gépek és berendezések árösszeírása (2 évente)
• építési létesítmények árkalkulációja
• A bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz kapcsolódó
  felvételek
• A gépek berendezések árösszeírása hagyományos
  összeíráson alapul
• Az építési létesítmények árkalkulációja szakértoi
  árazás (becslés).

27
4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

• Egyéb adatszolgáltatások
• Beruházások vissza nem igényelheto ÁFÁ-ja,
• Borravalókkal kapcsolatos adatszolgáltatás.
• Közvetlenül az adatgyujtések során pontosan meg
  nem figyelheto adatok, amelyeket a nemzeti
  számlákban szereplo (makro szintu) adatokkal
  pótolunk.

28
5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

• ICP International Comparison Program
• Világméretu vásárlóeroparitás-
  számítás
• Elszámolási egység Nemzetközi dollár
• A nemzetközi dollár értéke az USA esetében
• 1 USA dollár 1 nemzetközi dollár

29
5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

• Elso ICP 1968-ban
• az ENSZ irányításával
• Magyarország a résztvevok között volt
• Legutóbbi ICP-forduló 2005-ben
• a Világbank irányításával, az ENSZ szakmai
  felügyeletével
• 144 ország vett részt (146 gazdasági térség)
• A vásárlóero-paritásokat a GDP valamennyi
  felhasználási aggregátumára (155 alapcsoportra)
  igyekeztek kiszámítani (ez számos fejletlen
  gazdasági és statisztikai hátteru ország esetében
  nem valósult meg)
• Magyarország a 40. helyet érte el az országok
  között az egy fore jutó GDP alapján (17 014 USD)

30
5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

• 2011. évi ICP-forduló
• a résztvevo országok száma 199
• (jobb földrajzi lefedettség, a Föld népességének
  98-a)
• a globális eredmények megjelenése hamarosan

31
5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)
Szervezeti felépítés (Globális irányító
testületek)
32
5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)
Szervezeti felépítés (Regionális szervezetek)
ICP Global Office
Afrika
Ázsia
Eurostat-OECD országok
Nyugat-Ázsia
Független Államok Közössége
Eurostat
OECD
Latin-Amerika és a Karibi térség
Magyarország (KSH)
Csendes-óceáni szigetek
33
6.) Adatok
Balassa-Samuelson hatás
34
6.) Adatok








35
7.) Publikációk

• Eurostat PPP-oldal
• http//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/porta
  l/purchasing_power_parities/introduction
• KSH, Stadat-tábla
• http//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_
  int024b.html
• KSH, metaadatok
• http//www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_langHUp_m
  enu_id120p_ot_id100p_obj_idQPVp_session_id8
  3629774

36
Köszönöm a figyelmet!