INTEGR

1
INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA

• Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvo
  generációnak meggyo-zodéseket közvetítsünk. Hozzá
  kell segítenünk, hogy a saját ítélo erejét, a
  saját felfogó képességét használja. Tanuljon meg
  a saját szemével nézni a világban ...
• 
  Rudolf
  Steiner

2
Tartalom

• Az integrált inkluzív nevelés elozményei
• Az inkluzió fogalma, tartalma
• Az inkluzió fogalmának többszempontú
  értelmezése
• Integráció inklúzió
• Az inkluzió szintjei
• Inkluzió és multikulturális pedagógia

3
elozmények

• A múltban a másság elfogadása sokkal kisebb
  mértékben valósult meg, , ezért jellemzo volt az
  ilyen gyerekek elkülönítés/ szegregált keze-lése.
  
• A XIX. század második felétol jelentek meg a
  polgárosodással együtt az oktatással kapcso-latos
  iskolatörvények. Ezekben deklarálták a tanuláshoz
  való jogot, de ezek a törvények nem terjednek ki
  a fogyatékosokra.

4
elozmények

• A XX. században a demokratizálódás felerosíti a
  em-beri jogi kérdéseket. Az esélyegyenloség felé
  törek-vés a méltányos oktatás megjelenését hozta.
• A szüloi igény azt mutatta, hogy nem akarták
  fogya-tékos gyermeküket elkülönített
  intézményekbe já-ratni. A 60-as, 70-es években a
  fejlett országokban elkezdték kritizálni a
  teljesítményközpontú iskolákat. A kritika
  megfogalmazta, hogy a fogyatékos gyerme-kek
  fejlesztését is meg lehet oldani a hagyományos
  intézményekben.

5
elozmények

• 1984-ben a fejlett országok (OECD) oktatási
  vezetoi megállapodtak abban, hogy minden egyes
  gyermek szükségleteit kielégíto iskola
  koncepcióval kell foglalkozni. Ez lenne a
  min-denki iskolája, ami képes alkalmazkodni a
  kü-lönbözo gyermekek igényeihez.
• Leginkább iskoláról beszélünk, mert ezekben az
  idokben az óvoda nem került fókuszba.

6
definíció

• A szegregáló és az integráló nevelés-oktatás
  szakmailag elfogadott meghatározása
• a) gyógypedagógiai szegregáció a sajátos nevelési
  igényu gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és
  középfokú nevelése és oktatása, amelyet
  kifejezetten erre a célra létrehozott és
  muködtetett gyógypedagógiai intézmények látnak
  el, ese-tenként bentlakás biztosításával
• b) gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos
  nevelési igényu gyermekeknek és tanulóknak az
  épek (másképpen többségi) óvodáiban, alapfokú,
  középfokú oktatási in-tézményeiben megvalósuló
  nevelése, oktatása, képzése megfelelo feltételek
  biztosítása mellett.

7
Kiket kell bevonni az inkluzív nevelésbe?

• Speciális nevelési szükségletuek (testi, értelmi
  fogyatékosok)
• Tanulási problémákkal küzdok
• Tanulási nehézség
• Tanulási zavar
• Magatartási zavarokkal küzdok
• Visszahúzódó vagy depresszív gyermek (ezekkel a
  gyere-kekkel nem szoktak a pedagógusok
  foglakozni, mert csönd-ben, az órát nem zavarva
  meghúzódnak)
• Ellenséges, inkonzekvens (ezekkel a diákokkal
  minden-képpen kell foglalkozni, mert ok azok, aki
  a tanítás menetét teljesen szétbonthat)ják)

8
fogalomértelmezések

• Szegregáció
• Az SNI gyerekek elkülönített nevelése,
  fejlesztées
• amelyhez speciális intézmények, speciális
  felszerelt-ség is tartozik, illetve speciális
  tudással rendelkezo szakemberekre van szükség,
• Cigány gyerekek elkülönített nevelése,
  fejlesztése
• - általában a fentiek nélkül felzárkóztatás
  címén

9
fogalomértelmezések

• Integráció szintek
• Lokális integráció a helyi iskolában/óvodában
  egy külön osztályban helyezik el az SNI/roma
  gyermekeket,
• Szociális integráció elkülönülten tanulnak, de
  bizonyos események (pl. ünnepek) alkalmával közös
  programok vannak.
• Funkcionális integráció
• Részleges van valami közös a fentiek
  variációi
• Teljes - ha a nevelés-oktatás speciális
  megsegítéssel történik a nem fogyaté-kosok
  osztályaiban a tanítás teljes idotartamában.
• Fordított integráció valakirol azt hiszik, hogy
  értelmi fogya-tékos, és ezért kerül speciális
  osztályba.
• Spontán integráció Egy fogyatékos diákot a
  normál osztályba teszik, mert nincs máshol hely.

10
Az integráció pedagógiai jelentése

• minden gyermek és tanuló (meglevo
  akadá-lyozottságának módja, súlyossági foka
  miatti kirekesztés nélkül), egymással
  együttmuködve, a mindenkori fejlettségi szintjén
  (pillanatnyi észlelési, gondolkodási és
  cselekvési kompe-tenciájához mérten), egy közös
  tárggyal és tár-gyon (projekt/terv/tartalom/téma)
  játszik, tanul és dolgozik.

11
Az inkluzió jelentése

• A 80-as években kialakult egy új fogalom, az
  inkluzió. Ez integrációval hasonló jelentésu.
  (Ha jól sikerül az integráció, akkor inkluzióról
  beszélünk)
• Az integráció szintjében bekövetkezo minoségi
  különbségek a fogadás (integráció) és a
• befogadás (inkluzió) kifejezésekkel
  értelmez-hetoek.

12
Mi az hogy minoségi különbség?

• A fogadó óvodában/ iskolában a sajátos nevelési
  igényu gyermek csak jelen van, különleges
  igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését
  és tanulását nem segítik adekvát módon.
• Az inkluzív (befogadó) óvodai/ iskolai oktatás és
  nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett
  for-mája. A befogadó intézmény pedagógusai az
  egyéni differenciálás talaján az egyéni
  kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét
  képviselik.

13
Az inkluzió fo jegyeinek összegzése

• - az intézmények azonosulása az inkluzió
  gondolatával,
• - az egyéni differenciálás mint alapelv
  elfogadása,
• - a jelenlegi gyakorlattól eltéro
  tanulásszervezés,
• - rugalmas tanterv bevezetése,
• - értékelési eljárások korszerusítése,
• - a többségi pedagógusok felelosségvállalásának
  megnöve-
• kedése- attitudváltás
• - a specialista mint segíto partner,
• - a szülok bevonása az együttnevelésbe,
• - a szociális befogadás szerepe( a kirekesztett
  csoportok irányába)

14
Inkluzióra kész?

• Egy óvoda/iskola akkor lesz kész az inkluzióra,
  ha az ott tanító, tanuló személyek együttesen
  elfogadják az inkluziót, gondo-lati szinten
  teljesen magukévá teszik.
• Az európai vizsgálat alapján az eredményes
  inkluzió feltételei
• - tanári attitud a tanárok szakmai
  kompetenciája (gazdag módszertani repertoár,
  alkalmasság és akarat a befogadásra)
• - támogató környezet az iskolában és az
  iskolán kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi
  közösség, szakmai szervezetek) - egyértelmu
  kormányzati politika (megfelelo finanszírozási
  rendszer)

15
Kik zavarják azt az iskolát (ti. a kirekeszto
iskolát)azt

• amelyik egyoldalúan és kizárólagosan a
  gyermektol/fiataltól várja el az iskola
  világához való megfellebbezhetetlen iga-zodást,
  alkalmazkodást
• amelyik nem akar/tud alkalmazkodni
  a gyermekek/fiatalok világához, lehetoségeihez,
  szükségleteihez, sajátos szemé-lyiségfejlesztési
  igényeihez
• amelynek pedagógusa nem rendelkezik az értelmes
  és haté-kony tanulás és tanulássegítés
  lényegiségéhez kapcsolódó hiteles és
  felhasználható szakmai tudással, differenciált,
  rugalmas módszertani repertoárral

16
Talán azok a gyerekek/fiatalok, akik például

• nem akkor és úgy érdeklodnek a tanórai tananyag
  és feladatok iránt, amikor és ahogy a tanár
  elvárja tolük
• érdektelenséget mutatnak egy-egy számukra
  érthetetlen, értelmetlen feladat iránt
• értetlennek, netán lustának, butának tunnek,
  mivel nem is értik, mit magyaráz, mit vár el
  tolük a tanár
• harsányságukkal igyekeznek felhívni magukra a
  figyelmet
• nem tolerálják a hazugságot, az
  igazságtalanságot, mindenképpen szókimondók,
  ellenvéleményüket is kifejezésre juttatók
• csak a számukra értelmes, általuk megértett
  elvárásokat, szabályokat hajlandóak elfogadni,
  betartani
• nem egy ütemre, egyenletesen teljesítve haladnak,
  egyes területeken lemaradnak, másutt esetleg
  elore szaladnak
• alacsony fokú kudarctoleráló képességekkel
  rendelkeznek (netán mert szoronganak a
  teljesítménybeli kudarctól)
• nem tisztelik azokat a pedagógusokat
  (felnotteket), akik nem a másik embert megilleto
  tisztelettel viszonyulnak hozzájuk.

17
Mi a különbség?
Integráló óvoda/iskola Inklúzív óvoda/iskola
  - módszer, óraterv nem változik frontális, teljesítmény ori- entált hagyományos stílus - a gyógypedagógusra hárul minden - módszer, óraszervezés nem hagyományos - differenciálás - gyógypedagógus partner a probléma megoldásban
18
Az inkluzió segíto pillérei
19
Multikulturális nyomulás

• Kulturálisan érzékeny pedagógusok nélkül csak
  színház a multikulturális pedagógia.
• Ezért folyamatos intézményi feladat az
  érzékenyítés, olyan attitudformálás amelyben a
  pedagógusok
• - alapos ismeretekkel rendelkeznek a különbözo
  társadalmi csoportok kulturális értékrendjérol,
• Megvan a bátorságuk ahhoz, hogy ne az iskolai
  kudarcok áldozatait hibáztassák a
  sikertelenségért,
• Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a
  fennálló oktatási tételeket, tradíciókat,
  meggyozodéseket,
• Megvannak a készségeik , amelyek lehetové teszik,
  hogy a kulturális sokszínuséggel kapcsolatos
  ismereteiket átül-tessék a pedagógiai
  gyakorlatba.
• 
  
  Geneva Gay nyomán

20
szocializáció

• A szocializáció a születéstol a halálig tartó
  tanulási folyamat. A szociali-záció nem más, mint
  a társadalomba való beilleszkedés folyamata,
  amely során az egyén megtanulja megismerni
  önmagát és a környezetét, elsajátítja az
  együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt
  viselkedés-módokat. (Bagdy, 1986.)
• Azokat a a normákat, értékeket, hagyományokat,
  nézeteket, attitudöket sajátítjuk el, amelyek az
  adott kultúrában, környezetben használatosak. A
  szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a
  környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is
  mindig visszahat a környezetére. A szocializáció
  abban a mikromillioben kezdodik, amelybe az ember
  beleszületik. Így a szocializáció elso színtere a
  család, majd késobb a gyermek növeke-désével -
  egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek,
  a kortár-saknak, az óvodának, az iskolának,
  tágabb értelemben az egész társa-dalomnak.

21
bikulturális szocializáció

•  A bikulturális szocializáció kettos
  folyamat,-egyik része azt jelenti, hogy valamely
  kisebbségi csoport tagja beleszületik saját,
  eredeti kultúrájába, és ennek jellemzoit
  nagyobbrészt az indirekt szocializáció során
  mintegy észrevétlenül sajátítja el. A folyamat
  másik oldala a közoktatásba (óvoda, iskola)
  lépéskor a többségi társadalom kultúrája is mint
  szocializációs terep megjelenik a kisebbségi
  csoport tagja számára. Vannak olyan családi
  szocializációk, amelyek kulturális tartalma kis
  átfedést mutat az iskolára jellemzo kulturális
  térrel. Ezt azonban mint megoldandó helyzetet
  kell kezeli célul tuzi ki a két tér átfedésének
  szélesítését! Az ebben részt vevok feladata a
  célok elérése. Az egyik szereplo a mediátor, aki
  az iskolai kulturális térben otthonosan mozgó
  személy (például pedagógus), aki az eltéro
  kultúrájú primer szocializációs teret megismerve
  képes abból ele-meket átemelni az iskola
  világába, ezzel szélesítve az átfedést.
• A másik szereplo a transzlétor, aki az
  iskolától eltéro kultúrájú elsodleges
  szocializációs térbol érkezve már sikereket ért
  el a másodlagos (intéz-ményi) szocializációs
  térben, és közössége számára képes kulturális
  ele-meket közvetíteni az intézményi térbol. 

22
Bikulturális szocializáció

• szocializációs terek
• INFORMÁLIS nevelési tér
• család,
• kortárs csoport, rokonság,
• szomszédság
• FORMÁLIS nevelési tér
• oktatási rendszer
• NEM FORMÁLIS nevelési tér
• közösségi terek,
• könyvtár, színház

23
Hogyan?

• A tanulókhoz alkalmazkodó oktatási stratégiák
• - tanulóbarát környezet, a tanulók fizikai
  komfortigényének figyelembe vétele,
• az érdeklodés felkeltésére, az unalom eluzésére
  alkalmas oktatási stratégiák alkalmazása,
• boséges mozgáslehetoség, választási lehetoségek,
• tompa világítás,
• változatos szemléltetés és segédeszközök
  használata,
• Egyénre szabott fejlesztés, személyre szabott
  tanulási stílus
• A tradicionális tantermi struktúra átalakítása (
  pl olvasósarok)
• Az egyéniség vállalásának engedése ( pl
  öltözködés.)

24
Hogyan?

• Pedagógus érzékenyítés
• - belso levelezo rendszer/folyamatos
  multikultu-
• rális olvasnivaló küldés,
• - csapatépíto tréningek nagyon oszinte
  önértéke-
• lésekkel,
• - stratégiai fontosságú muhelyek muködtetése
• (akár kistérségben is)
• - szakmai napok rendezése, hospitációk
• fogadása

25
PROBLÉMA 1.

• SNI, HHH, BTM

A RUTINOK NINCSENEK ÖSSZHANG-BAN A HIRDETETT
PEDAGÓGIAI EL-VEKKEL
Az elkülönült oktatás nem segíti a fenti
csoportokba tartozó gyerekek társadalmi
beilleszkedését, ezért vagyunk az inkluzív
pedagógia követoi. Ugyanakkor az iskola
jelenlegi rutinja nem megfeleloen oldja meg a
gyerekek tanulást akadályozó problémáit, nem
kezeli hatékonyan magatartászavaraikat, nem
alkalmazza rendszerszeruen a tanult és alkalmazni
vállalt pedagógiai eszközöket, a nevelo-hatások
és rutinok nem egységesek, ezért a viselkedési
devianciák kezdenek az elviselhetet-lenségig
felerosödni!
Dia egy csapatépíto tréning anyagából
26
Hogyan?

• olyan tanítási és motivációs eszközöket
  alkal-maznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a
  különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai
  csoportokból származó tanulóknál,
• a tanítási anyagok bemutatják a különbözo
  fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait,

27
Alapos ismeretek a különbözo társadalmi
csoportok kulturális értékrendjérol

• intézményi multikulturális tréning/nem akkr.
• multikulturális muhely
• belso levelezés szakmai anyagok
• romológus szakosodás ösztönzése
• Projektek multikulturális irányokba ( a
  felkészülés már fejleszti az ismereteket)

28
Bátorság

• Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a
  kisebbségi gyerme-kek gyenge teljesítménye sokkal
  inkább a tanárok felkészü-letlenségének
  következménye!
• A pedagógusok azok, akik hiánytszenvednek, -
  professzionalizmusban, szemléletben, tanítási
  stratégiákban, kompetenciákban, energiában,
  türelemben, kooperációban, hatékony team
  munkában..
• Eszközei iskolánkban önértékelések (egyéni,
  csoport), part-nerek elégedettségmérései (MIP),
  alapos vezetoi minosítések, kompetencia mérések
  eredményei, külso vizsgálatok, men-torok
• a kudarcot genetikai, szociokulturális
  okokra visszavezetni vakság, hisz még ha ez igaz
  volna is , akkor
• is a pedagógia dolga ezekre
  hatékony eszközöket alkalmazni.

29
Akarat, készség

• Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a
  fennálló oktatási tételeket, tradíciókat,
  meggyozodéseket,
• Megvannak a készségeik , amelyek lehetové teszik,
  hogy a kulturális sokszínuséggel kapcsolatos
  ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba,
• Még mindig a pedagógusokról van szó!
• Elfogadni pl projekthetek. Hogyan fogok
  haladni a tana-nyagban? Miért kell két tanár a
  tanórán ? Miért szükséges a tanórai
  differenciálás, a kooperáció, a személyre szabott
  fejlesztés, a szöveges értékelés,?
• Elismerni a különbözo etnikai csoportok
  kulturális örökségének létjogosultságát, mint ami
  befolyásolja a tanulók természetét,
  magatartását, tanuláshoz való viszonyát.
• Eszközei tréningek, munka muhelyekben, fejleszto
  csoportok- ban, téma fókuszú
  munkamegbeszélések,..

30
Hatékony tanítási és motivációs eszközök

• Kooperatív tanulásszervezés
• Projektpedagógia
• Drámapedagógia
• Interkulturális pedagógia
• Személyre szabott fejlesztés
• zeneterápia, lovas-terápia,
• szolidaritás,

31
nem lényegtelen látványelemek

• többnyelvu információs feliratok
• (a jövoben braille írással is)
• beás nyelvu étlap
• akadálymentesítés
• új fejlesztoeszközök bevezetése lovas terápia,
  zene terápia, szülo/gyerek közös tábor,
• sokféle udvari játék hinták, játszóvár,
  trambulinok, boxzsák.
• sokféle virág, padok, árnyékolók

32

• Köszönöm a figyelmet!