TERM

1
TERMÉSZETI JELENSÉGEK A TURIZMUSBAN

• Dr. Dombay István
• - egyetemi docens -
• Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
• Földrajz Kar
• Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozat

2
1. A turizmus földrajzának helye a
földrajztudományok rendszerén belül

• Az ember a turizmusnak mozgató ereje, önmagában
  és önmagáért. Ezért elsosorban a népességföldrajz
  keretén belül kell a helyét keresni.
• A turizmusnak a pszichológiai és egészségi
  jellege mellett, gazdasági jelentosége is van. Az
  idegenforgalom értékét nemcsak az ember számára
  hajtott haszna alapján, hanem foleg gazdasági
  haszna szerint határozzák meg. Tehát a turizmus
  egy elsorendu gazdasági ágazattá válik, egy füst
  nélküli ipar, ezek szerint a gazdasági földrajz
  egyik ága.
• A természeti tényezok meghatározóak az
  idegenforgalmi adottságok között. A különbözo
  természeti jelenségek nagymértékben befolyásolják
  a turizmus ütemét és erosségét.
• Az elobbiekbol kitunik, hogy rendszertanilag a
  gazdasági földrajzhoz sorolták, mégis az
  Idegenforgalom földrajza egy geográfiai
  szintézis tárgyát képezi.
• Kutatási területe révén a földrajzi környezet
  és az általa befolyásolt társadalmi-gazdasági
  jelenségeken át a földrajz mindhárom ágazatára
  rátevodik. A természeti földrajzra a természeti
  források miatt -, a népesség földrajzra az emberi
  tényezon át, végül a gazdasági földrajzra azon
  gazdasági folyamatok révén, amelyeket létrehozza.
  Az Idegenforgalom földrajz azon kevés
  földtudományok közé tartozik, amely valóban
  átfogó jellegu, csak a környezetföldrajz és a
  Kartográfia versenyzik vele.

3
1. A turizmus földrajzának helye a
földrajztudományok rendszerén belül

• Az Idegenforgalom földrajz tehát szoros
  kapcsolatban van a természeti földrajzzal
  (geomorfológia, vízrajz, éghajlat, élovilág stb.)
  a természeti jelenségeken keresztül. A természeti
  adottságok bármilyen turisztikai hasznosítása egy
  elozetes és részletes felmérést, ismertetést
  igényel. Mindez azért szükséges, mert a
  természetföldrajzi táj szerkezetében létezik egy
  optimális határ, amelyen belül turisztikailag
  felhasználható. Ezt átlépve a természeti
  egyensúly megbomlik, negatív hatásokat okozva.
• Mivel a turizmus jellegzetes emberi tevékenység,
  a különbözo korú, szakmájú és társadalmi helyzetu
  egyénekre jellemzo. Ezért magától értheto a
  népességföldrajz és a demográfia szerepe a
  turisztikai jelenség tanulmányozásában.
• Könnyen megfigyelheto a turisztikai tevékenységek
  kapcsolata más gazdaság-földrajzi ágazatokkal,
  foleg a szállítás- és kereskedelem földrajzával.
  Végeredményben, gazdasági jellegével, a turizmus
  a nemzetközi anyagi- és szellemi javak cseréjének
  része.
• Végül az Idegenforgalom földrajza más tudományok
  területét is átfedi, pl. geológia, történelem,
  biológia. A turizmus gazdasági funkcióját nehéz
  lenne meghatározni a statisztika, marketing és
  más közgazdasági tudományok segítsége nélkül.
  Figyelembe véve a turizmus emberi jellegét, a
  pszichológiának fontos szerep jut a jelenség
  tanulmányozásában.

4
1. A turizmus földrajzának helye a
földrajztudományok rendszerén belül

• Bármelyik terület turisztikai potenciálja a
  három A elvétol függ (E. Bergman, 1996)
• attraction (vonzás) a természeti és emberi vonzó
  források gazdagsága
• accessibility (megközelíthetoség) a célövezet
  megközelíthetosége a kibocsátó országokkal és
  körzetekkel szemben
• accommodations elszállásolási lehetoségek,
  szállodák, vendéglok (minoség és mennyiség).

5
2. A természeti táj adottságai
TURISZTIKAI POTENCIÁL
TURISZTIKAI FORRÁSOK (adottságok, vonzerok)
ANYAGI ALAP
TERMÉSZETI
ANTROPIKUS
2. ÁBRA A TERMÉSZETI ADOTSÁGOK ÉS A TURISZTIKAI
TÁJAK
6
2. A természeti táj adottságai

• Keletkezésük, jellegük, méreteik alapján nagyon
  változatosak. Ezek teszik a földrajzi környezet
  elemeit (domborzat, vizek, kozettani szerkezetek,
  növényzet) és tulajdonságait (foleg az éghajlati
  vonások) az idegenforgalom vonzó tényezoivé. A
  természeti táj egyszerre két szerepet tölt be az
  idegenforgalmi tevékenység tartóváza és szellemi
  indíték is szépségeivel.
• A természeti tájnak az idegenforgalomban való
  hasznosítása nagyon változatos formákat ölthet, a
  turisták különbözo igényei szerint. A városi
  környezetbol érkezo turisták az eredeti,
  egzotikus természetet szeretik. Ahhoz, hogy a
  természethez közel lehessen jutni, biztonságban
  csodálni, modern közlekedési hálózatra van
  szükség, ami a természeti táj nagyméretu
  átalakítását igényli.

7
2. A természeti táj adottságai

• A természeti tájnak léteznek olyan elemei,
  amelyek megközelíthetetlenek a turisták számára.
  Ezek hasznosítása szerkezeti átalakítást igényel,
  például a barlangok, szorosok kialakítása. Ilyen
  esetekben úgy kell cselekedni, hogy ne módosítsuk
  a táj alapveto tulajdonságait (vagy legalábbis
  minimálisan), biztosítsunk egy olyan dinamikus
  egyensúlyt, amely megvédi a környezetet. Az
  emberi hatás mindig visszahatást eredményez. A
  zavaró hatást ellenorzéssel és a környezet
  védésével kell ellensúlyozni.
• Egyes környezeti elemek hasznosítása, mint a
  felszínalatti topoklíma, nagyon figyelmes munkát
  igényel. Az ember egyszeru jelenléte
  megzavarhatja azokat, csökkentve idegenforgalmi
  jelentoségüket. Ilyen esetben megfelelo
  módszereket kell választani, csökkenteni kell az
  ember hatását.
• A természeti táj fontosabb adottságai a
  következok domborzat, vízrajz, éghajlat,
  növényzet, állatvilág, kozetszerkezetek, kozmikus
  tényezok.

8
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• Ezek a Föld legváltozatosabb és leggazdagabb
  vonzó tényezoi. A domborzat biztosítja egy táj
  gerincoszlopát, adja meg egyéniségét. A domborzat
  más természeti elemek jellemzoit is meghatározza
  például az éghajlatot, a vízrajzot vagy az
  élovilágot. De ez egy kölcsönös hatás, mert a
  domborzati tényezok gazdagodnak az utóbbiakkal.
• A domborzat változatos formáival játszik fontos
  szerepet az idegenforgalomban. A jelentosebb
  domborzati formák közül megemlítjük a
  szakadékokat, gerinceket, hágókat, hasadékokat,
  szorosokat, kanyonokat, vulkáni kúpokat és
  krátereket, völgyeket, tengerpartokat,
  homokdunéket, víznyeloket, barlangokat,
  meándereket, stb. Különlegesen vonzóak a karszt-,
  a vulkáni- és a glaciális formák.

9
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A szakadékok méreteikkel vonzzák az embereket. A
  szakadékok minden emberre másképp hatnak. Foleg a
  meredek sziklafalaknál, a mélységük vonzó.
  Például a Himalájában, Andokban, Kordillerákban,
  Alpokban. Ugyanakkor vonzóak a meredek
  partszakaszok is. A szakadékok a karsztvidéken is
  gyakoriak, ahol vagy a szerkezet vagy a szelektív
  erózió hozta létre oket, például a Királyko-
  havasok, Torockói-, Érchegység meredek szakadékai
  Erdélyben. Szintén vonzóak az erosen
  elegyengetett felszínek tanúhegyeinek falai,
  például a trópusi karszt mogotái Dél - Kínában,
  Új - Guineában, Kubában, Jamajkában, a dinári
  karszt hasadékai a Tasszili és Tibeszti
  hegységek Észak Afrikában stb. Idesorolhatók az
  észak - amerikai és brazíliai fennsíkok (messas)
  peremei is (Espinhaco, Bandeira, Barborema).
• A szakadékok a turisták egy külön csoportját, az
  alpinistákat vonzzák. Az alpinista útvonalakat
  hat nehézségi csoportra osztják, két változattal
  A. és B. Híresek a Himalája szakadékai (Everest,
  Kangcsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna), Karakorum
  (Nanga Parbat, K2), Alpok (Matterhorn, Eiger).
  Romániában nehéz útvonalak vannak a Királyko
  hgs.-ben, Bucsecsben, Fogarasi - havasokban,
  Hagymásban.

10
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A gerincek és hegycsúcsok. Az ember hajlamos a
  csúcsok megmászására, hogy onnan gyönyörködhessen
  a környezo tájban. Ismert egyes eróziós tanúk
  vonzó hatása, amelyek Európa és Észak Amerika
  lekoptatott fennsíkjain találhatók (ezeket az
  ember gyakran erodítmények és kolostorok
  építésére használta - Salzburg, Lourdes, San
  Marino, Monte Casino), ahol nem a szintkülönbség,
  hanem a forma meredeksége és a kilátás elbuvölo.
  Némely gerinc méreteiben (hosszúság, magasság)
  lenyugözo. A Himalája, Andok, Kordillerák
  domborzata több száz kilométer hosszú és
  4000-7000 m magas gerincekben bovelkedik.
  Különálló vonulatként jelentkezhetnek, mint
  például a Királyko gerince, vagy csoportosan,
  mint a Fogarasi havasok, Páring, Radna,
  Retyezát Erdélyben a Pireneusok, Alpok, Kaukázus
  vagy Himalája.
• Egyes gerincek régi vulkáni szerkezetek
  maradványai, vagy kristályos szerkezet, például a
  fogarasi havasok északi gerince. A mészko
  fennsíkok feldarabolásából és offiolitos
  behatolásából jöhetnek még létre. A Királyko
  gerince egy függoszinklinális nyugati oldalának
  belso és külso erok általi átalakításából jött
  létre.

11
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A magas hegységek gerincvonulatainak
  kialakításában az eljegesedésnek nagy szerepe
  volt. Ennek eredményeként a turisták
  megcsodálhatják a cirkusz völgyeket, morénákat,
  az U alakú gleccservölgyeket stb.
• A gerincek és csúcsok különálló turisztikai
  adottsággá válnak, ha oket egy aránylag egyenes
  domborzat veszi körül. Másrészt háttérbe
  szorulnak a hegységeken belül, vagy együttesen
  alakulnak vonzó tényezové.
• Gazdasági felhasználás szempontjából azok vannak
  elonyös helyzetben, amelyek egyediségükkel vonják
  magukra a figyelmet. Ezek a turisták áramlását
  eredményezik, ami az infrastruktúra kialakulását
  igényli. A nagy hegyrendszerek csúcsainak és
  gerinceinek hasznosítása nagyobb gondot okoz az
  úthálózat kialakításával, a technikai alap
  kiépítésével, a turisztikai központok
  létrehozásával.

12
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A hágók fontos szerepet játszanak a turisztikai
  áramlat irányításában. Fontosságukat nemcsak a
  vonzó hatás, hanem a közlekedés könnyítése is
  biztosítja. Éppen ezért ide építették a vasutakat
  és a közutakat. Számos alagutat építettek például
  Simplon, Mont Blanc, Frejus az Alpokban.
• Az európai idegenforgalom számára jelentosek az
  Alpok hágói St. Bernard 2478 m magasan St.
  Gotthard, Simplon, Frejus, Brenner. A
  Pireneusokban Pas de la Casa 2406 m a
  Kárpátokban Predeal 1033 m. Fekvésük és a kilátás
  miatt a hágók környékén jól kihasznált
  turisztikai létesítmények alakultak ki
  (szállodák, motelek, kempingek stb.).

13
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• Szurdokvölgyek, szorosak, kanyonvölgyek együtt a
  legfontosabb természeti adottságok csoportját
  alkotják. Kialakulásuk epigenetikus, antecedens,
  felszínalatti völgylefejezés stb. útján
  történhet. Ennek eredményeképpen jönnek létre a
  meredek falak. Mindegyik völgyforma számos
  eredeti érdekességet tartogat a turista számára
  barlangok, vízesések, források, érdekes növény és
  állatfajok.
• A szurdokvölgyek a bevágódás szakaszát jelölik,
  amikor a középvíz- és a nagyvízmeder egybeesik.
  Elofordulhat, hogy a völgy keresztmetszete
  annyira keskeny, hogy még az ember áthaladása is
  körülményes, például néhány folyóé a bihari
  hegységben. Az elorehaladottabb fejlodési
  szakaszban levo szurdokvölgyek keresztmetszete
  szélesebb. A völgyfalak magassága a bevágódás
  ütemétol, a folyó eróziós tevékenységétol, a
  kozetek keménységétol függ. A gyors bevágódás és
  a karsztkaptáció az árkádok, természetes hidak
  kialakulásához vezettek.
• A szorosok tulajdonképpen fejlett szurdokvölgyek.
  Itt már elkülönül a nagyvízmeder, a völgy
  kiszélesedik, és helyenként megjelennek a
  teraszok. Különösen szép a Duna - szorosa
  (amelyet elöntött a vaskapui vízgyujto tó), az
  Olt, Maros, Szamos, Aranyos, Sebes - Körös
  szorosa.

14
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A kanyonok a legfejlettebb völgytípusok. Ott
  képzodnek, ahol a vízfolyás különbözo keménységu,
  vízszintes (tabuláris) kozeteket vágott át. A
  legszebb példa erre a Colorado folyam Nagy
  Kanyonja, amely mezozoós és paleozoós vízszintes
  rétegekbe mélyedt, létrehozva egy kb. 450 km
  hosszú és 2,5 km mély lépcsozetes völgyet. A
  völgy falai gazdagok különbözo formákban. Az
  észak - amerikai fennsíkok több, természetbarátok
  figyelmét felhívó kanyonnak adnak helyet, például
  Bryce Canyon, a Yosemite és a Yellowstone folyók
  kanyonjai, stb.
• Annak ellenére, hogy a Brahmaputra, Salween,
  Irrawadi kanyonjai elérik a 6000 m-es mélységet,
  mégis kevésbé látogatottak, mivel Dél - Kelet
  Ázsiában a turizmus kevésbé fejlett.
• A szurdokvölgyek, szorosok, kanyonok vonzó hatása
  az itt található érdekes kozettani
  szerkezetekkel, endémikus vagy reliktum növény-
  és állatfajokkal bovül.
• A turisztikai alap kibovítéséhez a karsztvidéken
  eloforduló vak- és szárazvölgyek is
  hozzájárulnak. A vakvölgyek a víz hirtelen
  eltunésével vonzzák a turistákat.

15
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A víznyelok jellegzetes karsztformák. Változatos
  alakban jelentkezhetnek szakadékok, dolinák
  (töbör), üregek, amelyeken át a felszíni
  vízfolyások a felszín alá hatolnak, barlangokat
  hozva létre. Például a Csodavár - fennsík az
  Erdélyi Szigethegységben. A víznyelok tehát a
  barlangok elocsarnokai.
• Az esovíz barázdák az emberi tevékenység egyik
  negatív bizonyítéka. Habár a természeti táj
  jelentos romlásához vezetnek, idegenforgalmi
  jelentoségük is lehet. Az esovíz barázdák a
  lejtoleöblítés eredményei. Az eróziós folyamat
  térben és mélységben nyilvánul meg, elszállítva a
  porlékony rétegeket. Ennek eredménye egy nagyon
  tagolt domborzat kialakulása (szakadékok,
  tornyok, völgyek). Nagyon érdekesek a keményebb
  kozetbol álló maradványok. Világviszonylatban
  említésre méltóak a nagy esovíz barázdák a Préri
  fennsíkról, a Missouri medencéjébol. Itt a márgás
  - homokos, homokköves, konglomerátos
  beágyazódásos oligocén agyagok eroteljesen
  erodáltak, ami a híres bad lands- ek (rossz
  földek) kialakulásához vezetett. Egy másik
  hasonló terület a Sziklás - hegység, ahol a
  Badland Nemzeti Park és a Zion Nemzeti Park
  található. A világ más részén is létre jönnek,
  ahol megvan a két feltétel a mállékony rétegek
  és a bo csapadék.
• Az esovíz barázdák turisztikai objektummá való
  alakítása jó példa arra, hogyan lehet
  hasznosítani a másra nem alkalmas területeket.

16
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A vulkáni kráterek és kúpok csak ott fordulnak
  elo, ahol volt vagy van ilyen jelenség. A
  kráterek és kúpok eredetiségét alakjuk és az ott
  zajló jelenségek biztosítják.
• Némely vulkán hírét története (az emberi
  településekre való hatása) alapozza meg. A Vezúv
  79. évi kitörése betemette Pompeji városát
  megorizve az utókor számára. Az Etna látványos
  kitöréseivel számos turistát vonz, míg a Fuji a
  japánok szent hegye lett. Afrikában nagy
  jelentoségük van a Kilimandzsáró és a Kenya
  vulkánoknak, Mexikóban a Sierra Vulcanica
  Transversal vulkánjai híresek, a Popocatepetl,
  Citlatepetl, Colima, Paricutin a Csendes - óceán
  térségében a Hawaii szigeteken a Mauna Kea, Mauna
  Loa, Kilauea. Szintén jelentosek az észak -
  amerikai Kordillerákban, Indonéziában (a Krakatoa
  vulkán kitörése legendává vált), illetve a
  Kamcsatkában levo vulkánok. A vulkánok varázsát a
  kitörések erossége is növeli, habár ez külön
  veszélyt is jelenthet. Ezért az ilyen különleges
  helyek turisztikai felhasználásánál figyelemben
  kell venni a biztonságot is.
• Teljesen más a helyzet a kialudt vulkáni
  övezetekben, ahol a formákhoz az utóvulkáni
  jelenségek is hozzáadódnak (gázkitörések,
  mofetták, ásvány- és hévizek). Tusnád- és
  Bálványos - fürdok pontosan ezt a vonzó tényezot
  használják fel a Hargita és Csomád hegységekben.

17
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• Az atollok a térítok tengereinek jellegzetes
  korall képzodményei. A parti sekély, meleg
  vizekben a korallok jellegzetes gyuru alakú
  képzodményeket építenek, amelyekben egy lagúna
  van. Az atollok szépsége vonzza a turistákat.
  Ilyen vidék a floridai part, a Vörös - tenger,
  Indiai - óceán, Óceánia. Külön említésre méltó a
  kelet - ausztráliai Nagy - Korallzátony, ahol nem
  képzodtek szigetek, de a zátonyok csodálatos vízi
  élovilágot rejtenek magukban.
• A homokdunék a sivatagokra jellemzoek. Az
  atollokhoz és a vulkánokhoz hasonlóan, a dunék is
  a felhalmozódásnak és nem a rombolás
  eredményeként keletkeznek. Egy felhalmozódás,
  amely változatos formákat ölt (homokhullámok,
  barkánok, parabolikus dunék), egyesülve dune
  mezoket hoz létre több száz négyzetkilométernyi
  területen a Szaharában, az Arab félszigeten,
  Ausztráliában. A mérsékelt éghajlat alatt foleg a
  tengerpartokon fordulnak elo, ahol homok
  halmozódik fel, és egyirányú szelek fújnak. A
  homokdunék ridegséget kölcsönöznek a sivatagi
  tájnak, és állandó mozgásban vannak. Nem
  jelentenek különálló turisztikai forrást, de a
  sivatagok jellemzoi. Az éghajlati viszonyok miatt
  a sivatagok nem válnak turisztikai övezetté.

18
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• Más, vonzó hatást jelento felszíni formák a
  sárvulkánok ( a Szubkárpátokban Romániában ,
  Kaukázusban, a Yellowstone parkban ). Az erózió
  különleges formái a lengo kövek, állat- vagy
  emberformák (a Szfinx a Bucsecs hgs- ben, a
  Kelemen havasokban a Tizenkét Apostol),
  természetes hidak vagy az oldás formái (sóban,
  gipszben, löszben).
• Jelentosek a homokos partok, nem turisztikai
  objektumok, hanem fontos segédeszköze az egyik
  legelterjedtebb turizmusformának, a heliotermális
  üdülésnek. A partok méretei, a homok minosége
  alapveto tényezok a partvidékek
  infrastruktúrájának kialakításakor.

19
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A barlangok. Habár kiemelkedo fontosságúak, nem
  fektetnek nagy hangsúlyt rájuk több okból.
  Eloször is azért, mert olyan formák, amelyeknek
  különleges tulajdonságaik megkülönböztetik oket a
  többi felszínformától. Másodszor azért, mert csak
  kis területeken fordulnak elo, ahol oldódó
  kozetek, foleg mészkövek vannak. És nem utolsó
  sorban azért, mert hasznosításuk különleges
  munkálatokat igényelnek, amelyek drágák.
• A barlangok nem egyszeru domborzati formák, hanem
  egy egyedi felszínalatti morfogenetikai rendszer.
  A barlangok idegenforgalmi értékét nem mindig
  becsülik megfeleloen. Pedig azok, amelyek a
  turisztikai körforgalomba kerültek, már
  bebizonyították gazdaságosságukat és vonzó
  hatásukat.
• A barlangok vonzó hatása tulajdonságukban rejlik,
  amelyek kis területen összpontosulnak. Ezek közül
  megemlítjük
• - a barlang
  eredetisége
• - a változatos
  formakincs
• - oslénytani és
  archeológiai leletek
• - fosszilis
  gleccserek.

20
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A barlangok helye a többi felszínforma között,
  komplex szerkezetének köszönheto. Bármelyik más
  formának (vulkáni kúpok, szakadékok,
  szurdokvölgyek) méretei ellenére nincs ennyire
  árnyalt szerkezete. A barlang nem csak egyszeru
  felszínalatti üreg, hanem a felszíntol eltéro
  fejlodési rendszer eredménye.
• Eredetisége háromdimenziós méreteiben rejlik,
  hosszúság, szélesség, magasság, ami a mélyben még
  érdekesebb. Ezen kívül, azoknak a
  részletformáknak, amelyek a felszínalatti
  morfodinamikai rendszert alkotják nincs felszíni
  megfelelojük. Ezek a formák csakis endokarsztban
  jelentkeznek számos ásvány különleges formában
  és színben csak az endokarszt jellemzoje. A
  földalatti szépségek megismerése ösztönözte az
  embert a barlangba való hatolásra.
• A barlangok eredeti formavilágukon kívül,
  hangulatukkal is vonzzák a turistákat. Az egyik
  hangulati elem a sötétség, amely ott uralkodik.
  Errol így nyilatkozik Jean Baures a mélységes,
  titokzatos, varázslatos álom éjszakája, amely
  vonzza a bátrakat és eltaszítja a gyávákat, egy
  behálózó és csalárd álom, amely fenségessé teszi
  az egyik legszebb emberi kalandot.

21
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A másik hangulati elem a rendkívüli akusztika.
  Ezért egyes barlangokban koncerttermeket
  létesítettek, például Aggtelek Magyarországon
  stb.
• Külön érdekességet jelentenek az óriási üregek a
  bennük levo küklopszi formákkal. Az ember joggal
  teszi fel a kérdést, milyen ero hozta létre
  ezeket, mennyi idore volt szüksége a víznek ezek
  megalkotására? Különleges méretu termeket
  találunk az Erdélyi Szigethegységben (a Szelek
  - barlang), Aggtelek. Világviszonylatban
  megemlítjük az Alpokban Holloch Eisriesenwelt, a
  Pireneusokban Pierre St. Martin, Észak -
  Amerikában Mammouth Cave barlangokat. Más
  barlangok csak egyetlen terembol állnak. De nem
  csak a termek érdekesek, hanem a nagy kijáratok
  is, amelyeket a víz hozott létre.
• A barlangi formák két csoportra oszthatók azok,
  amelyeket az oldódás és olyanok, amelyeket a
  kicsapódás hozott létre.
• Azok, amelyeket az oldódás hozott létre, az
  egyszeru formák csoportját alkotják. Megemlítjük
  a meándereket, korróziós vájatokat, üstöket
  (tetaraták), törmelék kúpokat, függo tömböket.

22
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A kicsapódási formák nagyon érdekesek. A függo
  cseppkövek (sztalaktit), az álló cseppkövek
  (sztalagmit), csepkkooszlopok sokszor nagyobb
  méreteket öltenek, mint egy emberi alkotás. A
  függo cseppkövek, megkövesedett jégcsapok.
  Általában henger vagy kúp alakúak, hosszúságuk
  néhány centimétertol, 1-2 m-ig változik. Nagyon
  ritkán elérhetik az 5-7 m es hosszúságot.
  Ritkább sztalaktitformák a sztilolitok (néhány
  milliméter átmérojuek és 1-2m hosszúak)
  heliktitek, anemolitek, ezek ferde képzodmények.
• A függo cseppkövek megfeleloi, az álló cseppkövek
  (sztalagmit). Méreteik szintén nagyon változatos.
• A cseppkooszlopok, a függo és álló cseppkövek
  összenövésébol keletkeznek.
• A baldachinok a mésznek a mennyezetre és a
  falakra történo kicsapódásából jönnek létre. A
  kalcit kicsapódása útján keletkeznek a
  függönyök. A sztalagmit folyások nem mások,
  mint a beszivárgó vízbol kicsapódó mész.
  Különleges esetekben ejtoernyo, torpedó, harang
  alakokat is ölthetnek. Ha a régi járatok medre
  mállékony kozeteken képzodött, ez utóbbi
  eltávolítása után függo padozatok képzodhetnek.
  Más, ritka formák a tetaraták, korellitek
  (korallhoz hasonló képzodmények), heliktitek,
  kristályok, anthoditek (kovirágok).

23
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• Mindezek mellett, a felszínalatti jégnek is nagy
  vonzó hatása van. Például az Aranyosfoi
  jégbarlang (Erdélyi Szigethegységben) gleccsere
  27m- s magasságával. A 75000 m3-es térfogata jól
  ábrázolja a jég felhalmozódását az utóbbi 3000
  évben. Ugyanebben a barlangban, ahol Délkelet -
  Európa legnagyobb jégtömbje található, tavasszal
  és osszel jég cseppkövek képzodnek 2-3 m-es
  magassággal. Európában híres jégbarlangok
  Demanovka Szlovákiában, Eisriesenwelt
  Ausztriában.
• A barlangok világa oslénytani és archeológiai
  leleteket is oriz. A barlangok jellegzetes
  éghajlata tette lehetové, hogy az oskövületek
  megmaradjanak például a barlangi medve (Ursus
  spaeleus) maradványai számos barlangban
  megtalálható, egy teljes csontvázat találtak a
  kiskoi Medvék barlangban (Erdélyi -
  Szigethegység). Megtalálhatók a 10000-15000 évvel
  ezelott kipusztult osragadozó nyomai is a
  kölykezo gödrök, karmok nyomai a padló
  agyagjában, barrenschlift-ek (az állandó
  dörzsöléstol simára csiszolt felületek).
• Sokkal ritkábbak és értékesebbek az osember
  nyomai. Világviszonylatban az Altamira, Trois
  Fréres, Combarelles, Niaux, Lascaux barlangokat
  kell megemlíteni.
• A barlangok hasznosítása különleges szervezést
  igényel a világítás, ösvények kiépítése,
  valamint az ökoszisztéma védelme.

24
2. A természeti táj adottságai A domborzati
formák jelentosége a turizmusban

• A kozettani szerkezetek ritkaságukkal vonzzák a
  turistákat. Nagyon érdekes kozettani szerkezetek
  vannak az Alpokban, Pireneusokban, Andokban,
  Kordillerákban, Himalájában.
• Tájegységként a domborzati formák nagyon vonzó és
  jellegzetes képet alkotnak. Több domborzat típust
  különböztetünk meg karszt-, vulkáni-, folyami-,
  tengerparti formákat. Mindezek együtt határozzák
  meg egy táj turisztikai vonzó hatását. Megjelenik
  az ún. összhang együttható, ami a táj és
  környezete közötti arányt jelenti. A táj elemei a
  turisztikai kínálat változatosságát biztosítják.

25
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• Míg a domborzat a pihenési tevékenységek anyagi
  alapját képezi, az éghajlat ezek lezajlásának
  állapotát határozza meg. Biztosítja a pihenés
  kellemes vagy kellemetlen légkörét, illetve
  befolyásolja ezeket. A turisták, sot a kutatók
  nagy része, az éghajlat jelentoségét a szép
  idore csökkenti, amelynek gyakorisága és
  idotartama meghatározza a pihenést egy adott
  helyen. Megfigyelhetjük tehát, hogy az éghajlat a
  turista pszichológiájában nyilvánul meg, a rossz
  ido áthághatatlan akadályt jelenthet. Annak
  ellenére, hogy a többi tényezo optimális, kezdve
  a vonzó tényezoktol, az infrastruktúrától,
  egészen a turisztikai termékig.
• A szép ido meghatározásához több tényezo is
  hozzájárul felhosödés, a csapadék gyakorisága és
  fajtája, a homérséklet, szelek stb.
• A felhosödés közvetlenül befolyásolja a
  napsütéses órák számát, amely fontos tényezoje a
  tengerparti és hegyvidéki turizmusnak. Jelentos
  különbségek vannak a kontinensek nyugati partjai
  ahol az óceáni levegotömegek éreztetik
  hatásukat , a földközi - tengeri partok (Fölközi
  - tenger, Vörös - tenger) és a keleti partok
  (Karib tenger) között, ahol a napsütéses órák
  száma maximális. Kivételt képez Kalifornia, ahol
  a hasonló nevu hideg áramlat stabil
  anticiklonális övezetet alkot, ami megmagyarázza
  a hosszabb üdülési idényt.

26
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• A hegyvidéken a szép ido ritkább, a levego
  konvekciós folyamatai és az orográfiai
  emelkedések miatt. A magas hegyekben a szép ido
  tovább tart, amennyiben meghaladjuk a
  felhorétegeket. A felhozet, ha nem eroteljes és
  vékony felhok alkotják (Cirrus család) pozitív
  tényezo, mivel csökkenti a déli eros sugárzást.
  Különálló képzodményekben a felhok növelik a táj
  szépségét.
• A csapadék gyakorisága és erossége a felhozet
  közvetlen következménye. Az esos ido egy
  stresszállapotot okoz, ami a turista helyhez
  kötöttségéhez vezet. Míg az eso negatív hatású,
  addig a hó pozitív tényezo. A havat pihenésként
  sokféleképpen hasznosítják (sízés, szánkózás, a
  jeget korcsolyázásra). Ezért Kanadában fehér
  aranynak nevezik.
• A levego homérséklete csak szélsoséges értékeivel
  befolyásolja a turizmust. A nyári hoségek
  ugyanannyira kellemetlenek, mint a 15C alatti
  fagyok. Ezeken a határokon túl a homérsékletnek
  negatív hatása van a turizmusra.

27
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• A szeleknek idotartamuktól és erosségüktol
  függoen különbözo hatásuk van. A tengerparti- és
  a hegyi - völgyi szelek enyhítenek, a tengerparti
  szél az aeroszolokat szállítja. A viharok károsan
  hatnak az idegenforgalomra úgy a tengerpartokon,
  mint a hegyekben.
• A többi éghajlati tényezo közül megemlítjük a köd
  és az ónos eso negatív hatását, mert gátolják a
  turisták biztonságos közlekedését.
• Az elobb említett meteorológiai paraméterek
  többnyire együttesen hatnak, és a turizmus
  számára más - más jelentoségu éghajlati típusokat
  hoznak létre. Elkülönül tehát a mérsékelt
  éghajlatra jellemzo két szélsoséges évszak a
  nyár és a tél.
• A nyári idény jellemzoi csökkent felhozet,
  erosebb napsütés, kedvezo homérséklet, ritkább és
  gyengébb szelek. A tengerparti és a hegyvidéki
  üdülés idényszeru, a piheno és komplex turizmus
  jellemzo (gyógyászati piheno - kulturális).
  Ekkor zajlik teljességben a városkörnyéki
  turizmus, ami a zöldbe menéssel egyenlo. Ebben
  az évszakban a szép ido miatt maximális a
  turisztikai kereslet.
• A turisztikai területek a földrajzi szélességtol
  és magasságtól, illetve az éghajlati tényezoktol
  függoen kiszélesednek vagy beszukülnek.

28
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• A téli idény jellemzoi alacsony homérsékletek,
  gyakori havazás, eroteljes felhozet. Az éghajlati
  elemek a magasságban fordítottan alakulnak míg a
  homérséklet csökken, a napsütéses órák száma no.
  Homérsékleti szempontból két kedvezotlen
  magassági szint különítheto el 1200 m fölött a
  zord éghajlat miatt és a medencék, a termikus
  inverziók miatt. A köd gyakori felhosödéshez
  vezet 1000 m alatt.
• Idegenforgalmi szempontból a tél legjelentosebb
  tartaléka a hó. Elso sorban a vastagsága és
  idotartama fontos. A hóréteg a földrajzi
  szélességtol és a magasságtól, valamint a lejto
  kitettségétol függ.
• Minimális a mérsékelt éghajlat déli részén és
  maximális a sarkvidéken. A téli sportok uzésére a
  hórétegnek több mint 90 napig kell megmaradnia.

29
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• Éghajlatturisztikai kitevo. Az idojárási elemek
  összefüggése, valamint idobeni és térbeni
  változásai, egy éghajlatturisztikai kitevo
  kiszámításához vezetettek. Ennek kifejezésére
  Clausse és Guerault három fontos elemet vesz
  figyelembe a napsütéses órák száma, a
  homérséklet és a csapadék idotartama egy adott
  helyen. A következo képletben foglalják össze
• E éghajlatturisztikai kitevo
• N - a napsütéses órák száma
• T - havi középhomérséklet (tizedfokokban)
• Cs - csapadék idotartama egy nap alatt (egy esos
  óra 5 napsütéses órának felel meg)
• Az említett szerzok szerint egy idegenforgalmi
  vidék vagy terület éghajlati jellemzésénél nem
  vesznek figyelembe számos más tényezot (szelek,
  csapadékfajták), ami az eredményeknek relatív
  értéket kölcsönöz, de ez elegendo egy általános
  jellemzésre.
• Az adatok szerint a mérsékelt éghajlaton három
  éghajlattípust különíthetünk el hegyvidéki,
  dombvidéki (fennsíki), alföldi.

30
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• A hegyvidéki éghajlat 700 m fölötti magasságban
  található. A nyári idény kevesebb, mint 200 nap
  (május-október), 120 nap nagyobb magasságokban
  (V-IX). A téli idény ellenben hosszabb (XII-IV).
  Az alacsony vidékeken a turisztikai idény 100 nap
  alá csökken. A hegyvidéki éghajlatnak két
  altípusa van alpesi és szubalpesi.
• A dombvidéki (fennsíki) éghajlatra a nyári idény
  idotartama kb. 240 nap, a téli idény csak
  januárban és februárban tart.
• Az alföldi éghajlaton a nyári idény hosszabb,
  mint 240 nap. A téli idény jelentéktelen. A
  legjelentosebb változata a tengerparti éghajlat.
• Világviszonylatban minden éghajlattípus sajátos
  turisztikai viszonyt fejez ki. Ezért az
  egyenlítoi éghajlat, magas nedvességtartalmával
  és homérsékletével kevés turistát vonz. A trópusi
  - óceáni éghajlatra jellemzo nyugati szelek és
  passzátszelek enyhítik a nagy meleget és
  szárazságot, ezért jelentos idegenforgalmi
  övezetek a Közép- és Dél Amerikai partok,
  Ausztrália és Indokina partjai. Ennek ellentéte a
  száraz - trópusi éghajlat Afrikában, Közép -
  Ausztráliában, Közép - Ázsiában. Ezekre a
  területekre, kevés kivétellel (Nílus völgye,
  Mekka, Tasszili), gyenge idegenforgalmi
  tevékenység jellemzo, hasonlóan Antarktiszhoz,
  Grönlandhoz és Eurázsia északi részéhez. A két
  évszakos éghajlatok alatt turizmust a száraz
  évszakban lehet végezni, a szubtrópusi alatt,
  pedig tavasszal és osszel a legkedvezobb. A
  szubpoláris éghajlatra a rövid nyár a jellemzo.

31
2. A természeti táj adottságai Éghajlati
adottságok

• Az éghajlat, mint vonzó tényezo. Az éghajlat nem
  csupán a turisztikai tevékenységek légkörét
  határozza meg, hanem tulajdonságaival különálló
  tényezo is. Ilyenek a menedék éghajlat, a
  felszínalatti éghajlat, tengerparti éghajlat.
• A menedék éghajlat olyan területekre jellemzo,
  ahol a domborzat enyhe éghajlati viszonyok
  kialakulásához vezetett. Védett medencékre,
  völgyekre, fennsíkokra kell gondolni. A
  szélsoségek hiánya miatt foleg a gyógyászati
  turizmusnak jó. Például Erdélyben Borszék,
  Biharfüred ilyen medencékben helyezkednek el, ami
  növeli gyógyászati értéküket.
• A felszínalatti éghajlat barlangokban, bányákban
  fordul elo és a homérséklet, nedvesség,
  légmozgások kiegyensúlyozottsága jellemzi ezeket.
  Nem minden barlangnak van ilyen éghajlata, csak
  azoknak, amelyeknek egy bejárata van, és nincs
  nagy szintkülönbség. Egyes barlangokban végzett
  topoklimatológiai mérések a következoket mutatják
  ki az évi hoingadozások legtöbb 0, 8C, relatív
  nedvesség 3. Konstans jellege mellett, a
  felszínalatti éghajlatnak a levego ionizációs
  foka is fontos. Az elhagyott sóbányákban az
  aeroszolok mennyisége jelentos, ezért megjelentek
  a szanatóriumok, ahol a légzoszervi
  megbetegedéseket kezelik. Például Parajd
  Erdélyben.
• A tengerparti éghajlat esetében a napsütéshez a
  sugárzás (ibolyántúli) és az aeroszolok is
  hozzáadódnak. Ezek járultak hozzá a hullámterápia
  megjelenéséhez és a gyógyászati pihenési
  turizmus fejlodéséhez.

32
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• A vízhálózat a természeti környezet másik fontos
  vonzó tényezoje a domborzat mellett. A vonzó
  hatás a vízhálózat szerkezetében, a víz
  fizikai-kémiai tulajdonságaiban és a vízfelület
  méreteiben nyilvánul meg. Az idegenforgalom
  számára fontos vízrajzi formák a következok
• - a folyóvizek (felszíni és
  felszínalatti)
• - a tavak
• - a tengerek és óceánok vize
• - a vízesések
• - a karsztforrások és gejzírek
• - a hévizek és ásványvizek
• - a gleccserek.
• A vízfolyások függetlenül a
  méreteiktol, elsodleges turisztikai források a
  parti hatás, halászat, vízisportok és a táj
  változatossága folytán. A folyók partja a
  mikroklíma és a táj miatt a hétvégi turizmus fo
  célja. Maga a part lefutása befolyásolja a vonzó
  hatást. Például a meánderek szépségükben
  nyilvánulnak meg, az alacsonyak, pedig a
  hozzáférhetoségükkel vonzanak. Egy másik tényezo
  a víz mélysége és a sodrás sebessége. Foleg a
  lassú folyású és a legtöbb 2 m mély szakaszok
  közkedveltek. A halászat számára azok fontosak,
  amelyek bovelkednek halban.

33
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• Különös helyzetben vannak azok a folyók, amelyek
  a nagy városokon haladnak át (a Duna Pozsonynak,
  Budapestnek, Bécsnek vagy Belgrádnak a Rajna
  Zürichnek, Strassbourgnak a Szajna Párizsnak a
  Temze Londonnak). Ezeket városnézo hajóutakra
  használják. Máskülönben a vízhálózat fontossága
  nemcsak a vonzóerejében, hanem az
  infrastruktúrában játszott szerepében is
  megnyilvánul.
• A felszíni vízfolyások mellett a
  felszínalattiakra is gondolni kell, amelyek a
  nagy barlangokat szelik át, helyenként ezek is
  bekerülnek az idegenforgalomba (Punkva, Mammouth
  Cave, Posztojna).
• A tavak a vízfolyásoktól eltéroen jobban
  elkülönülnek. Ezért jelentosebb turisztikai
  övezetek a halászat, úszás, csónakázás, parti
  hajózás miatt. Turisztikai értékük szoros
  kapcsolatban van eredetükkel. Ilyenformán a
  glaciális és a vulkáni tavak a környezo tájjal
  együtt érvényesülnek a karszttavak vízellátásuk
  miatt a sós tavak a víz gyógyhatása révén
  limánok és a lagúnák, mint halászati és evezési
  területek fontosak.

34
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• A tengerpart nélküli országokban a nagyobb
  méretu tavak jelentos turisztikai övezetek,
  valóságos beltengerek szerepét játsszák, például
  a Balaton Magyarországon Lehmann és Bodensee
  Svájcban Viktória Ugandában. Érdekesek azok a
  tavak, amelyek régi sóbányák helyén jöttek létre,
  például a Medve-tó Szovátán. Ennek különlegessége
  a heliotermális jelenség. Sós tavakat más
  tényezok is létrehoznak, például a száraz
  éghajlati viszonyok, a tengerparti limánok és
  lagúnák. Ezeknél nem csak a víznek, hanem a
  szapropél eredetu iszapnak is gyógyhatása van.
• A nagy barlangok mélyén hajózható tavak
  létezhetnek.
• A tengerek és óceánok vize a partok
  morfo-hidro-klimatikus rendszerén keresztül jut a
  turisztikai körforgalomba. A tengerpartok
  világviszonylatban is a legjelentosebb
  turisztikai elemek.
• A mérsékelt éghajlattól az Egyenlítoig, a
  tengerek és óceánok vize teszi lehetové a
  hullámterápiát. A partok turisztikai jelentoségét
  a morfológiájuk és éghajlatuk is befolyásolja.
  Ezért az alacsony partokat jobban kedvelik a
  strand miatt (a Földközi - tenger partja Nizza és
  Cannes között, szemben a spanyol partokkal). Az
  éghajlat lehetové teszi az állandó felhasználást
  (Florida, Nagy - Antillák, Azori), vagy az
  idényszerut (hosszabb a Földközi - tenger
  esetében, rövidebb a Fekete - tengernél).

35
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• A vízesések vonzó hatása magasságukban és az
  akusztikai hatásokban nyilvánul meg. Híres
  vízesések az Angel, a maga 979 m-es magasságával,
  ot követik a Potero folyó vízesései (226 m),
  Yellowstone stb. Más esetekben a vízmennyiség
  érdekes, például a Viktória (Zambezin), Niagara,
  Iguacu, Yosemite stb.
• A karsztforrások a karsztvidékre jellemzoek.
• A gejzírek forró vizet kilövello idoszakos
  források. Vulkáni vagy utóvulkáni jelenségként
  fordulnak elo (Izlandon, Kamcsatkán, U.S.A.-ban).
  A leghíresebb az Old Faithful ( az Öreg
  huséges) a Yellowstone Parkban, amely több mint
  80 m magasba dobja a vizét.
• Az ásványvizek és a hévizek nagy mélységekben
  találhatók és fúrásokon vagy természetes
  forrásokon keresztül kerülnek a felszínre. A
  magas homérséklet az ásványi sók gyors oldódását
  okozzák. Az ásványisó tartalom az átmosott
  kozetektol függ.
• A legfontosabb tulajdonsága a hévíznek és az
  ásványvíznek, a gyógyhatás (fürdovel kezelhetok a
  reumás betegségek). Világviszonylatban számos
  hévízforrás van a Yellowstone parkban (több mint
  3000), Japánban, a Fülöp szigeteken, Kínában,
  stb.

36
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• Az ásványvizek külön csoportot alkotnak úgy
  genetikailag, mint turisztikai jelentoségük
  szerint. Fontosságuk az ásványi só tartalmukban
  rejlik. Számos betegség gyógyítható velük, kezdve
  a reumától, szívérrendszeri-, emésztési-,
  idegrendszeri-, légzoszervi betegségekig.
• Területi megoszlásuk szerint észreveheto, hogy
  egyes országokban sok van belolük, másokban
  viszont hiányoznak. Romániában több mint 3000
  ásványvízforrás van (hozzá kell még adnunk
  számos, fel nem leltározott forrást), ezzel elso
  Európában. Nagy távolságra követi ot Magyarország
  (447), Olaszország (264), Németország (165),
  Franciaország (116), Szlovákia (57), Svédország
  (7). A leghíresebb üdülok közül megemlítjük
  Karlovy Vary-t, Marianske Lazne-t, (Csehország
  és Szlovákia), stb.

37
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• Gyógyhatásuk alapján az ásványvizeket a
  következoképpen osztályozhatjuk
• 1. Gyenge ásványvizek
• a) hévizek Félix fürdo
• b) hidegvizek.
• 2. Szénsavas ásványvizek
• a) ivásra alkalmasak Borszék, Bodok,
  Lippa
• b) fürdore alkalmasak Kovászna
• 3. Lúgos és lúgos - vasas vizek
• a) lúgos, szénsavas Málnás, Bikszád
• b) lúgos, lúgos vasas Kovászna
• c) vasas vizek Tusnád.
• 4. Sós vizu források Szováta.
• 5. Jódos vizek.
• 6. Kénes vizek Herkules fürdo.
• 7. Szulfatált vizek.
• 8. Radioaktív vizek Herkules - fürdo,
  Félix fürdo.

38
2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a
turizmus

• Elterjedésüket illetoen, elso helyen a
  szénsavasak állnak, ezeket követik a sósak és
  kénesek. Az erdélyi ásványvizek CO2 tartalma
  (Borszék, Kovászna, Tusnád 2, 800 mg/l)
  messzemenoen meghaladja a más országokét.
• Az ásványvizekkel együtt gyakran a mofetták és a
  kénkigozölgések (büdösök) is megjelennek.
  Kovásznán, Európa legkoncentráltabb mofettái
  találhatók (97-98 CO2 a Büdösben, Torja
  mellett).
• A felszíni vizekkel ellentétben, amelyeket
  gyakorlatilag állandóan használhatunk, az
  ásványvizek hasznosításánál figyelemben kell
  venni a kritikus határt, amelyen túl ezek
  károsodhatnak.
• A gleccserek a hideg övezetekre jellemzoek
  (sarkvidék, magas hegységek, barlangok).
  Idegenforgalmi szerepük foleg a természeti táj
  szépségében nyilvánul meg. Másfelol a gleccserek
  lehetové teszik a téli idény meghosszabbítását.
• A vízrajz a következo turisztikai típusokat
  befolyásolya a rövid távú turizmust a folyók és
  tavak partján, a közép- és hosszú távú turizmust
  tengerparton, gyógyturizmust, a sportturizmust.

39
2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak

• A domborzathoz, éghajlathoz, vízrajzhoz, tartozó
  turisztikai elemek nem választhatók el attól a
  környezettol, ahol megjelentek és fejlodtek. A
  különbözo tájelemek szoros kapcsolatban vannak
  egymással, meghatározzák egy vidék idegenforgalmi
  jelentoségét. Ezek alapján különbözo turisztikai
  tájak jöttek létre, a legismertebbek a
  következok
• - a karszttáj
• - a vulkáni vidékek tája
• - a magas hegységek tája
• - a dombságok tája
• - a tengerpartok tája.

40
2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak

• A karszttájra az alkotó elemek nagy
  változatossága jellemzo. A felszíni formák
  (szakadékok, gerincek, szorosok), a
  felszínalattiak (barlangok, aknazsombolyok), a
  vízhálózat (tavak, karsztforrások, felszínalatti
  folyók), az éghajlat (felszínalatti éghajlat),
  növény és állatvilág sokfélesége teszi jelentossé
  a turizmus számára ezt a természeti tájat. A
  turisztikai objektumok surusége magas értékeket
  érhet el, ami nagymértékben megnöveli a
  turisztikai hatékonyságot. A karszttájak foleg a
  pihenési, kulturális- és gyógyturizmust
  fejlesztik. Ez utóbbi a hévízforrásokat és egyes
  barlangok klímáját használja fel.
• A vulkáni vidékek tája teljes mértékben
  különbözik az elobbitol. Itt a fontosabb formák a
  vulkáni kúpok, kráterek, vulkáni fennsíkok a
  vízrajz esetében az ásványvízforrások és a kráter
  tavak. Az utóvulkáni muködések eredményeként
  megjelennek a mofetták és a kénkigozölgések. Az
  élovilág megfelel a földrajzi szélességnek és
  magasságnak.
• Ezekre a tájakra a gyógyászati turizmus jellemzo.
  A muködo vulkánok esetében megnövekedhet a
  látogatottság (vulkánturizmus), de gondot okoz az
  infrastruktúra kialakítása.

41
2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak

• A magas hegységek tájára szintén a változatos
  formák jellemzoek. A kozetek változatossága, az
  eroteljes tagoltság, az eróziós rendszerek a
  csúcsok, gerincek, szakadékok kialakulásához
  vezetettek. A domborzat részleteit foleg a jég
  hozta létre. Ezen tájak szépségét a tavak
  (glaciális, tektonikus, természetes- vagy
  mesterséges völgyzáró tavak), vízesések,
  zuhatagok emelik ki. A változatos élovilág, a hó,
  a magas hegységeket fontos turisztikai körzetté
  emelik ki. Erre a tájra a téli - sportturizmus, a
  hegymászás, a kaland turizmus jellemzo.
• A dombságok táját a tagoltság és az ellentétek
  enyhülése jellemzi. A felszín enyhe hullámzása
  egy kellemes tájat eredményez. Foleg a
  hidrológiai tartalékok fontosak, a sós vizu
  tavak, a hévizek. Az ásványvizek közül a sósak és
  a szénsavasak találhatók meg itt. Számos
  mesterséges halastó fordul elo. Az antropizáció
  miatt a park típusú táj található meg. A
  dombvidéken a hangsúly a gyógyturizmuson van.

42
2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak

• A tengerpartok tája változatos forrásokkal
  rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a víz, az
  éghajlat és a domborzat. Különbözo parttípusokat
  figyelhetünk meg magasak és alacsonyak, dalmát,
  riassz, tölcsértorkolatok, delták, fjordok,
  limánok, lagúnák. Ki kell emelnünk a delták
  jelentoségét (vízrajz, növényzet, állatvilág). Az
  alacsony partok a strand miatt keresettek.
• A tenger sós vize, a sós tavak iszapja, az
  aeroszolos levego, a napsütés nagymértékben
  növeli a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Azaz a
  három S elonyberészesítése sea tenger, sun
  napfény, sand homok.
• Az ökoturizmus az ember által a természetnek még
  meg nem változtatott tájait hasznosítja. Ott,
  ahol az ökoturizmus megjelenik, az a tendencia,
  hogy a területek védetté vállnak. Az
  ökoturizmuson keresztül mind nagyobb és nagyobb
  területek lesznek védettek.