Az orvosi - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

Az orvosi

Description:

Title: A megv ltozott munkak pess g eket foglalkoztat v llalkoz sok akkredit ci s rendszere Author: somlay.g Last modified by: S nta Erzs bet – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:52
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 161
Provided by: soml3
Category:
Tags: orvosi

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: Az orvosi


1
Az orvosi értékelés korábbi és új
szempontjai.Az FNO, mint a holisztikus
látásmód nemzetközileg elfogadott szabványa
  • Dr. Füzi István
  • Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértoi
    Intézet

2
A biztosítási orvosszakértés kialakulása
Magyarországon
  • 1907. évben a választott bíróság tárgyalásaihoz
    betegség keresoképtelenség ügyben kijelölt
    orvosok is meghívandók szigorú sorrend alapján.
  • 1908-ban létrejön az Állami Munkás Biztosítási
    Hivatal Orvosi Tanácsa, mint orvosszakértoi
    szervezet.
  • 1927-ben a XXI. Törvénycikk Betegségi és Baleseti
    kötelezo biztosítás címen eloírja a rokkantság
    orvosszakértoi véleményezését.
  • 1951. évi 136. (XII.18.) Egészségügyi Miniszteri
    rendelet szabályozza a munkaképesség-csökkenést
    véleményezo orvosi bizottságok muködését.
  • 1960-ban, az Egészségügyi Miniszter a létrehozza
    a Munkaképesség-csökkenést Véleményezo Orvosi
    Bizottságok Országos Igazgatóságát (44/1960.
    EüM.U).
  • 1967-ben a szervezet hatáskörébe tartozik a
    munkaköri (szakmai) alkalmassági orvosi
    véleményezése másodfokon, valamint az orvosi
    felülvizsgálat során keresoképesnek nyilvánított
    biztosított keresoképességének orvosi
    döntobizottsági felülvizsgálata is.
  • 1971-tol megalakul az Országos Orvosszakértoi
    Intézet. (45/1970 EüM.U.)
  • 2007-ben létrejön az Országos Rehabilitációs és
    Szociális Szakértoi Intézet.

3
Korábbi irányelvek.
  • 1937. Csépai Károly - függetlenség, pártatlanság
  • - feddhetetlen jellem,
  • képzettség
  • 1942. Kovács János - funkcionális szemlélet
  • - korai munkába állítás
  • - foglalkozási rehabilitáció
  • - motiváció
  • ?

4
Korábbi irányelvek.
  • Rózsahegyi István - ismerni kell a munka
  • körülményeit
  • - szakmai munkaképesség
  • - a rokkantság szociális
  • fogalom is
  • - megmaradt, kompenzálható
  • funkciók
  • ?

5
Korábbi irányelvek.
  • 1972. Írás Jeno- véleményezés módszertana
  • - kommunikáció
  • - környezetébe ágyazott ember
  • 1989. Munkaképesség orvosszakértoi véleményezése
  • általános, össz-szervezeti munkaképesség (?!)
  • 1989. Szakmai irányelvek a keresoképesség
    elbírálásához
  • figyelembe venni a munka feladatait,
    körülményeit
  • (háziorvos?)

6
  • Az OOSZI véleményezési körébe tartozó,
  • szociális ellátást biztosító jogszabályok
    jegyzéke
  • A teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályok
    írtak elo az OOSZI bizottságai részére elsosorban
    a szociális ellátás körébe tartozó
    szakvéleményezési feladatokat
  • 1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási
    nyugellátásról (Tny.)
  • 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet a Tny.
    Végrehajtásáról
  • 1997. évi LXXXIII.Tv. a kötelezo
    egészségbiztosításról (Ebt) Baleseti járadék
    igény elbírálása üzemi baleset és foglalkozási
    megbetegedés estén
  • 217/1997.(XII.1.) Kormányrendelet az Ebt.
    Végrehajtásáról
  • 102/1995.(VIII.25.)Kormányrendelet a
    keresoképtelenség és keresoképesség elbírálásáról
    és annak ellenorzésérol
  • 58/2005. (XII.9.) BM Rendelet a belügyminiszter
    irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az
    önkormányzati tuzoltóság hivatásos állományú
    tagjainak nyugellátása, valamint baleseti
    járadéka megállapításának eljárási rendjérol (a
    Hszt. végrehajtására)
  • 8/2002. (II.25.) HM Rendelet a Magyar Honvédség
    hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a
    szerzodéses katonák rokkantság és baleseti
    rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos
    és szerzodéses katonák baleseti járadékának
    részletes szabályairól (Hjt. végrehajtására)
  • 21/2000. (VIII.23.) BM-IM-TNM Rendelet a
    fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és
    köztisztviseloi állományának munkaköri egészségi,
    pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a
    szolgálat- ill. keresoképtelenség
    megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi
    szolgálat igénybevételérol,

7
1998. évi LXXXIV. Törvény a családok
támogatásáról (Cst.) 233/1998. (XII.30.)
Kormányrendelet a Cst. Végrehajtására 5/2003.
(II.19.) ESZCSM Rendelet a magasabb összegu
családi pótlékra jogosító betegségekrol és
fogyatékosságokról 164/1995. (XII.27.)
Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozottak
közlekedési kedvezményeirol 218/2003. (XII.11.)
Kormányrendelet a mozgásában korlátozott személy
parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. Törvény
a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenloségük biztosításáról
(Fot.) 141/2000. (VIII.9.) Kormányrendelet a
súlyos fogyatékosság minosítésének és
felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági
támogatás folyósításának szabályai
8
  • 15/1990. (IV.23) SzEM rendelet
    a súlyos fogyatékosság minosítésérol
  • 1992. évi LII. Törvény a nemzeti gondozásról
  • 83/1983. (XII. 27.)MT. Rendelet a
    rokkantsági járadékról
  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról
    és a szociális ellátásról. ( Sztv.) (Rendszeres
    szociális segély igénylése )
  • 1995. évi törvény a személyi jövedelem adóról
  • 35/2000. (XI.30.) MB Rendelet a közúti
    közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési
    okmányok kiadásáról és visszavonásáról.
  • A 387/ 2007(XII. 23) Korm. rendelet az
    egészségkárosodott személyek szociális
    járadékairól

9
Változások
  • A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
    LXXXIV. tv. (hatályba lépés ideje 2008. január
    1.),
  • a 213/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a
    Szakértoi Intézetrol és a szakértoi eljárásról
    (hatályba lépett 2007. augusztus 7-én),
  • 321/2007. (XII 5) Korm. rendelet a komplex
    rehabilitációról, valamint
  • a 2077/2007. (V. 9.) Kormányhatározat jelentosen
    átalakította és kibovítette a Szakértoi Intézet
    feladatait.

10
Az Intézet fobb feladatai
  • szakvélemény készítés a hatályos jogszabályokban
    nevesített társadalombiztosítási, állami, illetve
    szociális és családtámogatási ellátások
    megállapításához, az igénylok (vagy
    hozzátartozóik)
  • munkaképesség-változásáról, munkaképesség-csökkené
    srol
  • a rokkantság fokáról, mértékérol és fennállásának
    idejérol,
  • illetve speciális eredetu (pl. balesetbol,
    foglalkozási megbetegedésbol eredo)
    munkaképesség-csökkenésérol,
  • szakvéleményben döntés a keresoképesség-keresoképt
    elenség vitatott eseteiben, a baleseti táppénz
    meghosszabbításáról, a keresoképtelenség
    visszamenoleges igazolásáról,
  • a fogyatékossági támogatás megállapításához, a
    súlyos fogyatékosság minosítése,
  • gépjármuvezeto, ill. önálló orvosi tevékenység
    végzéséhez alkalmasság véleményezése,
  • nemzetközi jogszabályok, valamint
    szociálpolitikai egyezmények alapján szakértoi
    tevékenység végzése.

11
A megváltozott munkaképességuek munkaképességének
felmérésérol szóló charta . AP (95) 3. sz.
határozat Függeléke (rövidített változat)
  • Fogalom
  • A munkaképesség felmérése (véleményezése,
    minosítése) alatt azt a folyamatot értjük, amikor
    a személyek munkavégzésre való képességeit, a
    munkába történo integráció vagy reintegráció
    céljából összevetjük a különbözo munkakörök
    követelményeivel.
  • ?

12
A megváltozott munkaképességuek munkaképességének
felmérésérol szóló charta
  • Felmérési eljárások, módszerek
  • 1) A munkaképesség felmérésére a természet- és a
    társadalomtudományok terén használt eljárásokat
    alkalmazzuk. Az eljárásoknak hatékonynak,
    megbízhatónak és érvényesnek kell lenniük, módot
    kell hogy adjanak az érintett személy szociális
    és foglalkozási integrációja változásának nyomon
    követésére.
  • 2) A természet- és az orvostudományban az
    általánosan használatos vizsgáló módszerek a
    normáktól való eltéréseket, a hiányosságokat
    mutatják ki. Ha a fogyatékos és megváltozott
    munkaképességu emberek képességeit csak a hiány,
    a gyengeség oldaláról mutatják be, ez számukra
    hátrányt, a kirekesztés lehetoségét jelentheti. A
    képességek felmérése során ki kell mutatni a
    véleményezett személyek azon képességeit,
    amelyekre a rehabilitáció, és a szakmai képzés
    építheto ...

13
Az egészség fogalma
  • A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója
  • Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai
    integritás, a teljesítményre való képesség, a
    személyes értékek, a családi, munka- és közösségi
    szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi
    stresszel való megküzdés képessége, a jólét
    érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól
    való mentesség jellemez.

14
A szociális és makrogazdasági tényezok hatása a
betegségekre 1.
Falusi életforma
? Az ételeknek kisebb az energiasurusége,
kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot
tartalmaznak ? Nagyobb az energia- felhasználás
(fokozott fizikai aktivitás a napi munka
során) ?A szociális integráció magasabb foka a
hagyományos életvitel miatt
Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó
tényezok A gazdaság fejlettségi szintje
Oktatás A jövedelem megoszlása Szociális
szervezodés Általános hatások (pl. a
kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége).
(-)
Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a
környezeti tényezokkel
()
? Az ételeknek nagyobb az energiasurusége, több
finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót,
zsírt tartalmaznak. ? Kisebb az
energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a
napi munka során). ? Nagyobb a szociális
izolálódás, a pszichoszociális stressz. ?
Zsúfoltabb lakásviszonyok.
Városi életforma
15
(No Transcript)
16
AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA
Leegyszerusítve, az emberek egészségét 20-ban a
veleszületett tulajdonságok, 35-ban az életmód,
30 -ban a természetes és társadalmi környezet,
15-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg
(Simor T. OTSz 2007 14(9)13-16)
17
A rehabilitáció definíciója1.
Rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés,
oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási,
szociális rendszerekben megvalósuló folyamat,
amelynek célja a fogyatékos személy képességének
fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi
életben való részvételének, valamint önálló
életvitelének elosegítése
1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenloségük biztosításáról
18
A rehabilitáció definíciója 2.
19
FNO
  • A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség
    nemzetközi osztályozása

20
A BNO és az FNO összehasonlítása
  • BNO
  • morbiditás mortalitás
  • egészségügyi ellátás
  • FNO
  • funkcióképesség
  • komplex szociális
  • rehabilitáció ellátórendszer

21
Orvosi és szociális modellek
22
Új holisztikus felfogás
klinikai diagnosztika
képességvizsgálatok funkcionális
kapacitás vizsgálata
23
FNO célkituzése
  • Az FNO osztályozási rendszere általános
    célkituzése, hogy egységes és általános
    szabványosított nyelvet és alapot biztosítson
    az egészség és az egészséghez kapcsolódó
    állapotok minosítéséhez.
  • Meghatározza az egészség összetevoit és a jólét
    néhány egészséghez kapcsolódó összetevojét
  • ( pl. oktatás, munkavégzés).
  • Az FNO résztartományai az egészség
    résztartományaiként és az egészséghez kapcsolódó
    résztartományokként foghatók fel.

24
FNO célkituzése
  • Ezen résztartományok két alaplistában kapnak
    helyet az emberi test (szervezet), az egyén és a
    társadalom nézopontjából, ezek
  • (1) Testi funkciók és strukturák,
  • (2) Tevékenységek és részvétel.
  • Mint osztályozás, az FNO rendszerezve
    csoportosítja a kóros egészségi állapottal élo
    személyre vonatkozó résztartományokat, pl. egy
    személy adott betegség (egészség károsodás) vagy
    rendellenesség estén mit tesz vagy mit képes
    megtenni.
  • A funkcióképesség gyujto fogalom, amely minden
    testi funkciót, tevékenységet és részvételt
    felölel.
  • A fogyatékosság is hasonlóképpen gyujtofogalom
    minden károsodásra, a tevékenység
    akadályozottsága vagy a részvételi
    korlátozottsága számára.
  • Az FNO továbbá felsorolja, osztályozza mindazokat
    a környezeti tényezoket, amelyek
    kölcsönhatásban állnak ezekkel a besorolási
    elemekkel.
  • Mindezekkel lehetoséget nyújt a felhasználónak,
    hogy értékelheto keresztmetszetet adjon az
    egyénnek a funkcióképességérol, a
    fogyatékosságáról és egészségérol a különbözon
    résztartományokban

25
FNO használata
  • Az FNO az emberi funkcióképesség és fogyatékosság
    osztályozása.
  • Rendszerezve csoportosítja az egészségi és az
  • egészséghez kapcsolódó résztartományokat.
  • Mindegyik alkotóelemben a résztartományokat
  • tovább csoportosították, és célszeru módon
  • rendezték tovább tulajdonságaik alapján.
  • Az osztályozás meghatározott alapelvek szerint
    épül fel.
  • Ezek az alapelvek az osztályozás hierarchiáját
    tükrözik.

26
FNO használata
  • Az osztályozás szerkezeti jellemzoi
  • Az FNO az egészség és az egészséghez kapcsolódó
    résztartományok standard meghatározásait adja.
  • A meghatározások a vizsgálathoz általánosan
    használt megközelítéseket tartalmazzák.
  • A vizsgáló eljárások eredményei kérdoívekké
    átalakíthatók, kódolhatók az FNO fogalmakkal és
    értékelhetok.
  • Pl. látási funkciók meghatározása a forma,
    kontur érzékelés, közel vagy távol látás
    élessége kódolható, továbbá hogy a probléma
    súlyossága enyhe, mérsékelt, súlyos vagy teljes
    mértéku-e.

27
FNO felépítése és szerkezete
  • Fofejezet
  • - Testi funkciók és struktúrák
  • - Tevékenységek és részvétel
  • II. Fofejezet
  • - Környezeti tényezok,
  • - Személyes tényezok (az FNO jelenleg
    részben osztályozza !?)

28
Az FNO szerkezete
29
Az FNO rendszere
30
Az FNO kódolási irányelvei
  • Az alkotóelemeket minden kódban elotag jellemzi
  • - b Testi funkciók,
  • - s Testi struktúrák,
  • - d Tevékenységek és részvétel,
  • - e Környezeti tényezok.
  • A b, s, d és e betuk után következik egy számkód,
    amelynek elso számjegye a fejezet sorszáma
  • Pl. Testi funkciók (b) Mentális funkciók 1.
    fejezet
  • Elso szint. Jelzése b1

31
FNO résztartományi
  • Testi funkciók (b) és strukturák (s) (1-8.
    fejezetig)
  • - mentális, idegrendszeri
  • - érzékelési,
  • - beszéd, hangadás,
  • - cardiovasculáris, vérképzo, immun-, légzo
    rendszeri,
  • - anyagcsere, endokrin- és
    emésztorendszeri,
  • - húgy-ivarszervek, szaporodás,
  • - ideg-, csont, izomrendszeri, mozgáshoz
    kapcsolódó,
  • - bor és kapcsolódó strukturák, funkciók.
  • Károsodás probléma, változás a testi
    funkciókban vagy struktúrákban, pl. jelentos
    eltérés, veszteség vagy hiány.

32
FNO a funkciók (b) kódolási irányelvei
  • A mentális funkciók
    b 1
  • Általános mentális funkciók
    b 1 10-39
  • (A második szintet két számjegy alkotja.)
  • Ezen belül pl. Tudati funkciók
    b1 10
  • Tájékozódási funkciók
    b1 14
  • A harmadik és negyedik szintet egy-egy számjegy
    írja le.
  • Pl. A tudati funkciókon (b 1 10) belül harmadik
    szint
  • A tudat állapota
    b1 10 0
  • A tájékozódási funkciókon (b1 14) belül
  • A személyirányú
    tájékozódás b1 14 2
  • A személyirányú tájékozódáson (b1 142) belül
    negyedik szint
  • Tájékozódás önmaga
    irányába b 1 14 2 0

33
FNO kódolási irányelvei
  • A struktúrák jelzése s betuvel történik
  • Ezen belül a mozgáshoz kapcsolódó struktúrák a 7.
    fejezetben vannak, kódjuk
    s 7
  • A felso végtag struktúrája jelzése
    s 7 30
  • A felso végtagon (s 7 30) belül
  • Az alkar struktúrája kódja
    s 7 30 1
  • Az alkaron (s 7301) belül a csuklóízület s
    7 30 1 1

34
FNO résztartományai
  • A tevékenységek és részvétel (d) kódolása is
    az elobbieknek megfeleloen történik.
  • A tevékenység egy feladat vagy cselekvés
    végrehajtása az egyén által
  • A részvétel közremuködés egy élethelyzetben.
  • A tevékenység akadályozottsága az a nehézség,
    amit az egyén a cselekvés végrehajtása során
    tapasztal (fogyatékosság).
  • A részvétel korlátozottsága az a probléma, amit
    az egyén tapasztal az élethelyzetekben történo
    közremuködése során(rokkantság).

35
FNO résztartományai
  • Tevékenység és részvétel d (1-9. fejezetig)
  • - tanulás és ismeretek,
  • - általános feladatok és elvárások
    végrehajtása,
  • - kommunikáció,
  • - mobilitás,
  • - önellátás, önkiszolgálás,
  • - otthoni élet,
  • - személyközi viszonyok, és kapcsolatok,
  • - fo életterületek,
  • - közösségi, társadalmi és magánélet.
  • (képesség és teljesítmény mérheto)

36
FNO kódolási rendszere
  • Tevékenységek és részvétel kódja d
  • A kommunikáció fejezete jelzése d 3
  • A kommunikáció létrehozása d 330-49
  • A beszéd
    d 330
  • A nonverbális üzenetek létrehozása d 3 35
  • Ezen belül a testbeszéd létrehozása d 3 35 0

37
Az emberi lét meghatározó elemei
  • egészségi állapot
  • (betegség, rendellenesség)
  • a szervezet
  • felépítése és tevékenység
    részvétel
  • funkciói (akadályozottság)
    (korlátozottság)
  • (károsodás)

38
  • egészségi állapot
  • (betegség, rendellenesség)
  • a szervezet
  • felépítése és tevékenység részvétel
  • funkciói
  • környezeti személyes
  • tényezok tényezok
  • kontextuális tényezok

39
FNO használata
  • A kontextuális tényezok, vagyis a környezeti
    tényezok és a személyes tényezok szerepét mutatja
    be a séma.
  • Ezek a tényezok kölcsönhatásban állnak az adott
    kóros egészségi állapotú személlyel,
    meghatározzák funkcióképességének szintjét és
    mértékét.
  • A személyes tényezok mindegyike nem került
    osztályozásra, foleg etnikai, életkor, kondíció,
    életmód, szokások, szenvedélyek stb.

40
FNO résztartományai
  • Környezeti tényezok (e) 1-5. fejezetig
  • - termékek és technológiák,
  • - természetes és emberi beavatkozással
    létrehozott környezet,
  • - támaszok, kapcsolatok,
  • - attitudök,
  • - szolgáltatások, rendszerek és szabályozások.
  • ( támogató, akadályozó)

41
FNO kódolási rendszere
  • Környezeti tényezok osztályozása (kódolása,
    jelzése) is a fentiek alapján történik e
    betüvel.
  • A támaszok és kapcsolatok fejezete
    e 3
  • A szuk család kód
    e 3 10
  • A személyes gondozást nyújtók és személyi
  • segítok kódja
    e 3 40
  • A kommunikációs szolgáltatások, rendszerek e 5
    35
  • Ezen belül a kommunikációs szabályozások e 5
    35 2

42
(No Transcript)
43
FNO kódolás alkalmazása
  • Az FNO kategóriái egymásba illeszthetok
  • A tágabb kategóriák magukba foglalják a magasabb
  • rendu kategória szukebb értelmezésu alkategóriáit
    is.
  • Pl. a Mobilitás magában foglalja az állás, az
    ülés, a járás, a helyzet változtatás, a hely
    változtatás a tárgyak hordozása stb.
    kategóriákat.
  • A rövid tömör változat ketto szintet tartalmaz,
    míg a teljes, részletes változat négy szintet.
  • A rövid és teljes változat kódjai egymásra
    épülnek.
  • Az FNO kód csak valamilyen minosítovel amely
    megadja az egészség szintjének a mértékét, egy
    probléma súlyosságát- együtt teljes értékuek.

44
FNO kódolási rendszere
  • Az FNO kódoknál szükség van egy vagy több
    minosíto használatára is, amelyek pl. egy
    vizsgált szempontnál az egészségi állapot
    szintjét, a károsodást, vagy a probléma
    súlyosságát jelölik.
  • A minosítoket egy pontjel után hozzáadott,
    egy, ketto vagy több számmal kódoljuk.
  • Bármelyik kódhoz legalább egy minosítot kell
    hozzárendelni, hogy jelentése legyen.
  • A minosítok nélkül a kódoknak nincs saját,
    önálló jelentésük.
  • ( (A WHO a nem teljes kódokat úgy tekinti, mint
    egy probléma hiányának a jelzésétxxx.00)

45
FNO kódolási rendszere
  • A testi funkciók és struktúrák károsodása esetén,
    valamint a környezeti tényezok esetén az elso
    minosítok, a tevékenységek és részvétel esetén a
    teljesítmény és a képesség minosítok mutatják a
    problémák mértékét az alábbiak szerint.
  • xxx.0 NINCS probléma (enyhe, elhanyagolható,
    jelentéktelen.) 0-4
  • xxx.1 ENYHE probléma (csekély,
    kismértéku) 5-24
  • xxx.2 MÉRSÉKELT probléma (közepes, meglehetos)
    25-49
  • xxx.3 SÚLYOS probléma (nagymértéku,
    jelentos.) 50-95
  • xxx.4. TELJES probléma (teljes,
    totális ) 96-100

46
FNO kódolási rendszere
  • Minden alkotó elemet ugyanazon az általános
  • skálán mérünk.
  • Egy probléma megléte a besorolástól függoen
  • jelenthet károsodást, akadályozottságot,
  • korlátozottságot vagy gátat.
  • A megfelelo minosíto szavakat az osztályozás
  • résztartományainak megfeleloen kell
    kiválasztani.
  • ( ahol az xxx a résztartomány szintjeit jelöli)

47
Az FNO kódrendszere
48
Súlyos látáskárosodás (példa)
49
(No Transcript)
50
Iránymutatás a funkciókárosodások értékelési
skálájának használatához
  • ( az általános minosítot- negatív értékelo
    skálaként- egy károsodás mértékének , vagy
    kiterjedtségének jelölésére használjuk)
  • 0Nincs károsodás,
  • 1 ENYHE károsodás,
  • 2 Mérsékelt károsodás,
  • 3 Súlyos károsodás,
  • 4 TELJES károsodás
  • A százaléktartományok egyértelmuek azokban
    az esetekben, ahol kalibrált vizsgálóeszközök
    vagy egyéb standardok léteznek a testi funkció
    károsodásának a mennyiségi meghatározására.
  • Pl. ha a testi funkcióban a nincs
    károsodás-t vagy a teljes károsodás-t
    kódoljuk, ennek a besorolásnak a hibahatára
    maximum 5 -os lehet. A mérsékelt károsodás a
    teljes skálán általában a középértékig terjed.

51
FNO használata
  • A mennyiségi meghatározások egységes használata
    érdekében a vizsgálóeljárásokat további kutatások
    segítségével kell fejleszteni.
  • Azon esetekben, amelyekben rendelkezésre állnak
    kalibrált vizsgálóeszközök vagy egyéb standardok,
    a károsodás (funkció vagy struktúra), a
    képességkorlátozottság, a teljesítményakadályozott
    ság vagy gátoltság mennyiségi mérésére,
    egyértelmuek a százalékhatárok.

52
A fogyatékosságok FNO osztályozási sémája
53
Fogyatékosság mértéke - 1.
  • Teljesítmény, amelyet az egyéntol önmaga és a
    társadalom elvár
  • Meghatározzák - általános emberi
  • társadalmi
  • kulturális
  • nemzeti, stb. normák
  • Megkülönböztetünk átmeneti - tartós
  • részleges - teljes
  • a korlátozottság alapján
  • önellátási
  • mozgási
  • látási
  • hallási
  • értelmi
  • ?

54
Fogyatékosság mértéke - 2.
  • Károsodás ? fogyatékosság
  • a környezet alakítása
  • akadálymentesítés
  • segédeszközök
  • Értékelési skála

55
A fogyatékosok rehabilitációjának eszközei
56
Tevékenység, részvétel kategóriái
57
A részvétel korlátozottsága rokkantság
  • Rokkantság a fogyatékos egyén, valamint szukebb-
  • tágabb környezete közötti kölcsönhatás
  • eredménye
  • A részvétel területei
  • munkavégzés
  • kulturális élet
  • politikai élet
  • sporttevékenység
  • vallásgyakorlat
  • betegség ? károsodás ? fogyatékosság ? rokkantság

58
Minosítok alkalmazása
  • XXX.0 Nincs probléma 0-4
  • 1 Enyhe probléma 5-24
  • 2 Mérsékelt probléma 25-49
  • 3 Súlyos probléma 50-95
  • 4 Teljes probléma 96-100
  • 8 Nem meghatározott
  • 9 Nem alkalmazható
  • Probléma károsodás
    szervi

  • össz-szervezeti
  • fogyatékosság
  • munkaképesség-változás
  • támogató vagy gátló környezeti hatás

59
Kontextuális tényezok
  • Az egyén életének teljes háttere
  • személyi tényezok környezeti tényezok
  • közvetlen fizikai tágabb
  • és társadalmi társadalmi
  • környezet környezet
  • támogató (), vagy hátráltató (-) jelleguek

60
Támogató (befogadó) környezet
  • Társadalmi értékrend, közakarat
  • Eloítélet mentesség
  • Esélyegyenloséget biztosító jogszabályok
  • Anyagi források biztosítása
  • A környezet akadálymentesítése
  • Az elháríthatatlan akadályok jelzése

61
FNO alkalmazási területei
  • Statisztikai eszközként (populációs vizsgálatok,
    átfogó felmérés irányító információs rendszer).
  • Kutatási eszközként (életminoség, környezeti
    tényezok).
  • Klinikai eszközként ( szükséglet vizsgálat,
    kezelések összevetése, foglalkozás-egészségügyi
    felmérések, rehabilitáció eredményei
    értékelése..).
  • Szociálpolitika eszközeként (szabályozás,
    rendeletek elokészítése és végrehajtása,
    szociális gondoskodás megtervezése, kompenzációs
    rendszerek).
  • Oktatási eszközként (életpálya választás,
    megtervezése, ismeretek bovítése, szociális
    tevékenység végrehajtásának a segítése).

62
FNO alkalmazása
  • Az FNO a szociálpolitika területén széles körben
    értékes eszközként használható
  • - az egyéni és szélesebb köru szociális
    szükségletek felmérése,
  • - a szociális gondoskodás,
  • - az egyén egészségügyi ellátása,
  • - a megelozés,
  • - az egészségi állapot rehabilitációja,
  • - az egyéni részvétel javítását célzó
    rehabilitáció,
  • - társadalmi hátrányok megszüntetése vagy
    mérséklése a tevékenység akadályozottsága esetén,
  • - a szociális támogatások és segítségek
    biztosítását szolgáló rendszerek megszervezése,
    muködtetése

63
Az egyértelmu, precíz fogalom-meghatározások
szükségessége
  • kommunikáció
  • kompetenciazavarok
  • az orvosszakértoi tevékenység korlátai
  • Érdekütközések
  • orvosok - biztosítók
  • orvosok - igénylok
  • biztosítók - igénylok
  • orvosszakérto - orvos

64
Fogyatékosság
  • KÖZNAPI ÉRTELMEZÉS
  • hiány, csökkenés, kevésbé értékes, deviáns,
    sérült.. .(negatív oldal kiemelésemit nem tud.
  • FNO KORLÁTOZOTTSÁG, FÜGGOSÉG
  • csak bizonyos tevékenységben
  • csak bizonyos körülmények között(pozitív oldal
    kiemelése. mit tudmire képes.)
  • Betegség ? fogyatékosság
  • Károsodás ? fogyatékosság

65
A FOGYATÉKOSSÁG az emberi létnek, az egyén
képességei és a környezet követelményei
összefüggésébol adódó természetes jellemzoje.
  • a fejlett országokban magas a fogyatékosok aránya
  • jelentosek az erofeszítések a reintegrációra
  • sokan normális életet élnek

66
Egyértelmu, precíz definíció szükséges
  • Fogalmakat nem azonos tartalommal használjuk
  • kommunikációs zavar
  • nem okszeru szabályozás
  • összhang hiánya
  • elégedetlenség
  • Statisztikai feldolgozás
  • Komplex társadalmi kezelés
  • jogi kategória
  • szociális akciók tárgya
  • rehabilitáció tárgya
  • társadalmi hátrány (szegregáció, diszkrimináció)

67
Károsodások anomália, veszteség, hiány,
torzulás,többlet vagy túltengés
  • funkcionális
  • folyamat
  • szerv
  • szervrendszer
  • strukturális
  • molekuláris
  • szubcelluláris
  • celluláris
  • szöveti
  • szervi szintek
  • -

68
Az emberi szervezet hierarchikus rendszere
  • szervezet
  • szerv-rendszer
  • szervi
  • szöveti
  • celluláris
  • subcelluláris
  • molekuláris

69
Egészségkárosodás
  • átmeneti - tartós
  • progresszív - csökkeno jellegu
  • folyamatos - ismétlodo
  • teljes - részleges
  • szervi - össz-szervezeti

70
Károsodások értékelése - 1.
  • Törekedni az objektivitásra
  • Információforrások
  • egészségügyi dokumentáció
  • hitelesség, összhang
  • háziorvos tájékoztatása
  • igénylo adatszolgáltatása, nyilatkozata
  • rehabilitációs szakvélemény
  • Információk
  • panaszok
  • tünetek
  • fiziológiai paraméterek eltérései
  • muszeres vizsgálatok leletei
  • Hozott információk - személyes vizsgálat -
  • kiegészíto és ellenorzo kivizsgálás
  • CÉLZOTT VIZSGÁLATOK - funkcionális kapacitás
  • ?

71
Károsodások értékelése - 2.
  • Normál érték - relatív fogalom
  • SÚLYOSSÁGI SKÁLA - -os értékelés
  • és szóbeli
    minosítés
  • populációs standardok, eloszlásgörbék

72
A károsodások súlyossági skálája
  • 0 25 50
    100
  • nincs
    teljes

73
A megváltozott munkaképességuek munkaképességének
felmérésérol szóló charta - 1. AP (95) 3. sz.
határozat Függeléke (rövidített változat)
  • Fogalom
  • A munkaképesség felmérése (véleményezése,
    minosítése) alatt azt a folyamatot értjük, amikor
    a személyek munkavégzésre való képességeit, a
    munkába történo integráció vagy reintegráció
    céljából összevetjük a különbözo munkakörök
    követelményeivel.
  • ?

74
A megváltozott munkaképességuek munkaképességének
felmérésérol szóló charta - 3. AP (95) 3. sz.
határozat Függeléke (rövidített változat)
  • Felmérési eljárások, módszerek
  • 1) A munkaképesség felmérésére a természet- és a
    társadalomtudományok terén használt eljárásokat
    alkalmazzuk. Az eljárásoknak hatékonynak,
    megbízhatónak és érvényesnek kell lenniük, módot
    kell hogy adjanak az érintett személy szociális
    és foglalkozási integrációja változásának nyomon
    követésére.
  • 2) A természet- és az orvostudományban az
    általánosan használatos vizsgáló módszerek a
    normáktól való eltéréseket, a hiányosságokat
    mutatják ki. Ha a fogyatékos és megváltozott
    munkaképességu emberek képességeit csak a hiány,
    a gyengeség oldaláról mutatják be, ez számukra
    hátrányt, a kirekesztés lehetoségét jelentheti. A
    képességek felmérése során ki kell mutatni a
    véleményezett személyek azon képességeit,
    amelyekre a rehabilitáció, és a szakmai képzés
    építheto ...

75
A megváltozott munkaképességuek munkaképességének
felmérésérol szóló charta - 2. AP (95) 3. sz.
határozat Függeléke (rövidített változat)
  • Alapelvek Etikai alapelvek
  • minden megváltozott munkaképességu személynek,
    aki a foglalkozási integráció / reintegráció
    szempontjából segítségre szorul, joga van
    munkaképessége felmérésére
  • a véleményezett személynek joga van aktívan részt
    venni a felmérés folyamatában,
  • joga van képességeinek, törekvéseinek megfelelo
    foglalkozás megválasztására,
  • a felmérés céljáról, módjáról, felhasználásának
    lehetoségeirol, eredményeirol, lehetséges
    következményérol tájékoztatni kell a vizsgált
    személyt,
  • a felmérés során felhasznált, nyert adatot az
    adatvédelmi szabályoknak, valamint az orvosi és
    szakmai titoktartás szabályainak megfeleloen kell
    kezelni,
  • a felmérés során nyert adatokat csak a vizsgált
    személy érdekében, és beleegyezésével lehet
    felhasználni.

76
A fogyatékosok rehabilitációjának eszközei és
módszerei
  • Az egyén teljesítményszintjének növelésére
    alkalmas eszközök
  • Kezelés
  • Kompenzációs funkciók gyakoroltatása
  • Nevelés
  • Oktatás
  • A közösség eszközei a fogyatékkal élo ember
    befogadására
  • Környezet adaptálása
  • Segédeszközök biztosítása
  • Ergonómiai szabályozás
  • Elvárások adaptálása
  • Fogyatékossághoz kötött juttatások

77
Foglalkozási rehabilitáció
  • A fogyatékos egyén rokkanttá válásának
    megelozése, az újrafoglalkoztatás elosegítése
  • FOBB ESZKÖZEI
  • a munkaadók ösztönzése a foglalkoztatásra
  • dotációk, adókedvezmények, bértámogatás,
  • kedvezményes hitelek
  • a munkáltatók kötelezése
  • kvóta, kvóta-bírság, szankciók
  • a munkavállaló ösztönzése
  • alacsony járadékszint, bérkiegészítés
  • a megváltozott munkaképességuek oktatása,
    képzése
  • oktatási rendszer, oktatási támogatások
  • a munka adaptálása

78
Nyugdíjkiadások az Európai Unióban (1998)
  • Európában az összes nyugdíj a GDP
    12,6-a
  • ennek 9-a a rokkantsági nyugdíj, ami a

  • GDP 0,7-a
  • Magyarországon nyugdíj a GDP
    9,4-a ennek 13,8 a rokkantsági
    nyugdíj, ami a

  • GDP 1,3-a

79
A rokkantsági nyugdíjasok száma és az ellátásukra
kifizetett pénzösszeg a GDP -ában néhány volt
szocialista országban
80
A táppénz és a rokkantsági nyugdíj kiadások a GDP
-ában(a GDP és a kiadás a nemzeti valutában
kifejezve, 1998)
81
Rokkantsági nyugdíjasok -os arányaa munkaképes
korú lakosság körében
82
A rokkantsággal kapcsolatos kiadások a GDP és a
szociális kiadások -ában néhány európai országban
83
A rokkantság kezelésének nemzetközi irányai
  • antidiszkriminációs politika foglalkoztatáspolitik
    a
  • Új világ Európa
  • 1. Minosítési rendszer
  • 2. Ellátási kategóriák
  • rehabilitálhatóság, szakmai munkaképesség-változ
    ás
  • 3. Ellátórendszerek
  • többelemu, több teherviselo, rehabilitáció

84
Az ORSZI komplex szakértoi eljárása keretében
végzett tevékenysége
  • Dr. Füzi István
  • Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértoi
    Intézete

85
Egészség-károsodással összefüggo pénzbeli
támogatások fobb adatai (2006. évi elozetes
adatok)
86
Magyarországon fogyatékkal élok száma és
megoszlása a 2001-es népszámlálás adatai alapján
87
A fogyatékossággal élok abszolút és tízezer
lakosra vetített száma Magyarország megyéiben és
Budapesten, a 2001-es népszámlálás adatai alapján
88
A rokkantsági nyugdíjasok számának
alakulása(1990-2002. év január)
89
10 000 fo munkaképes korúra jutó új rokkantak
száma Magyarország hét megyéjében (1991-2002)
6
90
Új igénylok, új rokkantak száma és a
munkanélküliségi ráta
91
Az egészségkárosodottak szociális ellátásai
  • 1. MEGÉLHETÉST BIZTOSÍTÓ ELLÁTÁSOK
  • Rendszeres szociális járadék (RSZJ)
  • mkcs ? 50
  • Rokkantsági járadék
  • 25 év alatt
  • Rendszeres szociális segély
  • mkcs ? 67
  • fogyatékos
  • Egészségkárosodási járadék
  • bányász ? 36
  • Átmeneti járadék
  • mkcs ? 50, szolgálati idö, 5 évvel a
    nyugdíjkorhatár elott
  • ?

92
Az egészségkárosodottak szociális ellátásai
  • 2. JÖVEDELEMPÓTLÓ ELLÁTÁSOK
  • Magasabb összegu családi pótlék
  • 18 évnél fiatalabb fogyatékos hozzátartozója
  • Megváltozott munkaképességuek keresetkiegészítése
  • Személyi jövedelemadó kedvezmény
  • Ápolási díj
  • önellátásra képtelen, vagy 18 éven aluli súlyos
    fogyatékos
  • 3. TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
  • Közgyógyellátás
  • szociális szolgáltatások

93
A korszerusítés célja
  • 1. Megfelelo pénzellátást nyújtani azoknak, akik
    nem képesek dolgozni.
  • 2. Reintegrálni azokat, akik számottevo
    munkaképességgel rendelkeznek.
  • 3. Kiiktatni a diszfunkciókat.
  • 4. Korszeru minosítési rendszer bevezetése

94
  • A jövoben egységes jogi keretek, valamint a
    korszeru orvos-szakmai és bio-pszicho-szociális"
    megközelítés alkalmazásával kell az
    egészségkárosodás, a fogyatékosság és a
    funkcióképesség elbírálását végezni minden
    szociális ellátás támogatásának
    véleményezésekor.
  • Az FNO megfogalmazásában az osztályozott három
    alkotó elem
  • - testi funkciók és strukturák károsodása,
  • - tevékenységek és részvétel korlátozottsága
    vagy akadályozottsága,
  • - környezeti tényezok támogató vagy negatív,
    korlátozó mértéke ezek mennyiségi
    meghatározását azonos, általános skálán végzi.
  • Az FNO mindhárom alkotó elem tekintetében
    részletesen sorra veszi mindazokat a
    kritériumokat melyek alapján elvégezheto az
    értékelés
  • Mindezeket százaléktartományban teszi, arra
    törekszik, hogy mindenestben a vizsgáló eszközök,
    vagy egyéb kritériumokat méro standardok legyenek
    ezek pontos meghatározására, pl. ha teljesítmény
    nehézségét kódoljuk ennek hibahatára maximum 5
    lehet.
  • A százalékokat a különbözo résztartományokban
    kell alkalmazni és összesítésüket elvégezni.

95
Orvosszakértoi véleményezés I.
  • JELENLEGI RENDSZER
  • jogszabályban nem szabályozott
  • bonyolult, bürokratikus (pl. soros, irat alapján)
  • szakértoi és hatósági elemek keveredése
  • hiányos kivizsgálás, gyógykezelés
  • rehabilitáció hiánya
  • hiteles információk hiánya
  • nem vizsgálja a kontextuális tényezoket
  • nem történik meg a képességek és a
    munkakörülmények összevetése
  • nem konvertálható

96
Orvosszakértoi véleményezés II.
  • KÖVETELMÉNYEK, ELVEK
  • 1. Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a
    fogyatékosság véleményezése történjen azonos
    szakmai és eljárási szabályok szerint
  • 2. Csak kivizsgált, gyógykezelt, orvosi
    rehabilitációban részesültek kerüljenek
    minosítésre
  • 3. A kivizsgálást ki kell emelni a közigazgatási
    eljárás általános rendjébol
  • 4. Rehabilitációs terv (a rehabilitáció kötelezo)
  • 5. Ismerni a munka feladatait, körülményeit
  • 6. Átfogó jogorvoslati mechanizmusok (kivétel a
    szakértoi vélemény)

97
Orvosszakértoi véleményezés III.
  • FELADATOK
  • az állapot kialakultságának, stabilitásának
    minosítése
  • a károsodások megnevezése, értékelése
  • az össz-szervezeti egészségkárosodások értékelése
  • a fogyatékosság jellegének, súlyosságának
    véleményezése
  • a rehabilitáció értékelése, rehabilitációs terv
  • az átmeneti munkaképesség-változás véleményezése
  • a tartós munkaképesség-változás véleményezése
  • egyéb feladatok
  • munkaalkalmasság

98
Orvosszakértoi véleményezés IV.A szakértoi
vizsgálat folyamata .
  • 1. ANAMNÉZIS
  • hangsúly életút, életkörülmények
  • foglalkoztatás körülményei (pl. fokozott
    expozíció)
  • 2. EÜ. DOKUMENTÁCIÓ ELEMZÉSE
  • az adatok értékelése
  • hiányzó vizsgálatok
  • károsodások kritériumainak megnevezése
  • 3. AZ ÁLLAPOT KIALAKULTSÁGÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 4. A PROGNÓZIS MEGÍTÉLÉSE
  • ?

99
Orvosszakértoi véleményezés V.A szakértoi
vizsgálat folyamata .
  • 5. A KÁROSODÁSOK ÉRTÉKELÉSE
  • szervi károsodások
  • össz-szervezeti egészségkárosodás
  • 6. A FOGYATÉKOSSÁG VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 7. A MUNKAKÉPESSÉG-VÁLTOZÁS VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 8. REHABILITÁCIÓS TERV
  • 9. A KÖVETKEZO VÉLEMÉNYEZÉS IDOPONTJA
  • végleges - nem felülvizsgálandó

100
Orvosszakértoi véleményezés VI. Az
orvosszakérto munkájának sajátosságai .
  • Aktív - passzív szerep
  • nem gyógyít
  • mások által kiállított dokumentumok alapján
    dolgozik
  • kivizsgálhat, kivizsgáltathat
  • ismernie kell az életkörülményeket
  • ismernie kell a foglalkozások követelményeit,
    körülményeit
  • funkcionális kapacitás vizsgálat
  • rehabilitációs ismeretek
  • ?

101
Össz-szervezeti egészségkárosodás
  • A szervi károsodások a szervezet hierarchikus
    felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri
    funkcióknak a különbözo élet-tevékenységekben
    betöltött szerepe, súlya szerint ún.
    össz-szervezeti egészségkárosodásba
    konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti
    szabályt figyelembe véve a következo fokozatok
    szerint történhet
  • 0 Nincs számottevo össz-szervezeti
    egészségkárosodás 0-4
  • 1 Enyhe (csekély) össz-szervezeti
    egészségkárosodás 5-9
  • 2 Kismértéku össz-szervezeti egészségkárosodás
    10-24
  • 3 Közepes mértéku (számottevo) össz-szervezeti
  • egészségkárosodás
    25-49
  • 4 Nagymértéku (jelentos) össz-szerv.
    egészségkárosodás 50-79
  • 5 Teljes vagy közel tejes össz-szerv.
    Egészségkárosodás 80-99

102
Új Szakmai Irányelvek alapján a kéz különbözo
régióinak részesedése a kéz funkcióiban
103
A felso végtag különbözo régióinak részesedése a
felso végtag funkcióiban
104
A májkárosodások értékelése
105
A fobb májfunkciós próbák és értékelésük
106
(No Transcript)
107
(No Transcript)
108
(No Transcript)
109
Össz-szervezeti egészségkárosodás
  • A kombinációs táblázat használati képlete
  • AB(100-A)/100Öek ( össz-szervezeti

  • egészségkárosodás) A
  • A B(100- A)/100 Öek

110
Kombinált százalékos értékelés informatikai
háttere
111
A korszerusítés célja
  • 1. Megfelelo pénzellátást nyújtani azoknak, akik
    nem képesek dolgozni.
  • 2. Reintegrálni azokat, akik számottevo
    munkaképességgel rendelkeznek.
  • 3. Kiiktatni a diszfunkciókat.
  • 4. Korszeru új minosítési rendszer bevezetése.

112
  • 2007. évi LXXXIV. törvény
  • a rehabilitációs járadékról
  • A törvény rendelkezik a rehabilitációs járadék
    mellett a megváltozott munkaképességuek
  • - ellátórendszerének a módosításáról, valamint az
  • - elbíráláshoz szükséges szakértoi
    véleményezésrol is.
  • 6. (1) A rehabilitációs járadék iránti
    igényelbírálásához a rehabilitációs szakértoi
    szerv a külön jogszabályban meghatalmazottak
    szerint
  • -- komplex minosítést végez, és
  • -- szakvéleményt ad
  • a) az egészségkárosodás mértékérol,
  • b) a szakmai munkaképességrol,
  • c) a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció
    lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs
    szükségletekrol, továbbá a rehabilitációhoz
    szükséges idotartamról.
  • d) szociális szükségletrol

113
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvény célja
  • Az egészségkárosodást szenvedett személyek
  • megmaradt, fejlesztheto képességeire épülo
    rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának
    elosegítése
  • a rehabilitáció idotartamára a jövedelemarányos
    keresetpótlás biztosítása

114
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs
járadékról
3. (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult,
aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást
szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi
vagy az egészségkárosodását megelozo
munkakörében, illetve a képzettségének megfelelo
más munkakörben való foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) kereso
tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete,
jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelozo négy naptári hónapra
vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál,
továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora
szerint szükséges szolgálati idot megszerezte.
115
321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex
rehabilitációról 1..
  • Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértoi
    Intézet szakértoi bizottsága komplex minosítés
    keretében
  • - a rehabilitáció lehetséges irányáról,
  • - a rehabilitációs szükségletekrol,
  • - a rehabilitálhatóságról, valamint
  • - a rehabilitációhoz szükséges idotartamról
  • szóló szakvéleményének kialakítása során
    az e rendeletben foglaltak figyelembevételével
    jár el.

116
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 2.
3. (1) A rehabilitáció lehetséges irányától
függoen a szakértoi bizottság megállapítja az
érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi,
és c) szociális rehabilitációs szükségleteit
117
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 3.
  • 4. (1) A szakértoi bizottság a
    rehabilitálhatóság megállapítása során az
    érintett személy
  • egészségkárosodásának mértékét,
  • szakmai munkaképességét,
  • személyi adottságait,
  • képzettségét,
  • szakmai gyakorlatát,
  • a rehabilitációt is befolyásoló szociális
    körülményeit,
  • közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi
    környezetét és
  • munkaero-piaci lehetoségeit
  • figyelembe véve jár el.

118
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 4.
4. (2) A, rehabilitálhatóság akkor állapítható
meg ha az érintett személy részére a) a
rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele,
illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként
meghatározott munkakörben (munkakörökben),
foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi
állapotához képest az elvárhatónál több
erofeszítést nem jelent, és b) az alapveto
foglalkoztatási, orvosi és szociális
rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó
rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetok,
és c) a rehabilitáció lehetséges irányaként
meghatározott munkakörben várhatóan olyan
megfelelo munkahely ajánlható fel, amely lehetové
teszi a külön jogszabályban meghatározott, a
megváltozott munkaképességu munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás
nélküli foglalkoztatást.
119
A rehabilitációs járadék jogosultsági feltételei
és idotartama
  • Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
  • a) 50-79 százalékos egészségkárosodást
    szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi
    vagy az egészségkárosodását megelozo
    munkakörében, illetve a képzettségének megfelelo
    más munkakörben való foglalkoztatásra
    rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
  • b) rehabilitálható,
  • A rehabilitációs járadék
  • a rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz
    szükséges idotartamra, de legfeljebb 3 évre
    állapítható meg
  • amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb idotartama
    eltelt, de a rehabilitációs még nem fejezodött
    be, a rehabilitációs sikeres megvalósulásának
    érdekében az idotartam legfeljebb egy évvel
    meghosszabbítható, de a teljes idotartam ebben az
    esetben sem haladhatja meg a 3 évet.

120
Változások 2008. január 1-jétol
  • A Szakértoi Intézet az általános
    munkaképesség-csökkenés helyett
  • Megállapítja
  • az egészségkárosodás mértékét,
  • a szakmai munkaképességet,
  • a rehabilitálhatóságot,
  • a megmaradt, a fejlesztheto képességeket,
  • a szociális rászorultságot,
  • komplex rehabilitációs javaslatot készít,
  • az orvosi rehabilitáció szükségességérol,
  • a foglalkozási és
  • a szociális szükségletekrol

121
Új orvosszakértoi véleményezés
  • JELEN KÖVETELMÉNYEK, ELVEK
  • 1. Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a
    fogyatékosság véleményezése történjen azonos
    szakmai és eljárási szabályok szerint
  • 2. Csak kivizsgált, gyógykezelt, orvosi
    rehabilitációban részesültek kerüljenek
    minosítésre
  • 4. Rehabilitációs javaslat (a rehabilitáció
    kötelezo)
  • 5. Ismerni a munka feladatait, körülményeit
  • 6. Átfogó jogorvoslati mechanizmusok

122
Orvosszakértoi véleményezés A szakértoi
vizsgálat folyamata 2.
  • 7. A KÁROSODÁSOK ÉRTÉKELÉSE
  • szervi károsodások (strukturális, funkcionális)
  • össz-szervezeti egészségkárosodás
  • 8. A FOGYATÉKOSSÁG VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 9. A MUNKAKÉPESSÉG-VÁLTOZÁS VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 10. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ VÉLEMÉNYEZÉSE
  • 11. A KÖVETKEZO VÉLEMÉNYEZÉS IDOPONTJA
  • végleges - nem felülvizsgálandó

123
A károsodások, a fogyatékosság, a megváltozott
munkaképesség lehetséges kategóriái
124
Az ORSZI bizottságai szakértoinak a minosítés
keretében végzendo komplex rehabilitációs
véleményezésrol
  • Rehabilitációs elozmények
  • Orvosi rehabilitáció
  • Részesült Nem részesült Jelenleg is részesül
  • Foglalkoztatási rehabilitáció
  • Részesült Nem részesült Jelenleg is részesül
  • Munkahely, foglalkoztató (cégnév, telephely
  • Az eddigi foglalkoztatási rehabilitáció rövid
    összefoglalása
  • Szociális rehabilitáció
  • Részesült Nem részesült Jelenleg is részesül
  • Rehabilitálhatóság véleményezése
  • - nem szükséges a
    rehabilitáció
  • - rehabilitáció szükséges
  • - intézményes rehabilitáció
    nem javasolt ( nem lehetséges)

125
Szakmai munkaképesség minosítése
  • foglalkoztatásra alkalmas a jelenlegi, vagy az
    egészségkárosodását megelozo munkakörében,
    illetve a képzettségének megfelelo munkakörben
  • jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelozo
    munkakörben rehabilitációval foglalkoztatható

  • képzettségének megfelelo munkakörben
    rehabilitációval foglalkoztatható
  • nem foglalkoztatható sem a jelenlegi, sem
    képzettségének megfelelo
  • munkakörökben, más munkakörben csak
    intézményes rehabilitációval
  • foglalkoztatható
  • jelenlegi munkakörében, vagy az
    egészségkárosodását megelozo
  • munkakörben és más munkakörben intézményes
    rehabilitációval nem foglalkoztatható

126
Rehabilitáció lehetséges iránya meghatározása
  • Jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelozo
    munkakörben rehabilitáció nélkül is
    foglalkoztatható
  • Jelenlegi, vagy egészségkárosodását megelozo
    munkakörben csak rehabilitációval
    foglalkoztatható
  • Képzettségének, végzettségének megfelelo
    munkakörben csak rehabilitációval
    foglalkoztatható
  • Egyéb munkakörben, más szakmában intézményes
    rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható
  • Meghatározott foglalkozási foglalkozások/
    foglalkozási csoportok/ foglalkozási alcsoportok
    megnevezése (FEOR)
  • Intézményes rehabilitációja nem javasolt

127
Rehabilitációs szükségletek véleményezése
  • Orvosi rehabilitáció, rehabilitációs szükséglet
    és szolgáltatás
  • Foglalkoztatási rehabilitáció és szükséglet
  • Szociális rehabilitáció és szükséglet
  • Szükséges Nem szükséges

128
Orvosi rehabilitáció
  • Az egyén alkalmassá tétele a követelményeknek
    való megfelelésre
  • állapotfelmérés a megmaradt, a helyettesítheto
  • funkciók kimutatására
  • a fizikai, a mentális és pszichikai képességek
  • fejlesztése
  • állapotmonitorozás
  • érzékelést, mozgást, kommunikációt segíto eszközök

129
Foglalkozási rehabilitáció
  • A fogyatékos egyén rokkanttá válásának
    megelozése, az újrafoglalkoztatás elosegítése
  • FOBB ESZKÖZEI
  • a munkaadók ösztönzése a foglalkoztatásra
  • dotációk, adókedvezmények, bértámogatás,
  • kedvezményes hitelek
  • a munkáltatók kötelezése
  • kvóta, kvóta-bírság, szankciók
  • a munkavállaló ösztönzése
  • alacsony járadékszint, bérkiegészítés
  • a megváltozott munkaképességuek oktatása,
    képzése
  • oktatási rendszer, oktatási támogatások
  • a munka adaptálása

130
Orvosi rehabilitációs szükséglet meghatározása
  • Orvosi szolgáltatás típusa
  • Orvosi rehabilitációs szükségletek
  • Gyógyászati segédeszköz
  • Foglalkozás terápia
  • Fizioterápia
  • Sportterápi
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com