Geomorfol

1
Geomorfológia és turizmus

• Dr. Dombay István
• - egyetemi docens -
• Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
• Földrajz Kar
• Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozat

2
1. A felszínalaktan (geomorfológia) tárgya

• A Föld felszínformáival és az oket alakító
  folyamatokkal a felszínalaktan (geomorfológia)
  foglakozik.
• A Föld felszínformáit, méreteik alapján a
  következoképpen osztályozzuk
• - ELSO RENDU FORMÁK kontinensek
• - MÁSODRENDU FORMÁK hegységek,
  dombságok, fennsíkok, alföldek
• - HARMADRENDU FORMÁK azok, amelyeket
  a külso erok hoztak létre (makroformák, legalább
  10 km-es magasságból ismerhetok fel mezoformák,
  néhány száz méterrol különböztethetok meg és
  mikroformák, ezek néhány méterrol láthatók.

3
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 2. 1. A. WEGENER úszási elmélete (1912, 1915,
  1929). Létezett egy os kontinens (PANGEA),
  amelyet egy os óceán (PANTHALASSZA) vett körül.
  Ezzel az elmélettel tudta a nagy
  hegységrendszerek keletkezését magyarázni. Az os
  kontinens a jurában kezdett szétválni LAURÁZSIA
  és GONDWANA.

• ábra A Pangea és a Pathalassza 2. ábra
  A kontinensek helyzete a felsotriász
• végén
• 
  FORRÁS Borsy Zoltán et al.
  

4
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 2. 2. A. HOLMES a mélyáramlatok elmélete.
  Holmes szerint a szimából érkezo áramlások
  felszálló ágánál töréses szerkezetek, árkos
  törések, óceáni hátak, a leszálló övezetben
  viszont hegységképzodések következnek be. A
  kontinensek elmozdulása pedig az áramlási
  rendszerek hátán megy végbe. 1960-ban dolgozták
  ki a modern lemeztektonika elméletét, amelynek
  következtetése az óceánfenék szétterülése (sea
  floor spreading).

3. ábra Az óceánfenék szétterülése az
Atlanti-óceán példáján FORRÁS Borsy Zoltán et al.
5
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 2. 3. A lemeztektonika (globális tektonika)
• A lemeztektonikai modell az elso olyan
  globális elmélet, amellyel az összes geodinamikai
  jelenséget (a földrengésfészkek helye,
  hegységképzodés, vulkanizmus, mélytengeri árkok
  képzodése, a geoszinklinálisok típusai, stb.)
  viszonylag könnyen lehet magyarázni.
• A lemeztektonika megnevezés onnan
  származik, hogy a Föld legkülso vékony szilárd
  gömbhéja litoszféralemezekbol áll.
• - Hat nagy lemez Eurázsiai-, Indo
  Ausztráliai-, Antarktiszi-, Amerikai-, Afrikai,
  Pacifikus lemezek
• - Hét közép lemez Fülöp szigeteki-,
  Nazca-, Cocos-, Gorda-, Karib-, Arab-, Szomáliai
  lemezek
• - számos kis lemez.
• Egyes lemezek úgy kontinentális kérget
  (gránitos), mint óceánit (bazaltos) is
  tartalmaznak foleg a kontinensek. Mások csak
  óceánit, pl. a Csendes óceáni lemez.

6
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• A lemezmozgásoknak három típusát különböztetjük
  meg
• A. Divergáló, az egymástól távolodó
  lemezek. Ez a helyzet fordul elo az óceán-középi
  hátságoknál, ahol a bazaltos kéreg (óceáni)
  képzodik. Például a Közép Atlanti hátság,
  Kelet-afrikai-árokrendszer (afrikai rift), a
  Vörös-tenger tulajdonképpen vízzel kitöltött árok.

4. ábra Hasadék(A), Árok(B), Óceánképzodés(C) FO
RRÁS Borsy Zoltán et al.
7
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• B. Konvergáló, egymáshoz közeledo lemezek. Három
  eset lehetséges
• - Óceáni lemez kontinentális lemezzel
  ütközik (Dél Amerika, Csendes-óceán nyugati
  peremén Japántól délre). Itt nagy mélységbe
  történo alábukás következik be, amit
  szubdukciónak nevezünk, az övezet pedig
  szubdukciós vagy konszumációs övezet. Ezekre az
  övezetekre az eroteljes vulkanizmus és a
  földrengések jellemzoek.

5. ábra A kontinentális lemez ütközése az
óceáni lemezzel FORRÁS Borsy Z. et al.
7. ábra Két óceáni lemez ütközése FORRÁS Borsy
Zoltán et al.
8
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése
Két kontinentális lemez ütközik, a hasonló
suruség (2, 7 2, 8 g/cm3) miatt és a köpeny
nagy felhajtó ereje miatt (3, 3 g/cm3) inkább
alácsúszásra kerül sor. Pl. a Himalája esetében,
ahol az Indiai-lemez pillérként tartja a Himalája
láncait. Jellemzo a gyurt hegységek keletkezése.
6. ábra Két kontinentális lemez ütközése.
FORRÁS Borsy Zoltán et al.
9
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• C. Két lemez egymással párhuzamosan mozog
  (konzervatív). Ebben az esetben hatalmas
  vízszintes irányú vetodés alakul ki, és a lemezek
  ennek mentén csúsznak el. Pl. a Szent András-veto
  Kaliforniában.
• 3. A földrengések. A lemezek viszonylagos
  mozgásai a lemezhatárokon földrengéseket idéznek
  elo. A kozettömegek bizonyos mértékig
  elasztikusan viselkednek, a csúszási felületek
  mentén feszültségek halmozódnak fel, amelyek
  lökésszeruen kioldódnak.
• A földrengések a lemezhatárok mentén
  koncentrálódnak.
• A különbözo típusú lemezhatároknál a
  földrengések központjainak eloszlása eltéréseket
  mutat.
• - mélyfészku földrengések (100 700
  km), csak az alábukó (szubdukciós övezetben)
  lemezszegélyeknél fordulnak elo, rendkívül
  erosek. Például a Csendes-óceán nyugati pereme.
• - szintén eroteljes földrengések
  fordulnak elo az egymás mellett elcsúszó
  (konzervatív) lemezszegélyek esetében is.
  Például a Szent András-veto mentén.
• - az óceáni hátak mentén a
  földrengések gyengébbek.
• KÖVETKEZTETÉS Földünkre kétféle
  kontinentális perem jellemzo
• - atlanti típusú vagy passzív
  kontinentális perem ennél nincsenek jelentosebb
  kéregmozgások
• - csendes óceáni vagy aktív
  kontinentális perem ott fordulnak elo, ahol az
  ócáni lemez a kontinentális alá nyomul,
  mélytengeri árkok képzodnek.

10
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése
Fokozat Megnevezés Hatás
1. mikroszeizmikus Csak muszerek jelzik. A szeizmográftu sebessége 2,5 mm/s
2. igen gyenge rengés Teljes nyugalomban levo, igen érzékeny egyének megérzik. Sebessége 2,5-5 mm/s
3. gyenge rengés Lakásban megérzik, szabadban nem. Sebesség 5-10 mm/s
4. mérsékelt rengés Lakásban sokan, szabadban kevesen észlelik. Az üvegtárgyak összecsörrennek. Sebesség 15-25 mm/s
5. elég eros rengés Az épület megrezdül, a bútorok inognak, mint a hajó a hullámzó tengeren. Alvók felébrednek. Sebesség 25-50 mm/s
6. eros rengés Az állványról a tárgyak lehullanak, bútorok helyükrol kimozdulnak, vakolat hull, gyengébb építmények megrepedeznek. Sebesség 50-100 mm/s
7. igen eros rengés A szilárdan épített házak is megrepedeznek, kémények ledolnek, harangok megkondulnak, bútorok megsérülnek. Tavak, folyók vize hullámzik, partoldalak megcsúsznak. Sebesség 100-250 mm/s
8. romboló rengés Az épületek eros sérüléseket szenvednek, tornyok, szobrok ledolnek. Sebesség 250-500 mm/s
9. pusztító rengés Koházak is összeomlanak. Sebesség 500-1000 mm/s
10. erosen pusztító rengés A legerosebb házak is erosen megsérülnek. A sínek meghajlanak, a csatornák, vezetékek elszakadnak. A föld megreped, és hullámosán gyurodik. Sebesség 1000-2500 mm/s
11. katasztrofális Lakható épület nem marad, hidak tönkremennek, a talajban csuszamlások, hasadások támadnak. Hegyomlások. Sebesség 2500-5000 mm/s
12. erosen katasztrofális Minden emberi építmény elpusztul. A sziklákban is törések keletkeznek. Források fakadnak, mások eltunnek. Folyók futása megváltozik, a terep átrendezodik. Sebesség 5000-10 000 mm/s.

• táblázat A Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skála
  különbözo fokozatainak jellemzése
• FORRÁS Borsy Zoltán et al.

11
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 4. A magmatizmus és vulkanizmus
• PLUTO az alvilág istene, gazdagítót
  jelent, aki a Föld kérgét új anyagokkal
  gazdagítja.
• VULCANUS a tuz sánta istene Rómában
  az istenek kovácsa (Héphaisztosz a
  görögöknél), Szicília közelében található kis
  sziget (ma Volcano) belsejében képzelték
  lakhelyét, errol a szigetrol kapta a vulkánosság
  a nevét.
• Az egymástól távolodó lemezek
  szegélyei a bázikus magma fo elofordulási helyei.
  Ebben az övezetben nagy tömegu bazalt és gabbró
  képzodik. Itt a köpenyanyag óceáni kéreggé
  alakul. Például az atlanti hátság övezete.
• A magmatizmus és vulkanizmus egy másik
  elofordulási helye a lemezeken belüli
  árkos-törések. Például Kelet-afrikai-árok.
• Ritkábban, de elofordulhatnak forró
  pontok (hot spots) az óceáni vagy szárazföldi
  területeken belül is. Például Francia
  Középhegység (Massif Central), Tibeszti és
  Ahaggar Afrikában, Hawaii-szigetek.
• A vulkanizmus során, a cseppfolyós,
  gáznemu és kisebb részben szilárd halmazállapotú
  magmaanyagok a nehézségi ero hatásával ellentétes
  irányban, azaz felfelé törekedve mozognak. Két
  eset lehetséges
• - ha a felszínre jutnak, akkor
  felszíni vagy effuzív (kiömléses) és extruzív
  (kinyomulásos) vulkánosságról beszélünk
• - ha a szilárd kéreg belsejében
  maradnak, akkor mélységi vagy rejtett
  magmatizmusról (kriptovulkanizmus) beszélünk.
• Közvetlen jelentosége a domborzat
  alakításában a felszíni vulkánosságnak van. A
  magmatizmus domborzat alakító hatása csak ott
  figyelheto meg, ahol a mélységi képzodményeket a
  külso erok taroló munkája a felszínre hozott.
• Magma izzón folyó szilikátolvadék,
  amelyik a kéregben szilárdul meg.
• Láva a felszínre került magma,
  amelynek felhalmozódásából létrejön a vulkán.

12
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 4. 1. A plutonok fobb formatípusai
• A batolit (mélytömzs) szabálytalan
  alakú több tízezer km2 magmás kozettömeg. A
  szilárd kéregbe benyomuló, de megrekedt magma
  csúcsa. Foleg a nagy gyurthegységek
  gyökérrégiójában fordul elo. A geológiai idok
  elmúltával, a fedo takarórétegek lepusztulásával
  vagy tektonikus emelkedések során a felszínre
  kerülhetnek, és nagy magasságba juthatnak Mt.
  Blanc, Tátra gránitja, nagy batolitok ismertek
  Észak- és Dél-Amerikában. Erdélyben a
  Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban a
  Ditrói-masszívum. Magyarországon, a felszínen
  kevés plutonit található. A Velencei-hegység egy
  része gránitból áll, a Mecsektol keletre
  Fazekasboda és Mórágy között található a
  felszínen gránit.

13
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 4. 2. A szubvulkanikus formák

8. ábra A plutonizmus és a vulkanizmus
kapcsolata FORRÁS Borsy Z. et al.
9. ábra Szubvulkanit típusok I.
Lakolitfajták FORRÁS Borsy Z. et al.
A szubvulkáni jelenségek 2 km-nél kisebb
mélységekben találhatók. A lakkolit
(kolencse, lencseko) néhány km átméroju, gomba
vagy esernyo alakú felszín alatti magmatikus
kozettömeg, amely a felette levo rétegeket
megemelte, felboltozta.
Lakkolitok Észak-Amerikában, a Pó-síkság északi
peremén ismeretesek. Magyarországon a
dunabogdányi Csódi-hegy andezitkúpja, a nógrádi
Karancs és Sátoros andezittömege, az erdobényei
Barnamag lakkolitját említjük meg.
14
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• Sillek (teleptelérek, küszöb), akkor képzodnek,
  amikor az olvadt kozetanyag hígan folyós, a
  rétegek közé hatolva nem boltozza fel azokat,
  hanem vékony rétegben bepréselodik az üledékes
  kozetek közé.
• Dyke szubvulkáni kozetekkel kitöltött telérszeru
  kozethasadékok. Magyarországon Cserhát, Mátra
  vidéke.
• Neck egykori vulkáni kürtoben megszilárdult
  kozet. Pl. Erdélyben a Déva várának dombja.

10. ábra Szubvulkanikus típusok II. kolonit(a),
etmolit(b), fakolit(c), lopolit(d), bizmalit(e),
teleptelér(f) FORRÁS Borsy Zoltán et al.
15
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• Egy vulkán alkotó részei magmakamra, csatorna
  (kürto), kráter, parazitakráterek, vulkáni kúp,
  kaldera.

11. ábra Kalderás vulkánképzodmény (Rittmann,
A. szerint) FORRÁS Borsy Zoltán et al.
16
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése
A felszíni vulkánosság termékei a láva
természetes szilikát olvadék, legnagyobb része
kovasav (SiO2). Összetétele és mennyisége szerint
gyorsabban vagy lassabban kihul és vulkáni üveg
horzsako vagy riolit, andezit, bazalt alakulhat
belole. A hígabb láva lávafolyásokat hoz létre. A
savanyú, surubb láva szukebb körzetekre
szorítkozó kiömléseket hoz létre. Más termékek
lávablokkok (lávarögök), vulkáni bombák
(Erdélyben Tusnád körül), horzsako, lapilli,
vulkáni homok, vulkáni porhullás, iszapeso,
iszapár (lahar), vulkáni tufa, portufa (cinerit),
ártufa (ignimbrit).
12. ábra Az oregoni kalderató kialakulásának
fázisai (Mc Donald Williams szerint) FORRÁS
Borsy Zoltán et al.
17
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 4. 4. Vulkántípusok
• Az osztályozást három nézopont alapján
  szokás végezni
• 1. A kitörés helyének alakja szerint
  felületi (areális), rés- vagy hasadék- (labiális)
  és csatornás (központos, centrális) kitörések.
• 2. A vulkáni muködés idobeni lefolyása
  szerint állandóan és idoszakosan muködo vulkánok.
• 3. A kitöréssel felszínre hozott anyag
  minosége, halmazállapota szerint egyesek
  túlnyomóan csak lávát, mások gázokat és vulkáni
  hamut és olyanok, amelyek lávát, finom port és
  vulkáni hamut, illetve olyanok, amelyek lávát,
  port, gázokat egyaránt termelnek.
• Areális erupciók, ma ilyen vulkánok
  nincsenek. Ezek a földtani régmúltból
  ismeretesek, hatalmas lávatakarók keletkeztek
  (Arab-fennsík, Dekkán-fennsík trapp-bazaltjai,
  Columbiai-fennsík, Grönland, Etiópia).
• A lineáris vulkánok (résvulkán) a
  repedési vonalak mentén aktivizálódnak. Mindig
  hígan folyós (bázisos) lávát termelnek. A láva a
  lejtokön szétterül, lávatakarókat alkotva. Foleg
  az óceáni hátságok repedésvölgyeinek tenger
  alatti vulkáni muködését jellemzi. A
  kontinenseken néhány aktív hasadékra
  korlátozódik, Izland és Új-Zéland vulkánossága.
  Magyarországon a harmadidoszakban voltak
  gyakoriak a Nógrádi-medencében a Medves
  Bazalttakarója, a Déli-Bakonyban a Kabhegy.
• A centrolabiális vulkanizmus esetében
  a kitörések a csatornás vulkanizmussal
  kombinálódva jelentkeznek, eléggé széles láva- és
  tufatakarókat hoznak létre, amelyeken vulkáni
  kúpok találhatók. Például a Mexikói-fennsíkot
  délrol szegélyezo Sierra Volcanica Transversal,
  ahol 1200 km hosszú, 200 km széles és 1000 m
  vastag lávatakaró képzodött, ezen találhatók a
  híres vulkánok. Magyarországon a
  Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát vulkáni
  tömegei, Mátra és Tokaj- (Zempléni-) hegység.

18
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• A csatornás vagy centrális vulkanizmus napjainkra
  jellemzo. A centrális vulkanizmusnak több típusa
  különböztetheto meg.
• A) Robbanásos (explóziós)
  vulkántípusok
• Ezek a vulkánok kevés lávát, annál
  több gozt és gázt termelnek robbanásszeruen.
  Adott esetben magát a vulkáni kúpot is
  szétrobbantják.
• a) A maar típus (vulkánembrió).
  Egyszeri kitörések, amikor a robbanásszeruen
  kiszabaduló gázok vulkáni csatornát tágítanak
  maguknak. A törmeléket a kráter nyílása körül
  alacsony kúpos gyuru formájában halmozzák fel.
  Például Eiffel-hegységre (25), Svábföldre (125),
  Auvergne (Franciaország) jellemzoek. Az el nem
  pusztult maarkrátereket, maartavak töltik ki.

13. ábra A maar-típusú vulkáni kráter vázlatos
rajza. A krátert tó tölti ki. FORRÁS Borsy
Zoltán et al.
19
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• b) A Krakatoa Típus. Rendkívül eros robbanások
  jellemzik. Iskolapéldája a Krakatoa 1883. évi
  kitörése. Ebbe a kitörési családba tartoznak a
  Kis-Szunda-szigeteken Tamboró (1815), az alaszkai
  Katmai (1912), Japánban a Bandai-San (1888), az
  észak-amerikai St. Helen (1980).

14. ábra A Krakatoa pusztulása (Holmes nyomán)
20
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• c) A Volcano típus. A Volcano az
  Olaszországhoz tartozó Lipari szigetek egyik
  idoszakosan muködo vulkánja. Lávája surun folyó,
  a kráter pereméig jut el, ahol dugóként
  megszilárdul, amit a kitörés felrobbant. Igen sok
  a gázok által kidobott kozettörmelék.
• d) A Pelée Típus. Névadója a Mt. Pelée
  Martinique-szigeti vulkán (Kis-Antillák).

15. ábra A Mt. Pelée kipréselodött lávadugója
és az 1903 május 8.-i katasztrofális gázrobbanás
vázlata (FORRÁS Borsy Zoltán et al.)
21
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• B) Kiömlési (effúziós) vulkántípusok
• Az ebbe a csoportba tartozó
  szárazulati vulkánok csak lávát termelnek. A
  legjellegzetesebb a Hawaii-típus. Két példa a
  Mauna Loa és a Mauna Kea.
• Sok effuzív típusú vulkán muködik az
  óceánok fenekén, az óceáni hátságok
  repedésvölgyeiben. Ezeket spreading-típusú tenger
  alatti vulkánoknak nevezzük. Itt történik a
  litoszféralemezek megújulása.
• C) Vegyes típusok
• A Föld legtöbb vulkánja ebbe a típusba
  tartozik. Gozöket, gázokat, lávát és törmeléket
  termelnek. A vulkáni kúp a törmelék és láva
  egymásra tevodésébol épül fel, ezért réteges, ún.
  sztratovulkánok.

16. ábra Sztratovulkán tömbszelvénye (Longwell
szerint) FORRÁS Borsy Zoltán et al.
22
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• a) A Vezúv Etna típus

17. ábra A Vezúv kráterének fejlodése a múlt
század folyamán FORRÁS Borsy Zoltán et al.
18. ábra A Vezúv kettos kúpjának látképe
nyugati irányból FORRÁS Borsy Zoltán et al.
23
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• b) A Stromboli - típus

19. ábra A felszíni és a felszín alatti vulkáni
tevékenység formái
24
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• D) Iszapvulkánosság és a vulkáni utómuködés
  típusai
• A meleg iszapvulkánok minden esetben a
  vulkánosság kísérojelenségei. Vulkáni
  területeken, agyagos térszíneken jelentkeznek.
  Homérsékletük nagy. Pl. Izland, Új Zéland,
  Közép Amerika. Európában a legérdekesebb a
  Nápoly közelében levo Solfatara-kráterben
  (Pozzuoli mellett) muködik. Itt a néhány 10 m-es
  átméroju, kb. 160 200 oC homérsékletu suru
  iszaptó állandóan fortyog. Erdélyben a kovásznai
  Pokolsár és szén-dioxiddal telített
  iszapvulkán. Meleg iszapját gyógyfürdo
  értékesíti. Iszap- és krátertó kitörések
  gyakoriak még Jáván, Új Zélandon is.
• A hideg iszapvulkánok
  (iszapfortyogók) nem kapcsolódnak a
  vulkánossághoz. Ezek a jelenségek ott fordulnak
  elo, ahol a talaj laza, többnyire agyagos, és
  ahol a szerves anyagok elbomlása különösen sok
  szénhidrogént, szén-dioxidot, kénhidrogént és
  metánt termel. A felszín alatt összegyult gázok
  szétfeszítik a rájuk nehezedo iszap- és
  agyagrétegeket. Az iszapból lapos, vulkánszeru
  kúpot építenek fel. Sokszor kicsik, de
  elofordulnak 50 100 m magasak is, és kráterük
  átméroje meghaladja 200 300 métert is.
  Különösen olajvidékeken és deltákon gyakoriak.
  Pl. a Mississippi deltájában, mudlumps, Baku
  környékén, Romániában a Kárpátkanyar külso ívének
  dombvidékén.

25
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• Vulkáni utóhatások (posztvulkáni jelenségek)
  anyagszolgáltatása szerint három nagy csoportra
  különül 1. szolfatára, 2. fumarola (gejzír és
  hévíz), 3. mofetta és szénsavas források.
• A szolfatárákban a vízgoz mellett
  elsosorban a kénvegyületek, kén-hidrogén,
  kén-dioxid uralkodik. A jelenség elnevezése a
  Nápoly melletti Solfatara-krátertol ered, ahol az
  utolsó vulkáni kitörés 1198-ban volt.
• A fumarola különbözo kémiai anyagokat
  tartalmazó gozömlés, a vulkáni tevékenysége alatt
  vagy után. Leggyakoribb ilyen jellegu hévforrások
  az észak amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban,
  Izland, Új Zéland, Jáva és Japán vulkáni
  hévforrásai.
• Helyenként a vulkáni hévforrások
  szabályos vagy szabálytalan idoközökben magasra
  feltöro szökokutak, gejzírek alakjában
  mutatkoznak (Izland, Yellowstone Nemzeti Park,
  Kamcsatka, Japán, Új Zéland). A gejzírben is
  vulkáni eredetu a meleg, de vizének legalábbis
  egy része felszíni származású talajvíz. Kitörés
  akkor jön létre, ha a föld alatti víztároló üreg-
  és réshálózatban levo goz nyomása meghaladja a
  kivezetocsatorna vízoszlopának nyomását. A gejzír
  muködésében részt vevo víz foleg vadózus eredetu
  talajvízbol és nem juvenilis származású mélységi
  vízbol adódik.

26
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• Mofetták, szénsavas szökoforrások, savanyúvizek.
  A vulkáni utómuködés végso terméke a gáz alakú
  szén-dioxid, a száraz mofetta. Pl. a Nápoly
  melletti Solfatara-kráter Kutya barlangja,
  Erdélyben, a Hargitában a Torjai Büdös
  barlang kevés kénhidrogénnel és vízzel, 11 12,
  5o C homérséklettel.
• A szénsavas forrásokat savanyúvíz-nek nevezzük.
  Erdélyben borvíz, a Cserhátban és a Mátrában,
  pedig csevice a nevük (Tar, Maconka,
  Mátraszöllos, Parádsasvár). Ilyen jelleguek a
  Fejér megyei Moha községben, Székesfehérváron és
  Zámoly községben található szénsavas vizet is,
  valamint a Balaton vidéken, Kékkúton,
  Balatonfüreden, a Sopron megyei Mihályi
  községben.

27
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 5. A hegységképzodések
• Az elmúlt több mint 150 év során sokan
  foglalkoztak a hegységek kialakulásával. Ennek
  ellenére még ma is hézagosak az ismereteink.
• 5. 1. A földkéreg szerkezetét
  kialakító folyamatok
• 5. 1. 1. Törések, vetodések
• A földkéreg kozetei kialakulásuk után
  csak ritkán maradnak meg eredeti helyzetükben. A
  kéregmozgások hatására elmozdulnak, széttörve
  elvetodnek, gyurodnek, áttolódást szenvednek. Ezt
  a folyamatot diszlokációnak (dislocare szét-,
  elhelyezni, lat.) nevezzük.
• A vetodéseknél a kozetek gyakran sok
  száz méteres függoleges, ferde vagy vízszintes
  irányban mozdultak el.

20. ábra Vetodési szerkezetek
28
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• A töréses szerkezeteket foleg oldalirányú
  húzófeszültség hozta létre, foképpen a merev
  kéregrészeken. A vetok mentén sokfelé a kéreg
  sakktáblaszeruen darabolódott fel. A
  környezetébol a vetovonalak mentén magasra
  kiemelkedo kéregdarabot sasbércnek (horst)
  nevezzük. A lezökkent rögök az árkok (gráben).
  Ahol nagyon erosek voltak a húzó erok, ott árok,
  illetve árokrendszer keletkezett. Pl. a
  Rajna-árok, a Kelet-afrikai-árokrendszer.
• Kemény, ellenálló kozeteknél az eros oldalnyomás
  hatására a törésvonal mentén rátolódás
  (áttolódás) következett be. A rátolódási sík
  eléggé lapos. Például Magyarországon a Mecsek
  hegység, a karbonidoszaki gránit a pannóniai
  üledékekre nyomult rá. Különösen a
  Dunántúli-középhegységben játszottak jelentos
  szerepet a domborzat mai arculatának
  kialakulásában a törések mentén történt különbözo
  méretu és irányú elmozdulások. Ezeket a
  területeket a gyurt-töréses szerkezeten kialakult
  árkokkal, medencékkel tagolt sasbércek
  sorozatának kell tekinteni (Pécsi M. 1975).
• A törések a földfelszínnek már régen
  megszilárdult, merevvé vált övezeteire
  jellemzoek Skandináv-hegység, a
  Variszkuszi-hegységrendszer tagjainál (Massif
  Central, Ardennek, Rajnai-palahegység, Vogézek,
  Schwarzwald, Harz, Thüringiai-hegység,
  Cseh-medence). Ezek a hegységek eredetileg gyurt
  szerkezetuek voltak, de az óido végére
  tönkfelületté váltak.
• A törések a földkéreg olyan különösen merev
  részeire is jellemzoek, mint a Kanadai- és a
  Balti-pajzs. Finnországban és Kanadában számos
  tómedence nem a jég túlmélyíto, válogató eróziós
  tevékenységének köszönheti létét, hanem a
  törésvonalak mentén bekövetkezett
  kéregmozgásoknak.

29
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 5. 1. 2. Gyurodések
• A viszonylag képlékeny kozetek,
  bizonyos esetekben az összenyomás hatására nem
  törtek, hanem gyurodtek.

21. ábra Gyurt szerkezetek FORRÁS mindkét ábra
esetében, Borsy Zoltán et al.
22. ábra Egy szabályos redo részei. a-b a
rétegek dolése, c-d a rétegek csapása, 1-2 a
redoboltozat két szárnya
30
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• A kéreg gyurodése során keletkezo szerkezeti
  alapforma a redo. Ennek felemelkedo íve a
  redoboltozat vagy antiklinális (anti ellen,
  clino hajlok, lat.), a homorú hajlatát, pedig
  redoteknonek vagy szinklinálisnak (syn össze,
  gör.) nevezzük.
• A redo lehet álló, ferde vagy fekvo redo. Ha a
  gyurodést létrehozó erok nagyon erosek voltak,
  akkor a redozött kozetek elszakadtak a
  gyökerüktol, és nagy távolságban rátolódtak
  (takaróredok) a helyben maradt osi (autochton)
  kozetekre. Ilyenkor megváltozik a kozetek eredeti
  települési sorrendje.
• Gyurt szerkezetuek a Jura-hegység, a Dinaridák
  külso öve a dalmát partvidéken, Alpok, Kárpátok.
• A Földön szép számmal fordulnak elo olyan
  hegységek is, amelyekre a gyurodések és a törések
  egyaránt jellemzoek. Magyarországon a Mecsek
  jellegzetes toréses gyurthegység.
• Takaróshegységek például az Alpok, ahol a
  takarómozgás a Pó-síkság felol északi irányba
  történt Pireneusok, Appenninek, Zágrosz-hegység,
  Himalája, Erdélyben a Déli Kárpátok
  Fogarasi-vonulata.

23. ábra A redok típusai. Szimmetrikusak a
álló, b izoklinális álló és ferde redo, c
álló és ferde legyezo redo. Asszimetrikusak d
álló, e ferde redo, f átbukó, g fekvo redo,
T a redo tengelye FORRÁS Borsy Z. et al.
31
2. A kontinensek és az óceánok keletkezése

• 5. 1. 3. KÖVETKEZTETÉSEK
• A kéreg alakváltozásait, amelyek
  gyurodéssel, vetodéssel és rögös szerkezetek
  kialakulásával járnak, hegységképzodésnek
  (orogenézis) nevezzük.
• A kozetburok nagy területeket érinto
  izosztatikus (egyensúlyzó) mozgásait
  epirogenézisnek nevezzük. Az epirogenetikus
  mozgások nagyon lassan mennek végbe, és kontinens
  nagyságú területeket érinthetnek (Stille, H.
  1919). A hosszú ideig tartó epirogenetikus
  süllyedés eredménye a tengermedencék képzodése,
  az emelkedéseké pedig, a szárazulatok születése.
  Az epirogenézis egy másik következménye a
  tengerszint elonyomulása vagy visszahúzódása,
  amit eusztatikus mozgásnak nevezünk.

32
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. Az éghajlat és a turizmus
• Az atmoszférában lejátszódó fizikai
  jelenségek elemzése, tér-és idobeli lefolyásának
  feltárása, okaik magyarázata, jövobeli fejlodésük
  elorejelzése, a világtérrel, a földfelszínnel és
  a bioszférával fennálló kölcsönhatásaik
  tisztázása a meteorológia tudományának feladata.
• Az éghajlattan (klimatológia), a
  légkör fizikai jelenségei által hosszabb idon át
  eloidézett állapotok megmérheto és egyéb objektív
  módon jellemezheto tulajdonságainak összességét
  jelenti.
• Alapveto fogalmak
• Az ido a légkör fizikai
  tulajdonságainak és folyamatainak egy adott
  helyen, adott idopillanatban a környezettel és
  egymással is kölcsönhatásban álló rendszere.
• Az idojárás a légkör fizikai
  tulajdonságainak és folyamatainak egy adott
  helyen rövidebb idoszak (néhány óra, néhány nap)
  során a környezettel és egymással is
  kölcsönhatásban álló rendszere.
• Az éghajlat az elobbi folyamatoknak és
  tulajdonságoknak a rendszere egy adott helyen,
  hosszabb idon át (több évtized).

33
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 1. Az idojárási frontok
• Két különbözo légtömeget a levego
  fizikai tulajdonságaiban éles ugrásszeru
  változást mutató zóna az idojárási frontfelület
  választja el egymástól. A frontfelületnek a
  földfelszínnel való metszésvonala az idojárási
  front. Az idojárási frontra tehát a levego
  fizikai állapotjelzoinek és elsosorban a
  légtömegek konzervatív tulajdonságainak éles
  szakadásszeru változása jellemzo. Közép Európa
  fölött leggyakrabban a szubtrópusi és mérsékelt
  övi, valamint a mérsékelt övi és a sarkvidéki
  légtömegek találkozása figyelheto meg.
• Az idojárási frontokat a szerint
  osztályozzuk, hogy a frontfelület melyik légtömeg
  felé mozdul el. Ha a hideg levego az aktív, tehát
  a meleg levego felé halad, akkor hidegfrontot, ha
  pedig a meleg levego hódít teret, akkor
  melegfrontot különböztetünk meg.

24. ábra Melegfront szerkezete
34
3. Az éghajlat és a turizmus
25. ábra Elsofajú hidegfront szerkezete
26. ábra Másodfajú hidegfront szerkezete
35
3. Az éghajlat és a turizmus

• A melegfront felhozete egyenletes intenzitású
  esozést vagy havazást okoz. A front elott a
  légnyomás csökken, ami megszunik a front
  áthaladta után, a csapadékhullás is megáll, és az
  ég fokozatosan kitisztul.
• A hidegfront felhozete rövid de nagy intenzitású
  záporokat, zivatarokat okoz, amelyek rövid
  idotartamúak. Áthaladása után az idojárás gyorsan
  megjavul, ellenben elofordulhat, hogy még néhány
  óra is eltelik addig, amíg a lemaradt
  hidegfront átvonulásával beáll a gyökeres
  idojárás-változás.

27. ábra Ál-hidegfront kialakulása
36
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 2. Ciklonok és anticiklonok
• A ciklon alacsony légnyomású bárikus
  képzodmény. A ciklonban a légnyomás a
  középpontban a legalacsonyabb, onnan növekedik a
  kerület felé. A szél (az északi féltekén) a
  ciklon középpontja körül az óramutató járásával
  ellentétesen fúj, az alsóbb szinteken, a
  talajközeli súrlódás miatt a légáramlás
  spirálisan a ciklon belseje felé tart. Ennek
  következménye, hogy a ciklon központjában
  összeáramlás (konvergencia) és emelkedo
  légmozgások alakulnak ki, ezek a felho- és
  csapadékképzodésnek kedveznek.
• Az anticiklon magas légnyomású bárikus
  képzodmény. A légnyomás maximuma a középpontban
  van és az anticiklon széle felé csökken. A szél
  (az északi féltekén) az anticiklon középpontja
  körül az óramutató járásával megegyezoen fúj. A
  légáramlás az alsóbb szintekben a középpont felol
  a peremek felé tart, így szétáramlás
  (divergencia) lép fel. Az anticiklonban a
  légtömegek leszálló mozgásban vannak, amely a
  felhozet feloszlását eredményezi.

28. ábra Ciklon és anticiklon felszínközeli
légáramlási rendszere
37
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 3. Éghajlattípusok
• A több mint száz éve elkezdodött
  éghajlat-osztályozási munka ma sincsen befejezve,
  napjainkban is egyre több osztályozás lát
  napvilágot. Ennek oka a tényezok sokaságán múlik
  mivel az éghajlat egy igen komplex jelenség,
  olyan tökéletes éghajlati felosztást, amely a
  hatótényezok sokaságát, azok bonyolult
  kapcsolatát mind tekintetbe vehetné, nem lehet
  készíteni.
• A következokben a TREWARTHA felosztása
  szerint végzünk egy rövid áttekintést.
• 6. 3. 1. Trópusi nedves éghajlatok
• Trópusi esoerdo éghajlat
• az évi középhomérséklet magas 25 28 oC
• az évi hoingadozás alacsony 2 3 oC
• napi hoingadozás 8 12 oC
• nappali maximum 35oC, éjjel 20 25 oC
• a magas homérséklet nagy vízgoztartalommal és
  magas relatív nedvességgel társul, ezért
  nyomasztó a fülledtség. A telítettségi állapothoz
  való közelség miatt, éjszaka gyakori a köd és a
  kiadós harmat
• évi átlagos csapadékmennyiség 2000 4000 mm.
  Téves hit, hogy itt van a mindennapos esok öve,
  évente 230 240 napon esik az eso
• elofordulási helyek az Egyenlíto mentén, így
  Afrikában a Guineai-partvidéken, Kamerunban, a
  Kongó medencéjében, Dél Amerikában Guyanában,
  az Amazonas medencéjében, Ázsiában a
  Maláj-félszigeten, Indonéziában és a
  Fülöp-szigetek nagy részén, Új Guineán és a
  Csendes óceán egyenlítoi övezetének szigetein.

38
3. Az éghajlat és a turizmus

• Szavanna éghajlat
• az évi középhomérséklet 25 28oC
• az évi hoingadozás itt is alacsony
• napi hoingadozás magasabb
• nappali maximum 40 45oC, éjjel 15 20oC-ra
  süllyed
• évi átlagos csapadékmennyiség 1000 1500 mm
• elofordulási helyek Afrikában Mali, Niger,
  Csád, Szudán déli része, Uganda, Kenya, Tanzánia,
  Angola, Zambia, Rhodesia, Dél Amerikában
  Venezuelában, Brazília déli felén, Bolívia és
  Paraguay nagy részén, Ausztráliában az északi
  területeken, Közép Amerikában a
  Yucatan-félsziget északi peremén, Kubában,
  Ázsiában Elo India nagy részén, Burma
  (Myanmar), Thaiföld.

39
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 3. 2. Száraz éghajlatok
• Alacsony földrajzi szélességek
  sivatagi éghajlata
• évi középhomérséklet 30oC körüli
• az évi hoingadozás már jelentosebb
• magasak a napi hoingadozások nappal elérheti a
  50 55oC-ot, éjszaka fagypontig is süllyedhet.
  Földünkön ebben az éghajlati övben mérték a
  legmagasabb homérsékletet 57, 8oC-ot a Szahara
  északi peremén a líbiai El Aziziában
• itt fordulnak elo a tengerparti sivatagok is,
  ott ahol a partok mentén hideg tengeráramlatok
  haladnak el Namib sivatag (ködös sivatag)
  Afrika délnyugati partja mentén, az itt elhaladó
  hideg Benguela-áramlat miatt, Peru partvidéki
  sivataga (ködös sivatag) a hideg Peru-áramlat
  miatt
• más elofordulási helyek Szahara, Amerikában a
  Yuma, Mojávé és Gila-sivatag, a Mexikói-medence
  egy része, Dél Amerikában Chile, Atacama
  sivatag, Ausztráliában a Nagy Homoksivatag, a
  Nagy Viktória-sivatag, Ázsiában az
  Arab-félsziget nagy része, Irán, a Tharr-sivatag.
• Alacsony földrajzi szélességek sztyepp
  éghajlata
• évi középhomérséklet 19 25oC
• évi csapadék összeg általában 300 500 mm
• két évszak egy esos nyáron, egy száraz télen.
  A csapadék nagyon bizonytalan, szeszélye évi
  ingadozást mutat.
• elofordulási helyek Afrikában Angola,
  Délnyugat Afrika, Amerikában Mexikó jelentos
  részén, Ázsiában Nyugat-Irakban, Dél-Iránban,
  Pakisztánban.

40
3. Az éghajlat és a turizmus

• Közepes földrajzi szélességek sivatagi éghajlata
• jellemzo a homérsékleti szélsoség, magas az évi
  és napi hoingadozás
• az évi csapadékmennyiség 300 mm
• elofordulási helyek Ázsiában a
  Tarim-medencében, Turkesztán, Belso Mongólia,
  Belso Irán, Észak Amerikában a Sierra Nevada
  területén.
• Közepes földrajzi szélességek sztyepp éghajlata
• évi átlagos homérséklet 9 10oC
• átlagos csapadékmennyiség 200 500 mm
• elofordulási helyek Európában Dél Ukrajna
  jelentos része, Ázsiában Dél Szibéria,
  Mongólia, Északkelet Kína, Afganisztán, Észak
  Amerikában az Egyesült Államok középnyugati
  államainak nagy része (préri), Dél Amerikában a
  Paraná-völgyben és Patagóniában (pampa).

41
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 3. 3. Meleg-mérsékelt éghajlatok
• Mediterrán vagy száraz nyarú
  szubtrópusi éghajlat
• jellemzoi meleg nyár, enyhe tél csapadékos
  tél és száraz nyár, csekély felhozet, magas a
  napsütéses órák száma
• elofordulási hely a Földközi-tenger
  térségében, annak európai, afrikai, kis-ázsiai
  partvidékén, a Fekete-tenger déli partjain,
  Kaszpi-tenger déli partszegélyén, Dél Afrikában
  Fokföldön, Amerikában, Kaliforniában és Chile
  középso részein, Ausztrália délnyugati és déli
  partvidékén.
• Nedves szubtrópusi éghajlat
• az évi csapadékmennyiség 700 1500 mm
• ez az éghajlat típus foleg a kontinensek keleti
  oldalán képzodnek
• a nyár csapadékos, ellenben napfényben gazdag,
  a tél mérsékelten enyhe
• elofordulási hely Amerikában az Egyesült
  Államok déli és délkeleti államaiban, Argentína
  északkeleti részén, Délafrikai Köztársaság
  indiai-óceáni partvidékén, Ausztrália keleti
  partjain, Ázsiában Közép- és Dél Kínában, Japán
  déli és középso területein.

42
3. Az éghajlat és a turizmus

• Enyhe tengerparti éghajlat
• a homérséklet egyenletes megoszlása az év
  folyamán (huvös nyarak, enyhe telek)
• a kontinensek nyugati oldalán található
• az évi csapadékmennyiség 2000 4000 mm
• nagy borultság, szukös napfényellátottság
• elofordulási hely Európa atlanti-óceáni
  partvidékén egészen Dél-Norvégiáig (Golf áramlat
  hatására), Észak Amerikában az Egyesült Államok
  csendes-óceáni partvidékének középso és északi
  részén, Kanada nyugati partjai mentén Alaszka
  déli részéig, Dél Amerikában Chile déli részén,
  Ausztráliában Tasmania szigetén, Új Zélandon.
• 6. 3. 4. Huvös éghajlatok
• Kontinentális éghajlat hosszabb meleg
  évszakkal
• a nyár hosszú és meleg, a tél pedig szeszélyes
  nagyon hideg idoszakok enyhébbekkel váltják
  egymást
• az évi csapadékmennyiség 600 800 mm
• elofordulási helyek Európában a
  Kárpát-medencére, a Balkán-félsziget északi
  felére, Észak Olaszországban a Pó-síkságra,
  Románia és Bulgária nagy részére, Észak
  Amerikában az Egyesült Államok keleti felének
  északi és középso területeire, Ázsiában Kína
  északkeleti része, Észak Korea.

43
3. Az éghajlat és a turizmus

• Kontinentális éghajlat rövidebb meleg évszakkal
• nagyok az évi hoingadozások, zord telek, meleg
  és viszonylag esos nyarak
• évi csapadékmennyiség 400 500 mm
• elofordulási hely Oroszország középso tájai,
  Nyugat Szibéria, Észak Amerikában Kanada
  keleti felének délebbi tájai.
• Szubarktikus éghajlat
• a legszélsoségesebb kontinentális éghajlat
• az északi féltekén itt mérték a legalacsonyabb
  homérsékleteket. Például Ojmjakon -71, 1oC vagy
  Verhojanszk -67, 6oC, Fort Yukon -62, 9oC.
• 6. 3. 5. Sarkvidéki éghajlatok
• Tundra éghajlat
• Európa legészakibb részén, Észak
  Ázsiában, Kanada és Alaszka északi peremén
  található.
• Az állandó jégtakaró éghajlata
• Antarktisz és Grönland eljegesedett
  területein. Az antarktiszi Vosztok kutató
  állomáson mérték a Föld felszínén a
  legalacsonyabb homérsékletet -88, 3oC-ot.

44
3. Az éghajlat és a turizmus

• 6. 3. 6. Magashegységi éghajlatok
• Nem alkotnak egy összefüggo éghajlati
  övet, a hegységekben nagyon sok variációjuk
  fordul elo. A magas hegységekben a homérséklet
  csökkenés miatt egymás fölött fekvo éghajlati
  emeletek alakultak ki. Az éghajlat kialakulásában
  nagy jelentosége van a hóhatár magasságának. Ez a
  növényzeti emeletek kialakulásához, a magas
  hegységek sajátos tájának létrejöttéhez vezet.

45
4. A tavak jelentosége a turizmusban

• 7. A tavak

A folyamatok típusai A folyamatok típusai a. Kimélyítéses medencék b. Elgátolásos medencék
I. Endogén erok 1. Kéregmozgások - tektonikus árkok - kibillent rögök közötti mélyedések - epirogenetikus süllyedékek - tektonikus mozgással elzárt tengerek - tektonikus küszöbbel elzárt völgyek - gyuruszeru felboltozódások útján
I. Endogén erok 2. Vulkáni folyamatok - kalderák - maarok - vulkáni anyaggal elzárt mélyedések - kráterek
I. Endogén erok 3. Egyéb - endogén eredetu hegyomlások
2. táblázat A tómedencék gyakoribb típusai a
kialakító folyamatok szerint
46
4. A tavak jelentosége a turizmusban
II. Exogén erok 1 . Glaciális erózió A Jégtakarók - glintlépcsok elott - sziklamedencék - túlmélyítéses csörgo tavak - hullámos fenékmoréna-felszí-nek
II. Exogén erok 1 . Glaciális erózió A Jégtakarók - nyelvmedencék - végmoréna-vonulat mögött
II. Exogén erok 1 . Glaciális erózió B Hegységi gleccserek - nyelvmedencék - végmoréna-vonulat mögött
II. Exogén erok 1 . Glaciális erózió B Hegységi gleccserek - kárfülkék - túlmélyített gleccservölgyek - gleccserjéggel elzárva
II. Exogén erok 2. Termokarsztos folyamatok 2. Termokarsztos folyamatok - eltemetett jégtömbök, ill. talajjég utólagos olvadása útján
II. Exogén erok 3. Folyóvízi erózió 3. Folyóvízi erózió - üstök - lefuzött kanyarulatok - elhagyott medrek - folyóhátak mögött
II. Exogén erok 4. Karsztosodás 4. Karsztosodás - oldásos mélyedések (dolina, uvala stb.) - (mész)kicsapódásos gátak útján (tetarata lépcsok)
II. Exogén erok 5. Eolikus folyamatok 5. Eolikus folyamatok - deflációs mélyedések - homokfelhalmozódások között, mögött
II. Exogén erok 6. Tengerpartok fejlodése 6. Tengerpartok fejlodése - tengerek vízszintcsökkenése útján - turzások, delták révén
II. Exogén erok 7. Tömegmozgások 7. Tömegmozgások - felszín alatti üregek beszakadásával - hegyomlásokkal - csuszamlásokkal
II. Exogén erok 8. Élovilág hatásai 8. Élovilág hatásai - korallgátak, hódgátak stb. útján
2. táblázat A tómedencék gyakoribb típusai a
kialakító folyamatok szerint
47
4. A tavak jelentosége a turizmusban
III. Kozmikus hatás - meteoritbecsapódás következtében
IV. Antropogén hatás - külszíni bányászat mélyedései - (völgy )zárógátak útján, tengeröblök elzárásával
2. táblázat A tómedencék gyakoribb típusai a
kialakító folyamatok szerint FORRÁS Borsy Zoltán
et al.
48
4. A tavak jelentosége a turizmusban
Terület (km2) (5000 km2 fölött) Legnagyobb mélység (m) (300 m-t meghaladó) Vízmennyiség (km3) (500 km3 fölött)
1. Kaszpi 371 000 Bajkál 1620 Kaszpi 79 319
2. Felso 82410 Tanganyika 1435 Bajkál 23 000
3. Viktória 68 800 Kaszpi 955 Tanganyika 18 940
4. Arai 66 500 Nyasza 706 Nagy-Medve 13 500
5. Húron 59 590 Isszik-kul 702 Nagy-Rabszolga 13420
6. Michigan 58 010 Nagy-Rabszolga 614 Felso 12000
7. Tanganyik a 32 890 Crater 608 Nyasza 8 400
8. Bajkál 31 500 Matana (Indonézia) 590 Michigan 5 760
9. Nagy-Medve 31 080 Hornindalsvatn (Norvégia) 514 Húron 4 600
10. Nyasza 30 040 Szarezszkoje (Tádzsikisztán) 505 Viktória 2 700
11. Nagy-Rabszolga 28 930 Tahoe (USA) 501 Isszik-kul 1 730
12. Erié 25 720 Kiwu (Zaire-Burundi) 480 Ontario 1 720
13. Winnipeg 24 530 Chelani (USA) 458 Arai 970
14. Ontario 19 530 Tóba (Indonézia) 450 Ladoga 920
15. Ladoga 18400 Mj0sa (Norvégia) 448 Titicaca 710
3. táblázat Áttekintés a Föld legjelentosebb
természetes tavairól
49
4. A tavak jelentosége a turizmusban
16. Balhas 17 000- 19 000 Manapouri (Új-Zéland) 445 Erié 540
17. Csád 12 000-26 000 Nagy-Medve 445
18. Eyre 0-1 5 000 Salsvatn (Norvégia) 445
19. Onyega 9 940 Tinnvatn (Norvégia) 438
20. Titicaca 8 130 Tazawa (Japán) 425 Összehasonlításul
21. Nicaragua 8 000 Como 410 a Balaton
22. Athabasca 7 920 Holt-tenger 398 Keletkezés l-l
23. Turkana (Rudolf) 6 400-8 000 L. Maggiore 372 Terület 598 km2
24. Rénszarvas (Kanada) 6 330 Wakatipu (Új-Zéland) 371 Mélység 11 m
25. Isszik-kul 6 280 Shikotsu (Japán) 363 Vízmennyiség 1,8 km3
26. Urmia (Irán) max. 6 000 Garda 346
27. Nettilling (Kanada) 5 760 Atillán (Guatemala) 341
28. Vánern 5 550 Genfi 309
29. Winnipegosis (Kanada) 5 400 Felso 307
30. Mobutu (Albert) 5 300 (Uganda-Zaire) Loch-Morar (Nagy-Britannia) 305
3. táblázat Áttekintés a Föld legjelentosebb
természetes tavairól (Czaya,E. Marcinek,J.
Keller,R., a Nagy Világatlasz) FORRÁS Borsy
Zoltán et al.
50
5. A tengerpartok és a turizmus

• 8. Tengerpartok
• 8. 1. A partvonal és a partok
• A tavak, tengerek, öblök és óceánok
  partjain a hullámzás a legerosebb felszínformáló
  tényezo. A tengerpartok külön földrajzi
  környezeti egységek. A partokon végbemeno
  folyamatok egyedülállóak, felszínformáik
  sajátosak. Nagy általánosságban azt mondják, hogy
  a partok mentén találkozik a tenger a
  szárazfölddel, de a partok teljes egészükben
  egyikükhöz sem tartozik.

29. ábra A part részei
51
5. A tengerpartok és a turizmus

• A partvonal kétdimenziós vonal a szárazföld és a
  víz között. A vízmagasság pillanatnyi helyzete a
  hullámok kifutása és visszahúzódása, valamint a
  dagály és az apály szintje között változik.
• A part keskeny sáv az apály vízszintje és a
  vihardagályok által keltett legmagasabb vízállás
  között. Ez a sáv hol szárazra kerül, hol víz
  borítja, tehát idoszakosan elöntött terület.
• A tengerszint az átlagos vízállás, az apály és a
  dagály közepes szélso értékei között.
• A parti sáv (partvidék), a parttal határos,
  pontosan meg nem határozott terület.
  Geomorfológiai szempontból mindazt a területet
  ide soroljuk. Amelyet jelenleg vagy a
  közelmúltban láthatóan a hullámzás alakított ki.
• A szárazföldi talapzat (self) a földrészek enyhe
  lejtoju, tenger borította szegélyterülete.

52
5. A tengerpartok és a turizmus

• 8. 1. 1. Meredek partformák

30. ábra Hullámmarta (abráziós) partfal
keresztmetszete
A meredek partok fontosabb részei
- meredek (abráziós) partfal -
abráziós fülkék - kavicsos abráziós
terasz A) Fjordos partok
B) Riassz partok C) Dalmát partok.
A partok kialakulását a tengervíz
mozgásai hullámzás, áramlatok, árapály, valamint
a partokat alkotó kozetek és a kéregmozgások
nagymértékben befolyásolják.
53
5. A tengerpartok és a turizmus

• Egy külön part típus a korallzátony. A trópusi
  óceánok tiszta sós vizében a sziklás partokat
  korallzátonyok jellemzik.
• A korallzátonyok többféle parttípust
  alakítanak ki
• 1. A szegélykorallok közvetlenül a
  parti teraszokhoz csatlakoznak.
• 2. A korallgátakat,-zátonyokat széles,
  mély lagúnák választják el a parttól. A
  sziklaaljzatról (sokszor több mint 100 m-nél
  mélyebbrol) nonek felfelé.
• 3. Az atollok, gyurus korallszigetek
  50 100 m mély lagúnát körülvevo, kör alakú vagy
  ívelt korallzátonyok, melyeket kisebb csatorna,
  átjáró vághat át.
• 8. 1. 2. Alacsony partok
• Két fo típusát ismerjük
• A) Tölcsértorkolatok
• B) Deltatorkolatok.
• A mérsékelt övi árapály alakította
  iszapsíkságoknak és sós mocsaraknak, a trópusokon
  a mangrove-mocsárerdok felelnek meg.

54
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége

• 9. A gleccserek és felszínalakító munkájuk
• A gleccser tulajdonképpen hóból
  képzodött, sajátos szerkezetu, plasztikus
  jégtömeg, amely a nehézségi ero hatására mozog a
  lejtokön lefelé. Gleccser csak ott képzodik, ahol
  a hó felhalmozódásának mértéke meghaladja az
  olvadásét és párolgásét. Ehhez megfelelo
  domborzati és éghajlati viszonyok szükségesek.
• A hóhatár fogalmával kapcsolatosan többféle
  létezik
• 1. Idoszakos hóhatár. A különbözo
  évszakokban nagyon eltéro magasságban húzódhat.
• 2. Tartós (reális) hóhatár. Futását az
  idoszakos hóhatár helyi legmagasabb évi
  futásvonalának sokévi átlaga jelöli ki. Ezt rövid
  idon belül nem lehet közvetlenül megfigyelni. A
  tartós hóhatárnak ahhoz a vonalhoz kell
  közelítenie, amely egy terület állandóan és csak
  évszakonként hóval fedett részei között húzható.
• 3. Regionális (éghajlati,
  összehasonlító) hóhatár. Az éghajlat meghatározó
  jellege miatt a hóhatár a földrajzi szélességgel
  változik. Az Egyenlíto mentén 4500 5000 m, a
  45o-os szélességen 2500 3000 m, míg a sarkoknál
  eléri a tenger szintjét. Ezek átlagos magasságok,
  mert ez nagymértékben függ a csapadékmennyiségtol
  is.

55
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége

• A gleccserjég kialakulása
• Havazás után megkezdodik a hóréteg
  átalakulása. Napsugarak még télen is érik a
  havat. A magas hegységek tiszta levegoje miatt
  eros a besugárzás, ez pedig olvasztja a
  hóréteget. Az állandó olvadás-fagyás
  megváltoztatja a hókristályok alakját,
  szerkezetét, helyzetét. A szemcsék mind nagyobbak
  lesznek, a levego egyre jobban kiszorul közülük,
  és az egész tömeg szemcsés szerkezetu csonthóvá
  (firn) alakul. A további olvadás-fagyás miatt a
  szemcsék nagyobbak lesznek, a levego is jobban
  kipréselodik, kialakul a firnjég. Amikor a még
  megmaradt pórusok is eltunnek, az anyag
  vízátnemeresztové válik, színe zöldeskék lesz.
• A hónak gleccserjéggé való változása
  helyrol helyre változik, mert a folyamat nagyon
  érzékeny a homérsékletre és a hó
  felhalmozódásának mértékére.
• A gleccserjég felszínalakító
  tevékenységét úgy saját tömegével, mint
  mozgásával és az általa szállított hordalékkal
  végzi. A Chamonix környékérol származó
  szóhasználat alapján minden, a gleccser által
  szállított és lerakott anyagot morénának
  nevezünk.
• A gleccserjéghez viszonyított
  helyzetük alapján a következo morénákat
  különböztetjük meg fenékmoréna, oldalmoréna,
  középmoréna, vég- vagy homlokmoréna.

56
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége

• 9. 1. Gleccsertípusok
• A hegyvidéki gleccserek a firnmezokbol
  kapják utánpótlásukat. A firnmezok a hóhatár
  feletti mélyedések (kárfülkék) vagy a
  skandináviai típusú gleccsereknél a fjellek. A
  firnmezokbol a gleccserek azokba az egykori
  folyóvölgyekbe ereszkednek le, amelyek még az
  eljegesedések elott kialakultak.
• A hegyvidéki gleccserek formáját,
  mozgását a domborzati viszonyok határozzák meg.
  Ha a firngyujtobol kilépo jég nagy esésu völgybe
  kerül, a jégár teljesen feldarabolódik, majd,
  ahol a lejtés enyhül, a jégtömbök újra gleccserré
  egyesülnek. Ezek az ún. regenerálódott
  gleccserek.
• A hegységi gleccserek formájuk alapján
  a következok lehetnek
• 1. A firnfoltok azokban a hegységekben
  keletkeznek, ahol a magasság éppen csak
  megközelíti a hóhatárt. A firnfoltok medencéiben
  a csonthó mozgása és a morénaképzodés nem
  számottevo.
• 2. A kárgleccserek a firngyujtoben
  képzodnek. A kárfülke szélén véget is érnek,
  olykor nem is töltik ki teljesen a firnygyujto
  medencét. Jellegzetes kárgleccserek a norvégiai
  Jotunheimen területén figyelhetok meg. A
  kárgleccserek esetében kezdetleges tápláló- és
  fogyasztóterületet, és ennek megfeleloen
  kismértéku morénaképzodést lehet megfigyelni.
• 3. A lejtogleccserek a lejtolapon
  alakulnak ki. Mozgásuk a nagyobb lejtés ellenére
  is mérsékelt, mert a jégnek viszonylag kicsi a
  táplálóterülete.

57
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége

• 4. Völgyi gleccserek. A magas hegységek
  gleccsereinek java része ebbe a típusba tartozik.
  A völgyi gleccserek meredek sziklafalakkal
  határolt völgyekben haladnak lefelé. Legtöbb
  esetben kárfülkék a tápláló területeik. A völgyi
  gleccserek a leghosszabbak, hosszúságuk
  meghaladhatja a 100 km-t is. Hosszúságuk szoros
  összefüggésben van a gyujtoterület
  kiterjedésével.
• 5. A jégsapkákból, jégtakarókból
  táplálkozó gleccserek. Ezeket a gleccsereket nem
  a kárfülkék jege táplálja, hanem jégsapkákból,
  jégtakarókból ágaznak ki. A rövidebb gleccserek
  kisebb jégnyelv formájában nyomulnak le a
  jégtakaróból, és ezek nem is érik el a mélyebb
  völgyeket. A legjellegzetesebb példák
  Norvégiában, Izlandon és Grönlandon vannak. A
  világ legnagyobb ilyen típusú jégárai Antarktisz
  területén vannak. A grönlandi és antarktiszi
  jégárak szélesek, a nagy esésu szakaszokon
  tekintélyes sebességgel mozognak, gyakran egészen
  a tengerig lejutnak.
• 6. Hegylábgleccser (piedmontgleccser)
  ott alakul ki, ha a völgyi gleccser a hegységbol
  kijut a hegylábfelszínre vagy valamilyen kisebb
  lejtésu szabad területre, hatalmas
  gleccserlepénnyé alakulva. Ott képzodnek, ahol
  boséges hócsapadék és nagy táplálóterület van.
  Legismertebb példa az alaszkai Malaspina- és a
  Bering-gleccser. A Malaspina jégnyelve 600 m
  vastag, és olyan mély medencében foglal helyet,
  amely 250 m mélyen található a tenger szintje
  alatt.

58
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége

• 7. Kúpgleccserek. Olyan hegykúpokon
  alakultak ki, amelyek messze a hóhatár fölé
  emelkednek. A kúp felso részét firn vagy jégsapka
  borítja, abból sugarasan ágaznak szét a
  gleccserek. A legjellegzetesebb példák a magasra
  kiemelkedo vulkáni kúpok esetében figyelhetok
  meg a Cascade-hegységben a Mt. Baker, Mt.
  Rainer, továbbá Chimborazo, Ararát,
  Kilimandzsáró, stb.
• 8. Gleccserhálózat ott alakul ki, ahol
  boséges a hócsapadék, és a hóhatár is alacsonyan
  van. A gleccserhálózatot a völgyi gleccserek
  firngyujto területének teljes egymásba fonódása
  jellemzi. Napjainkban gleccserhálózat csak az
  Alaszkai-hegységben a Malaspina-gleccser
  táplálóterületein, Dél Patagóniában, a Pamír
  nyugati részében, a Karakorum területén alakulhat
  ki.

59
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége
Földrész, hegység Gleccser Ország Hosszúság km-ben Terület km2-ben
AMERIKA
Észak-Amerika
Grönland Petermann Grönland 145
Grönland Humboldt Grönland 113
Sziklás-hegység
Chugach-hg. Bering USA (Alaszka) 201
St. Elias-hg. Malaspina USA (Alaszka) 121 3495
St. Elias-hg. Hubbard USA (Alaszka) Kanada 121
St. Elias-hg. Guyot USA (Alaszka) 113
St. Elias-hg. Logan Kanada 113
Wrangell-hg. Nabesna USA (Alaszka) 80 2006
Dél-Amerika
Andok
Chilei-Andok Uppsala Chile 80
4. táblázat A Föld legnagyobb gleccserei
60
6. A hó és a jég idegenforgalmi jelentosége
EURÓPA
Skandináv-hg. Svartisen Norvégia 32 518
Alpok
Berni-Alpok Aletsch Svájc 27 115
Berni-Alpok Fiescher Svájc 16 41
Berni-Alpok Unteraar Svájc 16 39
Monté Rosa Gorner Svájc 15 67
Mont Blanc Mer dér Glace Franciaország 13 50
Magas-Tauern Pasterze Ausztria 10 24
Berni-Alpok Rhöne Svájc 10 21
Bernina Morteratsch Svájc 9 21
ÁZSIA
Karakorum Siachen India 75 1150
Biafo India 68 625
Baltoro India 62 775
Tien-san Déli-Inilcsek Kirgizia- Kína 60 800
Pamír Fedcsenko Tádzsikisztán 77 992
4. táblázat A Föld legnagyobb
gleccserei FORRÁS Borsy Zoltán et al.
61
6. A hó és a j