Az

1
Az öneros vállalati fejleszto tevékenység és a
vállalat köré szervezodo hálózatok
tevékenységének összehangolása
Boda György

• MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságának
• Tudásmenedzsment Albizottsága
• Workshop
• Budapest, 2007 február 23, Gödöllo

2
Döntések az informáltság (az értékteremto tudás)
függvényében

• Ha mindenki jól informált (értékteremto tudással
  rendelkezik)
• optimalizálás.
• Amikor általános informálatlanság uralkodik (nem
  rendelkezünk az értékteremto tudással)
• mivel mindenki egyenlo eséllyel hozhat rossz
  döntéseket, a verseny azoknak kedvez, akik
  véletlenül éppen a jó megoldást választják
  (genetikai szelekció, vagy természetes
  kiválasztódás).
• Differenciáltan hiányos információ
• ekkor az egyes szereplok nagyobb valószínuséggel
  hoznak jó döntést, mint mások. Ekkor az elobbiek
  boldogulnak és kiszorítják, tönkreteszik az
  utóbbiakat. Az alkalmasak jobb választásai itt
  már inkább az optimalizáció, mint a természetes
  kiválasztódás következményei.
• Ezért a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük
  az informáltság növelésére.
• A folyamat önfenntartó
• minél inkább megerosödik valaki a differenciáltan
  hiányos információs stratégia alapján, annál több
  kis szereplot kényszerít az evolucionista
  (genetikai) kísérletezésre, ami mindig új
  minoséget hoz, bármilyen nagy is legyen a
  halálozási ráta (tönkremeno gazdálkodók aránya).
• Az új minoséghez mindenkinek igazodni kell.

3
A differenciáltan hiányos információ
megszerzésének korlátai

• Az érdemi információk tulajdonosai (ötletgazdák)
• vagy nem érdekeltek azok kidolgozásában,
• vagy nincs tokéjük erre.
• Ezért az érdemi információk kidolgozását,
  ellenorzését a minosített információ gyujtojének
  kell felvállalnia, ami növeli a költségeit.
• A teljes információ halmaz menedzsmentje azonban
  meghaladja a leggazdagabb fejlesztok erejét is.
• Emiatt a minosített ötletek megszerzéséért
  hálózatokba kell lépni. A költségek akkor lesznek
  optimálisak, ha az érdemi információk
  kiválasztása közös feladatként,
  költségmegosztással valósul meg.
• A költségmegosztás felvállalását erosíti, hogy a
  hálózatokon belül az ötletek ellenszolgáltatás
  nélküli eltulajdonítása ellenséges viszonyhoz
  vezet az ötletgazdák és az eltulajdonítók között,
  ami az érdemi információk átadását fékezi.

4
Az optimalizált modell muködtetéséhez megoldandó
feladatok

• A hálózatban való hatékony muködéshez iránytukre
  van szükség!
• (Partner/ügyfélérték számítás) Hogyan kell
  értékelni az ötletgazdákat?
• Mekkora tudástokét hordoznak?
• Mikor érdemes ezt a tudástokét insource-olni,
  azaz az originális fejlesztoi hálózatból beemelni
  a partneri körbe és megfordítva?
• Hogyan kell számba venni az ötletgazdák saját
  ráfordításait?
• Mi a tartós partneri egyezség alapja, mely
  biztosítja, hogy
• az ötletgazda folyamatosan átadja az ötleteit és
  annak további felhasználását nem tekinti
  kifosztásnak, illetve
• az ötletgazda az ötleteit csak a minosített
  információ gyujtojének adja el?

5
Tudástoke értékelési problémák

• Mi az értéke annak a tipikus ötletgazdának, vagy
  ötletgazda cégnek, aki
• egy, vagy több ötleten dolgozik,
• bevétele nincs,
• collaterált képzo vagyona nincs,
• a fejlesztési tevékenység terhei miatt nincs
  ügyfélszerzési, illetve szervezet kialakító
  kompetenciája,
• bizalmatlan a karvaj toke harácsolási gyakorlata
  miatt?
• Itt a hagyományos vagyonértékelési algoritmusok
  nem muködnek.
• Értékelheto mérlegfoösszege nincs és ami van, az
  sem a fotevékenységre utal.
• A jövobeli szabad cash flow bizonytalan, a DCF
  módszer csak önkényesen alkalmazható.
• Ezek a cégek rejtve, láthatatlanul muködnek, ami
  miatt a szorzószámos módszerek statisztikai
  háttere hiányzik.
• A tozsde szóba sem jöhet.
• Szóba jöheto megoldás a reál opciós
  vagyonértékelés.