1
Építészet a 20.század 2. felébenmodernizmus és
posztmodern
2
1. Modernizmus vagy funkcionalizmus, 40-es évek
végétol a 70-es évek végéig

• A II. világháború után a 20-as években (Bauhaus)
  kidolgozott építészeti elvek maradnak a
  jellemzok díszítményektol mentes formák, amelyek
  a rendeltetéshez (funkcióhoz) igazodnak
• Két nagy építész hat leginkább az amerikai Frank
  Lloyd Wright és a francia Le Corbusier

3
A funkción és a szerkezet összefüggésén alapuló
díszítmény ellenesség a kevesebb több
(Le Corbusier)
4
Frank Lloyd Wright

• Wright funkcionalizmusát a japán tradicionális
  építészet hatására is, az épület
  ellégiesítésével és a természeti-emberi
  környezet harmóniájának megteremtésével próbálja
  alkalmazni (Vízesés-ház, organikus építészet)
• Háború utáni híres muve a Guggenheim Múzeum New
  Yorkban

5
Frank Lloyd Wright Guggenheim Múzeum, New York,
1946-58
6
(No Transcript)
7
(No Transcript)
8
(No Transcript)
9
(No Transcript)
10
(No Transcript)
11
(No Transcript)
12
Le Corbusier

• A festoként induló francia muvész a modernizmus
  talán legnagyobb hatású építésze
• Építészet és társadalom, egy tágabb környezet
  egységének megteremtésére törekedett
  (urbanisztika várostervezés)

13
Le Corbusier tanítványai új városokat teremtettek
Brazília
14
A lakó és közösségi funkciókat elválasztó város
ideája

• Nagy lakósuruségu, a lakásokat magas házakban
  (pont vagy szalagházak) elhelyezo és a gyalogos
  és autós közlekedést különválasztó elképzelései a
  világszerte épített házgyári lakótelepek eloképei

15
Élhetobb és emberibb építészeti környezet?

• Társadalom jobbító szándékok vezették, pl.
  gondolt a megnövekedo szabadido kapcsán a sport
  és kulturális létesítményekre is
• Elképzeléseit ma már sokan vitatják, a
  házgyártássá torzult gyakorlat nem jelentett
  igazi megoldást a jobb emberi életkörülmények
  megteremtésére

(Le Corbusier Lakóegység, Marseille)
16
Le Corbusier alapelvei

• Le Corbusier saját alkotásain szellemesen és
  ötletesen tudta érvényesíteni építészeti
  alapelveit
• 1. lábakon álló épület
• 2. tetokertes
• 3. szabad alaprajzú
• 4. szalagablakú
• 5. szabad homlokzat alakítású

17
Spiritualitás és fény

• Elképzeléseit nem használta dogmatikusan, ki is
  tudott lépni belolük legszebb alkotása a
  fantasztikus fényjátékokkal spirituálissá tett
  szakrális épület, a Ronchamp-i kápolna

18
Le Corbusier Ronchamp-i kápolna, 1955
19
(No Transcript)
20
(No Transcript)
21
(No Transcript)
22
(No Transcript)
23
(No Transcript)
24
(No Transcript)
25
(No Transcript)
26
(No Transcript)
27
(No Transcript)
28
Függönyfalak

• A funkcionalizmus elválasztva a homlokzatot a
  teherhordó szerkezettol lehetové tette a szabadon
  alakított homlokzatú, többnyire üveggel borított
  épületek emelését világszerte

(Mies van der Rohe)
29
Alvar Aalto

• A finn építész környezethez jól illeszkedo
  változatos tömegeket használó téglaépítészete hoz
  változatosságot a beton és üveg uralta
  modernizmusba (modern regionalizmus skandináv
  iskola)

30
Alvar Aalto Községháza, Saynatsalo, 1949-53
31
(No Transcript)
32
(No Transcript)
33
(No Transcript)
34
Héjszerkezetek

• A vasbeton szerkezetek soha nem látott hatalmas
  terek lefedését eredményezték
• A puritán formák mellett megjelentek a hajlított
  felületek is, néha szimbolikus tartalmakat is
  megjelenítve (konstruktivista barokk)

(Eero Saarinen Kennedy repülotér fogadócsarnoka,
New York, 1956-62)
35
Pier Luigi Nervi Sportcsarnok, Róma, 1956-57
36
(No Transcript)
37
(No Transcript)
38
(No Transcript)
39
Tange Kenzo Olimpiai csarnokok, Tokio, 1964
40
(No Transcript)
41
(No Transcript)
42
Brutalizmus

• Az épület súlyosságát kifejezo, plasztikai
  tömegeinek hangsúlyosságát érzékelteto építészeti
  irányzat a 60-as években

(Louis Kahn A Pennsylvania Egyetem
orvostudományi tömbje, Philadelphia, 1957-62)
43
(No Transcript)
44
Posztmodern építészeta kevesebb unalmas

• A 70-es évek végére egyre többen érzik a
  funkcionalizmus dísztelenségét ridegnek,
  életidegennek, embertelennek és unalmasnak
• Elítélik a modernizmus sokszor érzéketlen
  magatartását a környezet iránt

(Frank Gehry Venice (California, városközpont,
1985-91)
45
A díszítmények visszatérnek radikális eklektika

• A posztmodern szabadon merít a történelmi
  stílusokból, szívesen alkalmaz szimbólumokat,
  olykor a populáris muvészetek népszeruségétol
  (giccs) sem idegenkedik

(Charles Moore Piazza d Italia, New Orleans,
1975-80)
46
(No Transcript)
47
Friedrich Hundertwasser Bécsi (Löwengassei)
lakóház, 1980-82
48
(No Transcript)
49
(No Transcript)
50
Kései modern

• Szimbólumok helyett az épületgép muködésének
  kendozetlen bemutatása, az addig rejtett
  vezetékek, csorendszerek, kiszolgáló egységek
  díszíto elemmé lesznek, az épület kívül hordja
  csontvázát, kitárulkozik, a technika hatalmát
  hirdeti

51
Renzo Piano Richard Rogers Pompidou központ,
Párizs, 1971-77
52
(No Transcript)
53
(No Transcript)
54
Dekonstruktivista építészet

• A konstruktivista építészet szigorú formáit
  szétdobálva, nem kizárólagosan a funkciónak
  alárendelve, dekoratív elemként használó irányzat

(Bachman Gábor)
55
Új organikus irányzat

• Antropomorf jellegu szerkezetek, organikus
  formák, természetes anyagok, osi szimbolikus
  tartalmak jellemzik

(Makovecz Imre)
56
Makovecz Imre A Muvelodés Háza, Sárospatak,
1976-82
57
(No Transcript)