A megeloz

1
A megelozés célterületei az oktatási
intézményekben

• Veszélyeztetettség
• Hátrányos helyzet

2
Megelozés (prevenció) és színterei

• WHO háromfázisú értelmezése
• Az elsodleges megelozés a probléma, konfliktus
  kialakulásának megelozése magában foglalja az
  univerzális, alapellátási formákat
• A másodlagos megelozés magában foglalja a célzott
  segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását
  követoen a veszélyeztetett gyermekek családon
  belüli vagy más elhelyezési helyen történo
  gondozását

3
Megelozés (prevenció) és színterei

• A harmadlagos megelozés speciális ellátásokat
  jelent, be kell avatkozni, hogy megszunjön az
  ártó magatartás. (kiemelés, mint korrekció)

4
A MEGELOZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI

• minden gyermeknek és családnak járó ellátás -
  univerzalitás
• speciális ellátás gyerekeknek, családoknak -
  szelektivitás
• a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált
  gondozás és figyelemmel kísérés
• védelembe vétel és kötelezés
• a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból
• a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

5
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI
  CSOPORTOSÍTÁSA
• A/ HARMONIKUSAN FEJLODOK akik nem igényelnek
  beavatkozást.
• B/ HÁTRÁNYOS HELYZETUEK
• akik családjuk csökkeno jövedelme, a
  munkanélküliség, a kedvezotlen lakáskörülmények
  és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól
  eltéro támogatásra szorulnak, ugyanakkor
  megfeleloen muködo prevenció, illetve beavatkozás
  esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.

6
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• azok a családok, illetve személyek, akiknek
  szükséglet-kielégítési lehetoségei,
  életkörülményei, a társadalom többségénél
  lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt
  meghatározó tényezok közül fogyasztás kultúra,
  életmód iskolai végzettség érdekérvényesítés
  lakás anyagi színvonal munkamegosztás egynél
  több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak
  kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem
  képesek.

7
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• A Ktv. szerint hátrányos helyzetu gyermek, tanuló
  az, akit családi körülményei, szociális helyzete
  miatt a jegyzo védelembe vett, illetve akinek
  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
  jogosultságát megállapította
• e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetu
  az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes
  felügyeletét ellátó szüloje vagy gyámja
  legfeljebb az általános iskola 8. osztályát
  fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe
  vettek.

8
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• Szocializációs hátrány családja körében nem
  kapja meg azokat a kiegészíto ismereteket és
  ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket,
  melyek a tanulását elosegítik. Nem motivált a
  tanulásra.

9
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• C/ VESZÉLYEZTETETTEK
• a családi élet tartós muködési zavaraiból
  adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy
  körülmény következtében kialakult állapot, amely
  során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi
  fejlodésük akadályoztatott avagy nem biztosított
• a gyermekvédelem ellátórendszerének muködtetése,
  és gyakran hatósági intézkedés szükséges

10
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• az a gyermek, aki családjában vagy környezetében,
  ismétlodo vagy tartós fizikai, lelki
  bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak,
  eroszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy
  fejlodésében családja, közvetlen környezete
  károsan befolyásolja

11
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• súlyos -nek minosül a gyermek által tanúsított
  olyan magatartás is, amely életét közvetlen
  veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi,
  értelmi, érzelmi fejlodésében jelentos és
  helyrehozhatatlan károsodást okoz

12
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása

• A veszélyeztetettség okait és tüneteit
• a gyermek szocializációjának környezeti
  feltételeiben, valamint
• a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési
  zavaraiban)
• találhatjuk meg.

13
A veszélyeztetettség okai

• ANYAGI OK amikor a családban anyagi ill.
  jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek
  fejlodésére, és esetenként veszélyezteto
  tényezoként is jelentkezhetnek.
• KÖRNYEZETI OK a szülok életvitelében, nevelési
  tevékenységében felmerülo negatívumok, amelyek a
  gyermek megfelelo fejlodését gátolják, vagy
  akadályozzák.

14
A veszélyeztetettség okai

• MAGATARTÁSI OK a gyermeknél általában a korábbi
  veszélyeztetettség következtében kialakult
  agresszivitás, bunözés vagy szorongás, csavargás,
  pszichés problémák kialakulása.
• EGÉSZSÉGI OK beteg személy a családban vagy a
  gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelo
  fejlodése a családban nem biztosítható.

15
A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai

• saját személyiségben rejlo rizikófaktorok
• antiszociális viselkedés
• droggal való rokonszenvezés, drogos barátok
• iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való
  részvétel hiánya, kimaradás az iskolából
• barátok befolyása

16
Negatív környezeti hatások

• családi problémák, családi elozmény - családtagok
  érintettsége
• eros befolyásolhatóság, labilis személyiség
• könnyu hozzáférés a drogokhoz
• negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás

17
A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA a gyermekkel való
rossz bánásmód(A WHO definíciója)

• Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz
  bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás
  vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb
  kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek
  egészségének, túlélésének, fejlodésének vagy
  méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét
  eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a
  felelosségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

18
A VESZÉLYEZTETO MAGARARTÁS FORMÁI

• Passzív (mulasztásos elhanyagolás) minden olyan
  mulasztás vagy baj okozása, amely jelentosen árt
  a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza
  szomatikus, mentális és érzelmi fejlodését.
• Aktív (cselekvo) bántalmazás, visszaélés a
  gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés
  okozása.

19
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI

• Fizikai elhanyagolás az alapveto fizikai
  szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a
  felügyelet hiánya, a gyermek védelmének
  elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek
  van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás
  késleltetése, az orvosi utasítások be nem
  tartása, a védooltások beadatásának elhanyagolása
  vagy indokolatlan késleltetése.

20
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI

• Érzelmi elhanyagolás az érzelmi biztonság, az
  állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek
  érzelmi kötodésének durva mellozése, elutasítása,
  a gyermek jelenlétében történo eroszakos, durva,
  támadó magatartás más családtaggal, többnyire az
  anyával szemben.
• Oktatási- nevelési elhanyagolás az
  iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy
  a rendelkezésre álló és javasolt speciális
  képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének
  elmulasztása.

21
A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI

• Az érzelmi bántalmazás egy gyermek érzelmeivel
  való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi
  fejlodésére súlyos és tartósan káros hatást
  gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés,
  zsarolás)
• A fizikai bántalmazás jelenthet ütést, rúgást,
  lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy
  ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést,
  megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást,
  fojtogatást, és a gyermeknek más módon történo
  fizikai sérülés okozását.

22
A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI

• Szexuális abúzus 0-18 év közötti - gyermek vagy
  fiatal szexuális tevékenységekre való
  kényszerítését vagy csábítását jelenti,
  függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában
  van-e azzal, hogy mi történik vele.

23
A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI

• A méhmagzatot károsító magatartás
• Alkohol és drog abúzus
• Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying)
• A rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció)
• Münchausen by proxy

24
VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA

• Alacsony fokú veszélyezteto magatartás idonként
  eloforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek
  semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek
  fejlodésére és késobbi viselkedésére.
• Mérsékelten súlyos veszélyezteto magatartás
  gyakoribb elofordulás és/vagy súlyosabb formában,
  de vélelmezhetoen nem életveszélyes vagy hosszú
  távon károkozással nem fenyegeto magatartás.
• Nagyon súlyos veszélyezteto magatartás
  folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy
  idonkénti súlyosan veszélyezteto magatartás.

25
VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA

• Életveszélyes veszélyeztetettség hosszú távú
  vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás,
  életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az
  elköveto, vagy más családtag nem kér segítséget a
  sérülések ellátására, kezelésére, a veszély
  megszüntetésére.

26
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
27
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben

• Pedagógus szerepe a megelozésben
• Ismerje a gyermek egyéni képességeit,
  szociokulturális helyzetét
• Kísérje figyelemmel a családban jelentkezo
  problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt
  pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos
  kapcsolatot a szülokkel (családlátogatás, vagy
  fogadóóra)
• Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi
  teljesítményét
• Ismerje fel a napi oktatómunkában nem
  fejlesztheto képesség- és jártassághiányokat,
  majd jelezze a szüloknek és a szakembernek

28
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben

• Tanulási és teljesítményzavarok esetén
  fejlesztopedagógus, logopédus, iskolapszichológus
• Beilleszkedési és magatartászavarok esetén
  iskolapszichológus
• Rendszerabúzus vagy gyermek elhanyagolása esetén
  gyermek és ifjúságvédelmi felelos bevonását
  kezdeményezi

29
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben

• Osztályfonök kiemelt szerepe a megelozésben
• Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait,
  viszonyait
• Segítse a társas beilleszkedési készségek
  javítását
• Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán
  kívüli teljesítményét
• Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése

30
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben

• Gyermek-és ifjúságvédelmi felelos feladatai a
  megelozésben
• Pedagógusok szemléletformálása a másság és
  hátrányos helyzet elfogadása iránt
• Fogadóórát tart
• Tájékoztatja a szüloket, tanulókat, hogy milyen
  problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a
  közvetít külso intézmények felé
• Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a
  gyermekjóléti szolgálattal való
  kapcsolatfelvételt
• Egészséges életmódot támogató, bunmegelozést,
  szenvedélybetegségeket megelozo programok
  kidolgozásának segítése
• Figyelemmel kíséri és kiszuri a hátrányos és
  veszélyeztetett helyzetu tanulókat

31
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

1. Szabadidos tevékenység
2. Alternatív napközbeni ellátások
3. Egészségnevelés
4. Családlátogatás
5. Célzott segítségnyújtás gyermekvédelmi alap- és
   szakellátás

32
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Szabadidos tevékenység célja
• devianciák kialakulásának megelozése
• készségek fejlesztése
• önépítés
• társas kapcsolatok építése
• együttmuködési formák értékteremto ereje

33
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Alternatív napközbeni ellátások
• 15/1998 NM. rendelet megszervezheto bármilyen
  gyermekek csoportos fogadására alkalmas épületben
  vagy helységben, így közösségi, muvelodési vagy
  ifjúsági házban, gyermekjóléti szolgálatnál,
  iskolában, óvodában, játszótereken

34
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Alternatív napközbeni ellátások formái
• Sport- és szabadido tevékenységhez kötodo,
  felügyeletet biztosító klubfoglalkozások
• Játéktevékenységhez kötodo, egyéni képességeket
  fejleszto, családi nevelést segíto játéktár,
  valamint játszóház-programok
• Hátrányos helyzetu vagy veszélyeztetett 10 év
  feletti gyermekeknek szervezett
  személyiségfejleszto, önsegíto vagy kortárssegíto
  tematikus foglalkozások

35
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Egészségnevelés
• NAT a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata
• Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi
  elemét tantárgyközi kapcsolatok erosítése
• Ktv. nevelési programjukban kell az iskoláknak
  megfogalmazni
• OM segédlet- az egészségneveléssel összefüggo
  feladatok megfogalmazásához készült

36
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Családlátogatás
• Több szempontú információgyujtés
• közvetlen kapcsolattartás
• nyitott, egymásra figyelo, bizalmi kapcsolat
  szülo és pedagógus között.

37
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek

• Célzott segítségnyújtás
• Iskolán belül és kívüli szakemberek
• Szakszolgáltatások igénybevétele
• Jelzorendszeri intézmények

38
Szakmaközi együttmuködés a gyermekvédelemben
39
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segíto
  speciális szakterületek
• Gyermekjóléti szolgálat
• Egészségügyi szolgálat
• Családsegíto szolgálat
• Pedagógiai szakszolgálat Nevtan
• Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés
• Rendorség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv.,
  egyház, alapítvány

40
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
• Észlelo-jelzorendszer muködtetése
• Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása
• Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart
  (minden év március 31-ig)
• Esetátadást követoen tájékoztatási és
  együttmuködési kötelezettsége van az iskolának
  pl. tanulmányi összesíto lap, magatartás
  jellemzése

41
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Az esetmegbeszélés, együttmuködés formái
• Problémamegbeszélo csoport esethez kapcsolódó
  szakemberek bevonása
• Tisztázó beszélgetés szakmaközi megbeszélés
  külön-külön
• Általános megbeszélés kéthavonta (évi 6 alkalom
  kötelezo)
• Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel
  helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv

42
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
• (Védono, háziorvos, gyermekorvos)
• speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben
  mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás,
  tanácsadás
• együttmuködésben a szociális válsághelyzetbe
  került várandós és kisgyermekes anyák segítése
• gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás

43
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• CSALÁDSEGÍTO SZOLGÁLAT
• Életvezetési problémák segítése, elhárítása
• Helyi szociális szükségletek feltárása,
  javaslattétel új szolgáltatási formák
  bevezetésére
• Természetbeni, anyagi és személyes támogatások
  közvetítése

44
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
• Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
  gondozás
• Fejleszto felkészítés
• Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
  rehabilitációs tevékenység
• Nevelési tanácsadás
• Logopédiai ellátás
• Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
• Konduktív pedagógia
• gyógytestnevelés

45
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
• Sajátos nevelési igényu gyermek korai
  fejlesztése, gondozása, szülok bevonásával,
  tanácsadással
• A gyermek 3. életévétol
• Fejleszto felkészítés
• Sajátos nevelési igényu tankötelezett korúak
  egyéni fejlesztése

46
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
  rehabilitációs tevékenység
• Fogyatékosság szurése,
• javaslat a gyermek különleges gondozására, az
  ellátás módjára, formájára és helyére.
• Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és
  személyi feltételeinek meglétét.

47
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Nevelési tanácsadás
• Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák
  vizsgálata
• Fejleszto foglalkozás a szülok bevonásával
• Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat
• Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés,
  terápiás gondozás
• Pedagógus munkájának, a családdal való
  kapcsolattartást segítése
• Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai

48
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Logopédiai szolgáltatás
• Beszédindítás, beszédhibák javítása,
• nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése,
• dyslexia megelozése és gyógyítása
• Pályaválasztási tanácsadás
• Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás,
  iskolaajánlás

49
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Konduktív pedagógia
• Központi idegrendszeri sérültek nevelése,
  fejlesztése, gondozása.
• Gyógytestnevelés
• Speciális egészségügyi célú testnevelési
  foglalkoztatás.

50
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai
  Szakrendelés (gyermek-ideggondozó)
• Gyermek-neurológiai szakrendelés
• Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés
• Pszichopedagógiai szakrendelés

51
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Gyermek-neurológiai szakrendelés
• Organikus idegrendszeri károsodások, fejlodési
  rendellenességek, funkcionális zavarok (alvás,
  evés) kezelése.
• Pszichiátriai pszichológiai szakrendelés
• Viselkedés, érzelmi élet zavarai, magatartási,
  beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok,
  pszichoszomatikus tünetek, szorongások,
  kényszerek kezelése.

52
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• Pszichopedagógiai szakrendelés
• Diagnosztikus és korrekciós tevékenység az
• a.) értelmi fejlodés zavarai
• b.) motoros- és mozgásos készségek fejlodési
  zavarai
• c.) beszéd és nyelvi kifejezés fejlodési zavarai
• d.) iskolai teljesítményzavarok, tanulási
  (rész)képességzavarok dylexia, dysgrafia,
  hyperaktivitás kezelésének területein.

53
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• RENDORSÉG
• Bunmegelozésben részt vesz DADA program
• Gyermekek bántalmazása, súlyos veszélyeztetettsége
  esetén kiemel
• A kiemelésben együttmuködik, személyi védelmet
  nyújt

54
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben

• ÜGYÉSZSÉG
• Együttmuködik a gyermek-és ifjúságvédelemben
  érdekelt állami szervekkel
• Vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e az
  iskola pedagógiai véleményét
• Vádemelés elhalasztása elterelés intézménye
• Megrovás, próbára bocsátás
• BÍRÓSÁG gyermekelhelyezés, fiatalkorúak
  büntetojogi tárgyalása
• TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYHÁZ, ALAPÍTVÁNY
• Rehabilitációs tevékenységek igénybevétele

55
Az iskola jelzési kötelezettsége és kiemelten
kezelt indokai
56
Az iskola jelzési kötelezettsége

• A Gyvt. 17. (2) pontjában megfogalmazza, hogy az
  észlelo-jelzorendszer tagjaként a
  nevelési-oktatási intézmények kötelesek
• a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége
  esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
• b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek
  bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy
  egyéb más, súlyos veszélyezteto magatartása
  esetén.
• Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a
  gyermekek érdekeit képviselo társadalmi szervezet
  is élhet.

57
Az iskola jelzési kötelezettsége

• A gyermek- és ifjúságvédelmi felelosnek a
  gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
  keretében vagy annak elokészítéseként végzett
  feladatai
• részletes pedagógiai jellemzés készítése,
• további kiegészíto pedagógiai vizsgálatok esetén
  vizsgálatkéro lap kitöltése,
• a gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
  kezdeményezésekor esetjelzo lap kitöltése,
• hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges
  nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejuleg a
  gyermekjóléti szolgálatnak is jelzést kell
  küldeni.

58
Az iskola jelzési kötelezettsége

• A jelzési kötelezettséget indokolja
• Magántanulói státusz iránti kérelem
• Ktv. 7. (1) A tankötelezettség a szülo
  választása alapján iskolába járással vagy
  magántanulóként teljesítheto.
• (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság,
  illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése
  szerint a tanulónak hátrányos, hogy
  tankötelezettségének magántanulóként tegyen
  eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok
  befejezésére nem lehet számítani, köteles errol
  értesíteni a gyermek lakó vagy tartózkodási helye
  szerint illetékes önkormányzat jegyzojét. A
  jegyzo dönt arról, hogy a tanuló milyen módon
  teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetu
  tanuló esetén az iskola igazgatójának a
  döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti
  szolgálat véleményét.

59
Az iskola jelzési kötelezettsége

• Az iskolai mulasztások jelzése
• A Gyermekjóléti Szolgálat felé 16/1998. IV. 8.)
  MKM rendelet 12. (1) és 20. (3) pontjai
  szerint
• Az iskola kötelezettsége tanköteles tanuló
  esetében az elso igazolatlan mulasztáskor a
  szülot értesíteni kell. Az értesítésben fel kell
  hívni a szülo figyelmét az igazolatlan mulasztás
  következményeire.
• Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az
  iskola a gyermekjóléti szolgálat közremuködésével
  megkeresi a tanuló szüleit.

60
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai

• A szenvedélybetegség gyanúja
• A szenvedélybetegség gyanúja esetén nagyon
  körültekintoen kell eljárni, az aktuális
  problémának megfeleloen felvenni a kapcsolatot
  azokkal a szakemberekkel, civil szervezetekkel,
  akik a gyermek érdekeinek szem elott tartása
  mellett a legjobb döntést tudják meghozni.

61
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai

• A gyermekbántalmazás vélelme a családon belüli
  eroszak gyanúja
• A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás magába
  foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot,
  melynek eredménye a gyermek egészségének,
  fejlodésének, méltóságának valós, vagy
  potenciális sérülése.

62
A bántalmazás tünetei

• 1. Felismerés
• külso jelek, jellegzetes sérülések,
• testi, szellemi fejlodés elmaradása,
• gyermek viselkedésének inadekvát módja.
• Teendok Fokozott figyelem a gyermek iskolában
  megmutatkozó megnyilvánulásai során és rendszeres
  kapcsolattartás szülovel, gondviselovel.

63
Rizikótényezok

• anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység,
• alkoholizmus,
• rossz családi légkör, feszültség a családtagok
  között,
• munkanélküliség,
• nem kívánt gyermek, gyermekével türelmetlen,
  agresszív szülo,
• felbomlott házasságok, családi kapcsolati
  zavarok.
• DE társadalmi és szociális helyzettol
  függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai
  végzettségnél gyakoribb a kifinomult lelki
  kínzás, zsarolás!

64
Figyelmezteto jelek

• a gyermek viselkedése, kedélyállapota
  (agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió,
• étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek
  félénksége, kedvtelensége).
• tanulmányi eredmény romlása iskolai nehézségek,
  kudarcok,
• külso megjelenése alultápláltság, ápolatlanság,
  elhanyagolt betegségek,
• gyakori visszaesések, elégtelen ruházat,
  kimerült, éhes gyermek,
• gyakori sérülések.

65
Fizikai bántalmazásra utaló jelek

• a sérülés nem egyeztetheto össze a sérülés
  keletkezésérol mondottakkal,
• szülo nem fordul orvoshoz,
• a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a
  szülo,
• a gyermek megretten a váratlan érintéstol, a
  fejét elrántja a simogatáskor,
• üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber,
  vibráló,
• alázatos és engedékeny, illetve agresszív,

66
Lelki elhanyagolásra utaló jelek

• kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a
  felnottel, mereven ül órákon keresztül,
• természetes életöröm hiánya, érdektelenség,
• játékban gátlásos, visszafogott,
• korához képest komoly viselkedés,
• csökkent önbecsülés,
• bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény.

67
Az iskolai szociális munka nemzetközi standardjai
68
Germain Ökológiai modell

• Egyén és környezete egységes egészet alkot
  rendszer hatások és ellenhatások kereszttüzében
• Iskolai szociális munka célkituzése
• segíteni a gyerekeket koruknak megfelelo
  szociális kompetencia kialakításában
• az iskolát a gyerekek szükségleteire érzékenyebbé
  tegye
• a család, helyi közösség, társadalom elvárásainak
  megfeleltesse
• Az iskola a valós élet ökológiai egysége.

69
(No Transcript)
70
ALDERSON modelljei
4 modell Hagyományos klinikai Iskola-változtató Közösségi-iskolai Társadalmi kölcsönhatás
Középpont Társadalmi vagy érzelmi problémákkal küzdo tanuló Az iskola milioje Hátrányos helyzetu közösségek Gyermek-család-iskola-helyi közösség kapcsolata
Célok Segíteni, hogy eredményes, sikeres legyen az iskolában Diszfunkcionális iskolai normák megváltoztatása Közösségi megértés és támogatás A kölcsönhatás probléma-területeinek azonosítása
Célrendszer Tanuló és szülo Egész iskola Helyi közösség és iskola Kölcsönhatás területei
Probléma Emocionális, pszichés problémák Diszfunkciók Szegénység, hátrányos helyzet, társadalmi-kulturális különbség Gyerekek és társ. rendszerek kölcsönhatásának problémái
Feladatok Esetkezelés a családdal, kapcsolatépítés gyerek-szülo-pedagógus között Egyéni, csoportmunka a gyerekekkel Közösséggel együttmuködni, támogatni Közös problémákra kölcsönös célok és feladatok meghat.
Szerepek Támogató, együttmuködo, tanácsadó Tárgyalás, konzultáció, csoportvezeto Közvetítés, ösztönzés, közösségfejlesztés Közbenjárás, ösztönzés
Elmélet Pszichológia, esetkezelés Deviancia, társ.elméletek közösségelméletek Rendszerelmélet, kommunikáció
71
COSTIN modellje

• Iskola közösség tanuló kapcsolati modell
• Középpont iskola, közösség rendszertulajdonsága
  i hozzájárulnak a speciális életkori problémák,
  diszfunkciók megjelenéséhez
• Célkituzés változás az iskola- tanuló
  közösség kapcsolatban
• Felmérés folyamata egyéni tulajdonságok és az
  iskola, közösség azon körülményeinek vizsgálata,
  amelyek kihatással vannak a problémákra
• Szolgáltatási terv elkészítése konzultációk a
  tanári karral, szülokkel, iskola vezetoségével
• Szociális munka problémadiagnosztizálás, egyéni,
  közösségi eroforrások mobilizálása

72
Betty Welsh és Grace Golberg

• SEGÍTSÉG 8 lépésben átmeneti helyzetek
  kezelésére
• Ha tanév közben kerül a gyerek más közösségbe,
  speciálisból általános programba vagy fordítva.
• Felmérni a gyermeket, kész-e a változtatásra,
  vizsgálni mit nyer vele pszichoszociális és
  tanulási értelemben.
• Felmérni a gyermek szükségleteinek megfelelo
  iskolai programokat.
• Felismertetni benne a változás szükségességét,
  bevonni az értékelésbe énero.
• Bevonni a szülot az értékelési folyamatba.

73

• Felkészíteni az iskolát a befogadásra, a gyermek
  átvételére
• Megbeszélni a tanárokkal hogy nyúljanak a gyermek
  felé, hogy szívesen látottnak érezze magát.
• Jelen lenni a konkrét átvételnél
• Támogató gondozást felajánlani a gyermeknek,
  családjának, iskolának.

74
Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelheto fiatalok
pedagógiájához

1. Ott fejlessz, ahol tart és hajlandó is valamit
   nyújtani. Ne a rossz, negatív tulajdonságait
   kritizáld, az átélt pozitívumokat ragadd ki.
2. Dolgozz vele ismert, kedvelt gyakorlati területen
   és tevékenységekben
3. Normalizáld a fiatalok kapcsolatait környezetéhez
   és feléd, mint segítojéhez.
4. Hangsúlyozd csoporton belül a fiatalok egymás
   közti kapcsolatépítését ahelyett, hogy állandóan
   a gyerekkorukban vájkálnál. (kortárs a legjobb
   gyógyír)

75

1. Hangsúlyozd a szabadido, az alternatívák
   fontosságát, ne mindig a kötelességtudatról,
   rendrol beszélj.
2. Kínáld fel számára, hogy sikerélményeket
   gyujtsön, ezekre építhessen, így természetes úton
   kezelni tudja problémáját ahelyett, hogy
   problémáiról faggatod
3. Adjál neki lehetoséget arra, hogy megtanuljon
   célirányosan tervezni, felelosséget vállalni
   tetteiért, ahelyett hogy tárgyként irányítanád.
4. A gyengébb visszahúzódó fiatalokat se felejtsd ki
   a közös munkából, ahelyett hogy mindig a
   sztárokat emelnéd ki.

76
Szociális munkás feladatok szerepek az iskolában
77
Széles spektrumú feladatkör

• Segédtanári feladatok
• Erdei iskolák szervezése, szabadidos
  foglalkoztatás, iskolán kívüli programok
  szervezése, koordinálása
• Összeköti az iskolát tanulót és családját a
  közösségi szolgáltatásokkal
• Szociális csoportmunka, tanácsadás (pl.
  továbbtanulás, szociális segítségnyújtás,
  drogsegély
• Külföldi, kisebbséghez tartozó gyerekek
  beilleszkedésének segítése
• Tanácsadás, továbbképzés (szupervízió) tanároknak

78
Beavatkozási szerepek

• Képessé tevo facilitál, mozgósít a kliens
  hatására jön létre a változás
• Tanácsadó a kapó fél nyitottá teszi magát a
  segíto változtatási szándékainak megfelelve
• Együttmuködo kölcsönös muködés, egyik sem
  muködik hatékonyan a másik nélkül küldetés!
• Tanár információ, tudás közvetítése
• Közvetíto mediátor a kliens rendszere és
  környezete között
• Pártfogó, menedzser szóvivo, érdekképviselo
• Alkusz közvetít eroforrások között

79
Nemzeti drogstratégia célja, célterületei
80
2000. Július 04. OGY. határozat

• A drogok elleni küzdelem nemzeti ügy. A
  kábítószer-probléma fenyegetése a beköszöntõ
  évezred olyan kihívása, mely szükségessé teszi
  minden intézmény, szolgálat és a segíteni kívánó
  elkötelezett összefogását.

81
Nemzeti drogstratégia

• meghatározza az alapcélokat és értékeket, a
  probléma kezelésének értelmezési kereteit,
• számol a beavatkozások korlátaival és
  kockázataival,
• megfogalmazza a stratégiai fejlesztés fõ irányait
  és súlyponti elemeit,
• eligazítást ad a színterek és szereplõk számára a
  stratégiában foglaltak megvalósítására
  vonatkozóan,
• képes céljai elérése érdekében társadalmi
  konszenzus kialakítására,
• szolgálja a nemzetközi együttmûködés
  feltételrendszerének teljesítését a drogproblémák
  hatékony kezelése tekintetében

82
Célterületek a stratégiában

• 1. A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések
  hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig
  növeljék problémamegoldó készségüket a
  kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség,
  együttmûködés)
• 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé
  válhassanak egy produktív életstílus
  kialakítására és a drogok visszautasítására
  (keresletcsökkentés)
• 3. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülõ és a
  drogproblémákkal küzdõ egyéneket és családokat
  (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció)
• 4. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés
  lehetõségét (kínálatcsökkentés)

83
A kábítószerprobléma visszaszorításának modelljei

• Morális-modell a kábítószer-fogyasztás erkölcsi
  probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének
  jele. A társadalom védelme igényli az állam
  beavatkozását, elsõsorban az erkölcstelen
  egyének megbélyegzésével, társadalomból történõ
  kizárásával,esetleg átnevelésével. A modern
  társadalomtudományos fejlõdés e modell szerepét
  háttérbe szorította, azonban mint naiv
  magyarázó-elvvel, létezésével ma is számolni kell.

84

• Kriminalizációs-modell a kábítószer-fogyasztás
  bûncselekmény (norma- és jogsértés), amelyet
  (azaz a kábítószerrel megvalósuló minden
  cselekményt) a bûnüldözés és az
  igazságszolgáltatás eszközeivel üldözni és
  büntetni kell. A fõ ellenség a terjesztõ, aki
  saját anyagi érdekei miatt ártatlan
  fogyasztókat vesz rá a kábítószer használatára.

85

• Fertõzõbetegség modell a kábítószer-fogyasztás
  járványszerûen terjedõ jelenség, amelyet a
  fogyasztók egymásnak adnak át a kábítószer pedig
  mint valamilyen baktérium vagy vírus
  veszélyes ellenfél.
• Lelki betegség-modell a kábítószer-fogyasztás a
  személyiség fejlõdés valamilyen hiányossága vagy
  torzulása miatt jön létre, esetleg pszichiátriai
  betegségek és tünetek elfedésére, az azoktól
  történõ megszabadulásra szolgáló eszköz.

86

• Szociológiai-modell a kábítószer-fogyasztás a
  társadalom értékrendszerbeli zavarai, anómiás
  állapota, mely a társadalom szerkezetében
  kialakult egyenlõtlenségek miatt jön létre a
  kábítószer-használó deviáns személy, aki céljait
  csak a társadalminormák megsértésével tudja
  elérni.

87

• Multidiszciplináris-modell az elõzõ modellekbõl
  építkezve a megfelelõ empirikus adatokon alapuló
  azon szociológiai megközelítés, mely a
  jelenségnek egyfelõl a társadalom érték- és
  normarendszere szempontjából elfoglalt helyét,
  másfelõl az egyének, családok, közösségek
  szocializációs szerepét veszi figyelembe.

88
A jelenség befolyásolásának modelljei

• Prohibicionalista megközelítés a kábítószerek
  illegális használatának teljes tilalmán alapuló
  megközelítés.
• Normalizáló megközelítés a kábítószerek egy
  csoportját, nevezetesen a kannábisz-származékokat
  elkülöníti. Ezek fogyasztóival (és a terjesztés
  bizonyos formáival) kapcsolatban nem alkalmaz
  tiltásokat. Kiindulópontja szerint a lágyszerek
  csak kevéssé veszélyesek a társadalomra, és a
  megengedõ kábítószer-politikával elejét lehet
  venni a veszélyesebb szerek fogyasztásának.
  Holland modell

89

• Dekriminalizációs és legalizációs megközelítés
  elõbbi szerint a kábítószerekkel kapcsolatos
  egyes cselekmények (jelesül a fogyasztás, tartás)
  nem képeznek bûncselekményt, utóbbi fogalom pedig
  azon csoportok célkitûzését jelenti, amelyek
  egyes kábítószereket (vagy az összeset) ki
  akarják vonni a büntetõjogi kontroll alól.

90

• A kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára
  építõ megközelítés a nemzetközi közösség (ENSZ,
  EU) ezt a megközelítést tartja elõnyösnek, ezért
  dokumentumaiban ezt ajánlja, felismerve, hogy
  amíg van kereslet, addig kínálat is létezik.
  Önmagukban tehát a kínálati oldalon ható
  beavatkozások feltétlenül szükségesek, de nem
  elegendõek.

91

• A Kormány összhangban programjával és a
  nemzetközi ajánlások értelmében a jelenség
  értelmezési modelljei közül a multidiszciplináris,
  a probléma befolyásolása tekintetében pedig a
  kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építõ
  megközelítést fogadja el.

92
A drogprevenció módszerei

• Információközlés a hangsúly a drogokkal
  kapcsolatos ténybeli információközlésen van, ami
  jelenti a drogok hatásának negatív
  következményeit, a droghasználat jellemzõit. Ide
  sorolhatjuk az elrettentésen, félelem felkeltésen
  alapuló módszereket is, amikor a drogok
  veszélyeit dramatizáltan mutatjuk be.

93
A drogprevenció módszerei

• Érzelmi nevelés a megközelítés abból a
  feltevésbõl indul ki, hogy a droghasználat
  elõidézésében a személyiség és a szociális
  készségek fejlõdésének, illetve e fejlõdés
  hiányosságainak döntõ szerepe van. A hangsúly
  tehát nem elsõsorban a tudás növelésén van, hanem
  a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, a
  megfelelõ kommunikációs stratégiák elsajátításán,
  érdekérvényesítõ képesség megtanulásán van.

94
A drogprevenció módszerei

• Társas hatás modell az elõzõ megközelítések
  korlátozott eredményessége hívta életre ezt a
  módszert. Hátterét az a feltevés adja, hogy a
  droghasználat tanult viselkedés, melyben a társas
  hatásoknak, a modell-követésnek jelentõs szerepe
  van, ezért ezeket a tényezõket a megelõzésben is
  alkalmazni lehet. IMMUNIZÁCIÓ társas beoltás!
• Társas kommunikáció hogyan mondjunk nemet
• KORTÁRS OKTATÁS - KÓPÉ

95
A drogprevenció módszerei

• Drog alternatívák a drogok elsõsorban serdülõ-
  és fiatalkorban reális pszichológiai
  szükségleteket elégítenek ki, a társadalom
  számára nem elfogadható módon. A cél e
  szükségletek kielégítése a társadalmi normák
  betartásával. A fiatalkorra jellemzõ
  kockázatkeresés kielégítését a sportok, akár az
  extrém sportok, a túrázások, táborozások, egyéb
  pl. muvészetek szolgálhatják.

96
A drogprevenció módszerei

• Integrált megközelítés a társas hatásokat (a
  tanuláselméletbõl kiindulva) és a
  személyiségfejlõdésben szerepet játszó tényezõket
  veszi figyelembe a droghasználat kialakulásában,
  ennél fogva a megelõzésben is ezek
  befolyásolására, fejlesztésére helyezi a
  hangsúlyt.

97
A prevenciós programok hatékonysága

• Interaktív program hatékonyságnövelo, olcsó.
• Az integratív programok esetén a tanár nemcsak
  tanít, hanem nevel és maga is szerep-modellé
  válik.
• Az ismert eljárások közül a készségfejlesztés a
  legeredményesebb a problémamegoldás, a
  döntéshozás, a stresszkezelés, a nemet mondás, a
  kommunikáció, a társas és a média hatásoknak
  történõ ellenállás, a pozitív önértékelés
  kialakítása.

98
Az iskolai drogprevenció célja

• A korszerû szemlélet a drogprevenciót az
  egészségfejlesztés (health promotion) komplex
  kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a
  fiatalok mit csináljanak ( egészségesen
  éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos,
  hogy mit ne csináljanak ( ne drogozzanak).

99
A jó programban

• együtt kezelik a legális és illegális drogokat
• az egészségfejlesztés egész-szerû (holisztikus)
  modelljét alkalmazzák melyek a családokat és az
  elsõdleges vonatkozási személyeket is képesek
  bevonni
• hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a
  droghasználathoz vezetõ viselkedés befolyásolását
  célozzák meg (nem pusztán a tudást és az
  attitûdöt)
• foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal,
  bevonják a kortársakat
• kurrikulumszerûen épülnek be a tananyagba
• nem kurrikulumszeru drogellenes nap, sportnap.