A fizika t

1
A fizika története

• ARKHIMÉDÉSZ
• ÉS MUNKÁSSÁGA

2
A fizika története
3
A fizika története
4
A fizika története
5
A fizika története
6
A fizika története
7
A fizika története

• II. HIERON

8
A fizika története

• Szirakuza
• elhelyezkedése

9
A fizika története

• Arkhimédész Kr.e. 287-ben született Szirakuzában
• Apja az ismert csillagász Pheidiasz
• Lehet, hogy rokonság fuzi II. Hieron királyhoz
• A fiatal Arkhimédész Alaxandriába ment, lehet,
  hogy tanult Euklidésznél is
• Valószínuleg Szirakuzába való visszatérése után
  már élete végéig nem hagyja el szülovárosát
• Lehet, hogy tanította Hieron király fiát, Gelon-t
  is
• Jelentos szerepet játszik a Marcellus vezette
  római hadak ellen vívott harcokban (ostromgépek,
  emelok, tükrök)

10
A fizika története
11
A fizika története
Marcellus, a római hadvezér
12
A fizika története

• Arkhimédész
• ostromgépei

13
A fizika története

• Ostromgép

14
A fizika története

• Arkhimédész
• a homorú-tükörrel

15
A fizika története
Egy gálya felgyújtása homorú-tükörrel
16
A fizika története

• MUVEI
• 7 görög nyelven
• 1 latin fordításban
• 1 arab fordításban
• További 6 szövegek rekonstruálásából

17
A fizika története

1. A gömbrol és a hengerrol
2. A kör mérésérol
3. A konoidokról és a szferoidokról
4. A spirálokról
5. A síkok egyensúlyáról
6. A parabola kvadratúrájáról
7. Az úszó testekrol
8. A homokszámláló
9. A módszerrol (1906-ban HEIBER dán
   tudománytörténész fedezte fel egy palimpszeszten
   (pergamen, amelyrol az eredeti írást
   eltávolították, hogy helyére új kerüljön)

18
A fizika története

1. Vizsgálatok a sokszögekrol
2. Az elvekrol
3. A mérlegrol és az emelorol
4. A súlypontról
5. Optika
6. A gömbkészítésrol

19
A fizika története

• VITRUVIUS (római építész) írja le
• A HIERON és a KORONA történetét
• Hieron áldozati koronát készíttetett aranyból, de
  a fülébe jutott, hogy az aranymuves esetleg az
  arany egy részét ezüstre cserélte, tehát
  hamísított
• Hieron megbízta Arkhimédészt, hogy derítse ki az
  igazságot
• Vitruvius szerint a dolog nyitjára Arkhimédész
  akkor jött rá, amikor a fürdoben a vízzel telt
  fürdokádba lépve a kádból egyre több víz ömlött
  ki, minél jobban belemerült a kádba
• A felfedezésnek annyira megörült, hogy a kádból
  kiugorva, meztelenül végigrohant Szirakuza
  utcáin, miközben azt kiabálta

20
A fizika története

• eurhka, eurhka!
• MEGTALÁLTAM, MEGTALÁLTAM!!!

21
A fizika története

• A KORONA
• (TALÁN ILYEN LEHETETT)

22
A fizika története

• Arkhimédész vett egy a korona tömegével megegyezo
  tömegu aranytömböt és egy ezüsttömböt.
• Mindhármat vízbe merítette, és megnézte, hogy
  mennyi vizet szorítanak ki

23
A fizika története

• Jelöljük a koronában lévo ezüst- és
  aranymennyiség viszonyát, vagyis a csalás
  mértékét H-val!
• Mint kimutatható
• H (Vk Va) (Ve Vk)
• ahol Vk a korona által, Va az aranytömb által,
  Ve az ezüsttömb által kiszorított víz érfogata
• Ha Vk Va , akkor nincs hamisítás, H 0.
  (Állítólag az aranymuves csalt, de Arkhimédész
  megvédte.)

24
A fizika története

• Az úszó testekrol címu muvének XVI.
  propozíciójaként szerepel
• Bármely test, amely könnyebb a víznél, teljesen a
  víz alá nyomva azzal az erovel igyekszik felfelé,
  amely a test által kiszorított víz súlyának és a
  test súlyának különbségébol adódik. Amennyiben a
  test nehezebb a víznél, a test lefelé igyekszik
  akkora erovel, amekkora a test súlyának és az
  általa kiszorított víz súlyának a különbsége.

25
A fizika története
26
A fizika története

• Amire talán a legbüszkébb volt Arkhimédész
• Az egyenlo oldalú hengerbe írt gömb térfogatai és
  felszínei viszonyának a meghatározása
• Az arány 2/3

27
A fizika története
Az arkhimédészi csavar
28
A fizika története
29
A fizika története
30
A fizika története
31
A fizika története
Adjatok egy fix pontot, és én kiforgatom
helyébol a világot!
32
A fizika története
33
A fizika története

• Arkhimédész halála
• Kr.e. 212-ben
• Egy római katona, miután árulás révén a rómaiak
  bevették Szirakuzát, leszúrja Arkhimédészt, annak
  ellenére, hogy Marcellus megparancsolja,
  Arkhimédészt óvni kell

Marcellus
34
A fizika története

• Arkhimédész halála
• Kr.e. 212-ben
• Az idos Arkhimédész geometriai ábrákat rajzol, és
  ráförmed a katonára
• Noli tangere (turbare) cirkulos meos!
• Ne érintsd (zavard) köreimet!

Marcellus
35
A fizika története

• Ciceró Kr.e. 75-ben megtalálja Arkhimédész
  elhanyagolt sírját
• Az elokelo, egykoron muvelt görög város elott
  így maradt volna ismeretlen egyetlen lángelméju
  polgárának emléke, hacsak egy Arpinumból származó
  fel nem fedi elottük.

36
A fizika története

• Arkhimédész sírkövére egy hengerbe rajzolt gömb
  kuntúrját vésték, a sírkobe vésett vers már csak
  nyomokban volt meg.

37
A fizika története

• Ciceró megtalálja a sírt

38
A fizika története

• Arkhimédész jelentosége
• Összekapcsolja a matematikát és a fizikát
• Bevezeti a végtelen kicsi, a végtelen nagy, a
  határérték fogalmát (az infinitézimális számítás
  alapjai)
• A gömb és a henger térfogatának és felszínének a
  meghatározása

39
A fizika története

• Ajánlott irodalom

40
A fizika története

• Ajánlott irodalom