1. dia

1
(No Transcript)
2
A görög filozófia
Centre for Philosophy
3
Amikor lélekben Görögország földjére lépünk és
hozzákezdünk az itt létrejött filozófia
tanulmányozásához, akkor ha nem is idoben, de
térben közelebb kerülünk jelenünkhöz és
kultúrkörünkhöz. A görögöktol és gondolkodásuktól
a szellemi tradíciónak hol szélesen áradó, hol
apadó, de teljesen soha ki nem száradó folyama
hömpölyög felénk. A görög filozófia megalapozói
osapái a mi saját filozófiánknak is. A filozófiai
virágzás elofeltételei i.) Az antik görög világ
a Kr.e. VI. században. Ekkorra az egyiptomiak,
asszírok és babilóniaik, krétaiak kultúrája már
elpusztult vagy megbénulóban van. A görögök
ekkoriban érik el történelmük csúcspontját,
Periklész aranykorát. A görög kereskedelem és
hajózás, valamint a virágzó gyarmatvárosok már
behálózták a Földközi-tenger egész térségét.
Centre for Philosophy
4
A tengeri hajózás és kereskedelem jólétet
teremtett, s ezzel kialakultak az általános
muvelodés alapjai is. Az érintkezés idegen
népekkel és azok gondolkodásmódjával ösztönzo és
felszabadító hatással volt a szellemi életre. Az
ókori kereskedok és hajósok voltak az elsok, akik
kételkedni merészeltek hazájuk hagyományos
életformájában, gondolkodásmódjában és vallási
képzeteiben. Ahol sokféle hitvallás találkozik
egymással és mindegyikük azt állítja magáról,
hogy o képviseli az igazságot, ott könnyen
elharapózik a kételkedés. A tengerparti
települések és kereskedelmi központok, eloször
Kis-Ázsia görögök lakta partvidékén, azután
Itáliában, még késobb az anyaország partvidékein
létrejött városok mindenekelott Athén- voltak a
legelso helyek, ahol a filozófiai és tudományos
gondolkodás létrejött.
Centre for Philosophy
5
ii.) Ezt a folyamatot gyorsította a polgárok
szabadságát biztosító alkotmány és a nyilvánosság
elotti szabad szólás. iii.) A perdönto idokben
nem tudta leigázni oket a Kelet egyetlen régi
birodalma sem, a görög szellem a maga
sajátosságait megorizve tudta feldolgozni az
idegen impulzusokat. iv.) A görög nép
lelkialkata gazdag szellemi és muvészi tehetség
párosult egészséges valóságérzékkel, az egyéni és
különös iránti fogékonyság a rend és mérték
iránti érzékkel. Az ógörög vallás. Források
Homérosz, illetve Hésziodosz Theogóniája.
Homéroszi vallás versus misztérium-kultuszok.
Ellentétben az olümposzi istenek egészében
evilágiságot és tiszta ragyogást árasztó
homéroszi vallásával, a másik, Keletrol
Centre for Philosophy
6
behatolt irányzat (eleusziszi misztériumok,
Dionüszosz-kultusz, orfika), a homály és a
túlvilág felé vonzódik. Nem ismeretlen benne a
bun, a bunhodés, a megtisztulás fogalma, s titkos
tanítás jelleguek. A görög s majd a római-
lakosság nagy része csatlakozott ehhez a
misztérium hithez. A filozófiában az ebbol az
irányzatból származó gondolatelemek gyakran
kiemelkedo fontosságúvá váltak (a
püthagoreusoknál, Platónnál, s késobb a
neoplatonizmusban). Fontos még nem létezett
olyan papi rend, amelynek társadalmi hatalma
(Egyiptom) vagy szellemi befolyása (India)
megakadályozhatta volna a szabad gondolkodás
kialakulását vagy lényeges hatással lettek volna
a vallásos eszméknek vallási-filozófiai
rendszerekké való átalakulására.
Centre for Philosophy
7
A világtörténelem ido-tengelye,
tengelykorszak (Karl Jaspers) A Kr.e. 550
körüli évekre teheto az az idoszak, amikor a
görög szellem fokozatosan elszakadva a
hagyományos vallástól kezdte az önálló, ésszeru
gondolkodás eszközeivel, természetes okokkal
magyarázni a világot ez a feltétele annak, hogy
a szó voltaképpeni filozófiáról beszélhessünk.
Különös egyidejuség ténye Kínában Lao-ce (Kr.e.
kb. 609 517), közvetlenül utána Konfuciusz
Indiában Mahávíra (Kr.e. kb. 599 527), Buddha
(Kr.e. 563 483) Görögországban ugyancsak
ekkortájt, mint látni fogjuk a zsidóság körében
Jeremiás (Kr.e. 600 körül Jeruzsálemben), Ezekiel
próféta (Kr.e. 580 körül Babilonban)
valószínuleg ebben a korban élt Zarathustra, a
régi perzsa vallás megalapítója.
Centre for Philosophy
8
Mindmáig nem kelloen megmagyarázott tény, hogy a
földgolyó különbözo pontjain, számos, egymással
jószerével semmiféle kapcsolatot nem tartó
kultúrkörben és ugyanabban az idoben tesz az
emberi szellem egy jókora lépést
elore. Korszakolás. i.) Kr.e. 600 Kr.e. 4. sz.
kezdete, a legrégibb periódus, preszókratikusok
számos gondolkodó csaknem egyideju fellépése,
közös jellegzetességük, hogy a teológiai
elképzelésektol megszabadulva mindegyik
valamilyen osanyagot keres (régebbi
természetfilozófusok, dogmatikusok). ii.) Kr.e.
5.sz. közepe Kr.e. 322, a virágkor, a szofisták
fellépésétol Arisztotelész haláláig. A három
legnagyobb gondolkodó Szókratész, Platón,
Arisztotelész.
Centre for Philosophy
9
Már megtalálható a filozófia minden általunk is
ismert ága logika, metafizika, etika, természet-
és társadalomfilozófia, esztétika, pedagógia. E
szellemi érettség tetofoka a görög politikai
hanyatlás idoszakára esik (Minerva baglya az
alkonyat beálltakor kezdi meg röptét
Hegel.) iii.) Kr.e. 322 Kr.u. 6.sz.
Visszaszorul a természetkutatás, sztoikus és
epikureus iskolák, csakúgy mint a szkeptikusok
foleg az ember, az etika iránt mutatnak
érdeklodést. E rendszerek és a megelozok
keveredésébol jött létre az eklekticizmus. A
Krisztus utáni idok neoplatonizmusában platóni
gondolatelemek keverednek a keleti vallásosság
elemeivel. Önálló jelenségként való eltunésével a
görög filozófia kulturális és világtörténelmi
szerepe nem szunt meg. A görög muvelodés más
elemeivel együtt a kereszténység mellett a
nyugati kultúra másik alappillére.
Centre for Philosophy
10

• A preszókratikus filozófia a szofisták
  fellépéséig
• A görög filozófia virágkora
• III. Görög és római filozófia Arisztotelész után

Centre for Philosophy
11

• A preszókratikus filozófia a szofisták
  fellépéséig
• I. A milétoszi természetfilozófusok
• II. Püthagorasz és a püthagoreusok
• III. Az eleaiak
• IV. Hérakleitosz és a Kr.e. 5. század
  természetfilozófusai

Centre for Philosophy
12

• Források. Közvetlen források csak töredékek,
  preszókratikus fragmentumok.
• Közvetett források késobbi filozófusok utalásai
  Arisztotelész példája nyomán valamint a
  doxográfiák (Diogenész Laertiosz muve).
• I. A milétoszi természetfilozófusok
• Milétosz a Kr. e. 6 században az akkori világ
  talán leggazdagabb városa, a görög, s egyben a
  nyugati tudomány és filozófia bölcsoje.
• 1. Thalész
• Kr.e. 6. sz. elso fele. Világot látott
  kereskedoember, államférfi, sokoldalú
  természetkutató (megjósolt egy napfogyatkozást,
  kiszámította az egyiptomi piramisok magasságát,
  matematikai tételeket dolgozott ki,
  Thalesz-tétel), végül pedig filozófus ot
  tekintik az antik és a modern filozófia
  osatyjának.
• Az elso görög, aki a matematikában és az
  asztronómiában elsajátította és önállóan
  továbbfejlesztette a keleti tudásanyagot.

Centre for Philosophy
13

• A görögök a hét bölcs között emlegetik. Mi a
  legnehezebb? önmagadat megismerni. Mi a
  legkönnyebb? másnak tanácsot adni. Mi az
  Isten? az, aminek se kezdete, se vége. Hogyan
  éljünk erényesen? soha ne tegyünk olyat, amit
  másoknál elítélünk.
• Egyetlen filozófiai írását sem ismerjük. A víz
  az osanyag gondolatot újabban az ot követo
  Anaximandrosznak tulajdonítják.
• 2. Anaximandrosz
• Feltehetoleg Kr.e. 611 - 549. sz. Thalész
  kortársa. Benne kell látnunk a nyugati filozófia
  mint önálló diszciplína megalapítóját. Muve A
  természetrol, maga a mu nem maradt ránk.
• Apeiron a világ oselve (arkhé), minden lét oka a
  meghatározatlan és határtalan, amelybol hideg és
  meleg, száraz és nedves vált ki.

Centre for Philosophy
14

• Az urben lebego föld eleinte cseppfolyós volt,
  majd fokozatosan kiszáradt és így létrehozta az
  élolényeket, amelyek elobb a vízben éltek és
  késobb költöztek át a szárazföldre. Ezzel a
  modern fejlodéselméletet elolegzi. Az a tanítása,
  hogy az eredetileg a földet körülvevo tuzkör
  szétpattant, és magából tüzet árasztva a föld
  körül kering, az elso kísérlet a csillagok
  mozgásának fizikai úton való magyarázatára. Örök
  törvény szerint mindig újabb és újabb világok
  jönnek létre az apeironból és térnek ugyanoda
  vissza bunhodve és lakolva jogtalanságukért az
  idonek rendjében ez az egyetlen fennmaradt
  mondása. (Martin Heidegger egy tanulmányt
  szentelt neki.)

Centre for Philosophy
15

• 2. Anaximenész Halála kb. Kr.e. 527.
• Levego a világ oselve. Az o tanításában is jelen
  van a világkeletkezés és világpusztulás
  periodikus váltakozása.
• A három milétoszi gondolatvilágában közös, hogy
  egy végso osanyagból vagy anyaginak tekintett
  oselvbol magyarázzák minden létezo keletkezését.
  Jelentoségük abban rejlik, hogy elsoként
  közelednek elfogulatlanul, természettudományos
  szemlélettel ezekhez a kérdésekhez, és abban a
  bátorságban, hogy egyetlen oselvre vezetik vissza
  a jelenségek sokféleségét.
• II. Püthagorasz és a püthagoreusok
• 1.) Püthagorasz élete és tanítása
• Kr.e. 580 500. Szamoszon született, hosszú
  vándorévek (Egyiptom, Kelet) után tanítóként és
  egy vallási közösség alapítójaként Krotónban,
  Dél-Itáliában muködött. A hagyomány szerint azért
  kellett elhagynia hazáját, mert szót emelt
  Polükratész zsarnokuralma ellen.

Centre for Philosophy
16

• A görög tudomány, különösen a matematika
  magalapítását éppúgy tekinthetjük Püthagorasz,
  mint a milétosziak érdemének.
• Matematika (Pitagorasz-tétel a háromszög
  szögeinek összege egyenlo két derékszöggel).
• Filozófia (O az elso philoszophosz szemben a
  szophosz-szal.) A számok tanát állította
  filozófiája középpontjába. A számban fedezi fel a
  világ titkát és alapveto építokövét. Egytol tízig
  minden toszámnak, mindenekelott a legtökéletesebb
  tíznek, megvan a maga különös hatalma és
  jelentése. O az elso, aki a világot kozmosznak
  (rendezett egésznek versus khaosz) nevezte. A
  világ harmóniája azon alapul, hogy benne minden
  számviszonyok szerint rendezett. Mindenekelott a
  zene tanúsítja (a hangok harmonikus összhangzását
  és a hangskála fokait számszeru viszonyokra, a
  húrok hosszára vezette vissza). A világmindenség
  felépítésében is egyfajta zenei harmóniát
  találunk szférák zenéje.

Centre for Philosophy
17

• Püthagorasz tehát nem egy osanyagban keresi a
  világ titkát, hanem egy ostörvényben, a világ
  alkotórészei közötti örök számszeru viszonyok
  törvényében, s ezt akár zseniális megsejtésnek is
  mondhatjuk (lásd elemek periodusos rendszere).
• A számok tanához mélyen vallásos és misztikus
  eszmék is kapcsolódnak, különösen az indiaira
  emlékezteto lélekvándorlás-hit, s a püthagoraszi
  etika is az indiaira emlékezteto vonásokat mutat
  önfegyelem, mértékletesség, önmegtartóztatás.
• 2.) A püthagoreusok
• A Püthagorasz által alapított vallási közösség
  (jellemzés, a püthagoreus nok, politikai
  kísérletük). Egyszeri kísérlet maradt, de
  figyelemre méltó módon egy zárt és fegyelmezett
  közösségben próbált a gyakorlatba átültetni
  vallásos és filozófiai eszméket.

Centre for Philosophy
18

• III. Az eleaiak
• 1. Xenophanész
• Kb. Kr.e. 570-ben született, Kis-Ázsia görögök
  lakta nyugati partjairól származott. Vándorkölto
  és énekes éveken át, majd Eleában, Itália nyugati
  partján letelepedve megalapította az ottani
  filozófiai iskolát. Részletek maradtak fenn
  filozófiai tankölteményeibol.
• Támadást indít a régi görög vallás ellen.
  Nevetségessé teszi az istenekrol alkotott
  emberies (antropomorf) elképzeléseket (Ha az
  ökröknek) Igazában az emberek semmi bizonyosat
  nem tudnak és nem is fognak tudni az istenekrol.
  Csak egy dolog bizonyos nem lehet sokféle isten,
  az egyik isten nem uralkodhat a másik felett. A
  legmagasabb rendu és a legjobb csak egy lehet. Ez
  az egy isten mindenütt jelenlévo, azonos a
  világegész egységével (panteizmus), sem alakra,
  sem gondolatait tekintve nem hasonlít a
  halandókhoz.
• Azzal, hogy a legfobb lényt azonosítja a
  világegész egységével, megveti annak a tanításnak
  az alapját, mely szerint a jelenségek sokfélesége
  mögött egy örök, változatlan lét rejlik. Az ot
  követo eleaiak továbbfejlesztették ezt.

Centre for Philosophy
19

• III. Az eleaiak
• 1. Xenophanész
• Kb. Kr.e. 570-ben született, Kis-Ázsia görögök
  lakta nyugati partjairól származott. Vándorkölto
  és énekes éveken át, majd Eleában, Itália nyugati
  partján letelepedve megalapította az ottani
  filozófiai iskolát. Részletek maradtak fenn
  filozófiai tankölteményeibol.
• Támadást indít a régi görög vallás ellen.
  Nevetségessé teszi az istenekrol alkotott
  emberies (antropomorf) elképzeléseket (Ha az
  ökröknek) Igazában az emberek semmi bizonyosat
  nem tudnak és nem is fognak tudni az istenekrol.
  Csak egy dolog bizonyos nem lehet sokféle isten,
  az egyik isten nem uralkodhat a másik felett. A
  legmagasabb rendu és a legjobb csak egy lehet. Ez
  az egy isten mindenütt jelenlévo, azonos a
  világegész egységével (panteizmus), sem alakra,
  sem gondolatait tekintve nem hasonlít a
  halandókhoz.

Centre for Philosophy
20

• Azzal, hogy a legfobb lényt azonosítja a
  világegész egységével, megveti annak a tanításnak
  az alapját, mely szerint a jelenségek sokfélesége
  mögött egy örök, változatlan lét rejlik. Az ot
  követo eleaiak továbbfejlesztették ezt.
• 2.) Parmenidész
• Kr.e. kb. 525 körül született Eleában,
  tekintélyes polgár lehetett. Xenophanész
  tanítványa, az iskola legjelentékenyebb
  gondolkodója.
• Források Platón Parmenidész címu dialógusa,
  ill. töredékesen fennmaradt tankölteménye (150
  sor hexameterben).
• Ez utóbbiban Parmenidész az utazását írja le az
  Éj birodalmából egy istennohöz, aki a fény (az
  igazság) országában lakik. Szembeállítja
  egymással az igazságot és a látszatot, a tudást
  és a puszta vélekedést. Igazi tudásra tiszta
  észmegismerés útján teszünk szert. Ez arra tanít,
  hogy csak egy lét létezhet, nemlétezo nem lehet.
  Csak létezo (a teret betölto) van, nem létezo
  nincs és nem is gondolható el (az üres tér
  lehetoségét ki kell zárni).

Centre for Philosophy
21

• Mivel a mozgás, s a fejlodés nemlétezot
  elofeltételez igazában sem keletkezés, sem
  fejlodés nem létezhet, csak változatlanul
  fennálló lét. Mivel a létezés mindent betölt,
  ezért a léttel szembenálló gondolkodás nem
  létezik. Gondolkodás és lét egy és ugyanaz.
  Mozgás, keletkezés, fejlodés látszatában az
  érzékek a tévedés forrásai.
• 3.) Az eleai Zénón
• Kr.e. 490 táján született, Parmenidész
  tanítványa, az o, könnyen támadhatónak látszó,
  tanítását szeretné megvédeni az ellenvetésekkel
  szemben a bizonyítás muvészetének kifejlesztése.
  A késobb felvirágzó dialektika megalapítója.
  Mindent Platón és Arisztotelész muveibol, vagy
  még késobbi forrásokból tudunk róla.
• Zénón-paradoxonok i.) Akhilleusz és a
  teknosbéka versenyfutása. ii.) A repülo
  nyílvesszo paradoxona.
• Zénón érveivel inkább negatív célt követett
  Ellenfeleinek akarta megmutatni, hogy az o saját
  nézeteikben sem nehéz ellentmondásokat találni.
  (Bizonyításának gyenge pontja az ido nem pontok
  sorából áll.)

Centre for Philosophy
22

• Zénón argumentálása élesebbé tette a tekintetet
  annak felismerésére, hogy a legnyilvánvalóbb
  feltételezések is kétségesnek bizonyulhatnak, ha
  kritikailag végiggondoljuk oket, ha például
  bevezetjük a végtelen fogalmát.
• IV. Hérakleitosz és a Kr.e. 5. század
  természetfilozófusai
• 1.) Hérakleitosz.
• Epheszosz, Kr.e. 540 körül, elokelo családban
  született. Az utókortól a homályos nevet kapta.
  A tömeg megvetoje és a demokrácia ellensége,
  életében csakúgy mint gondolkodásában addig még
  járatlan utakat keresett.
• Gondolatait a természetrol szóló írásában
  fektette le (száznál több töredék). Stílusa
  végletekig kihegyezett, hasonlatokban gazdag,
  tömör és aforisztikus jellege miatt valószínuleg
  szándékoltan- homályos. Idos korában valószínuleg
  o volt az elso remete Nyugaton.
• A puszta soktudást nem sokra becsüli, azon
  múlik minden, hogy megtaláljuk azt az egyetlen
  gondolatot, amely feltárja a világ titkát. O is
  lát valami egységeset a sokféleség mögött,

Centr for Philosophy
23

• de nem puszta csalódást gyanít a keletkezésben és
  sokféleségben mint Parmenidész. De nem is a
  változatlan lét ellentétében, tehát minden dolog
  vég nélküli tovafolyásában mutatja fel az
  egységeset. (Nem léphetünk kétszer ugyanabba a
  folyóba, minden folyik).
• A szüntelen tovafolyás mögött mégis felfedezi az
  egységet, az egységes törvényt. Egység a
  sokféleségben és sokféleség az egységben. A
  logosz irányítja hát a történéseket az örökké
  fennálló világban. (Logosz kijelentés ésszeru
  beszéd elv formula világtörvény.)
• Össz-szubsztanciaként egy ostuzrol, egyfajta
  osenergiáról, beszél, ez maga az isteni, s része
  az emberi lélek is. Ebbol a tuzbol, miközben
  fellobban és kialszik mértékre örök törvény
  szerint- létrejön, majd ebbe visszahull a világ,
  a maga ellentéteivel együtt.
• A nagy törvény, amely szerint az egyetlen
  osenergiából fokozatosan kibomlik a sokféleség,
  nem más, mint az ellentétek egysége. Minden
  fejlodés ellentétes erok összjátékában megy
  végbe.

Centre for Philosophy
24

• Ebben az értelemben a harc (polemosz), a háború
  mindenek atyja és mindenek királya. A maga
  létéhez minden dolognak szüksége van a maga
  ellentétére. Ezért nincs igazuk azoknak, akik
  örök békére áhítoznak. Mert az alkotó
  feszültségek megszunésével totális tétlenség és
  halál lépne fel.
• Dialektika antik (kérdés-felet keretében
  történo megvitatás muvészete) és modern (az
  ellentétes erok szüntelenül megújuló konfliktusán
  alapuló fejlodés elmélete Hegel dialektikus
  materializmus).
• Logosz mindent átható világész (törvény és
  szó, ratio és verbum), amelybe lelkünk a halál
  után visszahull. Ezzel Hérakleitosz olyan útra
  lépett, amely túlvezet a görög sokistenhiten, s
  az egyetlen isten gondolata felé halad, amelyben
  minden nyugalomban van, amelyben minden ellentét
  feloldódik.
• Hérakleitosz az emberi lélek mélységeibe is
  pillant elkezdtem keresni magamat, s
  metafizikai létösszefüggésbe helyezi az embert
  (Csak Platón és Arisztotelész mérheto hozzá).
• Utóhatása a mi korunkig nyúlik. Az általa
  bevezetett logosz-fogalom mint isteni szó jelenik
  meg a kereszténység teológiájában.

Centre for Philosophy
25

• Az ellentétek egységérol szóló tanítása visszatér
  Hegelnél, s ez a tan rokonságban van Herbert
  Spencer fejlodéselméletével is. Gondolata a
  harcról mint minden dolog atyjáról visszhangra
  talált Nietzschénél.
• 2.) Empedoklész
• Kr.e. kb. 490 (Akragasz, Szicília)
• Politikus, költo, vallástanító, próféta, orvos,
  csodatévo ember és filozófus.
• Új egésszé kapcsolta össze a megelozo
  rendszerekbol származó gondolatokat (eklektikus).
• Töredékes tankölteménye maradt fenn
  lélekvándorlás gondolata (Püthagorasz),
  periodikus világkeletkezés pusztulás
  )Hérakleitosz és mások).
• Eredeti gondolatai
• 1.) elsoként sorol egymás mellé négy egyenrangú
  osanyagot, megalapozza a négy elem elképzelést
  (tuz, víz, föld, levego).
• 2.) minden történés mozgatója a szeretet és a
  gyulölet (vonzás és taszítás) váltakozó uralma. A
  szeretet harmonikus, boldog egység tereli, a
  gyulölet eroszakkal szétválasztja az elemeket.

Centre for Philosophy
26

• 3.) az élolények keletkezése eloször
  alacsonyabb, majd magasabb rendu szervezetek.
  Növények, állatok, emberek kétnemu lények, majd
  két önálló alakban, nemben megtestesülo lények.
• 4.) a külvilág minden elemét egy bennünk lévo
  hasonló elem révén ismerjük meg.
• (Halálának legendája.)
• 3.) Leukipposz és Démokritosz atomelmélete
• i.) Leukipposzról, az antikvitás legjelentosebb
  természetfilozófiai rendszerének megteremtojérol,
  alig tudunk valamit (Kr.e. 5. század közepén,
  Milétosz vagy Abdéra).
• Egyetlen töredéke Semmi sem történik vaktában,
  hanem minden értelmes okból és szükségszeruség
  folytán. Valószínuleg ez az oksági törvény elso
  megfogalmazása. Démokritosz tanait beolvasztotta
  saját rendszerébe.
• ii.) Démokritosz (Abdéra, Kr.e. 470 361).
• Élete Utazásai Egyiptom, Perzsia, India.

Centre for Philosophy
27

• Hazatérése után visszavonultan élte le
  elmélkedésnek szentelt életét, iskolát nem
  alapított. Sokoldalúsága matematika, fizika,
  asztronómia, navigáció, geográfia, anatómia,
  fiziológia, pszichológia, orvostudomány, zene és
  filozófia. Zárt rendszerré építette ki a
  Leukipposztól tanultakat.
• Tanítása Az ókor klasszikus materialista
  rendszere.
• Telített és üres.
• Az atomok.
• Elsodleges és másodlagos tulajdonságok.
• Az atomok mozgása.
• Az ember lelke.
• Etika. (ataraxia)
• Hatása.

Centre for Philosophy
28

• 4.) Anaxagorasz
• Klazomenai, Kis-Ázsia Kr.e. 500 körül.
• O volt az, aki Athénban meghonosította a
  filozófiát (sorsa).
• Filozófiai nézetei
• Végtelenül sok osanyag (a dolgok magjai,
  csírái).
• A nousz (ésszeru és mindenható, de személytelen,
  kozmoszteremto szellem, elso mozgató).

Centre for Philosophy
29

• A görög filozófia virágkora
• Szofisták
• Szókratész
• Platón
• Arisztotelész
• Szókratikus, platonikus és arisztotelikus iskolák

Centre for Philosophy
30

• A szofisták
• 1.) Általános bevezeto
• Kr.e. 6. és 5. század a filozófiai gondolkodás
  fellépése a görög élettér sok pontján. A görög és
  a nyugati filozófia minden irányzatának itt a
  gyökere.
• Elméletek sokfélesége, a köztük mutatkozó
  ellentmondások bizalmatlanságot keltenek
  általános kétely az emberi megismerési
  képességben egyáltalán. Itt kezdodik a szofisták
  tevékenysége.
• A görög szabadság megvédése után jólét alakult
  ki, különösen a központtá váló Athénban, s a
  vezeto rétegben gazdagság, luxus is, s ezzel
  együtt igény a magasabb muveltségre. A
  demokratikus alkotmány egyre jelentékenyebbé
  tette a nyilvános szónoklás muvészetét. A
  népgyuléseken és a bírósági tárgyalásokon
  elonyösebb helyzetben volt az, aki jobb érvekkel
  és talpraesettebben tudta ügyét képviselni. Aki
  karriert akart csinálni ehhez alapvetoen minden
  polgár elott megnyílt az út-, annak felkészült
  politikusnak és szónoknak kellett lennie.

Centre for Philosophy
31

• Ezt a szükségletet elégítették ki a szofisták
  (szophisztai a bölcsesség tanítói).
  Vándortanítók, fizetés ellenében oktatómunkát
  végeztek a legkülönfélébb jártasságok, de foként
  a szónoklás terén. Tulajdonképpen nem filozófusok
  voltak, hanem gyakorlati emberek, akik mint
  ilyenek, nem becsülték sokra az elméleti
  ismereteket.
• Nézeteik
• i.) elméleti szkepszis az objektív igazság
  megismerése lehetetlen.
• ii.) morális szkepszis végso soron az eredmény a
  dönto az emberi cselekvés megítélésében éppúgy,
  mint az elméleti vitáknál. Az erosebb joga.

Centre for Philosophy
32

• Az igazság és igazságosság objektív mértékének
  tagadása
• összefüggésben azzal, hogy a szofisták nem kis
  díjazást
• kaptak oktatómunkájukért (miközben a görögök
• megvetendonek tartották a pénzkeresetet szolgáló
  munkát)
• ez vezetett a pejoratív mellékízhez, amely
  nevükhöz
• társul, s amely különösen Platón ellenük
  folytatott harca
• következtében mindmáig fennmaradt.
• 2.) Prótagorasz és Gorgiasz
• i.) Prótagorasz (Abdéra, Kr.e. kb. 480-410).
• A legjelentékenyebb szofista. Máig közismert
  mondása
• Minden dolognak mértéke az ember, a létezoknek
  is,
• amint vannak, a nem létezoknek is, amint
  nincsenek.
• Tehát nincs abszolút igazság, csak relatív nincs
  objektív
• igazság csak szubjektív, az emberhez szóló.
  Mégpedig,
• úgy tunik, így értette

Centre for Philosophy
33

• nem az ember általában véve, hanem a mindenkori
  egyes
• ember.
• Szkepszise a vallásra is kiterjedt az istenekrol
  sem azt
• nem tudjuk, hogy léteznek, sem azt, hogy nem
  léteznek az
• igazság kiderítéséhez a dolog túl bonyolult,
  életünk pedig
• túl rövid. Istentelenséggel vádolták meg és
  számuzték
• Athénból.
• ii.) Gorgiasz (Leontini, Szicília, kb. ugyanakkor
  mint Prótagorasz, 109 évet élt)
• A legismertebb szofista. Írása A nem-létrol
  avagy a
• természetrol a zénóni dialaktikán iskolázódva
  azt
• bizonyította, hogy eloször is egyáltalán semmi
  sem
• létezik, másodszor ha valami mégis létezne, az
  nem lenne
• megismerheto, és harmadszor ha megismerheto
  lenne, az
• a megismerés nem lenne közölheto. A szkepszis
  ennél
• tovább aligha fokozható.

Centre for Philosophy
34

• 3.) A szofisztika jelentosége
• A természetrol teljes mértékben az emberre
  irányították a filozófia érdeklodését
• Ok tették eloször a gondolkodás tárgyává magát a
  gondolkodást
• Racionális vizsgálatnak vetették alá az etikai
  értéket
• Behatóan foglalkoztak stilisztikával és
  retorikával.
• A szofisztika átmeneti jelenség, de jelentékeny
  mozgalom nélküle elképzelhetetlen az attikai
  filozófia virágkora.
• II. Szókratész
• 1.) Élete.
• Athén, Kr.e. 470-400, egy kofaragó és egy
  bábaasszony
• fia. Csak hadjáratokon hagyta el szülovárosát,
  kitunt
• vitézségével, a fáradalmak elviselésével.
  Mesterségét
• korán abbahagyta, családját is elhanyagolta,
  teljesen a
• tanító tevékenységnek szentelte magát.
• A beszélgetés módszere.
• Sorsa.

Centre for Philosophy
35

• 2.) Tanítása.
• Írásos muvet nem hagyott hátra (Platón, Xenophón,
  
• Arisztotelész). A szókratikus módszer A
  beszélgetésnek
• és a tanításnak különleges fajtája ez. A
  megszokott
• sorrend a tanuló kérdez, a tanító pedig
  válaszol.
• Szókratésznél ez megfordul o kérdez. Feladatát
  gyakran
• hasonlította anyja foglalkozásához, a
  bábamesterséghez
• és azt mondta nem neki magának kell megszülnie
  az
• igazságot az o dolga csak az, hogy másoknak
  segítsen
• eszméik világra hozásában. Sok mindent átvesz a
  szofisták
• dialektikájából, fortélyaiból. Abban is hasonlít
  rájuk, hogy
• érdeklodése csakis az emberre irányul, nem
  érdekli a
• természettel kapcsolatos spekuláció. S a
  végeredmény,
• amelyet híres mondása fejez ki Tudom, hogy
  semmit sem
• tudok látszatra ez sem különbözik a szofisták
  tudós
• szkepszisétol.

Centre forPhilosophy
36

• A démoni hang elmélete semmit sem tud, s
  ugyanakkor
• egy benso hang, daimonionja (személyes isteni
  hang), a
• lelkiismeret hangja vezeti. Belso meghasonlás
  mélyen
• vallásos, másfelol pedig az o számára az erény
  egyenlo
• a belátással. Mivel senki sem tesz mást, mint ami
  a saját
• javát szolgálja, s ez éppen az erkölcsileg jó,
  ezért az
• embereket csupán meg kell tanítani az igazi
  erényre, hogy
• erényessé tegyük oket. Az erénynek a tudással
  való
• összekapcsolása ez a voltaképpeni újdonság
  Szókratész
• tanításában. A nem-tudásunkat feltárva Szókratész
  arra
• akarta az embereket felszólítani, hogy nézzenek
  magukba
• és tartsanak önvizsgálatot. Ismerd meg önmagadat!
  (gnóthi
• szeauton). Ha az emberek öneszmélés útján
  belátják,
• hogy eddig erkölcsi sivárságban és vakságban
  éltek, akkor
• keresni fogják az erkölcsi eszményt (vágyakozó,
  kereso
• zetetikus - nemtudás). Mindig az elotte álló
  valóságos
• egyénhez beszélt, s felrázó ero,
  csillapíthatatlan nyugta-
• lanság, hatalom áradt belole tanítványai
  beszámolói
• szerint.

Centre for Philosophy
37

• Hogyan tudott ennyire felmérhetetlenül nagy
  hatással lenni egy ilyen ember, aki ugyan
  erkölcsi tekintetben nagy személyiség volt és
  meggyozodéséért életét adta, ám tulajdonképpeni
  filozófiáját alig tudjuk megragadni? Szókratész
  mártírhalála hasonlatos Krisztus és a korai
  keresztény mártírok halálára. S a korai
  keresztény írások tanúsága szerint ez tartotta
  elevenen Szókratész emlékezetét. Az igazi válasz
  mégiscsak az, hogy hatása tényleg inkább a
  filozófus egyedülálló személyiségén alapul, amely
  emberileg közel áll hozzánk évezredek múltán is,
  és kevésbé azon, amit tanított. Szókratésszel
  ugyanis olyasvalami lépett az emberiség
  történetébe, amely attól kezdve továbbható
  kulturális erové vált a rendíthetetlen, autonóm
  erkölcsi személyiség. Ez a belsoleg szabad ember
  szókratészi evangéliuma, azé az emberé, aki
  önmagáért teszi a jót.

Centre for Philosophy
38

• Platón
• Élete
• (Athén, Kr.e. 427 347.)
• A város egyik vezeto családjának sarja.
• Kapcsolata Szókratészszel.
• Utazásai (Egyiptom, Kelet?, Dél-Itália és
  Szicília).
• A platóni akadémia.
• Vajon valóban helyes-e az a szándékom, hogy a
  politikai
• ügyek vezetésébe bekapcsolódjam? S noha sohasem
  
• mondtam le annak vizsgálatáról, mi módon
  fordulhatnak
• mindezek a dolgok elsosorban természetesen az
  állam
• ügye helyesebb irányba, tevékeny
  közremuködésemre
• nézve mindig csak a kedvezo pillanatra vártam.
  Végül is be
• kellett látnom, hogy a mostani államokat,
  méghozzá
• valamennyit gyalázatosan kormányozzák Így nem
• maradt más hátra, mint hogy az igazi filozófiát
  dicsoítve
• kijelentsem,

Centre for Philosophy
39

• hogy csakis belole kiindulva lehet felismerni, mi
  is hát az
• igazságosság mind a magán-, mind pedig az
  államélet
• szempontjából. Az emberi nem tehát vontam le a
• következtetést mindaddig nem fog kikerülni
• nyomorúságából, amíg a helyesen és igazán
  filozofálók
• nemzetsége nem kerül uralomra, vagy amíg az
  államok
• vezetoi valamino isteni rendelés kegyelmébol rá
  nem
• szánják magukat az igazi filozófiával való
  foglalkozásra.
• 2. Muvei
• Platóntól egész sor írás fennmaradt, de
  muködésének
• súlypontja saját megítélése szerint a szóbeli
  tanításban
• rejlett. Azt állítja, hogy tanításának magvát
  sohasem
• öntötte írásos formába, mert nem akarta
  kiszolgáltatni a
• rosszindulatnak és az értetlenségnek. Nekem
  legalábbis
• semmiféle munkám nincs a legfobb kérdésekrol, és
  nem is
• lesz soha. Hiszen a végso belátást nem lehet
  szavakban
• kifejezni az egyszerre csak felvillan a
  lélekben
• Akárcsak egy kipattanó szikra által keltett
  világosság

Centre for Philosophy
40

• s azután már önmagától fejlodik tovább.
• Számunkra, utódok számára csak az írásai jelentik
  a
• forrást. Öt évtizedet fognak át, érezhetok a
  szerzo
• felfogásának változásai.
• 34 dialógus (Szókratész figurája).
• Legkorábbi muvek
• Apológia Szókratész szabadon feldolgozott
  védobeszéde.
• Kritón a törvények tiszteletérol.
• Prótagorasz vita a szofisztikával az erényrol,
  különösen annak egységérol és taníthatóságáról.
• Átmeneti periódus
• Gorgiasz az erény mibenléte és taníthatósága. A
• szofisták egoista moráljáról kiderül,
  tarthatatlan. A retorika
• nem elegendo a muveltséghez. Az erkölcsi jó
  valami
• feltétlen, abszolút, metafizikailag megalapozott.

Centre for Philosophy
41

• A politika, a zene, a költészet alá van rendelve
  az erkölcsi jónak. Kitekintés a lélek túlvilági
  sorsára.
• 5. Menón a megismerés mint visszaemlékezés. A
  matematika jelentosége.
• Kratülosz a nyelvrol.
• Érett férfikorának alkotásai
• Szümposzion A lakoma az Erósz a szépre és
  jóra való filozófiai törekvés hajtóereje. Itt
  olvasható Alkibiadész himnikus köszöntoje
  Szókratészre, aki a legtökéletesebb formában
  testesíti meg az Erószt.
• Phaidón a halhatatlanságról. A lélek
  érzékfelettisége és örökkévalósága.
• Politeia Az állam legterjedelmesbb és
  tartalmilag leggazdagabb muve. Érett korának több
  évét szentelte megírásának. A mu gondolatmenete
  az egyéntol halad a társadalom felé, s a platóni
  filozófia minden területét átfogja.

Centre for Philosophy
42

• 10. Phaidrosz különösen fontos dialógus az
  ideatan és a lélek hármas tagolódásának elmélete
  szempontjából.
• 11. Theaitétosz ismeretelméleti fejtegetés a
  tudás mibenlétérol.
• Öregkori muvei
• Timaiosz természetfilozófiája. A természeti
  lények keletkezése, az égitestektol a földi
  élolényekig.
• Kritiasz befejezetlen. A mondabeli szigetország,
  Atlantisz elsüllyedésének mitikus története ez
  állítólag 100 000 évvel Platón elott következett
  be, és mindmáig új meg új spekulációk kedvelt
  tárgya.
• Politikosz Az államférfi az idos Platón
  politikai nézeteit foglalja össze.
• Törvények utolsó öregkori, befejezetlenül maradt
  muve, amelyet halála után tanítványa adta ki. Ez
  az ismét a politikának szentelt dialógus azt
  bizonyítja, hogy a platóni gondolkodást irányító
  cél nem változott itt is az állam erkölcsi
  megalapozásáról és az állam polgárainak
  nevelésérol van szó. A Törvények Platón öregkori
  filozófiájának összegzése.

Centre for Philosophy
43

• A platóni dialógus mint mufaj.
• 3. Módszertani megjegyzések
• A szisztematikus, illetve a genetikus
  megközelítés
• problémái.
• Itt mindketto a történeti kiindulópont
  jellemzése után a
• metafizikából (eszmetanból) indulunk ki, majd
  rátérünk az
• etikára és a politikára. (Csak játékot
  láthatunk a
• dialógusokban?)
• 4. A történeti kiindulópont
• A kortárs gondolkodás a szofisztika.
• -Platón kritikája.
• -Amit átvesz (dialektikus módszer o is
  bizalmatlan a
• szokványos tudással szemben és a szokványos
  erkölccsel
• szemben).
• -Eltérése a következtetésekben a filozófia
  voltaképpeni
• feladata annak megmutatása, hogy mégiscsak
  létezik
• általános zsinórmérték és szert tehetünk rá

Centre for Philosophy
44

• az örök eszmékben adva van számunkra a
  gondolkodás és
• cselekvés mértéke, s ezt a mértéket gondolkodás
  és
• cselekvés útján magunk is megragadhatjuk.
• (Démokritosz nézetével szemben egy világész
• tanúságának és termékének tekinti a világot
  korábbi költok
• és filozófusok tragikus világlátásával szemben
  Platónnál
• visszaszorul a világ homályos alapja, filozófiája
  igazi
• fénymetafizika.)
• 5. Az eszmetan
• A.) A filozofálás ösztönzoereje és módszere
• Erósz (eredetileg szerelem, nemi ösztön)
  filozófiai ösztön,
• törekvés. Erósz a törekvés, hogy az érzékitol
  eljussunk a
• szellemihez a halandó ember feltöro vágyakozása
  a
• halhatatlanságba emelkedés után, egyszersmind
  annak
• vágya, hogy másokban is felébressze ezt az
  ösztönt. A
• szép test láttán érzett öröm az Erósz legalsóbb
  foka.

Centre for Philosophy
45

• A filozófia ösztönét éleszti a széppel való
  foglalkozás
• minden formája, mindenekelott a zene, amely a
  filozófiára
• való felkészítésnek tekintendo, valamint a
  matematika,
• amely arra tanít, hogy eltekintsünk az érzékitol
  és a tiszta
• formákat szemléljük. (Plátói szerelem
  félreértés, szó
• sincs a testiség kikapcsolásáról.)
• A szemlélet elokészület, az eszmék
  megismerésének
• voltaképpeni eszköze a fogalmi vagy dialektikus
• gondolkodás. Az Erószhoz helyes módszernek kell
• társulnia. A retorika rábeszél. A dialektika
  annak
• muvészete, hogy közös keresés, beszélgetés során
• elorehaladva eljussunk az általánosan érvényesig.
  Egyfelol
• az egyeditol az általánosig, a feltételestol a
  feltétlenig
• emelkedve, másfelol végighaladva minden közbülso
  fokon
• az általánostól aláereszkedve a különöshöz és az
• egyeshez.
• B.) Eszme és jelenség
• A barlanghasonlat az emberi életrol és az
  emberi
• megismerésrol.

Centre for Philosophy
46

• Megszokott létezésünk börtönhöz hasonlatos.
  örnyezetünk,
• ahogyan érzékeink mutatják, mero árnyakra
  emlékeztet. A
• bilincsbol szabadultak felállásához és a fent
  lévo dolgokra
• való pillantáshoz pedig a léleknek az eszmék
  világába való
• felszárnyalása hasonlít.
• Az eszmék (görögül eidosz vagy idea) a lét
  formái,
• nemfogalmai (latinul genusai, speciesei),
  általánosságai.
• De nem meroben általános fogalmak, amelyeket a
• különöstol való eltekintés és a dolgok közös
  jegyeinek
• összekapcsolása útján alkot gondolkodásunk. Az
  eszmék
• teljes mértékben rendelkeznek realitással, mi
  több, az
• eszmék adják az egyedül igaz (metafizikai)
  realitást. Az
• egyedi dolgok mulandók, az eszmék viszont a
  dolgok el
• nem múló osképei, fennállásuk maradandó.
• A filozófiai alapkérdések egyike megengedheto-e
• magasabb realitást tulajdonítani az általánosnak,
  mint az
• egyesnek, vagy pedig fordítva áll a dolog csak
  az egyedi
• dolgok valóságosak és az általános eszmék csak a
  mi

Centre for Philosophy
47

• fejünkben léteznek? (Lásd még középkori
  univerzálé-
• viták.) Platón szerint tehát az eszmék alkotják
  a
• tulajdonképpeni valóságot.
• A fo kérdés hogyan jön egyáltalán létre az
  árnyékok
• világa, a látható természet (genezis, a dolgok
  létrekelése)?
• Az eszmék mellett mégiscsak léteznie kell egy
  második,
• mondhatni anyagi valaminek, amelyben az eszmék
• leképezodnek! Platón ezt mint (üres) teret írja
  le, mint a
• külso lét formáját, beleértve ebbe nemcsak az
• egymásmellettiséget, hanem az egymásutániságot
  is. Itt
• egy megszüntethetetlen szakadék van mert még ha
  
• feltételezzük is, hogy ez a két elv létezik, nem
  könnyu
• belátni, hogy az eszmék mint magukban nyugvó
  osképek
• egyáltalán miféle ero hatására képzodnek le az
  anyagban.
• A platóni filozófia dualistának nevezheto.
• A szakadék megszüntetéséhez szükség lenne még egy
  
• harmadik elvre, amely a ketto között közvetít,
  vagy a ketto
• között áll. Öregkori muveiben egyre inkább hajlik
  rá, hogy

Centre for Philosophy
48

• feltételezzen egy istenséget vagy világlelket,
  amely ezt a közvetítést végrehajtja. Ezt a
  gondolatot azonban mítosz formájában adja elo.
  (Általában mítoszokkal tölti ki azokat az üres
  helyeket, amelyek kivonják magukat a szigorú
  gondolati megragadás érvénye alól.
• 6. Antropológia és etika
• Az emberi lélek hármas tagolódása gondolkodás
  (fejben),
• akarat (mellben), vágy (altestben). Ám csak a
• gondolkodás, az ész halhatatlan alkotórésze a
  léleknek,
• amely a testbe belépve a többi résszel
  összekapcsolódik.
• A halhatatlan léleknek nincs kezdete és nincs
  vége, s
• lényegében a világlélekhez hasonlatos. Minden
• megismerésünk visszaemlékezés, amely a lélek
• állapotaiból és megtestesüléseibol ered
  (gyanítható, hogy
• Platón ismerte az indiai filozófia
  gondolatvilágát).

Centre for Philosophy
49

• Az eszmék birodalmában a legfobb jó eszméje
  foglalja el a
• legfelsobb helyet az eszmék eszméje, mindenek
  felett áll
• és mindeneknek legfelsobb célja. A világ
  végcélja. A
• naphasonlat. Az ember a maga halhatatlan
  lelkével
• részesedik (methekszisz) az eszmék birodalmából.
  Az
• ember célja az, hogy az érzékfeletti világba
  történo
• felemelkedés révén birtokába vegye a legfobb jót.
  A test és
• az érzékiség bilincsek szoma, széma a test a
  lélek
• sírverme.
• Az erény az az állapot, amelyben a lélek
  megközelíti ezt a
• célt. Mivel a látható dolgok képmásai a
  láthatatlanoknak,
• különösen a muvészetben segédeszközül szolgálnak
  az
• eszmék megragadásához. Négy kardinális erény van
  
• bölcsesség, bátorság, megfontoltság (józan
  önmérséklet)
• és az igazságosság. Az elso három megfelel a
  lélek
• alkotórészeinek (értelem, akarat, vágy).

Centre for Philosophy
50

• Az igazságosság
• pedig átfogja az összes többi erényt, lényege a
  lélek három
• részének és a nekik megfelelo erényeknek a
• kiegyensúlyozott, jól elrendezett viszonya.
• 7. Az állam
• A politikai problémával, a helyes
  államberendezkedés
• kérdésével egy életen át birkózott.
• Polisz, Platón központi fogalma, mai politika
  szavunk
• eredete.
• Amit Platón az egyén vonatkozásában tárgyal,
  felnagyított
• formában tér vissza Az államban, és mindez csak
  az
• államban válik igazán érthetové, és csak az
  államban
• bontakozhat ki teljes mértékben. Az erkölcsi élet
  
• elképzelheto legmagasabb formája nem egyéb, mint
  a
• közösség erkölcsi élete egy jó államban.
• Platón államelméletének negatív-kritikai, illetve
  pozitív-
• építo részei.
• A.) A fennálló alkotmányok bírálata
• Államformák és hozzájuk rendelt embertípusok
  kölcsönös

Centre for Philosophy
51

• i.) Oligarchia. vagyonbecslésen alapuló
  államforma,
• amelyben a gazdagok vezetnek, a szegénynek pedig
• semmi része sincs a vezetésben. Három nagy
  hibája van.
• Az elso magából az alapelvbol következik. Mert
  mi volna,
• ha valaki a hajókormányosokat is így, a
  vagyonbecslés
• alapján jelölné ki, a szegényre ellenben nem
  bízná a
• kormányzást, még ha jobban értene is hozzá?
  Ugyancsak
• pórul járnának a tengeren. A második az ilyen
  állam nem
• egységes, hanem szükségképpen két állam van
  benne a
• szegényeké és a gazdagoké, akik bár egy helyen
  laknak
• örökké terveket szonek egymás ellen. A
  harmadik hiba
• itt az ember minden vagyonán túladhat, s akkor
  úgy él
• tovább az államban, hogy az állam egyik részéhez
  sem
• tartozik mint úgynevezett szegény és nincstelen
  ember.
• Ha pedig az államban koldusokat látsz, biztosra
  veheted,
• hogy ott tolvajok, zsebmetszok, templomrablók és
• mindenféle ilyen gazságot uzo gonosztevok is
• lappanganak.

Centre for Philosophy
52

• Itt nem bölcsességre és igazságosságra
  törekednek,
• hanem arra, hogy mindenbol hasznot húzzanak s
  rakásra
• gyujtsék a pénzt. Egyfelol heréhez illo, másfelol
  
• koldusjellegu kívánságok olyan ember
  kialakulásához
• vezetnek, aki a leheto legtávolabb van a
  harmonikus
• erkölcsi személyiség eszméjétol.
• ii.) Demokrácia alakulhat ki az oligarchiában
  uralkodó
• osztályharcból. Demokrácia, úgy vélem, akkor
  keletkezik,
• ha a szegények magukhoz ragadva a gyozelmet
• ellenfeleiket részben megölik, részben számuzik,
  a
• többieket pedig az alkotmányos jogokban és a
  vezeto
• állásokban az egyenloség alapján részeltetik A
• demokráciában a szabadság a jelszó.
  Mindenekelott a
• polgárok itt mind szabadok, s az állam csak úgy
  duzzad a
• szabadságtól és a szabad beszédtol, s mindenkinek
  
• megvan a joga arra, hogy azt tegyen, amit akar.

Centre for Philosophy
53

• Ebben az államban semmiféle kényszer sincs arra
  nézve,
• hogy vezeto állást vállalj, ha mindjárt erre
  megvan is a
• képességed vagy alárendelt helyzetben maradj, ha
  erre
• nincs kedved vagy harcolj, mikor mások is
  harcolnak, s
• békében élj, mikor mások ezt teszik, de te nem
  kívánod a
• békét nem isteni és nem gyönyöruséges-e elso
• pillantásra az ilyen életforma?...Ilyen, s ehhez
  hasonló
• elonyöket nyújt a demokrácia, úgyhogy minden
  bizonnyal
• igen kellemes, vezeto nélküli és tarkabarka
  államforma,
• amely egyenlonek és egyenlotleneknek egyaránt
• egyenloséget biztosít.
• Miféle ember felel meg ennek az alkotmánynak? Nem
  
• harapózik-e el benne a féktelenség és az
  általános
• bomlás? Hogyan lehet az ifjúságot nevelni, ha
  mindenki
• egyenlo, és mindenki egyenlo mértékben szabad? A
  tanító
• ebben a környezetben retteg a növendékeitol, s
  hízeleg
• nekik, a növendékek meg lekicsinylik a tanítót ,
  általában
• az ifjak mindenben az idosebbekhez hasonlítják
  magukat,

Centre for Philosophy
54

• s velük akarnak versenyezni szóban és tettben az
  öregek
• viszont mindig a fiatalok társaságában ülnek,
  megtelnek
• szellemeskedéssel és tréfálkozással, amint a
  fiatalokat
• akarják utánozni, csak hogy ne látszanak
  kedélytelennek
• és zsarnoknak. Az ifjak a szemérmet
  ostobaságnak
• minosítve, mint jogfosztott számuzöttet
  kikergetik, a józan
• önmérsékletet férfiatlanságnak nevezve és
  becsmérelve
• kiuzik, a mértéktartást s a költekezésben való
  szerénységet
• pedig mint bárdolatlanságot és szolgai
  lelkületet
• kiközösítik.
• iii.) Türannisz, zsarnokuralom követi a
  demokráciát.
• Hogyan megy végbe az átmenet? Az a jó, ami az
  emberek
• szeme elott lebegett, s amiért az oligarchikus
  államot
• megalkották, a gazdagság volt. Másfelol, éppen
  az,
• hogy a gazdagságban való telhetetlenség és az
• anyagiasság miatt minden egyébrol megfeledkeztek,
  ásta
• alá az oligarchiát. Nos, a demokráciát is nem
  éppen annak
• túlhajtása bomlasztja-e meg, amiben a jó lényegét
  látja? A

Centre for Philosophy
55

• változást szokott eredményezni az ellentétes
  irány felé.
• Mert a túlságos szabadság minden valószínuség
  szerint
• túlságos szolgasággá fajul, az egyén életében
  éppúgy,
• mint az államéban. Ez az út a népvezéri
  tisztségen át
• vezet!! Nem mindig egyvalakit szokott-e a nép
• különösképpen maga fölé emelni, akit aztán hízlal
  és
• nagyra növel? Ez a népvezér aztán belekóstol a
• hatalomba, s megittasul tole, mint a vérszagot
  kapott
• vadállat. Éppígy aki a nép élén állva, s egy
  vakon
• engedelmeskedo csocseléket gyujtve maga köré, nem
  
• tudja visszatartani magát saját nemzetsége
  vérétol, hanem
• igazságtalan vádakkal, mint ahogy ezt már tenni
  szokták,
• törvényszék elé cipel másokat, s vérrel szennyezi
  be
• magát, embereket számkivetésbe küld és megöl, s
  
• alattomos célzásokat tesz adósságelengedésre és
• földosztásra vajon nem kell-e mindezek után az
  ilyen
• embernek szinte végzetszeruen vagy ellenségei
  
• kezétol elpusztulnia, vagy pedig türannoszi
  hatalmat
• gyakorolnia, s emberbol farkassá változnia?

Centre for Philosophy
56

• B.) Az eszményi állam
• Ahogyan az egyes ember vágyból, akaratból és
  észbol áll,
• s az igazságosság nem egyéb, mint helyes viszony
• kialakítása e három jellemvonás között, ugyanúgy
  az állam
• életében is három feladat vár megoldásra az
  élelem
• eloteremtése mint alap, a terület védelme és az
  ésszeru
• vezetés. E három feladatnak megfelel a három
• természetes rend a kézmuvesek, az orök vagy
  harcosok
• és az uralkodók rendje az igazságosság itt abban
  áll, hogy
• ez a három rend az ész irányítása alatt
  összhangba
• kerüljön.
• Kiválasztás útján kell megtalálni az uralkodásra
• hivatottakat. Azzal kell kezdeni, hogy az állam
  egyenlo
• muvelodési lehetoségeket biztosít minden gyermek
• számára, bármilyen származású legyen is. A
  gyermekkori
• nevelés két alapeleme a testedzés és a zene. A
  testedzés

Centre for Philosophy
57

• a testet muveli, bátorrá és erossé tesz. A zene a
  lelket
• muveli, szelídséget és érzékenységet fejleszt ki.
  
• Egyesítésük a jellem harmonikus
  kiegyensúlyozottságához
• vezet. Ezekhez társulnak azután a matematika, a
• dialektikának, tehát a helyes gondolkodásnak az
• elsajátítását célzó gyakorlatok, továbbá az
  állhatatosságot
• erosíto próbák. A huszadik életévben szigorú és
• elfogultságoktól mentes vizsga szuri ki a
  legmagasabb
• tisztség várományosainak körébol azokat, akik a
• követelményeknek nem tesznek eleget. A
  bennmaradók
• nevelése tovább folyik még tíz évig. Aztán újabb
  rostálás
• következik. Akik ezen is túljutottak, öt éven át
  filozófiai
• képzésben részesülnek. Mármost azok a harmincöt
• évesek, akik ezt is maguk mögött hagyták, még
  mindig
• híjával vannak a vezetéshez szükséges
  tapasztalatnak és
• a gyakorlati életben, a létért folytatott harcban
  való
• jártasságnak. Ezt tizenöt éven át szerzik meg,
  bizonyítva
• rátermettségüket a földi dolgok közötti
  eligazodásra.

Centre for Philosophy
58

• Ötvenévesek, józan és szilárd, az életharcban
  kipróbált,
• elméletben és gyakorlatban egyként kimuvelt
  férfiak
• lesznek, amikor elfoglalják a vezeto állásokat.
  Mégpedig
• automatikusan, újabb kiválogatás nélkül mert
  akkorra
• már kiderült, hogy kik a legjobbak. Ok lesznek a
• filozófuskirályok vagy királyi filozófusok,
  akikben - Platón
• álma szerint egyesül a hatalom és a bölcsesség!
• Platón az arisztokrata állameszményhez, a
  legjobbak
• uralmához, húz. De ez egyszersmind a
  legtökéletesebb
• demokrácia is, ha a demokrácia kritériuma az
• esélyegyenloség. Nincs örökölt elojog
  mindenkinek
• egyenlo esélye van, hogy a legmagasabb
  tisztségekig
• emelkedjen.
• Ha sikerülne esetleg egy ilyen államot
  létrehozni, belülrol
• mégis komoly veszélyeknek lenne kitéve. Az így
• kiválasztott vezetok eroteljes emberek. Az
  általános emberi

Centre for Philosophy
59

• ösztönök és vágyak legalább annyira hajtanák
  oket, mint
• az átlagosakat. A hatalom arra csábítaná oket,
  hogy saját
• érdekeiket tartsák szem elott, nem pedig a
  közjót. Ilyen két
• csábero a pénz és a birtoklás, a no és a család
  két
• emberi alapösztönnek, az éhségnek és a
  szerelemnek
• megfeleloen.
• El kel zárni az utat az ilyen kísértések elol a
  harcosok, s a
• belolük kikerülo vezetok esetében. Tiltani kell a
  
• magántulajdont. A birtoklásban való közösséget a
  nokre is
• ki kell terjeszteni. Alapelv a legkiválóbbak
  gyakori
• összepárosítása, s csak az ilyen gyerekek
  felnevelése,
• valamint a férfilakosság számának ugyanazon
  szinten
• tartása.
• A munkában állók széles tömegei megtarthatják a
• magántulajdont és a magáncsaládban élést, viszont
  
• semmiféle politikai befolyásuk nem lehet.
• (A Törvényekben, idoskori muvében Platón
  enyhített
• államelméletén, s elgondolása életközelibb lett
  több
• különbözo rendszer keverékébol álló alkotmányt
  javasol.)

Centre for Philosophy
60

• 8. Kritika és értékelés
• A.) A platóni államelmélet kritikájához
• Kontra Platón I Mondják utópia,
  megvalósíthatatlan.
• i.) Platón alábecsüli a férfiban rejlo bírvágyat
  (anyagi javak,
• no), amikor azt hiszi, hogy egy társadalmi réteg
• megelégedhet a radikális kommunizmussal.
• ii.) Ha az anyáktól elvennék gyermekeiket,
  sérülne az anyai
• ösztön és vele a no természete és méltósága. A
  család
• felbomlása egyben az állam és az erkölcs
  történeti
• gyökereinek elsorvadását, szilárd alapjainak
  megrendü-
• lését jelentené, s maga után vonná az egész
  társadalom
• széthullását.
• Pro Platón
• i.) Platón csak egy kiválasztott kisebbségtol
  követeli a
• fentieket.
• ii.) Idovel o maga is engedett túlzó
  követelményeibol.
• iii.) A történelem során újra és újra valóra
  váltak bizonyos
• tanításai. Pl. sok minden emlékeztet a modern
  totalitárius
• államokra (eugenetikai rendszabályok a
  nemzetiszocializ-

Centre for Philosophy
61

• a társadalom különbözo rétegeibol kiválogatás
  útján
• létrejött szellemi elit uralma pedig a katolikus
  egyházra.
• iv.) Platón is tisztában volt azzal, hogy nem
  egykönnyen
• megvalósítható ideált vázolt fel, mégis
  szükségszerunek és
• értékesnek tartotta ezt az eszményt.
• Kontra II.
• Platón nem vette tekintetbe a politikai és
  gazdasági
• hatalom szét nem szakítható összefüggését. A
  társadalmi
• hatalom nagy távon mindig követi a gazdasági
• viszonyokban beálló eltolódásokat.
• Kontra III.
• Platón saját élettapasztalataiból következoen
  tartott a
• demokratikus jogokkal és a szellemi szabadsággal
  való
• visszaélésektol, de túl messzire ment a másik
  irányban a
• vallási eretnekség kíméletlen üldözése a
  költészet, zene
• és képzomuvészetek cenzúrázása, hogy csak az
  erény
• értékességét, s a bun megvetendo voltát
  hirdethessék (pl.
• Homéroszt is betiltaná)

Centre for Philosophy
62

• ma már ismerjük az állami eugenetika rendkívüli
  veszélyeit.
• B.) Platón helye a görög szellem történetében
• A görög filozófia csúcsa. Minden elozmény
  összegzodik
• benne. Visszanyúlik Szókratészre, a szofisztika
  bizonyos
• elemeire s a régebbi természetfilozófiára is.
  Kezdetben az
• eleai iskola merev létfogalmának elfogadására
  hajlott,
• késobb elismerte a keletkezés és a sokság
  jogosultságát,
• és így a lét és a keletkezés kérdésében közel
  került
• Hérakleitosz álláspontjához.
• Platónban a görög észfilozófia tradíciója eloször
  egyesül a
• lélekvándorlás, a megtisztulás és megváltás
  hitével, amely
• az orfikában és a püthagoreizmusban öltött
  filozófiai alakot.
• Komolyan veszi az örökkévalóság gondolatát Mert
  mit
• használ az embernek, ha az egész világot megnyeri
  is, de
• lelkének kárát vallja? Ezzel azonban
  szükségképpen
• együtt jár az érzéki elme leértékelése, amint azt
  az indiai
• upanisadokban láttuk. Ez a Keletrol jövo
  emberfelfogás
• voltaképpen idegen test a görög filozófiában.

Centre for Philosophy
63

• Nietzsche kereszténység elottien
  kereszténynek,
• magasabb rendu svindlinek nevezte a platóni
  tant
• Drágán kellett megfizetni, hogy ez az athéni
  Egyiptomban
• járt iskolába
• Platón életmuve egyrészt összefoglalja az addigi
  görög
• filozófiát, másrészt túl is lép rajta, sot szakít
  a görög
• hagyomány néhány alapelemével. A nagy athéni
• államférfiakról nem i