Politikai eszmet

1
Politikai eszmetörténet

• 7. Eloadás
• A 19.század politikai eszméi az ideológiák kora

2
A történelem hullámai (1)
?
2000
1973
Népesség Termelés Fogyasztás
1929
1875
1815
1650
1300
Kérdés2010 trendválást hoz-e?
1000
1500
2000
3
Az elmúlt 500 év története hat szóban

• Nekilendülés (hosszú 16. század)
• Sebességváltás (1650-1750)
• Felemelkedés (take-off -1750-1850)
• Gyorsulás (1850-1970)
• Megszaladás és túllövés (1950-?)
• A 21. század kérdése stabilizálódás vagy
  összeomlás

4
A Kondratyev ciklusok beindulnak
5
A világ 18. század második fele

• Kibontakozó ipari forradalom, és a lassan
  érlelodo társadalmi forradalom. Aki tehette
  gazdasággal és politikával foglalkozott.
• A világot más szemszögbol szemléli
• a dinamikusan fejlodo angol kapitalizmus
• a forradalom felé sodródó és felvilágosodó
  Franciaország
• az önállósodást függetlenséget akaró, majd azt
  kivívó, és gyorsulva fejlodo Amerika
• Az elszigetelt, mozdulatlan, és széttagolt, de
  szellemileg érlelodo Németország (és részben a
  kontinentális Európa)

6
A korszak kevéssé szembetuno jellegzetességei
A világ felgyorsul a közlekedés a korábbiakhoz
képest gyorsabbá válik (hajó hónapok helyett
hetek, szárazföld hetek helyett napok, majd a
végén a vasút, és a távíró, órák, és percek) A
városiasodás felgyorsul (1789-ben a világ falún,
és kis közösségben él, a 19. század elején ez
változik. Angliában 1851-ben haladja meg a
városlakók aránya a falun élokét.) A
mezogazdaság helyett az ipar válik a fo
gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját
meghatározó tényezové (Kevésbé az éghajlat,
inkább a gazdasági válságok lesznek a
meghatározók). Megkezdodik a kutatás ipari,
gazdasági alkalmazása. Eddig csak szórakozást és
játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság
versenyképességének tényezoje lesz. A
kereskedelem egyre gyorsabban fejlodik, és
összefuzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó
válnak a nemzetnek nevezett szervezodések.
Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és
munkamegosztási viszonyok (tokés és proletár).
Vagyis, új osztály-jellegu megosztás jön létre.
7
A 19. század

• Gazdasági növekedés felgyorsul de ez az eredeti
  tokefelhalmozás korszaka
• A gazdaság hihetetlen fellendülése és a
  világgazdaság kiformálódás (Kondratyev-ciklusok
  és az elso világgazdasági válság - 1873)
• A munkásosztály öntudatra ébredése és politikai
  szerepének folyamatos növekedése,
• A nemzet-államok az európai politikai rendszer
  meghatározó tényezoivé válnak,
• Kialakul a politikai irányzatok alapstruktúrája
  (liberális, konzervatív és szocialista), és a
  politikát meghatározza együttmuködésük, és
  vitájuk,
• Az állam fokozatosan növekszik és egyre több
  területen fejt ki aktív tevékenységet, ami
  felveti ennek értékelését jo-e vagy rossz ez a
  beavatkozás?

8
A 19. század kihívásai amelyek választ vártak

• A 19. század fo kihívásai a francia forradalom,
  az ipari forradalom, új identitás-központ (a
  nemzet), az új osztály (proletariátus), és új
  típusú szociális problémák (demokrácia,
  egyenloség, nemzeti függetlenség követelése)
  keletkezése.
• 1. A francia forradalom - liberális értelemben -
  óriási elore lépést jelentett emberi jogok,
  népszuverenitás, és polgári törvénykönyv. Egyben
  új identitás-központot a nemzetet is megteremti
• 2. Az ipar forradalom gazdasági értelemben
  óriási elore lépést jelentett a gazdaság
  alapveto átalakulása, a gazdagodás lehetosége,
  egyben a új típusú kényszerek megjelenése.
• 3. A társadalom alapveto átalakulása, egy új
  osztály és ezzel új szociális problémák
  jelentkezése az eredeti tokefelhalmozás a
  korábbi viszonyokhoz képest újszeru problémákat
  vetett fel, a hagyományos közösségek felbomlanak,
  és egy új osztály jön létre munkaido, a
  munkafeltételek, a bérezés, a kizsákmányolás.

9
Az ipari forradalom

• A mezogazdaság helyett az ipar válik a fo
  gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját
  meghatározó tényezové (Kevésbé az éghajlat,
  inkább a gazdasági válságok lesznek a
  meghatározók).
• Megkezdodik a kutatás ipari, gazdasági
  alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot
  jelentett, mostantól kezdve a gazdaság
  versenyképességének tényezoje lesz.
• A kereskedelem egyre gyorsabban fejlodik, és
  összefuzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó
  válnak a nemzetnek nevezett szervezodések.
• Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és
  munkamegosztási viszonyok (tokés és proletár).
  Vagyis, új osztály-jellegu megosztás jön létre.

10
Az ipari forradalom képe
Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a
mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben
a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és
egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és
egyben a sötétség évszaka, ez volt a remény
tavasza, és egyben a kétségbeesés tele Ch.
Dickens A két város meséje Ebbol a buzbol az
emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely
megtermékenyíti az egész világot. Ebben a
szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez az
a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott,
és ahol a legmélyebb embertelenségbe sulyedt,
ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a
civilizált ember vademberré válik. A. de
Tocqueville (1835)
11
A nemzetté válás folyamata

• A nemzetállamok kialakulásának korában
  fogalmazódik meg az értelmiségben, hogy bizonyos
  kulturális identitással rendelkezo és az állam
  területén élolakosság nemzetet alkot, és ezt az
  identitást politikai szinte fejezik ki.
• A nemzetállamok gyakran hajlanak arra, hogy a
  belso különbségeket egységesíto intézkedéssel
  (pl. nyelvi standardok kialakítása révén)
  eltuntessék (a bajorokból, szászokból, ..így
  lettek németek)
• Bizonyos mítoszképzo mechanizmussal a nemzeti
  mítoszok révén a múltba vetítik a homogenizált
  nép-nemzet közös eredetét.
• A domináns csoport etnikai jellegét tagadják, és
  a kulturálisan eltéro csoportokat mint etnikai
  kisebbséget fogják fel.

12
Az európai nemzetállamok kialakulásának kiveheto
szakaszai

1. Az értelmiség (kutatók és muvészek) azonosítják a
   releváns kulturális különbségeket,
2. A politikusok követelik a különállóként
   azonosított csoportok politikai önrendelkezését,
3. Saját kultúrájukat igyekeznek megtisztítani az
   idegenként definiált hatásoktól, pl. nemzeti
   nyelvi akadémiát hoznak létre,
4. Ha létrejön a nemzetállam egész területükön
   homogén kultúrával rendelkezo népességet
   igyekeznek alkotni, és a kultúra minden területén
   a múltból átemelve, vagy a jelenben létrehoznak
   kulturális standardokat, amelyeket etalonnak
   tekintenek.

13
Új nemzet-államok létrejötte

• 1830-1871 között megalakult vagy nemzetközileg
  elismert államok voltak Németország, Olaszország,
  Belgium, Görögország, Szerbia, Románia. Az
  1867-es kiegyezés szélesköru autonómiát
  biztosított Magyarországnak
• Így egy sor új állam csatlakozott
  Nyugat-Európában azokhoz az államokhoz
  Franciaország, Nagy-Britannia - amelyek egységes
  nemzet képviseloinek tekintették magukat,
• 1870-tol egy sor egyéb nemzet-állam jelent meg a
  politika színterén Bulgária (1878), Norvégia
  (1907), Albánia (1913)

14
A munkásosztály megjelenése (1)

• Elso munkás
• A gépek, mondom, ördög muvei
• Szánktól ragadják a kenyeret el.
• Másik munkás
• Csak az ital maradjon, elfeledjük.
• Elso munkás
• A dús meg ördög, vérünk szíja ki.
• Most jone csak! Hadd küldeném pokolba.
• Több példa kéne, mint a múltkori.
• Harmadik munkás
• Mit nyernél vele. Már ma függni fog.
• Sorsunk meg, mint elobb, csak úgy forog.
• Madách Az ember tragédiája (11. Londoni szín
  vége)

15
A munkásosztály megjelenése (2)

• Minden egyes gyáros úgy él gyárában, mint a
  gyarmati ültetvényes a rabszolgái között egymaga
  százakkal szemben. A lyoni felfordulás hasonló
  jellegu esemény, mint a San Domingó-i felkelés..
  A társadalmat fenyegeto barbárok nem a
  Kaukázusban vagy a tatár sztyeppéken laknak,
  hanem ipari városaink külso kerületeiben.. A
  középosztálynak világosan fel kell ismernie a
  helyzetet tudnia kell mire számíthat.. (1831
  újságcikk)

16
A három alapveto ideológiai és politika-elmélet
irányzat születése

• A szabadság, egyenloség, testvériség
  jelszavában a valóságban benne van mindhárom
  irányzat
• 1. Liberalizmus az egyéni szabadság, a
  magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és
  mindketto érdekében az állam korlátozása áll.
• 2. Konzervativizmus a tradíciókra hagyatkozás, a
  hagyományos erkölcsök, a vallás, az
  áthagyományozott szokások követésének, és a
  status quo fenntartásának gondolata.
• 3. Szocializmus A teljes társadalmi egyenloség,
  és igazságosság követelése. Nem puszta
  jogegyenloséget, vagy egyenlo esélyeket, de
  valódi egyenloséget hirdettek. Bírálták a
  magántulajdont, és a piaci anarchiát, helyette
  társadalmi szintu tervezést ajánlottak. (Olyan
  tervszeruséget, ami az üzemen belül van)

17
Miért pont ez a három van?

• J. Haidt - öt alapveto morális kategória létezik
  ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt,
  kövesd a csoportot és légy tiszta. Mindenki
  elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel,
  alapvetonek tekint, és tabunak nyilvánítja,
  vagyis ebben nem köt alkut.
• A három alapveto politikai irányzat a morális
  kategóriák meghatározott elemei köré épülnek
• A konzervatív a tekintély a csoport a
  tisztaság/szentség,
• A liberális a szabadság ( méltányosság)
• A szocialista az egyenloség az igazságosság
  méltányosság
• A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a
  szentséget, a liberálisok a szabadságot (az egyén
  jogait), a szocialisták , az egyenloséget és az
  igazságot tekintik mindenek felett álló, a
  kompromisszum által nem érintheto értéknek.

18
A különbözo politikai beállítottságú személyek
morális elkötelezodése
5
Ne sérts
Tekintély
4
Tisztaság
Méltányosság
lojalitás
3
Egyetértés a morális megállapítással
2
1
Erosen liberális
Mérsékelten liberális
Semleges
Mérsékelten konzervatív
Erosen konzervatív
19
A politikai személyiség kialakulása

• Az onotogenézis egyedfejlodés az élolény egyéni
  fejlodése a megtermékenyítéstol a teljes
  kifejlodésig
• A filogenezis törzsfejlodés új fajok
  kialakulásának folyamata
• 1. A személyiség ontogenézisea fogantatással
  kezdodo fejlodési folyamat, amelynek
  eredményeként egy megfogant lény, a méhbeli
  fejlodés, majd megszületését követoen ismeét csak
  fejlodési szakaszokon keresztül eléri az érett,
  vagy felnott kor, és meghatározott személyiségre
  tesz szert.
• 2. A személység filogenézise az az evolúciós
  (történelmi) folyamat, amelynek eredményeként egy
  meghatározott biológiai és morfológiai
  szervezodésekkel rendelkezo organizmus különbözo
  fejlodési szakaszokat befutva létrejön, különbözo
  lények láncolatán keresztül, egészen az adott
  lényig,

20
A személyiség összetevoinek filogenetikus bázisa

• Minden csoportban élo lény eleve olyan genetikai,
  hormonális örökséggel születik, amely képessé
  teszi ot a csoportbeli létre. Agyunk olyanná
  fejlodik, hogy szerkezete, mintegy éppen erre
  legyen formattálva, vagyis így szervezetten
  fogadja be a csoportos létbol fakadó és azt
  megkönnyíto viselkedési programokat. (Csibra
  György kísérletei)
• Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós
  gyökeru alapveto morális elve. Ezekhez a morális
  elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek
  a viselkedést alapvetoen meghatározó, aktivitásra
  ösztönzo illetve bizonyos viselkedéstol
  visszatartó motívumként szerepelnek.

21
Morális motívumok

• Már a foemlosöknél megjelennek elemeiben és
  kísérletekben tetten érhetok az alábbi morálisnak
  nevezett motívumok
• 1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással
• 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a
  csalással
• 3. Szabadság szemben az elnyomással
• 4. Huség szemben az árulással
• 5. Tekintély szemben az alávetéssel
• 6. Szentség (tisztaság) szemben a
  megszentségtelenítés (a tisztátlansággal),

22
Hogyan formálódik a morális és politikai
beállítódás?

• 1. A születést követoen a személyiség
  szemüvegén keresztül átszurodve fogjuk fel a
  külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség
  felerosít vagy éppen legyengíti a külvilág
  döntoen szociális jelzéseit,
• 2. Ennek alapján formálódik ki az az erkölcsi
  szabályrendszer, amelyet hajlamosak leszünk
  elfogadni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy
  inkább hajlunk egyikben mint a másikban
  kompromisszumra,
• 3. Ezt tovább erosíti az a kulturális közeg,
  amelyben felnövünk, és bizonyos értékeket illetve
  intézményeket tabunak vagy éppen
  megváltoztathatónak nyilvánít,
• 4. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk
  tudatosan politikai irányokat, mozgalmakat,
  amelyek vagy kompromisszum-készek, vagy azt
  elutasítók egyik vagy másik érték tekintetében.

23
A különbözo politikai beállítottsághoz tartozó
személyiségi tulajdonságok

• A konzervatívok
• Rendszeretobbek,rendezettebbek, szervezettebb
• Értéknek tekintik a tisztaságot,
• Kevésbé tolerálják a másságot
• Jobban elítélik a csoport elárulását,
• Kevésbé szeretik és kerülik a bizonytalan
  helyzeteket,
• Óvakodnak a változásoktól, a rend felborulásától,
  
• Hajlamosak az érzelmi válaszokra

• A liberálisok
• Nyitottabbak, érdeklodobbek,
• újdonság-keresok,
• Jobban kijönnek a mássággal
• Nem tekinti bunnek a lojalitás megsértését,
• Elfogadják a bizonytalanságot,
• Élvezik a változást, és a sokféleséget,
  elfogadják az abból fakadó kihívást,
• Inkább törekednek racionális elemzésre,

24
A három alapveto politikai irányzat rendszere
Minden normális ember egyidejuleg mindhárom
értéket vallja különbözo összetételben. Nem arról
van tehát szó, hogy csak ilyen vagy csak olyan.
A politikai vitákban a másikkal való
konfrontációban értékelodik fel ez vagy az. A
társadalom súlypontja és az egyének nézetei
folyamatosan mozognak
Liberális
2100
1990
1980
1960
Szocialista
Konzervatív
25
A liberális válasz és értékelés

1. A francia forradalom hármas jelszava szabadság,
   egyenloség, testvériség alapjában véve a
   liberális gondolat gyozelmét jelentette. A
   forradalom létrehozta az egységes nemzeti
   államot, amely korábban elkülönült rendekbol
   állt.
2. Az ipari forradalom egy dinamikus fejlodés
   lehetoségét nyitotta meg, és ezt a liberális
   gondolkodás üdvözölte. A liberális gondolkodók a
   technikai haladás úttöroi voltak
3. A szociális kérdéseket az átalakulás
   elkerülhetetlen kényszerinek tekintette, és
   kemény állami elnyomással igyekezett kordában
   tartani. A nyomort múló bajoknak vélték. De
   támogatták a szociális reformokat és
   reformereket.

26
A konzervatív válasz és értékelés

1. A forradalmat a konzervatív gondolkodás mint a
   társadalmi harmónia megbomlását szemléli. A
   forradalom számára az anarchia és az általános
   társadalmi felfordulás. Az egész a
   szabadkomuvesek összeesküvése az állam ellen.
2. Az ipari forradalmat a korábbi békés és
   természetes termelési mód megbomlásaként, új
   ellenmondásokat szülo folyamatként fogják fel.
3. A tömeges társadalmi ellenmondásokra, az új és
   kezelhetetlen osztály megjelenésére kritikával,
   és alapvetoen félelemmel tekintenek. Elutasítják
   a gépies és mechanikus civilizációt. A
   hagyományos társadalom felbomlását mint
   dezorganizálódást fogják fel

27
A szocialista válasz és értékelés

1. A társadalmi forradalom a haladás motorja, a
   jakobinus diktatúra mint kényszer, és válasz az
   ellenforradalmi lázadásokra az egyenloséget
   radikálisan megvalósítani törekvo politika
   lehetosége.
2. Az ipari forradalom a gazdagodás és haladás
   lehetosége, de minden terhet a proletariátus
   hátára raknak.
3. A társadalmi átalakulás egy új osztály
   kialakulását eredményezi, minden védelemtol
   megfosztva és kiszolgáltatva az iszonyatos városi
   nyomornak, a kegyetlen munkafeltételeknek, és az
   elháríthatatlan munkanélküliségnek.

28
Mi a liberalizmus (1)?

• Középpontjában az egyéni szabadság, a
  magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és
  mindketto érdekében az állam korlátozása áll.
  (Hobbes)
• Jellemzoi az ész, és a haladás igenlése, a
  vallási tolerancia, a magánérdek ütközésébol
  keletkezo közjó, a szabad verseny, és a jólétre
  törekvés.
• A liberalizmus az általános jogegyenloséget
  hangsúlyozza. Alapveto követelései közzé
  tartoznak az alapveto polgári jogok az
  egyesülési és gyülekezési, vélemény és sajtó
  szabadság.
• Velük együtt bizonyos szellemi jogok
  lelkiismereti és vallási szabadság, valamint a
  gazdasági szabadságjogok (vállalkozás és
  szerzodési szabadság).

29
Mi a liberalizmus (2)?

• 1. Az embernek a természetjog - értelmében
  elidegeníthetetlen jogai szabadság, tulajdon,
  vélemény - vannak , amelyeket az államnak
  tiszteletben kell tartania,
• 2. A politikai hatalom szekularizálódik és
  elveszíti vallási szentségét,
• 3. Alapelve olyan kevés államot, amilyent csak
  lehetséges. Az államnak el kell különülnie a
  társadalomtól, és nem szabad arra rátelepednie,
• 4. Az ésszeru álamnak cselekvésében
  kiszámíthatónak, azaz jogállamnak kell lennie.
  Oly módon kell kiépülnie, hogy a közjót
  szolgálja, és a hatalommegosztás által
  ellenorizheto és átlátható legyen.
• 5. A magántulajdon része az elidegeníthetetlen
  emberi jogoknak, mi több, minden szabadság
  alapja. Belole következnek további jogok a
  vállalkozás szabadsága, és a kereskedelem
  szabadsága.

30
Mi a liberalizmus (3)?

• A liberalizmus tradíciójának változatlan elemei
• 1. A liberalizmus alapja az emberi természetrol
  szóló tanítása. Ez három többé-kevésbé filozófiai
  fogalomban foglalható össze hedonizmus,
  racionalizmus, atomizmus.
• 2. Az állam demisztifikálása. Az állam nem a
  természet vagy az Isten teremtménye, hanem az
  ember alkotása, egy intézmény. Valóságos
  teljesítménye alapján kell megítélni. Az államra,
  mint a legitim eroszak egyetlen intézményére
  szükség van, de ellenorizni kell.
• 3. Hit a haladásban. Az emberek sok hibát
  követnek el, de képesek tanulni. A problémák
  feltárásához nyitott társadalomra, szabad
  kritikára, az eszmék szabad versenyére van
  szükség.

31
William Harcourt az igazi liberalizmusról

• A szabadság nem abban áll, hogy másokat
  ráveszünk, tegyék azt, amit én helyesnek
  gondolok. A különbség egy szabad kormány és egy
  olyan kormány között, mely nem szabad, épp ez
  egy kormány, amely nem szabad, beleszól mindenbe,
  amibe csak tud, míg egy szabad kormány nem
  avatkozik be semmibe, kivéve, ahol kénytelen
  erre. Az önkényes kormány megkísérli, hogy
  mindenkivel az tettesse, amit o akar, míg a
  liberális kormány megpróbálja, amennyi a
  társadalom biztonsága megengedi, hogy mindenki
  számára lehetové tegye, hogy azt tegye, amit
  szeretne.

32
John Stuart Mill

• Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet
  egy civilizált közösség bármelyik tagjával
  szemben akarata ellenére eroszakot
  alkalmazni mások sérelmének megakadályozása.
• Az egyén csak annyira felelos a társadalomnak,
  amennyi viselkedésébol másokat érint. Mindabban
  ami csak ot érinti jogos függetlensége korlátlan.
  Önmagának saját testének és lelkének mindenki
  korlátlan ura
• Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek
  egyetlen csoportjának sem, hogy eloírja egy
  felnott ember számára, hogy mit tehet életével a
  saját érdekében, vagy mit kell tennie vele

33
Alexis de Tocqueville (1805-1859)

• A teljhatalom, úgy tunik számomra rossz és
  veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása
  szerintem meghaladja bármely ember eroit, csupán
  Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel
  bölcsessége és igazságossága mindig felér
  hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely
  önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és
  oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám
  cselekedni ellenorzés nélkül., és uralkodni
  korlátozás nélkül. Amikor azt látom , megadják a
  korlátlan cselekvés jogát és lehetoségét valamely
  hatalomnak , hívják azt népnek, vagy királynak,
  demokráciának vagy arisztokráciának,
  gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban ,
  így szólok Itt a zsarnokság csirája s elindulok,
  hogy más törvények alatt éljek.
• A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában.
  Gondolat 1983. 220. oldal

34
Mi a konzervativizmus (1)?

• Eredetileg mint a tradicionalizmus általános
  tendenciája létezett a hagyományos erkölcsök, a
  vallás, az áthagyományozott szokások követésének,
  és a status quo fenntartásának gondolata.
• A konzervatív életérzés és gondolkodási stílus
  jellemzoje az egyes konkrét jelenségekre
  összpontosítás, és az elméleti spekulációk
  elutasítása.
• A konzervatív elutasítja a szabadság absztrakt,
  egyenlosíto felfogását, és a liberalizmus negatív
  szabadságfogalmát.
• A progresszív gondolkodó a mindenkori jelent a
  jövo kezdeteként, a konzervatív pedig a múlt
  utolsó állomásaként éli meg. (K. Mannheim)

35
Mi a konzervativizmus (2)?

• A konzervativizmus filozófiája három alapeszmében
  foglalható össze szkepticizmus, organizmus, és
  tradicionalizmus.
• A konzervativizmus abból indul ki, az ember
  természeténél fogva erkölcsileg esendo,
  megismero-képessége korlátozott, és érvényes rá a
  bunbeesés vallási doktrínája,
• Minden társadalmi szervezodés hosszú organikus
  fejlodés eredményeként jött létre. Ami
  fennmaradt, az arra utal, hogy bevált. Jobb ha
  nem avatkozunk be a fejlodésbe, csak ha muszáj.
• Az emberi jogoknál fontosabb és többet számítanak
  a kötelességek. Az ember jogainak hangsúlyozása
  csak a kötelességeinek rovására történhet. Az
  emberiség eredeti állapota nem az egyenloség,
  hanem a természetes egyenlotlenség és a
  társadalmi hierarchia

36
A konzervatív gondolkodás toposzai

• 1. A történelmi folytonosság és
  hagyománytisztelet,
• 2. Az eloítéletek elsodlegessége és pozitívuma az
  ész uralmával szemben,
• 3. A tekintély és a hatalom mint minden rend
  alapja a rangkülönbségek fontossága az államban,
  
• 4. Szabadság vagy egyenloség a konzervativizmus
  az egyenlotlenségek szabadságának és a szabad
  egyenlotlenségnek a híve,
• 5. Tulajdon és élet összefüggése a birtoklás és
  a személyiség azonossága, a testületi tulajdon
  fontossága,
• 6. A vallás és az erkölcs mint a közösség lelke
  és a rend támasza

37
Edmund Burke (1729-1797) az eloítéletekrol

• Ebben a felvilágosult korban vagyok elég merész
  megvallani általában csiszolatlan érzéseket
  tápláló emberek vagyunk s ahelyett, hogy sutba
  dobnánk minden régi eloítéletünket, nagyon is
  becsben (kellene) tartani oketA eloítélet
  veszedelem esetén könnyen alkalmazható, a
  szellemet elozetesen bölcsesség és az erény
  egyenes pályájára vezérli, s nem engedi, hogy a
  döntés pillanatában az ember habozzon, kételkedo,
  tanácstalan vagy határozatlan legyen. Az
  eloítélet az ember erényét szokássá teszi, s nem
  összefüggéstelen cselekedetek sorozatává. Az
  igazi eloítéleteken keresztül az ember
  kötelessége jellemének részévé válik.
• Edmund Burke Töprengések a francia
  forradalomról. 179. old.

38
E. Burke a társadalomról

• A társadalom valóban egy szerzodéses rendszer a
  társadalmat alkotó egyének között. Ám a
  valóságban az állam egy társulás (partnership) de
  nemcsak azok között akik éppen az adott
  idopillanatban élnek, hanem azok között is, akik
  már éltek, de meghaltak, és azok között is, akik
  majd csak ezután fognak megszületni. E. Burke

39
Mi a szocializmus (1)?

• A szocializmus elnevezés a 19. század harmincas
  éveiben alakult ki. Hirdetoi a bérmunkás
  kiszolgáltatottság ellen lázadtak az emberi
  méltóság nevében. Támogatták a haladást és a
  polgári forradalmat.
• A liberálisokkal egyetértettek a ráció
  meghatározó szerepében, és az ipar forradalom
  fontosságában, de elutasították a bérmunkások
  nyomorúságát.
• A konzervatívokhoz hasonlóan hangsúlyozták a
  közösségi értékeket, de nem fogadták el az
  öröktol fogva létezo egyenlotlenséget.
• Célul tuzték ki, hogy mindenki számára
  megvalósítsák a francia forradalom ígéreteit a
  szabadság, egyenloség, és testvériség elveit.

40
Mi a szocializmus (2)?

• 1. A szocialisták teljes társadalmi egyenloséget
  és igazságosságot követeltek. Nem puszta
  jogegyenloséget, vagy egyenlo esélyeket, de
  valódi egyenloséget (egalitarianizmust)
  hirdettek,
• 2. A szabadság, nem pusztán a külso kényszerektol
  való függés mentessége, hanem pozitív (valamiért
  való) szabadság,
• 3. Bírálták a termelési eszközök magántulajdonát,
  és azt mint az egyenloség és szabadság
  legfontosabb korlátjának tekintették,
• 4. A piac anarchizmusával szemben az átfogó
  gazdasági tervezés fontosságát hangsúlyozták,
• 5. A kíméletlen versennyel szemben a kölcsönös
  segítségre és szolidaritásra épülo közösséget
  hangsúlyozták.

41
Marx (1) - az elidegenedésrol

• A munka a munkás számára külsodleges, azaz nem
  tartozik lényegéhez, tehát munkájában nem igenli,
  hanem tagadja, nem jól hanem boldogtalannak érzi
  magát, nem fejt ki szabad fizikai és szellemi
  energiát, hanem fizikumát sanyargatja és
  szellemét tönkreteszi. Ezért a munkás csak a
  munkán kívül érzi otthon levonek magát, a
  munkában pedig magán kívül levonek. Munkája
  ennél fogva nem önkéntes, hanem kényszeru,
  kényszermunka. Ezért nem szükséglet kielégítése,
  hanem csak eszköz a rajta kívül levo szükségletek
  kielégítésére.
• Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a
  munkás) már csal állati funkcióiban evés ivás
  és nemzés, legfeljebb még lakás ékesség stb.
  érzi magát szabadon tevékenynek, emberi
  funkciójában pedig állatnak. Az állati lesz az
  emberivé, és az emberi állativá.
• Marx Gazdaságfilozófiai kéziratok.

42
Marx (2) a történelemrol

• A történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek
  egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat
  az anyagokat, tokét, termeloeroket, amelyeket
  valamennyi eloje rá hagyományozott, ilyenképpen
  tehát egyfelol a ráhagyott tevékenységeket
  folytatja egészen megváltozott körülmények
  között, másfelol padi a régi körülményeket
  módosítja egésze megváltozott tevékenységgel.
• Marx-Engels A német ideológia MEVÁLL 1. kötet
  90. oldal

43
Marx a kommunizmusról (3)

• A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet
  létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a
  valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi
  kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük,
  amely a mai állapotokat megszünteti. E mozgalom
  feltételei a ma fennálló elofeltételekbol
  adódnak
• A jövot megkonstruálni, és egyszer s mindenkorra
  elintézni mindet, nem a mi dolgunk. Annál
  fontosabb, amit tennünk kell minden fennálló
  kíméletlen kritikájára gondolok.

44
Marx (4) a kommunizmusról (4)

• A szabadság birodalma valójában csupán ott
  kezdodik, ahol megszunik az a munka, melyet a
  nyomor és a külso célszeruség határoz meg ez a
  birodalom tehát a dolgok természeténél fogva túl
  van a tulajdonképpeni anyagi termelés szféráján..
  Az ember fejlodésével együtt bovül a természeti
  szükségszeruség birodalma, mert bovülnek a
  szükségletek, de ugyanakkor gyarapodnak a
  termeloerok is, melyek e szükségleteket
  kielégítik. A szabadság e területen csak abban
  állhat, hogy a társadalmasult ember, a tátrsult
  termeloerok ésszeruen szabályozzák, közös
  ellenorzésük alá vetik a természettel való
  anyagcseréjüket De ez még mindig a
  szükségszeruség birodalma. Ezen túl kezdodik az
  az emberi erokifejtés, amely öncél, a szabadság
  igazi birodalma, amely csak a szükségszeruség e
  birodalmán mint bázisán virágozhat. Az
  alapfeltétel a munkanap megrövidítése.
• Marx A toke. 772 oldal

45
Következmények a politikai gondolkodásra

• A 18. század a kapitalizmus ígérete volt, most a
  19.ben meg kell tapasztalni a valóságát.
  Mindenütt ellentmondások
• Problematikus a szabadság Egyik oldalon a szabad
  vállalkozás, a másikon a munkaero szabadon
  eladhatósága (de annak kényszere, és az eladás
  következményei),
• Problematikussá válik az egyén egyik oldalon
  egyre szabványosabb lesz, létrejön a
  tömeg-egyén. Ez az individualitás tagadása. A
  másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a
  különleges egyéniség,
• Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon
  hihetetlen fejlodés, a másikon rettenetes
  elmaradás),
• Problematikussá válik az általános érvényu etika.
  Az egyén viselkedését szigorú normát irányítják
  (törvények, és államhatalom és a megszokás),
  viszont a belso meggyozodés, lelkiismeret
  szabályozó szerepe elvész,
• Problematikussá válik a megismerés. Az egyik
  oldalon új ismeretek tömege, másik oldalon a
  lényeg megértése eltávolodni látszik. Megjelenik
  a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettossége,
  
• Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik
  oldalon az anyagi fogyasztás gyorsulva no, a
  másikon öncéllá kezd válni).

46
Félelem a többség zsarnokságától

• A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl.
  Burke, Tocqueville, Madison) tartott a
  demokráciától, mert a többség zsarnokságának,
  ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta
  benne
• Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a
  közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak
• Utálatosnak és istentelennek tartom azt a
  tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép
  többsége mindent megtehet ugyanakkor minden
  hatalmat a többség akaratából eredeztetekAz
  igazságosság szab határt minden nép
  jogalkotásának.

47
Nemzet és liberalizmus

• A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erosen
  összefonódik a nemzetben jelenik meg a polgárok
  emancipációja a régi renddel szemben, a nemzeti
  keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás
  jelszavai, a szabadság és az egyenloség
• A hagyományos uralom megtestesítoi eleinte nem
  tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával, a
  saját, a nemzet fogalmát jóval megelozo elojogaik
  elleni támadásként élik meg csak késobb
  integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi
  legitimációk a nemzet fogalmába
• A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a
  hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenloség
  megteremtésére törekszik, és e tekintetben
  egyértelmuen liberális a soviniszta vonalak
  csak késobb tunnek fel, bár számos nemzet
  esetében a nacionalizmus kései eloretörése
  egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta
  megjelenésének ad teret

48
A demokrácia keretei megszilárdultak és
konszolidálódtak

• A demokrácia ma is felismerheto kontúrjai lassan
  kialakultak a század folyamán az általános
  választójog kiterjesztése, a felelos kormányok
  létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb.
• A demokratikus szabályok mellett a jogállam
  keretei is kialakultak elfogadottá vált az
  emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia
  muködésének szempontjából kulcsfontosságú
  politikai jogokat is) és az állami önkény
  elutasítása
• Az intézményes keretek számos nemzeti
  sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott
  és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus
  muködést általában jellemzik

49
A modern állam szerepei

• Az állam tetemes köztisztviseloi és
  közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a
  biztonságot szavatolja ami az állam
  tradicionális és változatlanul legalapvetobb
  feladata , hanem számos szolgáltatást is nyújt,
  strukturálja a társadalmat és a gazdaságot
• Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltéroen
  közelítik meg a fobb pártcsaládok (konzervatívok,
  szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetoen
  mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak és
  az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan
  csökkentek

50
A politikai rendszer átalakulása a nyugati
demokratikus országokban

• A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást
  felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata
  tömegpártok versenye
• A politika követi a társadalmi fejlodést és
  gerjeszti is azt
• A növekvo munkásosztály többnyire a
  szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani
  liberális-konzervatív szavazók a jobboldali
  néppártokat támogatják amíg a
  szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal
  sikerült jelentos szeletet megszerezni a
  középosztály polgáraiból

51
A 19. század lezárása

• A jóléti állam kiépülésének megkezdodése
• Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszeru
  muködésének kialakulása,
• Az üzemszeru muködtetés szervezeti feltételeinek
  (a bürokrácia létrejötte),
• A szaktudományok leválása a filozófiáról és
  bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a
  technikába és az igazgatásba)
• 1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése,
• A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte
  Európában és az ebbol fakadó konfliktusok
  felerosödése.

52
19. Század - emberek és események

• Nemzetek, és a nacionalizmus születése
• Amerika fel-, és kiemelkedése
• Technikai felfedezések távíró, telefon,
  elektromosság, lámpa, acélgyártás, vegyipar,
  autó.
• A gazdaság (Kondratyev-hullámok, szabványosítás
  gépesítés, amerikanizmus.
• Vasút építés, gozhajózás, és gépesítés
• A tömegtermelés, tömegfogyasztás,
  tömegszórakozás, általában a tömegtársadalom
  korának hajnala
• A világpiac fellendülése (1850) majd válsága
  (1873)
• A gyarmatosítás
• A munkásosztály szervezodése
• A kísérleti természettudományok fejlodés, majd a
  kísérletek megjelenése a társadalomtudományokban,
  az antropológia, pszichológia, politológia
  születése
• Bismarck nyugdíj-rendszer a jóléti társadalom
  eloképe paternalista, felülrol lefelé irányuló
  reformok
• Muvészetek (romantika realizmus, Wagner
  oroszok, Zola, skandinávok, majd impresszionisták)

53
Ez értékek evolúciójának menete

• A felsorolt morális ösztönök folyamatosan és
  fokozatosan formálódtak, evolválódtak a késobbi
  fejlodés során
• Eloször az emberré válás szakaszán (2 millió
  200 ezer év) ezekre valamilyen mentális modul
  beállítódást és preferenciát kiváltó döntést
  befolyásoló eszköz jött létre. A morális modult
  ösztönszeruen alkalmazzuk bizonyos szituációban
  aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne
  tégy,
• A következo szinten (200 ezer 15 ezer között) a
  szimbolikus forradalom idején a modulokhoz
  szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek
  a normák és egy szukebb részük a tabuk. A tabu
  vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen ne
  tedd. A tabu arra utal, nem lehet racionalizálni,
  nem lehet értelmezni, két állapota van kötelezo
  és tilos!
• Majd jön a letelepedés (15 ezer 5 ezer)
  amelynek során létrejönnek a mentális szabályok.
  Ezek már szemben is állhatnak egymással és
  ellentétüket fel kell oldani. Racionalizálni
  lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd
  van, amely hol így, hol úgy magyarázható.
• Majd jön az intézményi forradalom (5 ezer )
  amikor egy elméletet hozok létre és kiterjedt
  intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a
  bázisra épülnek a politikai mozgalmak, amelyek
  eltéro értékekhez kapcsolnak a kompromisszum alól
  kivont elemeket.