6. A posztszt

1
6. A posztsztálini korszak alapveto sajátosságai

• A kelet-közép-európai kommunista rendszerek
  összehasonlító politikatörténete

2
KeletNyugati kapcsolatok

• Sztálin halála után békés egymás mellett élés,
  enyhülés
• Kulcskérdés a megosztott Németország sorsa
• 1954. okt. az NSZK-t meghívják a NATO-ba és újra
  felfegyverzik (1955. máj.)
• Hruscsov terve az egységes, de semleges
  Németországra kudarcba fullad
• 1955. május 1415 Varsói Szerzodés és osztrák
  államszerzodés (Ausztria semleges és egységes
  állam lesz, a megszálló erok kivonulnak)
• 1958, 1961 újabb berlini válságok (1961-ben
  felépült a hírhedt fal)
• Hallstein-doktrína az NSZK nem ismeri el az
  NDK-t (elismero országokat)
• 1969-tol W. Brandt új keleti politikája szakít
  ezzel (szerzodések a Szovjet-unióval,
  Lengyelországgal, NDK-val, az 1945 utáni határok
  elismerése)
• 1963 atomcsend, 1968 atomsorompó, 1972 SALT-I.
  egyezmény
• 1975 Európai Biztonsági és Együttmuködési
  Értekezlet (Helsinki)
• Albániát kivéve minden európai ország ( USA,
  Kanada, Szovjetunió)
• lényegében egy kései békekonferenciának
  tekintheto!
• biztonsági kérdések az eroszak elvetése, a
  határok sérthetetlensége, más államok belügyeibe
  nem lehet beavatkozni
• gazdasági kérdések a nyugati technika átadása a
  szovjet blokknak vagy embargók és korlátozások
  fenntartása? A blokkok közti kapcsolat élénkült
• együttmuködés emberi jogok biztosítása, külfölre
  utazás könnyítése, külföldi könyvek, újságok
  terjesztésének elosegítése
• Hatása a vasfüggöny fellazul, ellenzéki
  mozgalmak alakulnak Közép-Eu.-ban

3
Új hatalmi rend a Szovjetunióban

• Kollektív vezetés Hruscsov, Malenkov, Berija,
  Molotov (stb.)
• az Elnökség (PB) minden tagja ügyel, hogy
  senkibol ne lehessen újra Sztálin
• a feltételezett diktátor Berija volt, akit koholt
  kémvádak miatt kivégeztek
• szakítás a személyi kultusszal az új vezetok nem
  hosök, hanem szakértok
• Szocialista törvényesség átértelmezése
• politikai foglyok, Gulágon raboskodók lassú,
  fokozatos szabadon bocsátása
• az állambiztonság Minisztertanács alá rendelése
  (KGB létrehozása), párthatározat született az MGB
  által elkövetett törvénysértésekrol
• forradalmi tevékenység helyett a törvények
  betartását várják a bürokr.-tól
• (az önkény csökkent, de jogorvoslási eljárások
  nélkül jogállam nem alakult ki)
• a terror enyhülése után már semmi nem fenyegeti
  a kádereket, akik politikai hatalmukat gazdasági
  elonyökre váltják (az új osztály létrejötte)
• 1956. febr. (XX. kongresszus) Hruscsov titkos
  beszéde Sztálin buneirol
• Ideológiai változások
• a szocializmust továbbra is a létezo legjobb
  rendszernek tekintik
• cél a kommunizmus, de már jóval kevésbé
  messianisztikus módon világmeg-váltás helyett a
  pragmatikus gyarapodás válik központivá
• visszatérés az eredeti leninizmushoz, szakítás
  az osztályharc állandó élezodésének elméletével
• szakítanak a teljes egyenlosdivel és az emberek
  teljes átnevelésével

4
Szovjet geopolitikai stratégia

• Világpolitikai célkituzések
• a kommunizmus továbbra is katonai (nem
  fejlesztési) diktatúra
• a szocialista világrendszer megteremtésének
  tervérol nem mond le, de a centrum
  forradalmasítását már nem tervezi
• fokozatosan belátja, hogy további európai
  elorenyomulás nem lehetséges, de továbbra is
  óriási katonai erot tart fenn Kelet- és
  Közép-Európában
• Hruscsov néha Sztálinnál is agresszívabban támad
  (Berlin 1961 Kuba 1962)
• az atompatt miatt végül elfogadja a békés
  egymás mellett élést
• Brezsnyev még óvatosabb elfogadja a stratégiai
  fegyverzetkorlátozást és a harc fo frontját a
  fejlodo országokba helyezi át, fokozatos
  eloretörést remél
• Brezsnyev-doktrína (1968) ha egy országban
  veszélybe kerül a szocializmus, az összes
  kommunista ország köteles segíteni
• Európán kívül (katonailag jelentéktelen
  perifériákon) sikeres expanzió
• Mindez jelentos katonai és egyéb anyagi
  kiadásokkal járt
• a GNP 1820-át emészti fel (az USA esetében ez
  5,57)
• ideológiai okokból (ahol már gyozott a
  szocializmus) minden megszerzett területhez
  ragaszkodtak (dollármilliárdok Kubába, Vietnamba
  stb.)
• gazdasági kannibalizmus eroforrások pazarlása
  rövid távú célok érdekében (a 60-as években ezt
  felismerik, de nem képesek radikális
  változtatásra)

5
Tömbön belüli kapcsolatok

• Politikai szinten a csatlósok némi önállóságra
  tesznek szert
• a szovjet tanácsadókat visszavonják, megszunik a
  kézi vezérlés
• de a csúcsvezetok kinevezésébe továbbra is
  beleszól Moszkva (ld. Kádár 1956, Gustáv Husák
  1969, Edward Gierek 1970, Erich Honecker
  1971)
• a szocialista keretek közötti külön/nemzeti
  utak lehetségesek
• nyíltan újjáéled a nacionalizmus (helyenként
  szovjetellenes élt is kap)
• Katonai téren színlelt egyenloséget teremt a
  Varsói Szerzodés
• 1955. máj. 14. 20 évre szóló katonai
  segítségnyújtási szerzodés (1975-ben újabb 10
  évre, 1985-ben 20 évre meghosszabbították)
• a NATO-hoz hasonlóan politikai (Politikai
  Tanácskozó Testület) és katonai szervezetre
  oszlik (az Egyesített Fegyveres Erok
  Parancsnoksága élén végig szovjet tábornokok)
  1969-ben további speciális szerveket hoztak létre
• katonai stratégiája megegyezik a Szovjetunióéval
• fontos szerepet töltött be a csehszlovák reformok
  fegyveres leverésében (1968)
• Gazdasági téren a SzU kezdi támogatni anyagilag a
  csatlós államokat
• egyedülálló, hogy a politikai központ adja a
  nyersanyagokat!
• KGST újjáalakítása (Szófia, 1959) után kooperáció
  indul (közös energiarend-szer, árarányok, bank
  létrejötte, termék-specializáció. 1971-tol
  komplex integrációs program, de a SzU
  hegemóniája, a szabad árképzés és a valódi közös
  szervek hiánya, a nem konvertibilis valuták okán
  sosem lett valódi integráció

6
A hruscsovi évtized

• Hatalmi harcok a reformerek és a
  keményvonalasok között
• Hruscsov középen egyensúlyoz, 1953 oszén lett
  hivatalosan elso titkár
• emiatt szélsoséges bakugrások a szovjet politikai
  irányvonalban desztálinizálás és
  resztálinizálás, enyhülés és feszültség állandó
  váltakozása (kótyagosság)
• Molotov puccskísérlete után (1957) Hruscsov
  megszilárdítja uralmát. A leváltott vezetoket
  most eloször NEM tartóztatták le!
• a desztálinizálás csúcspontjai a XX. és XXII.
  kongresszusok (1956, 1961. okt.)
• Nagyívu tervek, ígéretek, programok meghirdetése
• urprogram sikerei miatt külpolitikai
  magabiztosság (megelozni az USÁ-t)
• szuzföldprogram, hús- és kukorica-program
  (Hruscsov a kukoricás ember), életszínvonal
  emelésének ígérete a régi módszerek miatt sorra
  kudarcot vallott. Hruscsov azonnali sikereket
  akart új, de kapkodó reformokat kezdett
• XXII. kongr. véget ért a szocializmus építése, a
  proletárdiktatúra létrejött az össznépi állam és
  megindul a kommunizmus felépítése (20 év alatt)
• gazdasági és politikai reformtervek,
  decentralizálás az apparátus ellenáll
• Társadalmi változások
• a párt önbírálata után tömegesen kérték sérelmeik
  rendezését az emberek
• lázongások a Gulágon és más társadalmi csoportok
  között, ami ellen gyakran eroszakkal léptek fel
  (1962 novocserkasszki sortuz)
• polgárjogi mozgalom is született, ami az alk.-ban
  biztosított jogokat követeli
• 1964-ben a párt belso reformjával elégedetlen
  káderek megbuktatják

7
Elmozdulás a klasszikus rendszertol

• A klasszikus sztálini rendszer fo ereje a
  koherencia volt
• de a gyengéje is ha elszakad egy szál, az egész
  szétbomolhat
• A változások indítékai
• gazdasági nehézségek eroltetett növekedés,
  aránytalan fejlesztés nem tartható
• a lakosság elégedetlensége növekedik
  (életszínvonal szabadsághiány önkény)
• a hatalom elbizonytalanodik (a represszió
  fenyegeti a kap. nem került válságba)
• más kommunista országokban megindult változások
  követése
• A változás mélysége és radikalizmusa
• annál átfogóbb a változás, minél közelebb van a
  kauzális lánc elejéhez
• nem tekintheto reformnak, ami a 4. vagy 5.
  blokkot módosítja
• de a 23. blokkban is legalább közepesen
  radikálisnak kell lennie
• nem reform az 1. blokk teljes megváltozása sem
  (az már forradalom)
• a klasszikus rendszer nem egyenes úton alakult
  át, reformok és ellenreformok folyamatosan
  váltakoznak az egyes országokban
• A fellazult rendszerben több az ellentmondás,
  mint a klasszikusban
• az egyszer már fellazult rendszer ugyanakkor nem
  szilárdulhat vissza teljesen!

8
Politikai liberalizálás és korlátai 1.

• A hatalom monopóliuma
• most is a párt dönt a személyi kérdésekrol (néhol
  látszatra több jelöltes vál.-ok)
• fennmarad a rendeleti kormányzás, a párt(állami)
  irányítás elofordul tv.sértés
• a fegyveres erok monopóliuma is a párté ellenzék
  ellen bármikor bevetheto
• A represszió enyhülése
• az elnyomás csökken, szélsoséges elemeit a rsz.
  is elítéli, tér nyílik a kritikára
• formális vagy informális módon, de a cenzúra
  fennmarad
• Az ideológia állandó elemei (e témák tabunak
  számítanak!)
• a párt a vezeto ero, a demokratikus
  centralizmusra épül, monopolisztikus a
  munkásosztály hatalmát képviseli a parasztsággal
  szövetségben
• Marx és Lenin tanításai helyesek, a hibák oka,
  hogy Sztálin ettol eltért
• a köztulajdon, a tervgazdálkodás magasabb rendu a
  magántulajdonnál
• a Szovjetunióhoz való huség, a vele való
  szövetség feltétlenül szükséges
• Az ideológia változó elemei
• enyhül a piac, a magánszféra megítélése (e
  folyamatok részbeni engedélyezése)
• megrendül a szocializmus felsobbrenduségének
  tudata
• heroikus elemek helyett pragmatizmus, sot
  hedonisztikus elemek
• átfogó szociális ígéretek, a kommunista kánaán
  ígéretének visszavonása

9
Politikai liberalizálás és korlátai 2.

• A pluralizmus csírái
• megno az ágazati lobbik (ipar, mezogazdaság stb.)
  szerepe
• területi, nemzeti, kisebbségi érdekcsoportok
  (soknemzetiségu országban fontos)
• egyházak megélénkülo tevékenysége, sokszor
  földalatti közösségek révén is
• szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek
  érdemibb tevékenysége
• frakciók létrejötte a párton belül
• független politikai mozgalmak jelentkezése.
  Bizonyos fokig tolerálják az eltéro nézeteket, de
  ezen illegális/féllegális szervekben részt venni
  mégis kockázatos. Politikai perek ekkor is
  elofordulnak, de ritkábbak, a kínzás megszunik
  stb.
• Nyitás a kapitalista világ felé
• lehetségessé válik a külföldi utazás, levelezés,
  tanulás
• tömegesen hallgatják a nyugati rádióadókat, nézik
  a tv-ket (ezt idonként tiltják)
• a nyugati fogyasztói szokások, kultúra,
  életszínvonal megismerése
• állami szinten is bovülo kereskedelmi,
  kulturális, diplomáciai kapcsolatok
• A politikai reform korlátai
• országonként hatalmas eltérések a fenti folyamat
  mélységében
• egyes országokban a reformok hosszabb idon át
  egyensúlyt teremtettek
• másutt csak 12 évre terjedtek ki és eroszak
  törte le oket
• a Balkánon volt néhány teljesen
  liberalizálás-/reformmentes ország is

10
A kommunista alkotmányok új generációja

• A népi demokráciát felváltotta a szocializmus
  új alkotmányok születtek
• Cs. 1960 Ju. 1963, 1974. Ro. 1965. NDK 1968.
  Bg. 1971. Mo. 1972. Alb. és Lo. 1976 (a magyar
  és lengyel csak módosítás!) (végül SzU 1977.)
• Felépült a szocializmus, megszilárdultak az új
  tulajdonviszonyok, kialakult az új
  osztályszerkezet és államszervezet
• Szocialista államok lettek szerepelt a
  kommunizmusba való átmenet terve
• több ország (Cs., Ju. Ro., Alb.) hivatalos nevébe
  is felvette a szocialista jelzot
• Mindegyik tartalmazta az állam osztálytartalmát
  (munkásosztály vezetése)
• de csak Alb. és Jug. utal a proletárdiktatúrára!
• Többnyire utalnak a SzU-val való viszonyra
  (kivéve Ro., Ju., Alb.), a szocialista
  világrendszerhez tartozásra, internacionalizmusra
• Határozottan utalnak a párt vezeto szerepére
  (többpártrendszer esetén is)
• (Cs. és NDK 44, Lo. 2 párt volt a KP mellett,
  ezek társutas/blokkpártok, egy szukebb réteg
  érdekeit képviselik Bg.-ban is muködött egy
  agrárpárt)
• Az alkotmányok elismerték a társadalmi
  szervezeteket is
• legfontosabb a népfront (jelöltállítás
  monopóliuma, választások lebonyolítása)
• szakszervezetek érdekvédelmi szerepét a cs., ro.
  és NDK alkotmány tartalmazta, de a román a
  transzmissziós szíj jellegre is utalt

11
Államszervezeti változások

• Lo. (1957) NDK (1965), Mo. (1967) és Ro. (1975)
  bevezeti a többes jelölés lehetoségét, de csak a
  hivatalos programmal lehet jelölt valaki
• Ju. (1974) közvetett választási rendszert vezet
  be
• Kötött mandátum beszámolási kötelesség,
  visszahívás lehetosége
• A törvényhozások szerepe a 60-as években
  felértékelodött
• de csak a politikailag semleges témákban és a
  bizottsági munka terén
• az elvileg korlátlan hatalmú parlamentek továbbra
  is ritkán üléseztek
• A prezídiumok szerepe továbbra is nagy, de
  szervezetük átalakult
• 1960-tól NDK-ban is Államtanács (1974-tol
  parl.-helyettesíto jogkör nélkül)
• a testület neve szintén Államtanács lett Ro.
  (1961) és Bg. (1971) esetében
• köztársasági elnök folyamatosan csak Cs-ban (
  parl.-helyettesíto prezídium is)
• 1953-tól Jug.-ban is elnök (de 1971-tol mellette
  nem parl.-helyettesíto elnökség)
• 1974-ben a román Államtanács mellett köztársasági
  elnök
• az Államtanács-típusú szervek kormányzati és
  védelmibiztonságpolitikai feladatokat is
  elláthattak, s több helyen alkotmányvédelmi/-értel
  mezo szerep is (Alkotmánybíróság Ju. 1963 Cs.
  1969 Lo. 1982 Mo. Alk.jogi Tanács 1984)
• Föderatív állammá vált Cs. (196869) cseh és
  szlovák állami szervek
• Ju. pedig szinte konföderációvá alakult (1974)