A beszlo knyv Borges hangja

1
(No Transcript)
2
Jorge Luis Borges (1899-1986)

• Jorge Luis Borges
• (e. horhe lujsz borhesz)
• költo, novellista és esszéíró, az argentin
  irodalom vezéralakja.
• Az új abszurd, a mágikus realizmus
  legjelentosebb latin-amerikai írója.
• Nevéhez fuzodik a nagy paradigmaváltás.
•  

3
Pályafutása 1899-ben született a dél-amerikai
Argentina fovárosában, Buenos Airesben,
spanyol-angol-portugál eredetu, neves, nagyvilági
értelmiségi család sarjaként. Családja brit
származása miatt Borges elobb tanult meg angolul,
mint spanyolul. A családban megszokott volt a
többnyelvuség.
4
Rendhagyó neveltetés

• Apja, aki ügyvéd volt, már gyerekkorában az ír
  filozófus, George Berkeley írásait olvastatta
  fiával.
• Gyermekkorát Palermóban, Androguéban és
  Montevideóban töltötte.
• Félszeg, magányos, könyvek közt élo, hamar
  vakságra jutó géniusz.

5
(No Transcript)
6
(No Transcript)
7
Borges 1914-ben családjával Svájcba, Genfbe
költözött, 18-tól pedig Spanyolországban élt. Így
15 éves korától Európában járta iskoláit
Genfben, majd hosszabb idot töltött Angliában,
Franciaországban és Spanyolországban. Megismerkede
tt az európai irodalommal, a spanyol
avantgárddal, annak ultraismo nevu szélsoséges
mozgalmával. Ez a német expresszionizmus és a
francia szürrealizmus keveréke.
8

• 22 évesen (1921-ben) tért vissza hazájába, ahol
  kiadta a Prisma c. folyóiratot. Két számot ért
  meg. A felettébb félénk költo éjjelente saját
  maga ragasztgatta a Buenos Aires-i utcákon a
  falakra a plakátverseket. Megjelentette az
  ultraismo kiáltványát is. Az irányzat
  jellegzetességét négy pontban határozta meg
• a költészetet alapelemére, a metaforára kell
  redukálni,
• ki kell hagyni belole minden töltelék elemet,
  kapcsot, felesleges melléknevet,
• meg kell szabadítani a díszítoelemeitol, minden
  vallomásosságtól, körülményességtol,
  prédikálástól, keresett homályosságtól,
• sejtetoerejét növelendo, egymásba kell olvasztani
  két vagy több költoi képet
• Irodalmi pályafutása 1923-ban kezdodött ekkor
  jelent meg Buenos Aires-i láz címu verseskötete,
  amely az ultraista avantgárd irányzat jegyében
  keletkezett.
• Elso versesköteteivel egy idoben kezdte
  közzétenni kritikáit és változatos témájú
  esszéit, amelyek az irodalom, a nyelvészet, a
  történelem, a teológia és a metafizika különbözo
  ágait ölelik fel.

9
1938-ban egy súlyos fejsérülést szenvedett,
amelybol azonban szerencsésen felépült. A baleset
élménye felszabadító hatású volt Borgesre.
1938-tól 1946-ig könyvtárosi állást vállalt.
Ekkor már híres író volt. Elnyerte az Argentin
Írószövetség nagydíját, és egy idoben az Argentin
Írószövetség elnöke volt. 1955-ben a Nemzeti
Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Beválasztották
az Argentin Akadémiába. Irodalmat adott elo a
Buenos Aires-i egyetemen. Világhírét elsosorban
novelláinak köszönheti, amelyekben Poe és Kafka
nyomdokain a fantasztikus irodalom új
magaslataira jutott el. Hat elbeszéléskötetet
publikált Az aljasság világtörténete, 1935
Az elágazó ösvények kertje, 1941 Fikciók,
1944 Az Alef, 1949 A halál és az iránytu,
1951 Brodie tudósítása, 1970. Novelláit ? a
lét metafizikus szemlélete, ? a lenyugözo
filológiai muveltségbol fakadó intellektuális
kalandozás, ? a képzelet merész játéka, ?
költoi képekben gazdag, csiszolt stílus jellemzi.
10
Pálya

• Egy misztikus világegyetem bejárhatatlan, tér- és
  idobeli labirintusai rajzolódnak ki novelláiban.
• Elbeszélo muvészetéért 1961-ben Beckettel közösen
  Formentor-díjat kapott.
• Borges veleszületett szembetegségben szenvedett,
  látása fokozatosan romlott, majd a hatvanas
  években teljesen megvakult.

11
(No Transcript)
12
Kései házasságok

• Kétszer nosült. 1967-ben feleségül vette régi
  barátnojét, a megözvegyült Elsa Asteta Millánt,
  de három év múlva elváltak.
• Második házasságát Borges halála évében, 1986-ban
  kötötte, Maria Kodamával, akivel utolsó éveiben
  még beutazta a világot.
• 1986-ban halt meg Genfben.

13
A spanyol nyelvu latin-amerikai próza a 20. sz.
második felében

• Elozmények egy sor remek regény újítja meg a
  mufajt
• Asturias Elnök úr
• Vargas Llosa A város és a kutyák
• Carlos Fuentes Artemio Cruz halála
• Julio Cortázar Ugróiskola
• Carpentier A fény százada
• Garcia Márquez Száz év magány
• A latin-amerikai próza BOOM-ja, a csoda
  benyomása.
• A benso világ és a gyökerek sokfélesége
  (franciás-olaszos, katolikus-indián,
  keresztény-afrikai tudatzavar).

14
HATÁRHELYZET

• Rövid nemzeti múlt 200 éves gyarmati, 100 éves
  nemzeti múlt.
• Világmodelláló ero.
• William Faulkner hatása.
• Nem mellékes az sem, hogy a boom szerzoi
  kisebb-rövidebb ideig Párizsban tartózkodtak,
  ahol az 50-es évek szellemi eredményei mintegy
  surítve voltak jelen.
• Nyelvi mozzanat mind spanyolul írtak, egy gazdag
  hagyomány részeseiként. (Többszáz millió
  befogadó.)

15
EREDETISÉG

• Borges teljesen eredeti, felismerheto alkotó, aki
  bevallottan távol érzi magától a spanyol
  hagyományokat, sot valószínuleg még a
  latin-amerikai hagyományokat is.
• Van valami igézet a szellemi magányában és abban
  a formában, amit novellái és esszéi öltenek.

16
Felépített világ

• Borges Poe-n, Emersonon, Melville-en és Thoreau-n
  nott fel. Szó szerint fel kellett építenie a
  saját világát, egy olyan világot, amelyben élni
  tudna.
• XIX. századi észak-amerikai írókra emlékeztet,
  akiknek a semmibol kellett megteremteniük saját
  irodalmukat.

17
MAGÁNYOSSÁG

• Ha magányosságát nézzük, olyan hatalmas urt
  találunk, amit csak egy megújulásra törekvo
  személyes, elementáris igyekezet tölthet ki, amit
  a regény és a "realizmus" kora elotti költoknél,
  ábrándozóknál szoktunk látni.
• Talán ez az, ami az észak-amerikai írókra
  emlékeztet Borges eredetiségében
• az új dolgoknak abban az ártatlanságában,
  amelynek a világa hetven év múltán sincs még
  kész, és abban a kényszerben, hogy meg kell
  alkotnia a saját bolygóját is (a Tlön, Uqbar,
  Orbis Tertiusban).
• Elofordulnak késpárbajok a délutáni pampán, de a
  harcok sohasem ellenségek között zajlanak, hanem
  egy ember és a bátorsága között, ami Melville-lel
  és sok vadnyugati íróval rokonítja.

18
MAGÁNY

• Az is jellemzo Dél-Amerikára, akárcsak
  Észak-Amerikára, hogy az írót ugyan átitatja a
  hagyomány, de mégsem tud élni vele.
• Borges muvében, a tér és az ido tekintetében nagy
  magány érezheto, ami valószínuleg nemcsak
  neveltetésének rendellenességébol származik
• apja tanár volt, angol könyvekbol álló hatalmas
  könyvtár tulajdonosa Borges irodalmi muveltségét
  angol nyelven szerezte, és diákévei alatt
  hosszabb ideig élt Európában
• képtelen élni azzal a "kultúrával", amely imádta
  Párizst, a fényuzést, fölényesen megvetette a
  hazát, és ami oly fontos volt a latin-amerikai
  régi elit számára.

19
Apai könyvtár

• Természetesen maga Borges is a társadalom felso
  rétegéhez tartozik, és szélsoségesen könyvbarát.
• Borgesre nagyon jellemzo apja könyvtárának
  állandó - gyakran paródiaszeru - alakítása és
  kibovítése.
• O bizonyos értelemben "angol", amennyire
  "franciának" tekintheto egy észak-amerikai író
  Texasban.
• Borges ugyanazzal a kitartó igyekezettel építette
  fel a muvét - és magát az életet is -, amivel a
  saját elméjében megteremtette a hazáját.

20
Teremtett világ

• Az "amerikai" író számára valójában sohasem
  létezett semmilyen "világ" azon kívül, amit o
  maga teremtett.
• Ezért Borges nem a kortárs írókra emlékeztet,
  hanem Poe-ra és Melville-re, még "éretlenségében"
  is ok a gyermekes ábrándozók, a magányos,
  sivatagi álomépítok.
• Mint Emerson és Thoreau, akik mindig "darabokat",
  naplókat, esszéket, egy nagy igazság töredékeit
  írták.
• Borges számára is a "képzelet", amit állandóan
  ünnepel - és amivel dolgozik - maga az Isten.
• Borges rendkívüli elbeszélések írója, mesék
  meséloje, egy kicsit a kétséges dolgok varázslója
  és muvésze.
• A kolostorokból kiinduló, újból és újból elmesélt
  legendák, az üldözés virtuóza. Olyan író, akit
  elbuvöl, ugyanakkor megdöbbent az a légüres tér,
  ami átokként veszi körül az elbeszéléseit.

21
TITOK

• Újra és újra találkozunk Borges novelláiban a
  labirintus, a titkosírás, a kétségbeejto folyosó
  és a vágy iránti "amerikai" rögeszmével, azzal,
  hogy elérje az egyetemes titkot, a csodás
  bájitalt, ami a személytelen álom-eroszakkal
  együtt ismétcsak Poe-ra emlékeztet.
• Több hitvallás foglalkoztatja.
• Hiányzik belole a hagyománytisztelet.

22
A szexuális érdeklodés hiánya

• Borges egy rögeszmeszeru és teljesen szellemi
  valóságot teremt, amibol hiányzik a mélyebb
  tapasztalat és szexuális érdeklodés.
• Mint annyi XIX. századi észak-amerikai írónak,
  Borgesnek is olyan az alapfelfogása, hogy az
  ösztönzi a "kozmikus" muvek létrejöttét egyfajta
  vonzódás van benne a kétértelmuséghez, az
  álomárnyakhoz, ami személyes világunk legmélyebb
  kifürkészéséhez társul.
• Szexuális konfliktusok és kinyilvánított érzelmek
  ritkák Borgesnél. Sok múlt századi új-angliai
  írónál megvan ez a jelenség.

23
ÜRES TÁJ

• Ami más az "amerikai" Borgesnél, az a táj
  látomása.
• A XIX. századi észak-amerikai irodalomban is a
  táj mindig ott van az elménk közepén, de üresen!
• Borges Buenos Airese, ami neki a világmindenség,
  kimondhatatlanul tágas, sokszoros, és mégis
  furcsamód - helynevek, anekdoták és egypár barát
  kivételével - hiányzik belole minden!
• A nagyváros is a végtelen pampa
  bizonytalanságával tárul elénk.
• Ennek azonban az író látomásmódjához is köze
  lehet.
• Az kétségtelen, hogy Borges nem hoz minket
  közvetlen kapcsolatba a hazájával. Az o
  Argentínája csak az álmok földrajzaként létezik,
  a legvalóságosabb dolog benne Borges elméje.

24
ELITISTA PÓZOK

• Hatásában kétségtelenül nagy szerepe volt
  katonás-arisztokratikus tartásának, az irodalom
  melletti feltétlen elkötelezettségének. De
  elitista pózai jobbára csak önvédelmi álarcok
  voltak, amelyekkel gyermeki lemeztelenedését,
  kíváncsiságát és kiszolgáltatottságát igyekezett
  palástolni.
• ALEF (a héber ábécé egyes szám értéku elso
  betuje)
• CSODAPONT, a kezdet és a vég és minden
  metaforája, együttesen és egyetlen pillanatban.
• Prométheuszi bátorság, határsérto merészség
  jellemezte, amellyel megkérdojelezett minden
  készen kapott értéket.
• Az ész érvei nem zárják ki az álmodást, a
  képekben gondolkodást.

25
LABIRINTUS

• Önmagába visszatéro, önmagára reflektáló szöveg.
• Idovel óhatatlanul bekövetkezik a
  jelentésmódosulás ugyanazon szövegen belül.
• Ugyanígy az önmagával azonos, autonóm
  személyiség puszta illúzió (a racionalizmus
  öröksége).
• Ha nem tudhatjuk meg biztosan, kik vagyunk, azt
  sem tudhatjuk, milyen a világ.
• Elégikus szkepszise, bölcs iróniája.

26
Borges és a Másik c. novella

• Az o élete és életté tett alkotása is
  viszonylagossá válik. S számára az írás volt az
  élet. Ám ha az írás is be van zárva a nyelv
  végtelen labirintusába, akkor a szabadság és az
  identitás is csak ábránd.
• Mégis hitte a titkos csoda, a szépség esélyét.
• Az esztétikai élmény szerinte valami küszöbön
  álló felismerés.
• Mi, halandók képtelenek vagyunk felfogni a dolgok
  beszédét.

27
Könyvvilág

• Nincs irodalmiasabb író Borgesnél
• hosei, motívumai többnyire más létezo ill.
  kitalált - muvekre utalnak.
• Könyvvilág.
• A kozmosz mint könyvtár jelenik meg.
• Az egész világkultúrából merítve építkezik.
• Az idézeterdo nem öncélú intertextualitás.
• Olyan kérdéseket ostromol, mint az ido, az én, a
  rend, a sors.
• Létfelfogásunkat kezdi ki motívumaival elágazó
  ösvények, sokszorozó tükrök, sokféle útveszto,
  alteregó.

28
MOTÍVUMOK

• EMBER ? VILÁGEGYETEM (KÁOSZ)
• KÖNYVTÁR VILÁGEGYETEM
• A borgesi könyvtár minden kultúra múzeuma és
  tömegsírja.
• MESE
• ÁLOM
• LABIRINTUS
• TÜKÖR
• EGYETEMESSÉG

29
A világ irracionális

• Az irodalom nem erosíti az éntudatot, nem
  ábrázolja vagy másolja a valóságot, hanem
  kétségbe vonja!
• Valószerutlenségét, álom- és rémálomszeruségét
  hangsúlyozza.
• A világ eredendo megfejthetetlenségét
  hangsúlyozza.
• Nincs nála megváltás, a végkicsengés nála a pazar
  szellemi torna után inkább ironikus és önironikus.

30
Borgesi fikciók

• Nyelvezetük és formájuk végsokig csiszolt,
  tömöríto, mértani precizitással megkomponált.
• Ez esztétikai forradalmat jelent a barokkos,
  díszes spanyol nyelvu irodalomban.
• Ugyanakkor megteremt egy sajátos prózaritmust a
  bölcseleti-racionális felszín mögött.
• Több szinten építkezo novellák.
• Alapveto szerepet játszik a cselekmény, a
  krimiszerkezet. De alá is ássa mindezt.
• Többszörös tükrözés, sok szimmetria, esszészeru
  elemek beolvasztása, közbeékelés, körkörösség,
  filozofikusság, szerzo-hos-olvasó egybemosása,
  álzárlatok, önreflexió.
• Bravúros forma.

31
HOMOKKÖNYV

• HOMOKKÖNYV c. novella (labirintus-könyv)
• elpergo homok ? szilárdtestu könyv
• A káoszba belevetett ember érdekei (Poe, Kafka)
• KRIMI-effektus
• Motívumok lopás, csalás, becsapás
• reális elemek földrajzi, irodalmi vonatkozások
• nem reális elemek Homokkönyv
• VÁSÁRLÁS a kiszemelt áldozat a könyv rabja lesz
• MEGSZEREZNI a könyvet ELFELEDNI a könyvet
• Zárás a hos intellektuális mélabúja, a világ
  felfoghatatlansága.

32
AZ ALEF

• Gnosztikusok minden összefügg mindennel, a rossz
  oka a tudatlanság. Egybeolvasztják a
  legkülönfélébb isteneket és mítoszokat.
  Metafizikai és pitagoraszi tételek békés
  egyvelege. Számmisztika, ezotéria, szellemi
  puzzle. Idézetek.
• INTERTEXTUALITÁS beszédképzodmények vitája
• Daneri nagybácsi fuzfapoéta, banális, giccses
  (megénekelni versben a Föld egészét)
• TOTALITÁS, a mindenség leképezése
• ALEF (a héber ábécé elso betuje) gömb, a
  mindenség egy képben, egy pillanatban
• A nyelv alkalmatlan az Alef leírására.
• A TITOKKAL VALÓ TALÁLKOZÁS következménye az
  orület, a megnémulás
• Semmi sem tükrözheto vissza a maga teljességében.
• KÖNYVVILÁG VILÁGKÖNYV
• EMBERI HARC, PESSZIMIZMUS
• KÁOSZ (a lottó) REND (a sakk)
• Danilo Ki A holtak enciklopédiája
• ÁLOM ÉLET IRODALOM - KÖNYV
• Az ébrenlétcsak egy másik álom, mely azt
  álmodja, hogy nem álmodik. (Borges)

33
Borges esszéi

• Sajátos borgesi hang.
• Borges teljesen szuverén módon kezeli a
  világkultúrát.
• Nyelvezete új angolosan ír.
• Tematikája új írókról, nyelvrol, filozófusokról
  ír (pl. Platón, Flaubert, Shaw, Cervantes,
  Keats).
• Egyszerre komoly és ironikus, tudós és
  szubjektív.
• Eredendoen valószerutlennek tart minden nyelvi
  építményt, és erre írás közben folytonosan
  emlékeztet bennünket.

34
Esszéi

• Esszék a könyvrol, irodalomról Az irodalom
  élvezete, Fal és a könyvek, A könyvkultuszról, A
  klasszikusokról
• Esszék a nyelvrol Elmélkedés a szóról, Még
  egyszer a metaforáról, A sértés muvészete
• A hatásokról Kafka elofutárai, Egy név
  visszahangja
• Mufordítás-elmélete A tengerparti temeto, A
  Homérosz-fordítások
• Az idorol Akhilleusz és a teknosbéka örökös
  versenyfutása, Az örökkévalóság története, Az ido
  újabb cáfolata

35
Vonatkozó irodalom

• Szabó Gábor Borges és az Alef-modell. Tiszatáj,
  1993.5.
• Kulin Katalin Mítosz és valóság. Bp., 1977.
• Kulin Katalin Esszék latin-amerikai
  regényírókról. Szeged, 1993.
• Csányi Erzsébet Homokkönyv. In Világirodalmi
  kontúr. Forum, 2000.
• Danilo Ki Kételyek kora.
• Jauss Az irodalmi posztmodern. Literatura,
  1994.2.
• Deák Tamás Káprázat és figyelem.
• Tábor Ádám A váratlan kultúra.

36
Legújabb magyar kiadások

• A halál és az iránytu I. (Európa, 1998)
  (elbeszélések)
• Az örökkévalóság története II. (esszék)
• A tükör és a maszk III. (Európa, elbeszélések)
• Az os kastély IV. (1999) (esszék)
• A homály dicsérete V. (Európa, költemények)
• A holdbéli nyúl (Válogatás J. L. Borges
  társszerzovel írt muveibol, Európa, 2000)