1. dia

1
Növényrendszertan 2. eloadás
Dr. Bartha Dénes 2013. augusztus 19.
2
Vírusok - Vira
3

• A vírusok általános jellemzése
• vírus "méreg" fertozo genetikai információ
• a vírusok az élovilág legkisebb, általánosan
  elterjedt, túlnyomórészt betegség-okozó
  szervezetei
• élo szervezet-e a vírus? (LWOFF a vírus az
  vírus)
• obligát paraziták, önálló anyagcseréjük nincs
• riboszómákkal nem rendelkeznek, ezért önálló
  fehérjeszintézisre képtelenek
• nincs saját enzimrendszerük, muködésükhöz a
  gazdasejt enzimrendszere szükséges
• életjelenségeik sokszorozódás, öröklékenység,
  változékonyság
• örökíto rendszerük vagy RNS vagy DNS
• az RNS vagy DNS lehet egyfonalú vagy kétfonalú
• kristályosíthatók, fertozoképességük így is
  megmarad (STANLEY, 1935)
• a vírusokkal foglalkozó tudományág a virológia

4

• A vírusok alaki és muködési jellemzoi
• a vírusok megjelenési formája
• vegetatív vírus (funkcionáló vírus muködik - a
  sejtbe bejut, ott részeire esik, sokszorozódik,
  összerendezodik)
• virion (nyugalmi terjedo vírus jellemzo
  nagysággal, struktúrával, formával, kémiai
  felépítéssel rendelkezik ? ez a megjelenési forma
  jellemezheto)
• a virion mérete 8-1250 nm
• (fénymikroszkóppal nem láthatók)
• a virion felépítése
• vírusgenom (RNS v. DNS)
• fehérjeburok (kapszid, függelék)

5

• A vírusok alaki és muködési jellemzoi (folytatás)
• a virionok csoportosítása
• csigavonalú (helikális) köbös
  (kubikális) kettos (binális)

6

• A vírusfertozés lefolyása
• a vírus megtapad a gazdasejt felületén
• a vírus bejut a sejtbe
• a vírusgenom (DNS v. RNS) szabaddá válik
• megindul a transzkripció a vírusgenom és a
  vírusfehérjék sokszorozódnak és összerendezodnek
• az új vírusok kijutnak a gazdasejtbol
• a fertozés történhet közvetlenül, vagy közvetítok
  (vektorok) segítségével

7

• A vírusok mesterséges rendszerezése
• 1. Bakteriofágok - Bacteriophagineae
• baktériumokat, sugárgombákat és kékmoszatokat
  pusztító vírusok
• a nagyobb bakteriofágok fejre és farokrészre
  különülnek
• kimondottan fajspecifikusak

T4-fág
8

• 2. Növényi vírusok - Phytophagineae
• csökkentik a sejtek klorofilltartalmát
  (mozaikbetegség)
• elpusztítják a plazmát (sejtelhalás)
• zavarják a tápanyagszállítást
• kóros anyagfelhalmozódást, torzulást okoznak
• többgazdásak is lehetnek
• vektorok mag, vegetatív szaporítás, rovarok,
  fonálférgek

dohány mozaikvírus (TMV Tobacco Mosaic Virus)
9

• 3. Állati és emberi vírusok - Zoophagineae
• a növényi vírusoknál rendszerint nagyobbak
• külön csoportba sorolják az ízeltlábúak és a
  gerincesek vírusait

HIV (Human Immunodeficiency Virus)
10
Fontosabb humán kórokozó vírusok

• feketehimlo vírusa (variola)
• herpesz vírusok (herpesz szimplex, övsömör,
  mononukleózis)
• bárányhimlo vírusa (varicella)
• papilloma vírus (? szemölcs)
• daganatkelto vírusok
• fültomirigy-gyulladás vírusa (mumpsz)
• veszettség vírusa (rabies)
• agyvelogyulladás vírusa (enkefalitisz)
• gyermekbénulás vírusa (poliomielitisz)
• HIV-vírus (AIDS)
• légúti betegségek vírusai (influenza grippe,
  krupp, pharyngitis, laryngitis, tracheitis,
  bronchiolitis, bronchitis)
• szivacsos agyvelo-károsodás vírusa
  (Creuzfeldt-Jakob-szindróma)
• Ebola-vírus
• májgyulladás vírusai (hepatitisz)
• kanyaró vírusa (morbilli)
• rózsahimlo vírusa (rubeola)
• sárgaláz vírusa

11
Baktériumok - Bacteria
12

• A baktériumok általános jellemzése
• mikroszkópikus méretu, többnyire magános,
  ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 µm)
  
• örökíto anyaguk kétfonalú DNS, a kezdetleges
  kromoszómák (genofor) körül nincs maghártya
• a genofor (? diffúz sejtmag) mellett jellegzetes
  örökíto struktúráik a plazmidok (kisebb DNS
  gyuruk)
• van riboszóma, így saját fehérjét képesek
  szintetizálni
• a sejtfal jódkálival eltéroen festheto
  Gram-pozitív és Gram-negatív fajok
• a Föld legrégibb ismert élolényei (3,4 milliárd
  évesek)
• a baktériumokkal foglalkozó tudomány a
  bakteriológia

13

• A baktériumok alaki és muködési jellemzoi
• leggyakoribb alakok
• gömb (kokkusz)
• pálcika (bacillus)

14

• csavar (vibrio, spirillum)
• egyes baktériumok kiszáradáskor betokozódnak
  (endospóra)
• sejtfaluk van (kivétel a mikoplazmák), mely alatt
  sejthártya található
• bizonyos fajok ostort (flagellum) vagy csillót
  (cilia) fejlesztenek, ezek helyzete lehet
• monotrich (a)
• amfitrich (b)
• amfilofotrich (c-d)
• lofotrich (e)
• peritrich (f)

15

• életmód alapján megkülönböztetheto baktériumok
• aerob baktériumok (oxibionta)
• anaerob baktériumok (anoxibionta)
• a baktériumok táplálkozási formái
• autrotróf baktériumok
• fotoszintetizáló baktériumok (pl. kénbaktérium)
• kemoszintetizáló baktériumok (pl. nitrifikáló
  baktériumok)

16

• heterotróf baktériumok (többségük)
• szimbionta (pl. Fabaceae, Elaeagnaceae, Alnus,
  Juglans nigra fajokkal)
• Frankia alni (Nocardia alni) Rhizobium
  leguminosarum
• parazita (foleg fakultatív paraziták, kevés az
  obligát parazita)
• szaprobionta

17

• megfelelo táptalajon rendszerint tenyészthetok
  (telepet képeznek)
• a baktériumok a sejtek hasadásával,
  kettéosztódásával szaporodnak(20-60 percenként)

A baktériumok osztódása vázlatosan (SCHMELZER
nyomán)
18

• A baktériumok konjugációja (WOHLMAN és JACOB
  nyomán)
• (a hím baktériumból a nonemube jutnak át a
  gének)
• életmuködés alapján megkülönböztetheto
  baktériumok
• erjeszto (zimogén)
• színanyagot termelo (kromogén)
• világító (fotogén)
• hotermelo (termogén)
• betegségokozó (patogén)

19

• A baktériumok (BERGEY-féle mesterséges) rendszere
• 1. Pszeudomonaszok - Pseudomonadales
• pálcika alakú, Gram-negatív szervezetek,
  endospóra-képzés nincs
• vizekben élnek kénbaktériumok (fotoszintetizálnak
  )
• talajokban élnek nitrifikáló (Nitrosomonas,
  Nitrobacter) fajok
• kórokozók Pseudomonas syringae

Nitrosomonas sp.
Pseudomonas syringae
20

• 2. Hüvelyes baktériumok - Chlamydobacteriales
• sejtfonalaikat nyálkás hüvely veszi körül, amely
  mangán- vagy vasoxidokat tartalmaz
• a geológiai korokban belolük keletkezett a
  gyepvasérc (limonit)

Chlamydomonas sp.
21

• 3. Valódi baktériumok - Eubacteriales
• pálcika vagy gömb alakú, merev sejtfalú, részben
  Gram-pozitív, részben Gram-negatív
  szervezetek
• paraziták emberi, állati, növényi kórokozók
• talajokban élnek, a levego szabad nitrogénjét
  kötik
• szabadon elofordulók Azotobacter fajok
• szimbionták Rhizobium fajok

Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae
Azotobacter chroococcum
22
Clostridium pasteurianum
Micrococcus roseus
23

• 4. Sugárgombák - Actinomycetales
• fonalszeruek, elágazók, Gram-pozitívok, van
  endospóra-képzés
• kórokozó fajaik is ismertek
• talajlakó szimbionta fajok (Frankia spp.),
  nitrogénkötok (az Alnus, Myricaria, Elaeagnaceae,
  Juglans fajokon)
• Frankia alni (Nocardia alni)
• Megj. További csoportjaik 5. Színtelen
  kénbaktériumok, 6. Nyálka-baktériumok, 7.
  Spirohéták, 8. Mikoplazmák, 9. Rickettsiák

24

• A baktériumok ökológiai jelentosége
• A talajokban lebontó tevékenységet folytatnak
  (cellulóz-, kitin-, fehérje- és részben
  lignin-lebontás).
• A légköri, molekuláris nitrogént egyes fajok meg
  tudják kötni, mások az élolények maradványait
  szervetlen N-vegyületekké alakítják.
• A vízben élo baktériumok szennyezés hatására
  fölszaporodnak ? indikátorok.
• Élelmiszerek és takarmányok eloállítására
  alkalmas néhány fajuk(pl. tejtermékek,
  savanyítás, silózás).
• Gyógyszeripari termékek eloállításánál
  hasznosíthatók (pl. antibiotikum- termelés)

25

• A baktériumok ökológiai jelentosége (folytatás)
• Mintegy 200 patogén faj (Corynebactericum,
  Erwinia, Pseudomonas, Xanthomonas spp.) növényi
  megbetegedéseket idéz elo, (pl. tumor-képzodés,
  hervadás, foltosság, sárgulás, száraz és nedves
  rothadás).
• Állati és emberi megbetegedéseket, járványokat is
  okozhatnak.
• Ipari felhasználás (pl. koolajbaktériumok,
  szennyvíztisztítás).
• Növényvédo szerek lebontása a talajban.
• A biológiai védekezésben is fölhasználhatók (pl.
  Bacillus thuringiensis).
• Kozetek keletkezésében is részt vehetnek (pl.
  limonit).
• A termotalajok termoképességének fenntartása (1 g
  talajban 10-100 millió baktérium van).

26
Fontosabb humán kórokozó baktériumok I.
Faj Betegség
Bacillus anthracis Bordetella pertussis Borrelia burgdorferi Brucella spp. Clostridium botulinum Clostridium tetani Corynebacterium diphtheriae Escherichia coli Francisella tularensis Helicobacter pylori Mycobacterium leprae Mycobacterium tuberculosi Neisseria gonorrhoeae Neisseria meningitis lépfene (anthrax) szamárköhögés (pertusszisz) Lyme-kór (borreliózis) máltai-láz (brucellózis) ételmérgezés (botulizmus) merevgörcs (tetanusz) torokgyík (diftéria) bélrendszeri betegségek (gasztroenteritisz) nyúlpestis (tularémia) gyomor- és bélhurut (gasztroenteritisz) lepra (Hansen-kór) tüdobaj gümokór (tuberkulózis) kankó (gonorrhea) agyhártyagyulladás (meningitisz)
27
Fontosabb humán kórokozó baktériumok II.
Faj Betegség
Rickettsia prowazekii Salmonella spp. Salmonella typhi Shigella spp. Staphylococcus aureus Treponema pallidum Vibrio cholerae Yersinia pestis kiütéses tífusz ételmérgezések (szalmonellózis) hastífusz vérhas (dizentéria) gennykeltés, tályogképzés vérbaj luesz (szifilisz) kolera pestis (fekete halál)
28
Filum Ariadneum botanices est systema,sine quo
chaos est res herbaria.Linné