Telekommunik

1
Telekommunikációs rendszerek Elméleti
összefoglaló eloadás anyag
Miskolci Egyetem Villamosmérnöki
Intézet Automatizálási Tanszék
Készítette Dr Taszner István
2000
2
(No Transcript)
3
Telekommunikációs Rendszerek 3Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Alapsávi jelek jellemzoi
• A híradástechnikában általában valamilyen u(t)
  feszültség-ido függvényé alakított információ
  átvitelével foglalkozunk
• Az u(t) jel szokásos osztályozása
• 1.Értékkészlet és értelmezési tartomány szerint

Értékkészlet Idotartomány Idotartomány Idotartomány
Értékkészlet Folytonos Diszkrét
Értékkészlet Folytonos Analóg jel
Értékkészlet Diszkrét Digitális jel
4
Telekommunikációs Rendszerek 4Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• 2. Sztochasztikus és determinisztikus jelek
• Sztochasztikus jelek
• hasonló tulajdonságokkal rendelkezo függvények
  serege,
• az egyes elemek véletlenszeruen fordulnak elo,
• vizsgálatuk a valószínuség számítás eszközeivel
  lehetséges.
• A híradástechnikában rendszerint ilyen jeleket
  kell átvinnünk.
• Determinisztikus jelek
• ismert tulajdonságú jelek,
• berendezések vizsgálatára használjuk,
  következtetni lehet a rendszer jellemzoire az
  ilyen mérések alapján.

5
Telekommunikációs Rendszerek 5 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• A jelek spektrális felbontása
• lineáris, idoinvariáns rendszerek vizsgálatánál
  célszeru
• a ki- és bemeno jeleket a Fourier-sorfejtés,
  illetve transzformáció segítségével harmónikus
  jelek összegére bontjuk
• ez a felbontás teszi lehetové a rendszerek
  determinisztikus (szinuszos) jelekkel való
  vizsgálatát
• a folytonos ideju jelek Fourier-transzformáltja

6
Telekommunikációs Rendszerek 6 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Tipikus alapsávi jelek
• alapsávi jel a hírközlo csatorna bemenetére
  kapcsolt jel
• emberi, vagy zenei hang teljes sávszélessége
  20Hz-20KHz, gyenge minoségu zenei csatorna
  200Hz-4,5KHz, telefon 300Hz-3,4KHz zenei hang
  digitalizálásához 44,1kHz mintavételi frekvencia
  és 16bit-es kvantálás (kb. 700Kbps), telefon
  hanghoz 8KHz-es mintavétel és 8 bit-es (64Kbps)
  kvantálás szükséges
• Tv kép PAL szabvány szerint kb. 0-6Mhz-es teljes
  sávszélességet igényel, a digitalizálás kb. 12MHz
  mintavételi frekvencia mellett minimum 8bites
  mintákkal lehetséges (96Mbps), digitális
  képátvitelhez rendszerint veszteséges tömöríto
  eljárásokat alkalmaznak, így a nézheto Tv kép már
  1,5Mbps-mal átviheto

7
Telekommunikációs Rendszerek 7 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• digitális jelfolyam adott jelzési sebesség és
  jelalak mellett
• Legyakrabban használt jelalakok (bináris
  rendszerekben)

8
Telekommunikációs Rendszerek 8 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Átviteli csatornák jellemzése
• 1. Analóg csatornák
• lineáris torzítások amplitúdó változás és
  késleltetés
• megadása H(f) frekvenciafüggo átviteli
  függvénnyel
• Kimeno jel spektrumaH(f)Bemeno jel spektruma
• nemlináris torzítás
• zaj
• additív zaj
• a zaj, mint sztochasztikus folyamat jellemezheto
• jel-zaj viszony

9
Telekommunikációs Rendszerek 9 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• 2. Digitális csatornák
• be- és kimeno jelek N elemu szimbólumkészletek
• jelzési sebesség idoegység alatt átviheto
  szimbólumok száma (vjel, Baud)
• adatátviteli sebesség
• hibavalószínuség

10
Telekommunikációs Rendszerek 10 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Modulációs eljárások
• A modulációs eljárások célja az alapsávi jel
  jellemzoinek megváltoztatása az átviteli
  csatornához illeszkedo jellegure (elfoglalt
  frekvenciasáv helye, szélessége, stb.)
  Technikailag megvalósítható, invertálható
  matematikai függvények szerinti eljárásokat
  igyekszünk használni.
• Általános blokkvázlat

11
Telekommunikációs Rendszerek 11 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Analóg modulációs eljárások
• A modulátor kimenetén megjeleno jel általános
  esetben
• Amplitúdó moduláció az információt az a(t)
  hordozza, ?konstans
• Szinuszos moduláló jel esetén a modulált jel
  idofüggvénye és spektruma

12
Telekommunikációs Rendszerek 12 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Szögmodulációk az információt a ? hordozza, a(t)
  konstans
• Fázismoduláció
• Frekvenciamoduláció

13
Telekommunikációs Rendszerek 13 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• 2. Digitális modulációs rendszerek
• diszkrét amplitúdó- és fázis állapotok
• az elfoglalt sávszélesség, a berendezés
  bonyolultsága és a jelteljesítmény átváltható
  egymás között
• tipikus ábrázolás a fazor-diagrammal

14
Telekommunikációs Rendszerek 14 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek
On-Off-Keying
15
Telekommunikációs Rendszerek 15 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek
Binary-Phase-Shift-Keying
16
Telekommunikációs Rendszerek 16 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek
QPSK/QAM

Q

01
00


I

11
10


00
01
11
10




17
Telekommunikációs Rendszerek 17 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• Csatornák megosztása
• 1. FDM (Frequency Division Multiplexing)
• nagyobb sávszélességu analóg csatornát több,
  frekvenciában egymás mellé rendezett jel tölt ki
• pl. AM-SSB jeleket (a moduláló jel egy
  telefoncsatorna) helyezünk egymás mellé
  frekvenciában eltolva, FDM-nek tekintheto a CATV
  rendszerekben egymás mellett elhelyezkedo Tv
  csatornák összessége is
• 2. TDM (Time Division Multiplexing)
• nagyobb sebességu digitális csatornán több
  digitális forrás jelét viszzük át, az egyes
  források jeleit idoben váltogatva rakjuk egymás
  után
• térben különbözo helyeken elhelyezkedo források
  esetén is alkalmazható a csatornák megosztása

18
Telekommunikációs Rendszerek 18 Alapsávi jelek,
Modulációs rendszerek

• 3. FDMA/TDMA (Frequency/Time division Multiple
  Acces)
• FDMA az egyes eszközök más-más frekvencián
  kapcsolódnak egy központi egységhez
• TDMA az egyes források a számukra kijelölt vagy
  véletlenszeruen kiválasztott idorésben adják le
  az információjukat (ha van mit)
• 4. CDMA ( Code Division Multiple Acces)
• Direct sequence spread spectrum, a 0 és 1
  biteknek L hosszúságú kódszó felel meg. (L16-64)
  Alkalmasan választott kódszavak esetén több
  párhuzamos kommunikáció is folyhat ugyanabban a
  frekvenciasávban. (ld. rádiós LAN)
• Frequency hopping spread spectrum, a 0 és 1
  biteknek megfelelo kódsorozat szerint változik az
  adó frekvenciája (GSM frekvencia hopping)
• a CDMA nemcsak többszörös hozzáférést biztosít,
  de zavarvédettséget és titkosítást is ad

19
Telekommunikációs Rendszerek 19
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• Maxwell-egyenletek
• az elektromos és mágneses jelenségek leírásához
  axiómaként szolgálnak
• egyszerubb fizikai törvények segítik a
  megértésüket, nem levezetés!
• Gerjesztési törvény (zárt áramkörre)
• nyitott áramkör esetén (pl. kondenzátor lemezei
  között a fenti formula nem egyértelmu, ki kell
  egészíteni

20
Telekommunikációs Rendszerek 20
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• Faraday indukció törvénye

21
Telekommunikációs Rendszerek 21
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• Az I. és II. Maxwell-egyenlet értelmezése
  vákuumban
• További Maxwell-egyenletek

22
Telekommunikációs Rendszerek 22
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• Az alábbi összefüggések nem általános érvényuek
  számos gyakorlati esetben jól alkalmazhatóak
• ?0 a vákuum dielektromos állandója (8,85510-12
  As/Vm), ?r a relatív permeabilitás
• ?0 a vákuum mágneses permeabilitása (1,256610-6
  Vs/Am), ?r a relatív permeabilitás
• ? a vezetoképesség A/Vm-ben, Ei a külso (idegen)
  térerosség

23
Telekommunikációs Rendszerek 23
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• Elektromágneses hullámok
• Homogén, ideális dielektrikummal kitöltött áram
  és töltésmentes térben a Maxwell-egyenletek
• ebbol a hulámmegyenletek
• egyik lehetséges megoldásuk az ? körfrekvenciájú,
  szinuszos, x irányban haladó, lineárisan
  polarizált síkhullám, melynek polarizációs síkja
  az x-y sík

24
Telekommunikációs Rendszerek 24
Maxwell-egyenletek, Elektromágneses hullámok

• X-Y síkban polarizált elektromágneses hullám
• hasonló módon kaphatunk z-x síkban polarizált
  hullámot, illetve z-x és y-x síkban polarizált
  hullámok eredojeként elliptikusan polarizált
  hullámot

25
Telekommunikációs Rendszerek 25 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Tápvonalak elmélete
• A távvezeték
• mérete a hullámhosszal összemérheto, vagy annak
  sokszorosa,
• két egymással párhuzamos vezetobol áll,
• a vezetoknek véges ellenállásuk és induktivitásuk
  van, a vezetok között kapacitás és átvezetés van,
• a vezetok árama, a vezetok közötti feszültség, a
  z koordináta és t ido függvénye
• az egyik vezeto árama a z helyen i(z,t), a másiké
  -i(z,t). A két vezeto közötti feszültség u(z,t),
• az áram és a feszültség idofüggését a
  távvezetékre kapcsolt gerjesztés idobeli
  változása szabja meg.

26
Telekommunikációs Rendszerek 26 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Tipikus távvezetékek

27
Telekommunikációs Rendszerek 27 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• A Távíró egyenletek megoldása
• A távvezeték feszültségeinek és áramainak
  összefüggését a távíró egyenletek adják
• R,L,G,C hosszegysége eso mennyiségek!

vagy szinuszos gerjesztéssel
28
Telekommunikációs Rendszerek 28 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• szinuszos gerjesztés esetén vizsgáljuk a
  távvezetéket,
• ismertnek tekintjük az R,L,G,C hosszegységre
  vonatkozó jellemzoket,
• a távíró egyenleteket z szerint differenciálva,
  az elso egyenletbol I-t a másodikból U-t
  kiküszöbölve
• ? a komplex terjedési tényezo, ? a csillapítási
  tényezo, ? a fázistényezo

29
Telekommunikációs Rendszerek 29 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• A egyenlet megoldása szinuszos gerjesztés
  esetén
• Z0 a távvezeték hullámimpedanciája,
• U és U- a z tengely pozitív, illetve negatív
  irányában terjedo hullámok komplex amplitúdóit
  jelölik,
• ha R0 és G0 ? csillapítatlanul terjedo
  hullámokat kapunk ? ideális távvezeték, melynek
  jellemzoi a kövektezok

30
Telekommunikációs Rendszerek 30 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Néhány ideális távvezeték hullámimpedanciája
• Lecher vezeték
• Koaxiális vezeték
• Mikroszalag vonal

31
Telekommunikációs Rendszerek 31 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Aszimmetrikus lecher vezeték
• Szalagvonal

32
Telekommunikációs Rendszerek 32 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• A tápvonal, mint áramköri elem vizsgálata
• a tápvonalat rendszerint az alábbi elrendezésben
  vizsgáljuk
• a ZL lezárásnál a feszültségek és az áramok a
  következok

Feszültség reflexiós tényezo
33
Telekommunikációs Rendszerek 33 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• keressük a reflexiós tényezo értékét tetszoleges
  l helyen
• A bemeno impedancia tetszoleges l távolságra a
  lezárástól

34
Telekommunikációs Rendszerek 34 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Ideális tápvonal különbözo lezárásokkal
• ZLZ0 illesztett lezárás
• A tápvonal mentén tetszoleges l helyen a bemeno
  impedancia értéke állandó ZL, a reflexiós
  tényezo0

35
Telekommunikációs Rendszerek 35 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• ZL0 rövidrezárt ideális távvezeték

a feszültség az
helyeken nulla,
az
helyeken pedig maximális az idotol függetlenül ?
állóhullámok
36
Telekommunikációs Rendszerek 36 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Rövidrezárt ideális távvezeték állóhullámképe
• a rövidrezárt távvezeték árama hasonló
  megfontolások alapján
• a rövidrezárt távvezeték bemeno impedanciája
• a bemeno impedancia tetszoleges képzetes értéket
  fölvehet, míg a valós része nulla (az érték függ
  a frekvenciától!)

Ez is állóhullám!
37
Telekommunikációs Rendszerek 37 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• ZL szakadással lezárt ideális távvezeték
• a szakadással lezárt tápvonalon is állóhullámok
  alakulnak ki
• az áram a korábban felírthoz hasonlóan adható meg
• a bemeno impedancia

38
Telekommunikációs Rendszerek 38 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• ZLtetszoleges
• az impedancia a távvezeték mentén ?/2 szerint
  periodikus

39
Telekommunikációs Rendszerek 39 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Tápvonalak néhány további jellemzoje
• tetszoleges lezárás mellett a távvezetéken
  állóhullámok alakulnak ki,
• a feszültség maximumok és minimumok értéke
• ezek aránya az állóhullámarány
• Umax és Umin egyszeru eszközökkel mérheto és
  ebbol a reflexió tényezo abszolút értéke
  számítható

40
Telekommunikációs Rendszerek 40 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Impedancia diagramm, Smith-féle poláris diagram
• a normalizált impedancia
• a Smith-diagramban az R'konstans és X'konstans
  értékekenk körök felelnek meg,
• megkeresheto a Z'L lezáráshoz tartozó pont, (egy
  vektort kapunk a középpont és a kiválasztott pont
  között)
• az ábra kerületén jelölt l/? értékkel elforgatva
  a vektort leolvashatjuk a normalizált impedanciát
  az l helyen

41
Telekommunikációs Rendszerek 41 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Smith-diagram

42
Telekommunikációs Rendszerek 42 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• CSOTÁPVONALAK
• Ideális vezeto fémfallal határolt hullámvezeto,
• keresztmetszete egyszeresen összefüggo,
• lineáris, homogén, izotróp, veszteségmentes közeg
  tölti ki (?,? ),
• az elektromágneses energia a cso hossztengelye
  irányában terjed,
• az elektromágneses tér energiája transzverzális
  elektromos (TEmn) és transzverzális mágneses
  módusokban (TMmn) terjed,
• az egyes módusok helyettesíthetok egy
  távvezetékkel
• helyettesíto távvezeték specifikus impedanciája
  és terjedési tényezoje a geometriából és a
  kitölto anyag jellemzoibol meghatározható.

43
Telekommunikációs Rendszerek 43 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• a helyettesíto távvezetékek jellemzoi a km,n
  sajátértékek segítségével számíthatók
• négyszögletes csotápvonal sajátértékei
• körkeresztmetszetu csotápvonal sajátértékei

44
Telekommunikációs Rendszerek 44 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• az egyes módusok (a helyettesíto távvezetékek)
  jellemzoi
• ? lehet
• tiszta képzetes ?csillapítatlanul terjedo hullám
• tiszta valós ? csillapodó hullám (levágási
  tartomány)
• A két tartomány határa a határhullámhossz
• ?0 gt ?c ? levágási tartomány
• ?0 lt ?c ? terjedési tartomány
• ?0 a szabadtéri hullámhossz

45
Telekommunikációs Rendszerek 45 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• csotápvonalon adott módusban terjedo hullám
  hullámhossza a csohullámhossz
• a levágási tartományban a csillapítás
• 1 Neper8,68 dB

46
Telekommunikációs Rendszerek 46 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Csotápvonalak módusai
• Az egyes módusokhoz különbözo határhullámhosszak
  tartoznak,
• általában csak a legnagyobb határhullámhosszú
  módust használjuk (alapmódus),
• az üzemi hullámhossz felso határa az alapmódus
  határhullámhossza, alsó határa a következo
  magasabb módus határhullámhossza. 
• Kör keresztmetszetu csotápvonal
  határhullámhosszai

Módus Határhullámhossz
TE11 1,71D
TM01 1,31D
TE21 1,03D
TE01 és TM11 0,82D
47
Telekommunikációs Rendszerek 47 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• az egyes módusokhoz tartozó erovonalképek
• az alapmódus a TE11, de frekvencia növekedésével
  csökkeno csillapítása miatt a TE01 módust is
  használják

48
Telekommunikációs Rendszerek 48 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Négyszögletes csotápvonal határhullámhosszai
• a határhullámhosszak az a és b méretektol függnek
• példaképpen egy a58, b29 mm méretu
  négyszögletes csotápvonal határhullámhosszai
• a TE10 módus határhullámhossza 2a, a TE20 módusé
  a így az üzemi hullámhossz tartomány elvileg
  2agt?0gta
• a TE01 módus határhullámhossza 2b, így szükséges,
  hogy ?0gt2b legyen

Módus Határhullámhossz
TE10 116,0 mm
TM11 51,9 mm
TE11 51,9 mm
TM21 41,0 mm
49
Telekommunikációs Rendszerek 49 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Az egyes módusok erovonalképe

50
Telekommunikációs Rendszerek 50 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Csotápvonalak jellemzoi
• a csotápvonalakat keresztmetszetük (kör,
  négyszög, elliptikus, ...) és jellemzo méreteik
  szerint csoportosítva szabványokba foglalták
  (IEC)
• négyszögletes csotápvonalak R3......R2600
  (Rrectangular) néhány adata

IEC JEL Fr. sáv GHz a mm b mm Csillapítás dB/m Határ fr.GHz Max. telj. KW
R3 0,32-0,49 584,2 292,1 0,001 0,257 -
R40 3,22-4,90 58,17 29,1 0,03 2,579 2000
R120 9,84-15,0 19,05 9,52 0,14 7,870 205
R2600 217-330 0,864 0,43 13,8 173,5 -
51
Telekommunikációs Rendszerek 51 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• kör keresztmetszetu csotápvonalak C4-C890
  (Ccircular) néhány adata

IEC JEL TE11 határfrekvencia GHz TE01 határfrekvencia GHz D mm Csillapítás dB/m TE11
C3,3 0,27 0,56 647,9 0,0009
C40 3,38 7,03 51,99 0,03
C120 10,0 20,9 17,47 0,15
C8900 73,6 153 2,388 30,1
52
Telekommunikációs Rendszerek 52 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• a csotápvonalban elhelyezett fémes vezeto vagy
  dielektromos "akadályok", diszkontinuitások
  helyettesítoképe
• központosan elhelyezett induktív bot
• központosan elhelyezett kapacitív bot
• egyoldalas kapacitív írisz

53
Telekommunikációs Rendszerek 53 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Tápvonalszakaszokkal megvalósított eszközök
• Impedancia transzformátor
• Teljesítmény osztó (Wilkinson hibrid)

54
Telekommunikációs Rendszerek 54 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Iránycsatoló
• Üregrezonátor
• Mindkét végén ideális vezeto fallal lezárt
  csotápvonal szakasz, melyben a méretei által
  meghatározott rezonancia alakulhat ki. pl. az a,b
  alapélu l magasságú hasáb rezonáns hullámhossza
• Változtatható méretu üregrezonátor
  frekvenciamérésre alkalmas

55
Telekommunikációs Rendszerek 55 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Nonreciprok eszközök
• az EM hullám elomágnesezett vagy mágneses térbe
  helyezett ferriteken halad át ? ? nem tekintheto
  skalár állandónak, tenzor mennyiség lesz
• Cirkulátor
• Izolátor

56
Telekommunikációs Rendszerek 56 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Speciális eszközök
• Koax-csotápvonal átmenet
• Hasított mérovonal

57
Telekommunikációs Rendszerek 57 Tápvonalak
típusai, jellemzoi

• Lezáró impedancia meghatározása
• a tápvonal mentén az feszültség amplitúdó
  mérheto (négyzetes detekció)
• ZL0 lezárás mellett meghatározható az
  állóhullámok nullhelyeinek pozíciója és ebbol a
  ?g csohullámhossz
• ZL lezárás mellett mérheto a VSWR és ebbol ?L
  abszolútértéke, valamint a minimumhelyek ?
  eltolódása
• ZL értéke meghatározható számítással, vagy
  Smith-diagramon szerkesztéssel

Umax Umin
ZL lezárás
?
Rövidzár
58



Telekommunikációs Rendszerek 58 Antennák és
hullámterjedés

• Antennákkal kapcsolatos alapfogalmak
• Az antenna
• elektromágneses hullámok kisugárzására és
  vételére szolgáló eszköz,
• átalakító a tápvonalon vezetett és a szabadtérben
  terjedo hullámok között,
• lehet adóantenna (vezetett- ? kisugárzott hullám)
  és vevoantenna(beeso- ? vezetett hullám),
• sugárzása és vételi érzékenysége a tér különbözo
  irányaiban eltéro ? irányított ? térbeli szuro,
• az irányítottság jellemzésére az
  iránykarakterisztika szolgál,
• csak adott polarizációjú EM hullámok
  kisugárzására és vételére alkalmas ? polarizációs
  iránykarakterisztika, keresztpolarizációs
  elnyomás,
• adás és vétel irányban jellemzoi azonosak ?
  rendszerint adóantennával számolunk,
• sugárzását mindig a távoltérben vizsgáljuk.

59
Telekommunikációs Rendszerek 59 Antennák és
hullámterjedés

• Az iránykarakterisztika
• az antenna távolterében a sugárzás egy az
  origóból kiinduló gömbhullámmal írható le
• a teljesítménysuruség Watt/m2-ben,
  figyelembevéve, hogy a szabadtér
  hullámimpedanciája 120?.
• az antenna normalizált teljesítmény-iránykarakt
  erisztikája
• az antenna feszültség-iránykarakterisztikája
• ábrázolása gömbi koordinátarendszerben

60
Telekommunikációs Rendszerek 60 Antennák és
hullámterjedés

• Az antenna iránykarakterisztikája
• A gömbi koordinátarendszerben ábrázolt
  iránykarakterisztika szemléletes, de túl
  bonyolult,
• az iránykarakterisztika z-tengelyen átmeno
  metszeteit használjuk ? iránydiagramok,
• lineáris polarizáció esetén pl. a -hoz
  tartozó metszet az E-síkú iránydiagram, a -hoz
  tartozó metszet a H-síkú iránydiagram
• Az antenna fosugárzási irányában az
  iránykarakterisztika értéke egységnyi,
• a fosugárzási irányt veszi körül a fonyaláb,
• további lokális maximumok a melléknyalábok,
• a nyalábok között nullirányok találhatók,
• a fosugárzási iránnyal ellentétes irányban
  (/-90-180) találhatók a hátsó nyalábok,
• Általában -t logaritmikus léptékben
  (dB-ben) ábrázoljuk

61
Telekommunikációs Rendszerek 61 Antennák és
hullámterjedés

• az antenna elore-hátra viszonya a fonyaláb és a
  hátsó nyalábok aránya,
• esetenként elég a fonyaláb -3dB-es vagy -10dB-es
  pontjai távolságának megadása , ?
  irányélességi szög,
• a fonyaláb melletti nullirányok távolsága a
  fonyaláb kúpszöge
• a melléknyalábok fonyalábhoz viszonyított szintje
  a melléknyaláb-elnyomás (rendszerint az elso
  melléknyalábra adják meg),
• megadható az antenna iránykarakterisztikája az
  antenna által sugárzott saját- és a vele
  ortogonális, keresztpolarizációra is (co-pol.,
  x-pol.),
• a fosugárzási irányban az antenna fo- és
  keresztpolarizációs érzékenységének aránya a
  keresztpolarizációs elnyomás.

62
Telekommunikációs Rendszerek 62 Antennák és
hullámterjedés

• A mérendo antenna az árnyékolt méroszobában egy
  forgatható tornyon helyezkedik el,
• a méréshez szükséges nagyfrekvenciás jelet egy
  nagyfrekvenciás generátor (HP 8340 szintézer)
  állítja elo,
• a nagyfrekvenciás jel a mérendo antennára és egy
  iránycsatolón keresztül referenciaként a mérovevo
  bemenetére kerül,
• a vevoantenna ismert paraméterekkel rendelkezo
  kettos polarizációjú, széles sávú kúpos vagy
  egyszeres polarizációjú piramidális tölcsér
  lehet,
• a vevoantenna jelét a mérovevo dolgozza fel és
  adja meg a referenciajelhez viszonyított értékét
• a teljes rendszert és az antenna forgató
  berendezést egy számítógép vezérli. A
  vezérloszoftver segítségével végrehajtható a
  kalibráció, a nyereség és iránykarakterisztika
  mérése, valamint a mért eredmények megjelenítése
  és tárolása.
• Meghatározható az antenna iránykarakterisztikája
  nyeresége, keresztpolarizációs elnyomása és ezek
  frekvenciafüggése.

63
Telekommunikációs Rendszerek 63 Antennák és
hullámterjedés
Az iránykarakterisztika mérése
64
Telekommunikációs Rendszerek 64 Antennák és
hullámterjedés

• Tipikus antenna iránykarakterisztikák
  (nyalábformák)
• Izotróp iránykarakterisztika
• a tér minden irányában azonosan sugároz
• referenciaként használatos
• gyakorlatban nem megvalósítható
• Körsugárzó
• musorszóró rendszerekben használatos
• a föld felszínen elhelyezkedo vevoket
• kiszolgálja, felfelé nem sugároz

65
Telekommunikációs Rendszerek 65 Antennák és
hullámterjedés

• Tunyaláb
• pont-pont összeköttetésekben használatos
• Legyezonyaláb
• egyik síkban keskeny, másikban széles nyaláb
• rádiólokátorokban használatos
• mozgatható antennával a célpont keresésére és
  követésére alkalmas

66
Telekommunikációs Rendszerek 66 Antennák és
hullámterjedés

• Irányhatás és nyereség
• az iránykarakterisztika megadja, hogy a
  foirányhoz képest az antenna más irányokba hogyan
  sugároz, de nem jellemzi az antenna hatékonyságát
  a foirányban
• az antenna irányhatása és nyeresége jellemzi az
  antenna sugárzását a foirányban
• Irányhatás
• az antenna által a foirányban kisugárzott
  teljesítménysuruség és a feltételezett azonos
  teljesítményt kisugárzó izotróp antenna
  teljesítménysuruségének hányadosa az irányhatás
• az irányhatás csak az iránykarakterisztikától
  függ

67
Telekommunikációs Rendszerek 67 Antennák és
hullámterjedés

• a gyakorlatban inkább csak közelíto formulákat
  használnak az ?A ekvivalens antennanyaláb
  bevezetésével
• ?A rendszerint közelítheto a fonyaláb 3 dB-es
  kontúrja által elfoglalt térszögtartománnyal
• pl. egy mindkét síkban élesen irányított,
  tunyalábot létrehozó antenna irányhatása

68
Telekommunikációs Rendszerek 68 Antennák és
hullámterjedés

• Nyereség
• az antenna által a foirányban kisugárzott
  teljesítménysuruség és az azonos bemeno
  teljesítményu izotróp antenna teljesítménysuruségé
  nek hányadosa az antenna nyeresége
• a nyereség figyelembe veszi az antenna belso
  veszteségeit is
• a nyereség mindig kisebb, mint az irányhatás
• adóantennák esetén minimális veszteségre kell
  törekedni, G?D
• vevoantennák esetén az irányítottság általában
  fontosabb ezért ezeknél nagyobb veszteség is
  megengedheto

69
Telekommunikációs Rendszerek 69 Antennák és
hullámterjedés

• Apertúra hatásfok
• Az antennák egy csoportja az úgynevezett apertúra
  antennák fontos jellemzoje a hatásos felület,
  melynek definíciója
• Pv az antennából kiveheto maximális hatásos
  teljesítmény, S a beeso teljesítménysuruség
• Az apertúra antennák A fizikai és Ah hatásos
  felületének aránya az apertúra hatásfok
• az apertúra hatásfok tipikus értéke 0,5-0,8
• a nyereség és a hatásos felület kapcsolata

70
Telekommunikációs Rendszerek 70 Antennák és
hullámterjedés

• Antenna típusok
• 1. Huzalantennák
• Egyszeru alakú, állandó keresztmetszetu vezetobol
  kialakított antennák
• Hosszméretük a hullámhosszal összemérheto
• A keresztmetszet a hosszméretnél és a
  hullámhossznál jóval kisebb
• Nyereségük korlátozott, még összetett
  antennarendszerek esetében sem haladja meg a
  15dB-t
• Tervezésük összetett matematikai módszerekkel
  lehetséges

71
Telekommunikációs Rendszerek 71 Antennák és
hullámterjedés

• 2. Apertúra antennák
• muködésük az elektromágneses hullámok és a fény
  lényegi azonosságán alapul, hasonló az optikai
  reflektorokhoz
• apertúra antennákat a mikrohullámú
  frekvenciasávban alkalmaznak
• fobb típusai a tölcsérantennák, a
  paraboloid-reflektorok és a mikrosztrip antennák
• Tölcsérantennák
• a) kör keresztmetszetu csotápvonalból kialakított
  kúpos tölcsér
• körösen polarizált, vagy kettos lineárisan
  polarizált hullámok átvitelére alkalmas,
• leggyakrabban muholdvevo antennák
  primersugárzójaként alkalmazzák
• b) és c) H-, illetve E-síkú szektoriális
  tölcsérek
• a H-, illetve az E-vonalakat nyújtják meg
• piramidális tölcsérek egyszerre E- és H-síkban is
  kiszélesednek
• lineárisan polarizált jelek kisugárzására és
  vételére alkalmasak
• különféle mikrohullámú mérésekben méroantennaként
  alkalmazzák

72
Telekommunikációs Rendszerek 72 Antennák és
hullámterjedés

• Parabola antennák
• a tölcsérantennák kis sugárzó felülete
  (apertúrája) kis irányítottságot és kis
  nyereséget biztosít
• a tölcsérantennákat az optikai reflektorokhoz
  hasonló paraboloid reflektorral kombinálva
  használják
• a primersugárzó a paraboloid fókuszában
  helyezkedik el
• a parabola geometriai tulajdonságainak
  megfeleloen a primersugárzóból kiinduló
  gömbhullám síkhullámként hagyja el az apertúrát
• egyszeruen megvalósítható, olcsó, nagynyereségu
  antenna állítható így elo

73
Telekommunikációs Rendszerek 73 Antennák és
hullámterjedés

• Mikrosztrip antennák
• megvalósításuk azonos a mikrosztrip
  tápvonalakéval
• több azonos sugárzóelemet elhelyezve egymás
  mellet nagyobb nyereségu antenna állítható elo
• általában gondot okoz az elemeket összeköto
  tápvonalhálózat vesztesége
• gyakran minden egyes sugárzó elem mellé külön
  erosíto egységet építenek be

74
Telekommunikációs Rendszerek 74 Antennák és
hullámterjedés

• Hullámterjedés
• a rádióhírközlo rendszerekben az adó és a vevo
  közötti kapcsolatot az adóantenna által a szabad
  térbe sugárzott, majd a vevoantennákkal vett
  elektromágneses hullámok biztosítják
• a hullámterjedési vizsgálatok célja az adó kimeno
  teljesítménye és a vevo bemenetére jutó
  teljesítmény arányának meghatározása
• Szabadtéri hullámterjedés
• elso közelítésként a két antenna akadálytalanul
  "látja" egymást, szabad térben helyezkednek el
• a két egymástól R távolságba lévo antenna
  foiránya egymás felé irányul
• közöttük polarizáció illesztés van
• az üzemi hullámhossz ?

75
Telekommunikációs Rendszerek 75 Antennák és
hullámterjedés
76
Telekommunikációs Rendszerek 76 Antennák és
hullámterjedés

• a gyakorlatban az antennák közötti tér nem
  tekintheto ideálisnak, a légkör, a Föld felszíne,
  az éghajlati és idojárási jellemzok, a
  tereptárgyak, az építmények befolyásolják a
  hullámterjedést. Ezek a hatások a
  szakaszcsillapítás számításánál különbözo
  modellekkel figyelembe vehetok
• Alapveto hullámterjedési módok és jelenségek

77
Telekommunikációs Rendszerek 77 Antennák és
hullámterjedés

• Refrakció
• a levego törésmutatója gt1 és a magasság
  növekedésével csökken ? az EM hullámok elhajlanak
  a Föld felé
• a gyakorlatban a valósnál nagyobb földsugárral
  számolunk az elhajlás figyelembevételére (kb.
  4/3-szor nagyobb sugárral)
• Talajreflexió
• az EM síkhullám ?r relatív dielektromos
  állandójú, ? vezetoképességu felületrol verodik
  vissza
• 5 alatti beesési szög esetén a reflexiós tényezo
  -1
• nagyobb beesési szögeknél
• a horizontálisan polarizált hullámokra a
  reflexiós tényezo alig változik
• a vertikálisan polarizált hullámokra a reflexiós
  tényezo abszolút értékének minimuma van az u.n.
  Brewster-szögnél

78
Telekommunikációs Rendszerek 78 Antennák és
hullámterjedés

• Kétutas terjedés
• URH és mikrohullámú összekötetésekre jellemzo
• a vevoantennára közvetlenül és a talajról
  reflektálva is eljut az adó jele
• URH rendszerekben, ha az adó és a vevo távolsága
  elég nagy a szakaszcsillapítás a következo
  formában írható
• kisebb adó vevo távolság esetén r és hThR ?-hoz
  viszonyított arányától függ a csillapítás
• Mikrohullámú rendszerekben a frekvencia és a
  geometria paramétek (távolság, antennák
  magassága) függvényében csillapítás minimumok és
  maximumok alakulnak ki?fading

hT
hR
r
79
Telekommunikációs Rendszerek 79 Antennák és
hullámterjedés

• Diffrakció
• a két antenna közötti térben akadály van, a
  vevoantenna "árnyékba" kerül
• a Huygens-elv szerint az akadálynál másodlagos
  hullámforrásokkal kell számolni
• Felületi hullámú terjedés
• a vezeto földfelület és a levego határán alakul
  ki
• kis antennamagasság esetén jellemzo néhány
  KHz-tol néhány MHz-ig terjedo sávban, a
  szakaszcsillapítás a távolság negyedik
  hatványával arányos
• vertikális polarizáció esetén kedvezobbek a
  terjedési viszonyok
• elonye, hogy a felszínt követve látóhatáron túlra
  is muködik
• Troposzférikus terjedés
• a levego törésmutatójában fellépo
  díszkontinuitások szóródást okoznak
• két messze látóhatáron túl elhelyezett
  nagynyereségu antenna között biztosít kapcsolatot
• néhány 100MHz-tol 10GHz-ig használható, muködés
  véletlenszeru
• Ionoszférikus terjedés
• a hullámok a légkör 40-100Km magasan elhelyezkedo
  rétegérol, az ionoszféráról verodnek vissza
• az ionoszféra állapota és így a terjedés is
  erosen függ a napsugárzás intenzitásától

80
Telekommunikációs Rendszerek 80 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Mikrohullámú aktív eszközök és áramkörök
• A mikrohullámú aktív áramkörök csoportosítása
• Az alkalmazott eszközök szerint
• elektroncsövek
• triódák, tetródák, pentódák
• speciális mikrohullámú elektroncsövek
• - magnetron
• - klisztron
• - reflexklisztron
• - haladóhullámú cso
• félvezeto eszközök
• diódák
• - tus dióda
• - Schottky dióda
• - Gunn-dióda
• - varaktor
• - p-i-n dióda
• tranzisztorok
• - bipoláris tranzisztor

81
Telekommunikációs Rendszerek 81 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Feladatuk szerint
• Erosítok
• kisjelu erosítok
• teljesítmény erosítok
• speciális szempontok szerint optimalizált
  erosítok (kiszajú erosíto)
• nagyfrekvenciás rezgés eloállítására szolgáló
  eszközök
• oszcillátorok
• egyéb nagyfrekvenciás áramkörök (részben passzív
  eszközökkel)
• detektorok
• keverok
• frekvencia többszörözok
• parametrikus erosítok
• elektronikusan vezérelt csillapítók, kapcsolók

82
Telekommunikációs Rendszerek 82 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Néhány tipikus eszköz
• Elektroncsövek alapveto jellemzoi és felépítése
• muködésük a termikus elektronemisszión és az
  elektromos tér és az elektronok kölcsönhatásán
  alapul
• a megfeleloen magas homérsékletre hevített fémbol
  (katód) elektronok lépnek ki
• a katód mellett a vákuumtérben elhelyezett másik
  elektródára, az anódra kapcsolt feszültség
  függvényében jutnak el az elektronok az anódra
• az anódfeszültség-anódáram karakterisztikából
  látható, hogy az eszközön pozitív anódfeszültség
  esetén folyhat áram, míg negatív anódfeszültség
  esetén nem ? egyenirányító

83
Telekommunikációs Rendszerek 83 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• az anód és a katód között elhelyezett harmadik
  elektródára, a rácsra kapcsolt rendszerint
  negatív feszültséggel az anódáram szabályozható
• a rácsba a negatív feszültség miatt nem csapódnak
  elektronok, így a rácsáram?0, a trióda anódárama
  a rácsfeszültséggel gyakorlatilag teljesítmény
  nélkül vezérelheto?erosíto
• a triódák mellett további rácsokat is tartalmazó
  tetródák és pentódák léteznek. A segéd és fékezo
  rácsok javítják a csövek erosítési jellemzoit.
• a belso kapacitások és az elektronok nagy futási
  ideje erosen korlátozzák az ilyen jellegu
  elektroncsövek nagyfrekvenciás alkalmazását
• az elérheto maximális frekvencia 1 GHz alatt
  marad
• különösen nagy teljesítményu adóberendezésekben
  néhány száz MHz-ig ma is számos elektroncsövet
  alkalmaznak

84
Telekommunikációs Rendszerek 84 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Speciális mikrohullámú elektroncsövek
• Haladóhullámú cso 
• Elvi muködés
• a kV nagyságrendu feszültséggel gyorsított
  elektronok sebessége a fénysebesség tizedrésze
  körül van
• a spirális vonalán fénysebességgel terjedo hullám
  látszólagos sebessége a spirális tengelye mentén
  beállítható úgy, hogy azonos legyen az elektronok
  sebességével
• az elektronok a spirálison haladó hullám
  pillanatnyi fázisának megfeleloen felgyorsulnak
  vagy lelassulnak ? a homogén elektronnyaláb
  csomósodik
• a csomósodott elektronnyaláb nagyobb
  elektromágneses hullámot hoz létre a spirálison,
  a nagyobb hullám pedig erosebb csomósodást okoz ?
  erosítés

85
Telekommunikációs Rendszerek 85 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Gyakorlati jellemzok
• az izzó katódból kilépo elektronokat 1,5kV körüli
  feszültséggel gyorsítjuk, az elektronáram néhány
  mA
• az elektronnyaláb a néhány 10cm hosszú spirálison
  végighaladva a gyujtoelektródára jut
• a csotápvonalon érkezo felerosítendo hullámok a
  spirális elejére csatolódnak
• a felerosített hullámok a spirális túlsó végén
  egy másik csotápvonalba csatolódnak
• a HH cso elonye a nagy erosítés mellett (?30dB) a
  kivételesen nagy sávszélesség
• mikrohullámú erosítoeszközként alkalmazzák,
  elsosorban végerosítokben, muholdak fedélzetén,
  földi mikrohullámú hírközlo-berendezésekben

86
Telekommunikációs Rendszerek 86 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Magnetron
• Elvi muködés
• a katódból kilépo elektronok az elektromos és a
  mágneses tér együttes hatására epiciklois pályán
  mozognak
• a rezgo üregek nyílásához "szerencsés" fázisban
  érkezo elektron energiát ad át a térnek, az
  energiaátadás miatt lassuló elektronra ható
  mágneses eltéríto ero lecsökken, így ez az
  elektron az elektromos tér hatására az anódba
  csapódik
• a rossz fázisban érkezo elektron energiát vesz
  fel a térbol, felgyorsul, megno a rá ható
  mágneses eltéríto ero és visszakényszeríti a
  katódba
• a közelítoleg kedvezo fázisban lévo elektronokat
  a fázisfókuszálás segíti a legkedvezobb
  energiaátadást biztosító fázisba kerülni

87
Telekommunikációs Rendszerek 87 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Gyakorlati jellemzok
• a magnetron a rezgo üregek mérete által
  meghatározott közel állandó frekvencián muködik,
  frekvencia pontossága nem nagy, nehezen
  hangolható vagy frekvenciamodulálható
• nagy anódfeszültség és anódáram mellett
  rendszerint impulzus üzemben muködik, az impulzus
  teljesítmény több MW is lehet, folytonos üzemben
  a nagy disszipáció miatt nem használják
• az impulzusüzemu rádiólokátorok alapveto
  építoeleme
• ipari és háztartási mikrohullámú melegíto és
  szárító rendszerekben elterjedten alkalmazzák
• távközlési rendszerekben nem használják

88
Telekommunikációs Rendszerek 88 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Klisztron, Reflexklisztron
• Elvi muködés
• a klisztron a sebességmoduláció elvén muködik
• az U0 egyenfeszültség hatására a katódból
  egyenletes suruségu és sebességu elektronnyaláb
  lép ki
• a bal oldali rezonáns üregbe vezetett kis
  teljesítményu mikrohullámú jel hatására az
  elektronok sebessége megváltozik
  (sebességmodulálódik) a mikrohullámú rezgés
  pillanatnyi fázisának megfeleloen
• a két rezonáns üreg között haladva a
  felgyorsított elektronok "utolérik" a lelassult
  társaikat, a homogén elektronnyalábból
  elektroncsomók és elektronban szegényebb részek
  képzodnek
• a csomósodott elektronnyaláb a betápláltnál jóval
  nagyobb teljesítményu mikrohullámú rezgést hoz
  létre a második rezonáns üregben

89
Telekommunikációs Rendszerek 89 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Gyakorlati jellemzok
• klisztron nagyfrekvenciás erosíto és oszcillátor
  eszköz
• a gyakorlatban a ki- és a bemeneti rezonátorok
  között néhány további hangolt rezonátor is
  található, amelyek a sebességmoduláció
  hatékonyságát fokozzák
• többüreges klisztronokat alkalmaznak a Tv IV-V
  sávú (460-860 MHz) adóberendezésekben
• kimeno teljesítményük néhányszor 10 KW,
  erosítésük 40-50 dB, nyalábáramuk 10-100 A,
  nyalábfeszültségük 10-100 KV
• ellentétben a haladóhullámú csovel (TWT) keskeny
  frekvenciasávban muködnek

90
Telekommunikációs Rendszerek 90 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Mikrohullámú félvezetoeszközök
• a mikrohullámú integrált áramkörök (MIC's)
  alapveto építoelemei
• az áramkörtervezo kezébe egyre fejlettebb
  céleszközök kerülnek (erosíto chip, kiegyenlített
  kevero, stb.), a MIC tervezo feladata az ilyen
  elemek kiválasztása és az oket összekapcsoló
  mikrosztrip tápvonalhálózat megtervezése
• a mikrohullámú félvezetok alapanyaga Si, GaAS, és
  esetenként InP
• a nagyfrekvenciás félvezetoeszközök leírására
  hasonló fizikai modelleket használnak, mint a
  kisebb frekvenciás eszközöknél, de mások az
  optimalizálás szempontjai és esetenként olyan
  jelenségeket használnak ki amelyek kisebb
  frekvencián nem lépnek fel

91
Telekommunikációs Rendszerek 91 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Diódák
• Tus dióda
• a dióda a fém-félvezeto átmenetnél alakul ki ( a
  wolfram-tu hegyénél )
• a kis érintkezési felület miatt kicsi a dióda
  kapacitása
• nagyon sérülékeny, rosszul turi a túlzott
  elektromos és mechanikus igénybevételt
• általában koaxiális tokozásban készül,
  jelentosége egyre csökken
• Schottky-dióda
• Si vagy GaAs hordozón alakítják ki, modern
  félvezeto-gyártási technológiával
• a fém-félvezeto átmenet a gyengén adalékolt
  félvezeto és a nikkel réteg között alakul ki
• Elsosorban mikrohullámú keverokben és
  detektorokban alkalmazzák

92
Telekommunikációs Rendszerek 92 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Varaktor
• pn-átmenetu dióda, melynek záróirányú kapacitása
  feszültségfüggo (minden általános dióda ilyen, de
  a varaktort kifejezetten erre az alkalmazásra
  optimalizálják)
• záróirányú elofeszítés esetén a feszültség és a
  pn-átmenet adalékprofilja függvényében változik a
  dióda kapacitása
• a helyettesítoképben szereplo LS és RS határozza
  meg, hogy a varaktor milyen frekvenciatartományban
  alkalmazható
• elsosorban feszültségvezérelt oszcillátorok
  hangolására, frekvenciasokszorozásra és
  parametrikus erosítokben alkalmazzák

93
Telekommunikációs Rendszerek 93 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• PIN-dióda
• speciális háromrétegu dióda, melyben a p és n
  rétegeket között egy közel adalékolatlan
  (intrinsic) réteg helyezkedik el
• a PIN-diódán átfolyó nyitóirányú egyenáram
  hatására tértöltés halmozódik fel
• nagyobb frekvencián a töltéstárolás már nem lép
  fel, de az i rétegben tárolt töltés mennyiségétol
  függ a réteg ellenállása
• PIN-dióda a nagyfrekvenciás jelre nézve
  feszültségvezérelt lineáris ellenállásként
  muködik
• alkalmazási területei kapcsolók, változtatható
  csillapítók, stb.

94
Telekommunikációs Rendszerek 94 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Gunn-dióda
• nem tartalmaz pn- vagy fém-félvezeto átmenetet ?
  nem dióda ? tömbeffektusú eszköz
• GaAs sávszerkezetében két vezetési sáv található,
  az alacsonyabb energiájú sávban az elektronok
  mozgékonysága nagyobb, míg a magasabb energiájú
  sávban kisebb
• az eszközre kapcsolt feszültség (térerosség)
  növelésével egyre több elektron kerül a magasabb
  energiájú sávba, így a kisebb mozgékonyság miatt
  az áram csökken ? negatív ellenállás ?
  oszcillátorként és erosítoként használható
• a Gunn-diódás oszcillátor legfobb elonye az
  egyszeru, olcsó felépítése
• frekvenciája, stabilitása és fáziszaja elsosorban
  az eszközt befogadó üregrezonátor méretétol és
  jóságától függ

95
Telekommunikációs Rendszerek 95 Mikrohullámú
aktív áramkörök

• Tranzisztorok
• a tranzisztorok egyre szélesebb körben
  elterjednek a mikrohullámú tartományban is
• a gyakorlatban távközlési célokra használt
  mikrohullámú frekvenciatartományban (lt15 GHz)
  szinte teljesen kiszorították az elektroncsöveket
  és az egyéb spe