Mondatok

1
Mondatok
Digitális tananyag

• Kenesei István (szerk.)
• A nyelv és a nyelvek megfelelo fejezete
• alapján

Készítette Farkas Judit
2
Elöljáróban
Kedves Felhasználó!
Ez a program a Kenesei István (szerk.) A nyelv és
a nyelvek 2000. évi kiadásának Mondatok címu
fejezete alapján készült, hogy megkönnyítse az
ott leírtak elsajátítását.
A program tökéletesen csak Windows XP operációs
rendszerrel futtatható, ugyanis a felhasznált
effektusok nem mindegyike érheto el a PowerPoint
korábbi verzióiban.
A program továbbléptetéséhez általában szükséges
valamelyik billentyu lenyomása, hogy mindenki a
saját tempójában haladhasson.
Remélem, hogy ez az oktatási segédeszköz
megkönnyíti majd a tanulást. Ha a programmal
kapcsolatban bármilyen megjegyzése van, kérem,
küldje el a juttasusi_at_vnet.hu címre.
Jó tanulást kívánok! A szerzo
3
Mi a mondat?
Értelmes szavak egymás után?
az
és
meg
Péter
ette
almát
Mari
Ez mégsem mondat, de nem az elemekkel van a gond,
hiszen lehetne belolük mondatot alkotni
Péter
és
Mari
meg
ette
az
almát
.
A szavak ilyen sorrendben már mondatot alkotnak.
Tegyük is ki az erre utaló írásjelet!
Az elozo variációnál hiányzott a rend, amely a
szósort mondattá teszi.
Célunk hogy megadjuk azokat az eljárásokat,
amelyek alapján az alapelemek listájából
(funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók,
felépíthetok a nyelv lehetséges mondatai.
Próbáljuk megtalálni a rendet, amely a szósort
mondattá teszi.
4
Mondatok-e az alábbi szósorok? avagy mi lehet a
probléma a következokkel?
1. Péter az és meg Mari ette almát.
szintaktikai probléma
Nem jó az elemek sorrendje (a az adott szósor
agrammatikusságát jelöli) 1. az és mellérendelo
kötoszó csak azonos kategóriájú elemeket köthet
össze, névelot és igekötot nem 2. az az
határozott névelo nem állhat mellérendelo
kötoszó (jelen esetben és) elott.
2. Pétertol megette a villamos alá.
lexikai probléma
Rossz elemeket választottunk ki a
lexikonból hasonló elemekbol lehetne mondatot
alkotni pl. Péter beesett a villamos alá.
3. ?A fiú, akit a lány, akinél tegnap
jártunk, otthagyott, berúgott.
percepciós probléma
A szósor maga grammatikus, csak nehezen lehet
felfogni az egymásba fuzodo beágyazások miatt.
(A mondat élén látható ? azt jelzi, hogy az
anyanyelvi beszélo bizonytalan az adott szósor
grammatikusságát illetoen.)
4. Lujza ma nem látogatja meg Olgát.
pragmatikai kérdés
A mondat grammatikus, de csak akkor használható
adekvátan egy konkrét helyzetben, ha a hallgató
tudja, kit jelöl a Lujza és az Olga tulajdonnév.
5. ?A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak.
szemantikai probléma
Szintaktikailag tökéletes mondat, de az elemek
jelentése összeegyeztethetetlen egymással a
színtelen nem lehet egyben zöld is, az eszmék nem
tudnak aludni, aludni nem lehet dühödten.
Szépirodalmi alkotásban viszont elfogadnánk a
megszemélyesítés lényege éppen az, hogy emberi
jellemzokkel ruház fel nem emberi dolgokat.
A mondat definíciója
Grammatikai szabályok segítségével a nyelv
elemeibol (egyszeru és összetett jeleibol)
létrehozható, az anyanyelvi beszélo által az
adott helyzetben elfogadhatónak ítélt szósor.
A definíció megengedi, hogy az 5. szósort egy
versben mondatnak tartsuk, de a hétköznapi
beszédben ne.
5
A mondatok értelmezése a többértelmu mondatok I.
1. Az ár magas.
jelentés
A kétértelmuség forrása a mondatban szereplo ár
szó jelentése homonimáról van szó, azaz egy
hangalakhoz két egymással össze nem függo
jelentés tartozik. A mondat két lehetséges
jelentése 1. A víz magasan áll. 2. Valami
sokba kerül.
2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor
nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvu
cikkeit és könyveit a nyelvészetrol.
szerkezet
Lássuk a lehetséges szerkezeteket!
A mondat többértelmuségének oka, hogy ugyanahhoz
a szósorhoz több szerkezet is rendelheto.
6
Lehetséges szerkezetek I. Péter és Mari barátai
elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos
angol nyelvu cikkeit és könyveit a nyelvészetrol.
I. Kik olvasták el a fenti mondatban szereplo
cikkeket és könyveket?
Péter és Mari barátai
1. (Péter) és (Mari barátai)
vagy
vagyis Péter, valamint Marinak a barátai olvasták
el az említett irományokat
2. (Péter és Mari) barátai
vagyis ebben az esetben Péter és Mari közös
barátai voltak a fenti muvek olvasói
7
Lehetséges szerkezetek II. Péter és Mari barátai
elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos
angol nyelvu cikkeit és könyveit a nyelvészetrol.
II. Milyen jellemzoi vannak a cikkeknek, illetve
a könyveknek?
nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvu cikkeit
és könyveit
1. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvu)
cikkeit és könyveit)
vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nagyon
érdekesek és tanulságosak, valamint egyaránt
angol nyelven íródtak.
vagy

2. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol
nyelvu) cikkeit) és (könyveit)
vagyis jelzokkel nem jellemzett könyvekrol,
valamint nagyon érdekes és tanulságos, angol
nyelvu cikkekrol van szó ebben az esetben
vagy
3. ((nagyon érdekes és tanulságos) ((angol
nyelvu) cikkeit) és könyveit)
vagyis a cikkek és a könyvek egyaránt nagyon
érdekesek és tanulságosak, de csak a cikkek
íródtak angol nyelven
8
Lehetséges szerkezetek III. Péter és Mari
barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és
tanulságos angol nyelvu cikkeit és könyveit a
nyelvészetrol.
III. Mi a mondatban szereplo írások témája?
cikkeit és könyveit a nyelvészetrol
1. ((cikkeit és könyveit) a nyelvészetrol)
vagy
vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nyelvészeti
témájúak
2. (cikkeit) és (könyveit a nyelvészetrol)
vagyis ebben az esetben a cikkek témája
ismeretlen, csak a könyvek szólnak a nyelvészetrol
9
Lehetséges szerkezetek IV. Péter és Mari barátai
elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos
angol nyelvu cikkeit és könyveit a nyelvészetrol.
IV. Mely jelzokre vonatkozik a nagyon?
nagyon érdekes és tanulságos
1. (nagyon (érdekes és tanulságos))
vagy
vagyis az írások nagyon érdekesek és nagyon
tanulságosak is
2. (nagyon érdekes) és (tanulságos)
vagyis ebben az esetben az írások
tanulságosak, valamint nagyon érdekesek
Foglaljuk össze a fenti mondathoz rendelheto
lehetséges szerkezeteket!
10
Lehetséges szerkezetek V. Összefoglalás Péter és
Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és
tanulságos angol nyelvu cikkeit és könyveit a
nyelvészetrol.
Hányféle szerkezet rendelheto a fenti mondathoz?
1. Természetesen mindkétféle szerkezetu alany
2. elofordulhat mindháromféle jelzoi
értelmezéssel
3. mindkétféle írástémával
4. és mindkétféle belso szerkezetu jelzovel
2
3
2
2
24
Azaz a fenti mondatnak 24 értelmezése lehetséges
24 lehetséges szerkezete miatt.
A szerkezeti többértelmuségek áttekintése után
térjünk vissza a többértelmuségek további
lehetséges okaihoz!
11
A mondatok értelmezése a többértelmu mondatok II.
1. Az ár magas.
jelentés
2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor
nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvu
cikkeit és könyveit a nyelvészetrol.
szerkezet
3. Az oroszlán simogatása veszélyes.
funkció
A kétféle értelmezés az oroszlán két lehetséges
funkciójából ered, hiszen az említett állat
lehet 1. alany azaz az oroszlán simogat
valakit 2. tárgy azaz az oroszlánt simogatja
valaki.
Vizsgáljuk meg a magyar és az angol nyelvet véve
példaként, hogyan fejezik ki a különbözo nyelvek
a különbözo mondatrészi funkciókat!
12
Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az
angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? I.
Variációk I. magyar
Alkoss mondatokat a következo elemekbol!
a oda Marinak Péter könyvet
adta
13. Péter Marinak a könyvet odaadta.
1. Péter odaadta a könyvet Marinak.
2. Péter odaadta Marinak a könyvet.
14. Péter a könyvet Marinak odaadta.
3. Marinak odaadta Péter a könyvet.
15. Marinak Péter a könyvet odaadta.
4. Marinak odaadta a könyvet Péter.
16. Marinak a könyvet Péter odaadta.
5. A könyvet odaadta Péter Marinak.
17. A könyvet Péter Marinak odaadta.
6. A könyvet odaadta Marinak Péter.
18. A könyvet Marinak Péter odaadta.
7. Péter Marinak odaadta a könyvet.
19. Odaadta Péter a könyvet Marinak.
8. Marinak Péter odaadta a könyvet.
20. Odaadta Péter Marinak a könyvet.
9. Péter a könyvet odaadta Marinak.
21. Odaadta Marinak Péter a könyvet.
10. A könyvet Péter odaadta Marinak.
22. Odaadta Marinak a könyvet Péter.
11. Marinak a könyvet odaadta Péter.
23. Odaadta a könyvet Péter Marinak.
24. Odaadta a könyvet Marinak Péter.
12. A könyvet Marinak odaadta Péter.
25-48. A fenti 24 mondat adta oda ige-igeköto
sorrenddel.
pl. 25. Péter adta oda a könyvet Marinak.
49-96. Az elozo 48 mondat mindegyike eldöntendo
kérdésként.
pl. 49. Péter odaadta Marinak a könyvet?
Azaz 96 grammatikus szórendi variáció alkotható a
fenti elemekbol a magyar nyelvben.
13
Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az
angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? II.
Variációk II. angol
Az elozo feladat mintájára alkoss mondatokat a
következo angol szavakból!
the Mary Peter book gave
1. Peter gave Mary the book.
2. Mary gave Peter the book.
Azaz 2 mondat alkotható a fenti elemekbol angol
nyelven, míg magyarul 96 lehetséges variációt
találtunk.
Vizsgájuk meg az egyes összetevok mondatrészi
funkcióját mindkét nyelv esetében!
14
Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az
angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? III.
A magyar mondatok esetében bármelyik szórendi
variációt is tekintjük, például
Az angol mondatok esetében más a helyzet
1. Peter gave Mary the book.
1. Péter odaadta a könyvet Marinak.
2. Mary gave Peter the book.
2. Marinak Péter a könyvet adta oda.
Mindkét mondatban a gave ige az állítmány,
3. Odaadta Marinak a könyvet Péter?
de míg az 1. mondatban Peter az alany,
addig a 2. szósorban Mary,
az összetevok funkciója mindig ugyanaz, azaz
a tárgy mindkét esetben a the book összetevo,
de míg az 1. esetben Mary a részeshatározó,
az odaadta / adta oda az állítmány,
Péter az alany (aki ad),
addig a 2. szósorban Peter tölti be ezt a
szerepet.
a könyvet a tárgy (amit Péter ad) ,
és a Marinak elem a részeshatározó (aki kap vmit).
Ágrajz formájában mindez a következoképpen
reprezentálható a hagyományos nyelvészetben
Mi a két nyelv közti különbség oka?
Az alany a legújabb hagyományos szemléletu,
összefoglaló jellegu nyelvtanban (a Magyar
grammatikában) az állítmány vonzata, ezért került
egy szinttel lejjebb, a többi bovítménnyel egy
szintre.
Á (odaadta/adta oda)
T (a könyvet)
H részes (Marinak)
A (Péter)
15
Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az
angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? IV.
A magyar nyelv morfológiai eszközökkel,
esetragokkal fejezi ki a mondatrészi funkciókat
Az angol nyelv ellenben szintaktikai eszközzel, a
szórenddel jelöli a mondatrészi funkciókat
Az alany nominatívuszban (alanyesetben) áll
Az ige elott álló összetevo az alany
Peter gave Mary the book.
Péter
Mary gave Peter the book.
A tárgy akkuzatívuszban (tárgyesetben) jelenik
meg
Az ige után közvetlenül következo összetevo a
részes határozó
a könyvet
Peter gave Mary the book.
Mary gave Peter the book.
A részeshatározó datívuszban (részesesetben) áll
A részes határozót követo összetevo lesz a tárgy
Peter gave Mary the book.
Marinak
Mary gave Peter the book.
16
A szórendi variációk jelentése I.
Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak,
amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta
szavakból létrehozhatunk?
Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból
létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül
melyek helyettesíthetok be a következo
szituációkba?
A kérdés megválaszolásához oldjunk meg egy
egyszeru feladatot!
1. -Mi történt tegnap az egyetemen?
Vagyis ebbe a szituációba leginkább az
úgynevezett semleges mondatok illenek, amelyekre
jellemzo, hogy a megadott szavakból a legkevesebb
erofeszítéssel hozhatók létre, egyenletes a
hangsúlyozásuk és a legkevesebb elozetes tudásra
van szükség a megértésükhöz.
-...
-Péter odaadta a könyvet Marinak.
vagy
-Péter odaadta Marinak a könyvet.
Vagyis azok a szórendi variációk illeszthetok
ebbe a szituációba, amelyekben megtalálható a
Péter adta oda részlet.
2. -János adta oda a könyvet Marinak?
-Nem,
...
Péter adta oda a könyvet Marinak.
vagy
Péter adta oda Marinak a könyvet.
A Marinak és a könyvet összetevok helye nem
releváns, pusztán annyit tudunk róluk, hogy a
Péter adta oda elemek közé nem ékelodhetnek be.
Így természetesen a felsoroltakon kívül még
további ideillo mondatvariánsokat is találhatunk,
melyeket az elmondottak alapján meg lehet keresni.
vagy
Marinak a könyvet Péter adta oda.
vagy
A könyvet Péter adta oda Marinak.
17
A szórendi variációk jelentése II.
Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak,
amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta
szavakból létrehozhatunk?
Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból
létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül
melyek helyettesíthetok be a következo
szituációkba?
3. -Nekem bezzeg nem, pedig sokszor kértem rá.
Marinak Péter odaadta a könyvet.
Már a felsorolt három variációból is észreveheto,
hogy azon szósorok illeszthetok be ebbe a
szituációba, amelyekben a Marinak összetevo után
szünetet tartunk (és az összetevot emelkedo
intonációval ejtjük).
A Marinak mögötti jel azt jelenti, hogy az
összetevo mögött szünetet tartunk.
vagy
Marinak a könyvet odaadta Péter.
vagy
A könyvet Marinak odaadta Péter.
4. - -Igen, odaadta.
Ebbol a szituációs feladatból világosan kiderül,
hogy a szórenden kívül a hangsúlynak és a
hanglejtésnek is jelentos szerepe van a Marinak
odaadta a könyvet Péter mondat nem ugyanazokban
az esetekben használható, mint a Marinak odaadta
a könyvet Péter szósor.
Az itt feltüntetett három szósoron kívül mindazok
a mondatvariánsok ideilleszthetok, amelyek
kérdések,
Odaadta Péter Marinak a könyvet?
?
vagy
Péter a könyvet odaadta Marinak?
?
vagy
Marinak Péter odaadta a könyvet?
és amely mondatokban az igeköto az ige elott áll
(odaadta).
?
18
A szórendi variációk jelentése III.
Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak,
amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta
szavakból létrehozhatunk?
1. Péter odaadta a könyvet Marinak.
2. Péter adta oda a könyvet Marinak.
3. Marinak Péter odaadta a könyvet.
4. Odaadta Péter Marinak a könyvet?
Vizsgáljuk meg az elozo szituációkban
használhatónak bizonyult mondatok jelentését
szituációnként egy-egy példát említve!
A mondatok jelentésének van egy olyan rétege,
amely minden szósorban közös, de nyilvánvalóan
van egy olyan jelentésréteg is, amely
mindegyikben különbözo, hiszen más-más
szituációkban használhatóak.
Eloször vizsgáljuk meg azt, hogy mi a közös a
szósorok jelentésében!
Mindegyik mondatban közös, hogy egy odaadási
szituációt ír le, amelyben Péter az a személy,
aki ad, a könyv az, amit ad, és Mari az a
személy, akinek adja az adott dolgot.
Ismétlésképpen a jelentésnek ezt a rétegét
reprezentálják a hagyományos nyelvészeti ágrajzok
a következoképpen
Mit állítunk?
Odaadta / adta oda.
Á
Ki adta oda?
Péter.
A könyvet.
Mit adott oda?
A
T
H részes
Kinek adta oda?
Marinak.
19
A szórendi variációk jelentése IV.
Hogyan reprezentálható a közös jelentésréteg a
transzformációs generatív nyelvészetben?
1. Péter odaadta a könyvet Marinak.
2. Péter adta oda a könyvet Marinak.
3. Marinak Péter odaadta a könyvet.
4. Odaadta Péter Marinak a könyvet?
A generatív nyelvészet klasszikus X
(azaz X vonás)
-elméletének keretében a következoképpen
jelenik meg az, hogy az igének milyen vonzatai
vannak, azaz hogy mely elemek jelenlétét követeli
meg a mondatban
Jelölések
V ige,
V V elso kiterjesztése,
Adv határozó(szó),
AdvP határozói csoport,
V
X X szintaktikai fej elso kiterjesztése X és
a vonzatai
N fonév,
NP fonévi csoport.
XP X csoport, X szintaktikai fej maximális
kiterjesztése
valaki
valamit
valakinek
igeköto
V
AdvP
NP
NP
NP
adta
oda
Péter
a könyvet
Marinak
Az igekötot azért szükséges külön vonzatként
felvenni, mert bizonyos szórendi variációkban
elválik az igéjétol (lásd 2. mondat fent). Ez a
nyelvészeti irányzat a szórendrol is számot kíván
adni, amelyhez a fentiek miatt szükséges az
igekötot önálló szintaktikai összetevoként
feltételezni.
Ez az ágrajzrészlet mind a 4 fenti mondat
reprezentációjában szerepel (majd) így
ábrázolható ebben a nyelvészeti paradigmában az a
jelentésréteg, amely mindegyik szósorban közös
(ki ad, mit ad, kinek adja).
Ismerkedjünk meg alaposabban az említett
X-elmélettel!
20
Az X-elmélet I.
Az X-elméletnek az az intuíció az alapja, hogy a
mondatot alkotó különbözo szerkezetek egy X
fej két lépcsoben történo bovítésével jönnek
létre mely lépések a szerkezet fejének
kategóriájától függetlenül minden esetben
hasonlóak. A bovítés során a fej kategoriális
minosége megmarad, a bovítés lépéseit a vonásszám
változásával jelezzük
azaz egy tetszoleges kategóriájú fej pl. V
(ige), N (fonév), A (melléknév), Adv
(határozó(szó)) stb.
WP
1. lépés X fej mögött vesszük fel X vonzatait,
melyekkel együtt X-t alkot
2. lépés egyesítjük X-t az X egy kitüntetett
vonzatának befogadására képes ún. módosítói
pozícióval,
W
melyek együtt XP-t (azaz X-t) alkotnak.
W
XP
X innentol további vonzatok felvételére már nem
képes, viszont a két lépcsoben kialakult XP
beléphet egy másik szintaktikai fej (W) mellé
annak bovítményeként,
YP
X
mellyel együtt W-t alkot,
mely fölött WP is kell legyen.
Természetesen az ábrán szereplo YP-nek, ZP-nek és
UP-nek is az X-elméletnek megfelelo belso
szerkezete kell legyen, például a következoképpen
Y
X
ZP
UP
Y
RP
Z
U
YP belso szerkezete triviális, nem tartalmaz
bovítményt,
U
OP
Z
UP-nek pedig a módosítói pozíciója nincs
kitöltve, az U alatt álló OP belso szerkezete
pedig most nem érdekes.
ZP-nek csak a módosítói pozíciója van kitöltve
egy RP-vel, melynek a belso szerkezete most nem
érdekes (ezt jelöli a háromszög),
21
Az X-elmélet II.
A mozgatások
A figyelmes olvasó észrevehette, hogy egy helyen
nem tettünk eleget az 1. lépésben lefektetett
követelményeknek a módosítói pozíciókban is
egy-egy vonzat található, márpedig a vonzatokról
kimondtuk, hogy az adott szintaktikai fej mögött
kell megszületniük.
WP
Ha azonban nem a módosítói pozícióban születnek
ezek az összetevok, akkor hogy adunk számot a
szórendrol, hiszen ezek az elemek a fej elott
kell, hogy álljanak?
W
A megoldás mozgatás.
A mozgatás a következoképpen történik
XP
W
1. Az elmozgó összetevo a születési helyén ún.
nyomot (?) hagy,
2. az elmozgó elemen megjelenik egy index,
megtörténik a mozgatás,
az index a mozgatás végpontján is feltunik az
adott összetevon, így válik az elemzés késobbi
fázisaiban is azonosíthatóvá, hogy eredetileg
kinek a bovítménye is volt.
YP
X
i
X
ZP
UP
YP
Természetesen az eljárást minden mozgatásnál meg
kell ismételni (más-más indexszel).
i
?
RP
Z
U
j
Lássuk, hogy történik mindez konkrét mondatok
elemzésekor!
U
OP
Így a hierarchikus viszonyokon kívül a szórendrol
is számot adhatunk.
Z
RP
j
?
22
Konkrét mondatok elemzése transzformációs
generatív nyelvészeti keretben I.
Péter odaadta a könyvet Marinak.
Elemzési lépések
Látható, hogy a hierarchikus viszonyokon kívül a
szórend is leképezheto ezzel az elemzési móddal.
1. Eloször mindig keressük meg az igét!
Kezdjük az elemzéseket a legegyszerubb szósorral!
2. Vegyük fel az ige vonzatait az X-elméletnek
megfeleloen az igei fej mögött, és egyesítsük
oket az igével V alatt!
3. Mozgassuk el az igekötot (mint az aspektusért
felelos, és ezért kitüntetett vonzatot)
VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja!
Topik
S
4. Mozgassuk el az alanyt a mondat élére, Topik
pozícióba. Az itt megjeleno összetevore (jelenleg
Péterre) igaz az állítás, hogy odaadta a könyvet
Marinak. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy volt-e
más is, aki odaadta a könyvet Marinak
lehetséges, hogy a hölgy Julitól és Dezsotol is
megkapta a keresett muvet.
VP
NP j
Péter
5. Az elemzés utolsó lépése a mondat jelének
kitétele S.
V
AdvP i
oda
igeköto
valaki
valamit
valakinek
NP
V
AdvP
NP
NP
i
j
adta
?
?
oda
Péter
a könyvet
Marinak
23
Konkrét mondatok elemzése transzformációs
generatív nyelvészeti keretben II.
Péter adta oda a könyvet Marinak.
4. Mozgassuk el az alanyt, ezúttal is a mondat
élére, de most Fókusz pozícióba.
Az elemzés utolsó lépését ezúttal is a mondat
jelének kitétele jelenti.
2. Vegyük fel az ige vonzatait az X-elméletnek
megfeleloen az igei fej mögött, és egyesítsük
oket az igével V alatt!
Tekintsük most a szórendileg jelöltebb szósorokat!
A Fókusz lényege, hogy csak az itt álló
összetevore igaz a mondat állítása, másra nem
vagyis a könyvet Mari ezúttal csak Pétertol
kaphatta meg, mástól nem. A magyar nyelvben a
Fókusszal kapcsolatban a legfontosabb szórendi
szabály az, hogy az itt álló összetevot
közvetlenül az igei fejnek kell követnie (az
igemódosító ezért marad kötelezoen kitöltetlenül
minden fókuszt tartalmazó mondatban).
1. Keressük meg az igét!
3. Építsük ki a teljes igei frázist ügyelve arra,
hogy az igemódosítói pozíció ezúttal üresen
marad hiszen a szórend most azt mutatja, hogy az
ige megelozi az igekötot.
Fókusz
S
VP
NP j
Péter
V
igeköto
valaki
valamit
valakinek
NP
V
AdvP
NP
NP
j
adta
?
oda
Péter
a könyvet
Marinak
24
Konkrét mondatok elemzése transzformációs
generatív nyelvészeti keretben III.
Marinak Péter odaadta a könyvet.
Vizsgáljuk meg most azt a szórendi variációt,
amelyben az egyik (emelkedo intonációval ejtett)
összetevo után szünetet tartunk!
Az elemzés utolsó lépése ezúttal is annak
jelölése, hogy vége a mondatnak vagyis az S
szimbólum kitétele.
KTopik
S
Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba Péterre
igaz, hogy odaadta a könyvet Marinak, de azt nem
tudjuk, hogy a hölgy mástól nem kapta-e meg az
említett muvet (igeköto-ige szórend figyelheto
meg, így a Fókuszt mint mozgatási célpontot
egyértelmuen kizárhatjuk).
Keressük meg az igét!
Vegyük fel az ige vonzatait az X-elméletnek
megfeleloen az igei fej mögött, és egyesítsük
oket az igével V alatt!
Mozgassuk el a -nak/-nek ragos vonzatot a mondat
élére, Kontrasztív Topik pozícióba!
Mozgassuk el az igekötot (mint az aspektusért
felelos, és ezért kitüntetett vonzatot)
VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja!
Topik
NP k
A Kontrasztív Topik segítségével azt a
jelentéstöbbletetet reprezentáljuk, hogy az ebben
a pozícióban álló összetevore (jelen esetben
Marira) igaz a mondat állítása (hogy neki odaadta
Péter a könyvet), de biztosan létezik legalább
egy olyan személy, aki nem kapta meg Pétertol az
említett írást.
Marinak
VP
NP j
Péter
V
AdvP i
oda
igeköto
valaki
valamit
valakinek
NP
V
AdvP
NP
NP
i
j
k
adta
?
?
oda
Péter
a könyvet
Marinak
?
25
Konkrét mondatok elemzése transzformációs
generatív nyelvészeti keretben IV.
Odaadta Péter Marinak a könyvet?
Az eldöntendo kérdés jellemzoje a magyar
nyelvben, hogy pusztán intonációval fejezzük ki,
vagyis más nyelvekkel ellentétben (pl. angol,
német, finn) nem történik szórendi
változás. Mindezt ebben a keretben úgy
reprezentálhatjuk a legegyszerubben, ha a
mondatelemzés végét jelento S szimbólumnál
jelöljük a szósor eldöntendo kérdés voltát egy EK
(eldöntendo kérdés) szimbólummal.
Vegyük fel az ige vonzatait az X-elméletnek
megfeleloen az igei fej mögött, és egyesítsük
oket az igével V alatt!
Keressük meg az igét!
Végezetül lássuk egy eldöntendo kérdés
szerkezetét!
Mozgassuk el az igekötot (mint az aspektusért
felelos, és ezért kitüntetett vonzatot)
VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja!
Az EK-ra azért van szükség, mert ezen szósorokat
meg kell különböztetnünk az olyanoktól, amelyek
nem kérdések, hiszen azoknak (mint az a
szituációs feladatból is kiderült) mások a
használati feltételei.
VP
EK S
V
AdvP i
oda
igeköto
valaki
valamit
valakinek
NP
V
AdvP
NP
NP
i
adta
oda
Péter
a könyvet
Marinak
?
26
A szabad bovítmények kezelése I.
A mondatokban nemcsak vonzatok fordulnak elo,
amelyeknek a jelenlétét régensük, egy adott
szintaktikai fej követeli meg,
hanem úgynevezett szabad bovítmények is.
Egy mondat grammatikusságát nem befolyásolja,
hogy tartalmaz-e szabad bovítményt ha egy szósor
agrammatikus, akkor hiába teszünk bele ilyen
elem(ek)et, attól nem válik grammatikussá ha
pedig elhagyunk egy ilyen összetevot, attól egy
korábban grammatikus mondat nem lesz agrammatikus.
A szabad bovítménynek a szerkezetben való
megjelenése nem befolyásolja azon összetevo
bovítési sajátosságait, amelyhez csatlakozik
ha egy fonevet már bovítettünk egy jelzovel
pl. a dán lány,
attól az még további jelzokkel is bovítheto
pl. a barna hajú dán lány,
a kedves barna hajú dán lány.
Ugyanez a vonzatokra már nem érvényes
ha egy adott mondat már tartalmaz például alanyt
pl. Péter kedveli Julit,
akkor ez további alanyi vonzattal már nem
bovítheto
pl. Péter kedveli Julit Mari.
Az X-elméletben a szabad bovítményekre az
úgynevezett csatolási muveletet alkalmazzuk,
melynek lényege, hogy nem növeli a vonásszámot
alkalmazása után ugyanazon kategória ugyanazon
kiterjesztését kapjuk vissza, amely a csatolás
elott volt. Így biztosítható a muvelet
rekurzivitása, azaz az, hogy újra és újra
elvégezheto.
27
A szabad bovítmények kezelése II.
A csatolás általánosan megfogalmazott szabálya
Xn ? YP Xn
vagyis csatolás bármilyen kategória (X) bármilyen
kiterjesztettségi fokán (X, X, XP) elvégezheto,
és az eredeti kategória eredeti kiterjesztettségi
fokát kapjuk vissza.
Ma az iskolában Péter kedvesen odaadta Marinak a
legszebb piros almát.
Lássunk egy konkrét példát!
A kedvesen módhatározó nem vonzata az igének,
hanem szabad bovítménye, így csatolnunk kell,
méghozzá VP-re, hiszen a szórend azt mutatja,
hogy ez az összetevo megelozi az igekötos igét.
S
Kezdjük az elemzést a megszokott módon az igének
és vonzatainak felvételével!
Mozgassuk el az igekötot VP-módosítóba, mert a
szórend ezt kívánja!
AdvP
S
Mint azt a nevük is mutatja, a szabad bovítmények
nem vonzatok, így nem mozgatással kerülnek a
helyükre, hanem abban a pozícióban születnek,
ahol hangalakot öltenek.
ma
Topik
S
NP
VP
Ismét csatolás következik a mondat élén két
szabad bovítmény is található ma, az iskolában.
Mivel mindkét említett bovítmény az egész
mondatot bovíti (szabad mondathatározók), S-re
kell csatolni oket.
NPj
Csatolásnál visszakapjuk az eredeti kategóriát,
így még egy VP csomópontot kell kiépítenünk a
jelenlegi VP fölé!
Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba!
Péter
az iskolában
AdvP
VP
kedvesen
AdvP i
V
oda
Fejtsük ki a háromszöggel jelölt NP-k belso
szerkezetét!
V
AdvP
NP
NP
NP
i
j
adta
oda
Péter
Marinak
?
?
a legszebb piros almát
28
A szabad bovítmények kezelése III.
Fejtsük ki az iskolában, illetve a legszebb piros
almát NP-k belso szerkezetét!
Mindössze a névelo helye kérdéses a
szerkezetben ez az összetevo DetP (determináns)
kategóriájú, és (ebben a modellben) N-ra kell
csatolni!
1. az iskolában
NP
A DetP kategóriájú névelo belso szerkezete
triviális, vagyis pusztán Det-t és Det fejet
tartalmaz ez utóbbi a névelo helye.
N
Lássuk a másik NP szerkezetét!
2. a legszebb piros almát
A névelo helyét már ismerjük triviális DetP-ként
N-ra kell csatolni.
DetP
N
az
NP
A melléknevek AP kategóriájúak, és szintén N-ra
csatolandók.
N
Det
N
iskolában
Mindkét AP belso szerkezete triviális, vagyis
csak A-t és A-t tartalmaz.
DetP
N
Det
a
az
AP
AP
N
legszebb
AP
N
A
piros
N
A
almát
legszebb / piros
29
Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? I.
A mondatban vannak tehát olyan funkciók,
amelyeket csak fonévi csoportok (NP-k) tölthetnek
be. Ezek után nézzük meg, hogy mi a helyzet az
igével!
Milyen elemek tölthetik be a részeshatározói
funkciót?
Tekintsük eloször az alanyi funkciót!
Mi a helyzet a tárgyi funkcióval?
A könyvet összetevo helyén például a következok
jelenhetnek meg
Tárgyként (is) elképzelhetetlenek azonban az
alábbiak
Vizsgáljuk meg az egyik példamondatunkat, hogy
milyen elemek tölthetik be a különbözo
mondatrészi funkciókat!
Péter
odaadta
Marinak
a könyvet.
egy fiúnak
egy fiát.
A Marinak elemen kívül (ismét) a következok
jelenhetnek meg itt
Péteren kívül a következok jelenhetnek meg itt
Egy fiú
a legjobb barátomnak
a legjobb írását.
A legjobb barátom
Géza testvérének
Géza könyvét.
Géza testvére
annak a fiúnak, akit láttál
azt a regényt, amit olvastál.
Az a fiú, akit láttál
A következok azonban nem állhatnak Péter helyén
ALANYként(!)
(pl. hogy etesse meg.)
Julikát.
szeret
Szeret
A következok azonban nem lehetnek részeshatározók
(sem)
szeret
Az egy fiút összetevo csak azért nem szerepelhet
itt, mert határozatlan volta nem kompatibilis az
ige határozott ragozásával (az igét a tárggyal
határozottságban egyeztetni kell alanyi-tárgyas
ragozás). Rejtett birtokost tartalmazva azonban
már megfelelo
enni
enni
Enni
Megfigyelheto, hogy az alany funkcióját nem
egyszeruen egy fonév töltheti be, hanem bármilyen
szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos
értéku vagyis amelyet egyetlen fonévvel (Péter)
helyettesíteni lehet. Ebbol világosan látszik,
hogy a szóosztály, a szófaj fogalma szorosan
összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével -
ezért hivatkozik a generatív nyelvészet is a
szintaktikai kategóriákkal ezekre a fogalmakra a
mondatok reprezentálásakor.
nagyon
Nagyon
nagyon
nem
Nem
nem
fiúnak
Fiú
fiú
Ilyen mondatokban részeshatározói helyzetben is
olyan összetevok állhatnak, mint alanyi
pozícióban. Fókuszos mondat esetén viszont az
utolsóként szereplo fiú is elképzelheto lenne
ilyen szerepben Péter fiúnak adta oda a könyvet
(nem lánynak)).
30
Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat?
II.
Az ige
A fonevekkel kapcsolatban megfigyelhettük, hogy
ha egy mondatban kicseréljük Péter-t Gézá-ra vagy
a fiú-ra, az a mondat szerkezetében nem okoz
változást.
Péter
szereti a tésztát.
Géza
A fiú
Ha azonban a mondat igéjét cseréljük ki
valamelyik másikra, akkor (legtöbbször) máson is
változtatnunk kell, hogy grammatikus mondatot
kapjunk.
Tegnap
odaadta
Péter Marinak a könyvet. (vki, vkinek, vmit)
találkozott
Péter Marival. (vki, vkivel)
várt
Péter Marira. (vki, vkire)
havazott.
(nincs vonzata)
Az ige megszabja, hogy közvetlen környezetében mi
fordulhat elo. Nemcsak azt írja elo, hogy tárgy,
részeshatározó vagy más vonzat kell-e mellé,
hanem azt is, hogy legyen-e alanya. Ezért
tekintik immár nemcsak a generatív, de a
hagyományos nyelvészek is (lásd Magyar
grammatika) az igét a mondat központi
kategóriájának, és az alanyt neki alárendelve,
vonzatként jelenítik meg (ha van).
Az ige központi jellegét és vonzateloíró
képességét a mondat alsóbb szintjein (igenévként)
is megorzi
Nem érdemes
odaadni Marinak a könyvet.
találkozni Marival.
várni Marira.
31
Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat?
III.
A melléknév
A funkciók vizsgálata kapcsán ejtsünk néhány szót
a melléknevekrol is!
A két legfontosabb melléknévi szerep
1. szabad bovítmény a fonévi szerkezetekben
(hagyományosan szólva jelzo)
2. a propozíció része (hagyományos terminussal
élve a névszói-igei állítmány része).
1. Fonévi szerkezetekben a névelo és a fonév
között találjuk
a
kedves
emberek
nagyon barátságos
Gézánál is erosebb
2. A propozíció részeként a van, marad stb. igék
mellett fordul elo
Hugó
kedves
volt.
nagyon barátságos
Gézánál is erosebb
Ezzel befejeztük a mondattan legfontosabb
kérdéseinek tárgyalását.
Ha mindazt érted, amirol itt szó volt, akkor
Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan
alapjait!
32
Bibliográfia
Végezetül
Az alábbiakban néhány olyan mu bibliográfiai
adatai láthatóak, amelyeket annak ajánlunk, aki
mélyebben érdeklodik a mondattan iránt. A lista
természetesen korántsem teljes, mindössze
kiindulópontnak szánjuk.
1. Kenesei István (szerk.) (2000) A nyelv és a
nyelvek. Corvina Kiadó, Budapest.
Jelen bemutató ennek a munek a Mondatok címu
fejezete alapján készült (90-101.o.) A könyvet
annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni a
különbözo nyelvészeti területekkel.
2. Keszler Borbála (szerk.) (2000) Magyar
grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Ezt a munkát a hagyományos nyelvészet iránt
érdeklodoknek ajánljuk.
3. Kiefer Ferenc (szerk.) (1992) Strukturális
magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
Ez a munka a magyar transzformációs generatív
mondattan alapmuve.
4. Alberti Gábor Medve Anna (2002) Generatív
grammatikai gyakorlókönyv. Janus/Books, Budapest.
Ezt a két kötetes munkát annak ajánljuk, aki
szeretne megismerkedni egy nagyon részletesen
kidolgozott magyar transzformációs generatív
mondattani modellel.
5. B. Nagy Ágnes Farkas Judit (2005) Hogyan
érdemes generatív mondattant tanítani
középiskolában? Modern Nyelvoktatás, XI./1. 1428.
Ez utóbbi cikket pedig annak ajánljuk, aki a
jelen bemutatóban szereplo magyar transzformációs
generatív mondattani modellrol szeretne többet
megtudni.
33
Köszönöm a figyelmet!
További jó tanulást kívánok!
Farkas Judit
juttasusi_at_vnet.hu