Hormonrendszer

1
Hormonrendszer

• Írta és szerkesztette Vaskor Gabriella

2
A szervezet szabályozói

• A szervezet muködésének szabályozói
• az osibb hormonrendszer (a folyamatos, lassúbb
  szabályozás jellemzi)
• és a fiatalabb idegrendszer (a gyorsabb
  muködésváltoztatást eredményezi)
• A hormonrendszer lassít gyorsít
• feladata a belso környezet állandóságának
  fenntartása,
• a növekedés,
• a fejlodés,
• a szaporodás szervrendszerének folyamatos
  muködésének biztosítása
• Idegrendszer elindít megállít
• hormonrendszer felett is irányít?
  neuronendokrin rendszer
• feladata a külso és belso környezethez való
  alkalmazkodás
• érzékelés
• mozgás

3
Belso elválasztású mirigyek

• Belso elválasztásúnak nevezzük azt a mirigyet,
  amelynek nincs
• kivezeto-csöve, így váladéka közvetlenül a vérbe
  kerül.
• Ezek a váladékok a sejtek muködését szabályozó
  kémiai anyagok, a
• hormonok.
• A hormonok általában fehérjetermészetu anyagok,
  melyeket ezek a
• mirigyek termelnek, a vér szállítja el a
  célszervhez, ahol a sejtek felszínén
• lévo megfelelo receptorhoz kapcsolódva az adott
  célszerv sejtjeinek
• anyagcseréjét befolyásolják vagy serkentik, vagy
  gátolják azt.
• (A hormonokat kémiai szerkezetük szerint
  alapvetoen három csoportba
• soroljuk vannak köztük peptidek, egyszeru
  aminosav-származékok és
• szteroidok. A sejtek sejthártyájában és
  citoplazmájában találhatók
• olyan fehérjék, amelyek képesek megkötni
  meghatározott térszerkezetu
• hormonokat. Ezeket a fehérjéket
  hormonreceptoroknak nevezzük.
• Egy-egy sejtre csakis azok a hormonok hatnak,
  amelyek receptorát
• tartalmazza a sejt.)

4
A hormonok hatásának kialakulása

• Sejtjeink felszínén olyan anyagok találhatók,
  amelyek megkötik a különbözo szerkezetu
  hormonmolekulákat. Amikor a hormon
  hozzákapcsolódik a megfelelo jelfogóhoz, a sejt
  anyagcseréje megváltozik, azaz kialakul a hormon
  hatása. Ennek alapján az is értheto, miként
  lehetséges, hogy a különbözo hormonok nem minden
  sejtre hatnak, hanem csak azokra, amelyek
  sejthártyájában megtalálható az adott hormonnak
  megfelelo szerkezetu jelfogó. Ha egy szöveti sejt
  felszínérol hiányzik valamelyik hormont megköto
  molekula, akkor arra a szövetre a hormon
  hatástalan. Ugyanakkor azt is könnyen
  beláthatjuk, hogy a szabályozó hatás erosen függ
  attól, hogy milyen mennyiségben, koncentrációban
  találhatók egy hormon molekulái a vérben.
  Magasabb koncentráció esetén ugyanis nagyobb a
  valószínusége annak, hogy a hormon molekulái
  megkötodnek egy sejten.

5
A hormonok hatásának kialakulása
6
A hormonok hatásának kialakulása

• A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán
  külso felszínén levo receptorokhoz kötodnek, nem
  jutnak be a sejtbe. Ilyenek a peptidek és egyes
  aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a
  receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik,
  és ennek következtében a célsejtek
  citoplazmájában módosulnak az anyagcsere-folyamato
  k.
• Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán
  könnyen átjutnak. Ilyenek például a szteránvázas
  hormonok. A citoplazmában levo hormonreceptorhoz
  kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének
  muködését, ezen keresztül a sejtek
  fehérjeszintézisét szabályozzák. Az újonnan
  megjeleno fehérjék lényegesen megváltoztathatják
  a sejt anyagcsere-folyamatait. A génmuködés
  szabályozása idoigényesebb, ezért a szteroid
  hormonok hatása általában lassabban alakul ki.

7
Az ember belso elválasztású mirigyei

• Az ember belso elválasztású mirigyei az agyalapi
  mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy,
• a mellékvese, a hasnyálmirigy és az ivarmirigyek
  (petefészek és here ).

8
A hipotalamusz

• A hipotalamusz a III. agykamra fenekét képzo, a
  talamusz alatt elhelyezkedo páratlan agy terület.
  
• A belso elválasztású mirigyek funkciói
  meghatározott, hierarchikus, tehát
  alá-fölérendeltségi viszonyban kapcsolódnak
  egymáshoz.
• A hipotalamusz a legmagasabb szinten szabályzó
  belso elválasztású mirigy, azt is mondhatnánk,
  hogy a fonök a csapatban.
• Az idegrendszerrel fennálló szoros kapcsolata
  mutatja, hogy idegrendszerünk befolyása alatt áll
  a belso egyensúlyt kialakító hormonháztartás,
  tehát a szervezetünket éro külso ingerek
  befolyásolni tudják azt.
• A hipotalamusz feladata tehát az idegrendszer és
  a hormon háztartás közötti kapcsolat közvetlen
  megvalósítása.

9
A hipofízis az agyalapi mirigy
A koponya töröknyeregnek nevezett csontos
vájatába lóg alá az agyalapról a babaszem alakú
hipofízis, más néven az agyalapi mirigy, az ember
belso elválasztású rendszerének központja. A
hipofízis kisebb cseresznye nagyságú szerv, amely
egy nyélen keresztül van kapcsolatban az agy
hipotalamusz részével, ennek az irányítása alatt
áll. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtek
axonjai futnak, amelyek sejtteste a
hipotalamuszban található.
10
A hipofízis az agyalapi mirigy

• Az agyalapi mirigy két részre osztható az elülso
  és a hátulsó lebenyre.
• Feladata a hormonháztartás karmesterének
  szerepét betölteni, tehát a perifériás belso
  elválasztású mirigyek funkcióját szabályozni,
  összehangolni. Számos olyan hormont termel,
  amelyek más belso elválasztású mirigyek muködését
  szabályozzák. Néhány saját hormonján keresztül az
  anyagcsere folyamatokat közvetlen is
  befolyásolja. Hormonjai peptidek.

11
Az agyalapi mirigy elülso lebenyének hormonjai

• Az elülso lebeny sejtjei 6-féle hormont
  termelnek. Ezek egy része más belso elválasztású
  mirigyek muködését szabályozza, így a
  pajzsmirigyre, a mellékvese kéregállományában
  lévo mirigysejtekre és az ivarmirigyekre hat.
  Serkento hormonoknak nevezik oket, hatásukra
  ugyanis fokozódik az adott szerv hormontermelése.
• Az agyalapi mirigy elülso lebenyében három olyan
  hormon termelodik, amelyek az ivari muködésekre
  hatnak. Ezek a hormonok a férfiakban és a nokben
  azonos kémiai szerkezetuek, de hatásuk
  természetesen a nemtol függ, az ivarszervek
  különbözosége miatt. Elnevezésük a noi
  szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi
  érés után a férfiakban lényegében egyenletesen
  képzodnek, nokben viszont 28 napos ritmus
  szerint, ciklusosan változik a termelodésük. A
  tüszoserkento hormon mindkét nemnél az ivarsejtek
  képzodését serkenti. A sárgatestserkento hormon a
  petefészek, illetve a here hormontermelését
  szabályozza. A tejelválasztást serkento hormon
  nokben a szoptatás idoszakában serkenti az
  emlomirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban
  ismeretlen a hatása.

12
Az agyalapi mirigy elülso lebenyének hormonjai

• A növekedési hormon ezzel szemben a szervezet
  szinte minden sejtjének anyagcseréjére hat,
  mégpedig úgy, hogy fokozza a fehérjék
  felépítését. Elnevezése onnan származik, hogy
  gyermek- és serdülokorban serkenti a csontok
  megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Fiatal
  korban, a növekedés idoszakában a csontok
  hosszanti megnyúlását, a vázizomzat gyarapodását
  (a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a
  fehérjeszintézist, és így elosegíti az izomzat
  gyarapodását is), a belso szervek arányos
  növekedését biztosítja. Az egész szervezet
  anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza
  a zsírok lebontását és gátolja a szolocukor
  felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése
  befejezodik, ezért a testmagasság utána már nem
  változik lényegesen. Felnottekben elosegíti a
  szervek sejtjeinek megújulását, regenerációját. A
  szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréjét a
  növekedési hormon felnottkorban is befolyásolja.

13

• A növekedési hormon hiánya fiatalkorban arányos
  törpenövést okoz. Ez azt jelenti, hogy az
  egészséges felnottekre jellemzo testarányok
  kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul
  alacsony. A csontok hosszanti növekedésének üteme
  elmarad az átlagostól, a végleges, felnottkori
  testmagasság nem éri el a 140 cm-t. A növekedési
  hormon pótlásával a rendellenesség megelozheto,
  amennyiben sikerül a hormonhiányt idoben
  kimutatni. A hormon túltermelodése ezzel szemben
  óriásnövéshez vezet, a végleges testmagasság
  jóval meghaladhatja a 2 métert.

14
Az agyalapi mirigy elülso lebenyének hormonjai

• A világ legmagasabb embere 271 cm volt.

15
Az agyalapi mirigy elülso lebenyének hormonjai

• Az agyalapi mirigy elülso lebenyének
  hormontermelését a hipotalamusz egyes
  idegsejtjeinek hormonjai befolyásolják. Azokat az
  idegsejteket, amelyek hormont termelnek,
  neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A
  hipotalamuszban képzodo hormonok a hipofízis
  nyelében levo érhálózatba kerülnek, majd innen
  közvetlenül az agyalapi mirigy elülso lebenyébe
  jutnak, ahol kifejtik hatásukat.
• Az agyalapi mirigy más belso elválasztású
  mirigyek hormontermelését szabályozza

16
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai

• Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében két hormon
  tárolódik. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes
  neuroszekréciós sejtjeiben képzodnek, és ezek
  axonjain jutnak a hátsó lebenybe.
• A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a
  vízvisszaszívást serkento hormon, más néven
  vazopresszin vagy ADH. Ez fokozza a vesékben a
  víz visszaszívását, így csökkenti a vizelet
  mennyiségét.
• Másikuk szüléskor serkenti a méh izomzatának
  összehúzódását, a szoptatás idején pedig
  elosegíti az emlokbol a tej leadását.

17
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai

• A vazopresszin a vese nefronjainak elvezeto
  csatornáiból és a gyujtocsatornákból fokozza a
  víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát
  kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken
  a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkento
  hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét
  közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet
  kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor
  jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó
  lebenybol, ha magas a testfolyadékok ozmotikus
  koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít
  például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé
  válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás
  fokozódik. A hormon hatására no a
  vízvisszaszívás, ami lehetové teszi a szervezet
  víztartalmának megorzését.
• Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a
  felszívódó víz hígítja a testfolyadékot. A
  csökkeno ozmotikus koncentráció miatt kevesebb
  vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a
  vesében csökken a víz visszaszívása és több víz
  távozik a vizelettel. Így a fölösleges víztol
  megszabadulhat a szervezet.
•  

18
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai

• A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a
  nefronok elvezeto csatornáinak végén és a
  gyujtocsatornákban víz már nem szívódik vissza,
  ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A
  vizelet mennyisége elérheti a napi 20 litert is.
  A nagymértéku vízvesztés miatt a beteg szomjazik,
  és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta.
• A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az
  oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi
  elo. Elsosorban a terhes nok méhfalának
  izomzatára hat, a szülés során szerepet játszik
  a méh összehúzódásában, a noi orgazmus alatt is
  felszabadul, szerepet játszhat a megtermékenyítés
  elosegítésében. A szoptatás idején az
  emlomirigyek falában levo izomelemek
  összehúzódását serkenti, így biztosítja az
  anyatej kiürülését.

19
A hipotalamo-hipofízis rendszer
20
A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata

• A hipotalamusz kétféle módon van összeköttetésben
  a hipofízissel.
• Idegi úton a hipotalamusz idegsejtjeinek
  nyúlványai közvetlenül kerülnek összeköttetésbe a
  hipofízis hátsó lebenyével, a neurohipofízissel.
• A neurohipofízisben tárolódik az a
  hormonmennyiség, melyet a hipotalamusz termel, és
  idegsejtjeinek axonjain juttatja le a
  hipofízisbe.
• A két hormon, amely így ugyan a hipofízisbol
  szabadul fel, de eredendoen a hipotalamusz
  hormonjai,az antidiuretikus hormon (ADH), illetve
  az oxitocin, amely a méh összehúzódásait, illetve
  a tej kilövellést serkenti az emlobol
  szoptatáskor.

21
A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata

• A hipotalamusz másik része szabályos belso
  elválasztású mirigyként funkcionál, és
  úgynevezett releasing (kibocsátást szabályozó)
  faktorokat (RF) illetve gátló (inhibitor) faktort
  termel. Ezek a faktorok közvetlenül a vérbe
  kerülnek, majd a véráram juttatja el azokat a
  hipofízisbe. Ez az érhálózat egy speciális
  portális rendszert alakít itt ki a két szerv
  között.
• (Portális keringésrol akkor beszélünk, ha egy ér
  kétszer oszlik kapillárisokra anélkül, hogy az
  általa szállított vér oxigenizáltsága változna).
• Minden a hipofízisben termelodo hormonnak megvan
  a maga releasing faktor, tehát beszélhetünk
  ACTH-RF-ról, TSH-RF-rol, és LTH-RF-rol, valamint
  FSH-RF-rol. Ezen a releasing faktorok hatására a
  hipofízis megkezdi a megfelelo hormonok
  vérpályába juttatását. Egyetlen inhibitort is
  termel a hipotalamusz, és ez a prolaktin
  termelodését gátolja.

22
A pajzsmirigy
A pajzsmirigy elhelyezkedése A pajzsmirigy a
gége elott és két oldalán található szerv.
Sejtjei kétféle, eltéro hatású hormont
termelnek. A tiroxin és a trijód-tironin
jódtartalmú aminosav-származékok. Szabályozzák a
sejtek anyagcseréjét. A másik hormon a kalcitonin
a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában
fontos.
23
A pajzsmirigy tiroxin és trijód-tironin hormonja
A jódtartalmú vegyületek, a szervezet csaknem
minden sejtjére kifejtik hatásukat. Fokozzák a
szervezet alapanyagcseréjét, a sejtek
oxigén-felhasználását és energiatermelését, ezen
keresztül pedig a fehérjék szintézisét. A
tiroxinnak és a trijód-tironinnak ezért fontos
szerepük van a növekedésben és a fejlodésben. Az
embrionális fejlodés során és csecsemokorban
fontosak a növekedés és a fejlodés
szabályozásában. Hiányukban súlyos idegrendszeri
károsodás alakulhat ki.
24
A pajzsmirigy hormonjainak hatása az anyagcserére
- részletesebben

• Apoláris jellegu aminosav-származék, a sejtekbe
  bejutva a génmuködésen keresztül egyes fehérjék
  szintézisét szabályozza. Elsosorban a szervezet
  energiafelszabadító, ATP-termelo folyamatait
  serkenti, ami a sejtek megfelelo
  energiaellátásához szükséges. Ennek mérheto
  következménye, hogy hatására fokozódik az
  oxigénfogyasztás és a hotermelés. A szervezet
  energiaforgalmának beállítása mellett a
  pajzsmirigy e hormonja alapveto szerepet játszik
  a normális egyedfejlodésben is az egészséges
  növekedéshez és az idegrendszer kifejlodéséhez
  nélkülözhetetlen.
• A tiroxin mellett termelodo másik, hasonló hatású
  hormon a trijód-tironin. Összetételükben az a
  különbség, hogy a tiroxin molekulánként négy, a
  trijód-tironin pedig három jódatomot tartalmaz.
  Valójában a hatások kialakulásában a tiroxinnál
  fontosabb szerepet játszik a trijód-tironin, de
  késobbi felfedezése miatt ritkábban szokták
  említeni.

25
A pajzsmirigymuködés hormonális szabályozása

• A pajzsmirigy sejtjeinek hormontermelését az
  agyalapi mirigy szabályozza. Ha a vérben alacsony
  a tiroxin mennyisége, akkor fokozódik a
  hipofízisben a pajzsmirigyserkento hormon
  termelodése. A vér tiroxintartalmának emelkedése
  viszont gátolja a serkento hormon képzodését. A
  két hatás eredményeként többé-kevésbé állandó
  lesz a tiroxin mennyisége a vérben. A
  pajzsmirigyserkento hormon termelodését a
  hipotalamusz is befolyásolja. Ez jól példázza a
  hormonális és az idegi szabályozás
  együttmuködését.

26
A pajzsmirigymuködés hormonális szabályozása
(részletesen)

• A tiroxin termelését a hipotalamuszagyalapi
  mirigy rendszer szabályozza. A hipotalamusz egyes
  neuroszekréciós sejtjeiben olyan hormon képzodik,
  amely fokozza az agyalapi mirigy
  pajzsmirigyserkento hormonjának szintézisét.
  Hatására megno a pajzsmirigy hormontermelése. A
  tiroxin magas koncentrációja viszont gátolja a
  hipotalamusz és az agyalapi mirigy
  serkentohormon-termelését, s ennek
  következményeként csökken a pajzsmirigy muködése
  is. Ez a szabályozási forma a negatív
  visszacsatolás. A hipotalamuszba azonban a
  szervezet más részeibol idegi ingerületek is
  érkeznek. A hipotalamusz idegsejtjei a befutó
  információk feldolgozása alapján szabályozzák a
  neuroszekréciós sejtek hormontermelését. Ezáltal
  a pajzsmirigy hormontermelése a mindenkori
  környezethez is alkalmazkodik. Az agyvelo és az
  agyalapi mirigy együttmuködése kitunoen mutatja a
  hormonális és az idegi szabályozás, tehát a
  neuroendokrin rendszer összehangoltságát.

27
A pajzsmirigymuködés hormonális szabályozása
(részletesen)

• Amikor például valaki tartósan hidegben (pl.
  sarkvidéki területen) tartózkodik, akkor
  hipotalamuszában fokozódik az agyalapi mirigyre
  ható hormon szintézise. A pajzsmirigyserkento
  hormon fokozott termelése következtében a tiroxin
  mennyisége is nagyobb lesz. Ez pedig a lebontó
  folyamatok gyorsulása miatt a hotermelés
  növekedésével jár, ami a hideghez való
  alkalmazkodást lehetové teszi.
• A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem
  képzodik elegendo pajzsmirigyserkento hormon,
  vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés jódot
  tartalmaz. Ha a pajzsmirigy csecsemo- és
  gyermekkorban nem muködik kielégítoen, akkor
  súlyos szellemi károsodással járó, aránytalan
  törpenövés alakul ki. A tiroxin és a
  trijód-tironin felnottkori hiánya esetén az
  anyagcsere lelassul, csökken az oxigénfogyasztás.
  Az étvágy is csökken, de a felvett szerves
  anyagok egy része lebontás helyett raktározásra
  kerül, ezért a testsúly no. Az energia-felszabadít
  ó folyamatok lassulása miatt a mozgékonyság, az
  aktivitás mérséklodik. Az idegrendszer
  muködésének hibái miatt az emlékezés is zavart
  szenved, a gondolkodás lelassul. Napjainkban a
  jódhiány alig fordul elo, mert a konyhasót
  jódozzák.

28
A pajzsmirigymuködés hormonális szabályozása
(részletesen)

• A tiroxin és a trijód-tironin túltermelése
  jellegzetes tünetekkel jár. A lebontó anyagcsere
  felgyorsul, ezért megfelelo táplálkozás mellett
  is csökken a testsúly és emelkedik a
  testhomérséklet. Jellemzo, hogy a szemgolyó
  mögötti szövetek felszaporodása miatt a szem
  kidülled.
• A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának vagy
  golyvának nevezik. Ilyenkor a gége alatti tájékon
  a nyak duzzadt, vastag. A pajzsmirigy hiányos
  vagy túlmuködése egyaránt járhat struma
  kialakulásával.

29
Pajzsmirigy-betegségek - részletesen

• A tiroxin túltermelése következtében a sejtekben
  fokozódnak a lebontó folyamatok, a testsúly
  csökken, állandó hoemelkedés jelentkezik. Az
  ilyen betegek ingerlékenyek, pulzusuk szaporább,
  szemgolyójuk kidülled. A háttérben legtöbbször az
  agyalapi mirigy túlzott hormontermelése áll. A
  jódhiányos táplálék, illetve a serkento hormon
  fokozott termelodése egyaránt a pajzsmirigy
  megnagyobbodásával, úgynevezett golyva, strúma
  kialakulásával járhat együtt.

30
A pajzsmirigy túlmuködése

A pajzsmirigy túlmuködésének oka lehet a
hipofízis túlmuködése, illetve a pajzsmirigy
önmaga is termelhet több hormont a kelleténél. Az
eredmény mindkét esetben a hiperfunkciós kórkép
kialakulása, de nem mindegy a kezelés
szempontjából. A hiperfunkció nem kötelezoen, de
járhat pajzsmirigy megnagyobbodással, strumával.
A pajzsmirigy túlmuködése, hipertireózis esetén
az alapanyagcsere felgyorsul, a szív frekvenciája
állandóan magas, a keringés gyors. A beteg sokat
eszik, és mégsem hízik. Ingerlékeny, izgága
lesz. Testhomérséklete emelkedik, bore mindig
nyirkos.
Golyva göbösen megnagyobbodott pajzsmirigy
31
A pajzsmirigy túlmuködése

• Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki
  kidülledt, hatalmas szemeket láthatunk a szem
  mögötti zsírszövet megszaporodása miatt. Ez olyan
  fokú lehet, hogy a beteg már nem tudja behunyni a
  szemét, mert a szemhéjak nem érnek össze.
• Pajzsmirigyrák

32
A pajzsmirigy elégtelen muködése

• A pajzsmirigy muködésének zavarai meglehetosen
  gyakran okoznak különbözo panaszokat,
  betegségeket.
• A pajzsmirigy elégtelen muködése, azaz
  hipofunkciója a hipotireózis. Kialakulhat a
  hipofízis TSH hormonjának hiányában (az agyalapi
  mirigy sejtjei nem termelnek elegendo
  pajzsmirigyserkento hormont), illetve a
  pajzsmirigyben bekövetkezo degeneratív változások
  (tiroxinhiány) miatt.
• Alapvetoen két részre oszthatjuk a hipotireotikus
  betegeket.
• A) A veleszületett esetben kretenizmussal állunk
  szemben, amely egy testi és szellemi
  elmaradottságot jelento kórkép. A tiroxinhiány
  következtében súlyosan károsodik az anyaméhben
  fejlodo magzat, testi és szellemi
  visszamaradottsággal járó aránytalan törpenövés,
  úgynevezett kreténizmus alakul ki.
  (Kialakulásának oka lehet a jódhiányos anyai
  táplálkozás. Ha a táplálék nem tartalmaz elegendo
  jodid-iont. A tiroxin ugyanis jódtartalmú
  vegyület, így képzodéséhez jód szükséges. Ezért a
  konyhasót jódozzák, vagyis kálium-jodidot
  kevernek hozzá.)

33
A pajzsmirigy elégtelen muködése

• Tehát tiroxin (jódhiány) miatt a betegek
  növekedése leáll, törpenövés jön létre teljes
  szellemi képességcsökkenéssel. Nemi fejlodésük is
  elmarad. Amennyiben idoben felismerik, az
  újszülöttnek adagolható a pajzsmirigy hormon, és
  teljesen egészséges felnott válik belole. Ezért
  kötelezo hazánkban minden újszülött esetén a
  hipotireozis irányába történo szurovizsgálat.
• B) A másik csoport a szerzett hipotireozis.
  Ilyenkor a felnottekben az úgynevezett mixödéma
  nevu betegség alakul ki csökken a sejtlégzés
  az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ezzel
  együtt az energiatermelés, ami testsúlynövekedésse
  l jár, hízás következik be, a bor és a
  nyálkahártyák alatt kocsonyás anyag rakódik le.
  Megváltozik az illeto hangja. Általános testi és
  szellemi levertséggel párosul ún. testi-lelki
  eltunyulás következik be. A szorzet kihullik,
  vérszegénység és szexuális zavarok figyelhetok
  meg.

34
A pajzsmirigy elégtelen muködése

• A pajzsmirigy megnagyobbodása

35
A pajzsmirigy kalcitonin hormonja

• A pajzsmirigy másik hormonja, a kalcitonin a
  szervezet kalciumforgalmának szabályozásában
  fontos. Csökkenti a vér kalciumszintjét,
  elosegíti a kalcium beépülését a csontokba.

36
Pajzsmirigy kacitonin hormonjának hatása a
kalciumforgalomra

• A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin
  nevu peptidhormon termelodik. A kalcitonin
  csökkenti a vérplazma kalcium koncentrációját,
  mivel gátolja a Ca 2 -ionok leadását a
  csontokból, és fokozza a vizelettel való
  ürülésüket. A kalcitonin képzodését a vér magas
  kalcium koncentrációja serkenti.

37
Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának
szabályozása

• A mellékpajzsmirigy több elkülönülo, függetlenül
  muködo sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy
  felszínébe ágyazódva. Négy, borsnyi méretu
  mellékpajzsmirigyünk van, melyek a pajzsmirigy
  két lebenyének oldalsó szélén, alul-felül
  helyezkednek el.
• Hormonja a parathormon, kémiai összetételét
  tekintve peptid. A parathormon a szervezet
  kálcium és foszfát háztartását hivatott
  szabályozni. A szabályozott paraméter a vér
  kálcium és foszfát szintjének szorzata, tehát
  amennyivel növeli az egyiket, annyival csökkenti
  a másikat, és fordítva. Hatására a vér kálcium
  szintje növekszik, illetve ezzel egyidejuleg a
  foszfát szint csökken, mégpedig azáltal, hogy a
  kálciumot a csontokból felszabadítva a vérbe
  juttatja azt, míg a foszfátot a vesén keresztül
  üríti, ha csökkenteni kell a szintjét. A
  parathormon jelenléte elengedhetetlen a csontok
  egészséges fejlodése és az izmok normális
  összehúzódásának. szempontjából.

38
Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának
szabályozása

• A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli
  a vérplazma kalciumkoncentrációját, mivel fokozza
  a csontokból a Ca 2 -ionok vérbe jutását,
  fokozza a bélcsatornában a kalciumionok
  felszívódását, és a vesében a szurletbol történo
  Ca 2 ionvisszaszívást. A mellékpajzsmirigy
  hormontermelését a vér alacsony kalcium
  koncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapveto
  szerepet játszanak a sejtek ingerületi
  jelenségeinek kialakításában. A vér megfelelo
  kalciumion-koncentrációja nagyon fontos a
  vázizmok muködéséhez. Túlságosan alacsony
  koncentrációjuk esetén a vázizmokban tartós
  izomgörcsök jönnek létre.

39
A mellékpajzsmirigy muködésének zavarai

• A mellékpajzsmirigy túlmuködése a
  hiperparatireózis. Ilyenkor az elso tünet lehet a
  gyakori veseköves roham. A parathormon hatására
  ugyanis a csontokból fokozottan szabadul fel
  kálcium, és ez a vesén keresztül kiürülve,
  kicsiny kövek kialakulásához vezet. A csontok a
  kálcium hiány miatt törékennyé válnak. Az izmok
  ingerlékenysége csökken.
• A parathormon hiányában kialakuló hipofunkciós
  kórkép a hipoparatireózis. Ilyenkor a vér kálcium
  szintje igen alacsony. A kialakuló tetánia nevu
  állapot súlyos, életveszélyes. Az izmok
  ingerlékenysége olyan mértéku, hogy görcsös
  összehúzódások jönnek létre, mely a légzoizmokra
  is kiterjedve fulladásos halálhoz vezethet.

40
A mellékvese
A mellékvese páros szerv. A két vese felso
pólusát sapkaszeruen fedo, a vese zsíros tokjában
található szervek. Kéreg és veloállományból
állnak. A két rész alapvetoen különbözo
feladatot lát el, mivel a kéreg állomány az
endokrin rendszer része, míg a veloállományt
tekinthetjük szimpatikus idegrendszer részének,
bár szintén hormonokat termel.
41
A mellékvesekéreg

• A mellékvese kéreg szteroid hormonokat termel,
  tehát a hormonok kémiai szerkezete a szterán
  vázra épül.
• Szövettani kép alapján három réteg különítheto el
  a kérgen belül, amelyek nemcsak külalakilag
  különböznek, hanem ennek megfeleloen három
  különbözo hormont is termelnek.
• Az elso rétegében a zóna glomerulárisnak
  nevezett részben a sejtek kis gömböcökbe
  rendezodve helyezkednek el és mineralokortikoidoka
  t termelnek. A só- és vízháztartást szabályozó
  hormonok a vese elvezeto és gyujtocsatornáiban
  fokozzák a Na-ionok visszaszívását, K - és
  H3O-ionokra történo kicserélését. Hatásukra
  tehát a nátrium-ionok ürítése csökken, ugyanakkor
  a vizelet savasabb lesz és kálium koncentrációja
  no. A Na-ionok visszaszívását a vérbe az
  ozmotikus koncentráció növekedése miatt
  vízbeáramlás követi. A mellékvesekéreg hormonjai
  tehát közvetve a víz visszaszívását is fokozzák.
  Ezeknek a hormonoknak a termelodését a vérplazma
  alacsony Na és magas K koncentrációja
  serkenti.

42
A mellékvese kéregállománya
A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül
a legfontosabb az aldoszteron, mely a szervezet
ásványi anyag háztartását szabályozza a kálium
és nátrium forgalmat befolyásolja. Az aldoszteron
úgy hat a vesére, hogy az kevesebb nátriumot és
több káliumot választ ki. Az aldoszteron-termelést
részben az agyalapi mirigyben lévo
kortikoszteron-stimuláló hormon szabályozza,
részben pedig egy, a vesékben lévo szabályozó
mechanizmus (a renin-angiotenzin rendszer).A
renin, egy a vesékben termelt anyag, mely
szabályozza az angiotenzin nevu hormon
aktivációját. Utóbbi a mellékveséket aldoszteron
termelésére serkenti.
43
A mellékvesekéreg
A mellékvesekéreg második rétegét zóna
faszcikulárisnak nevezik, mert a sejtek kötegeket
képezve helyezkednek el. A glikokortikoidok,
többek között a kortizol termelodik itt. A
kortizol hatására a vércukor szint emelkedik,
illetve a szervezet ellenállóképessége csökken,
hiszen a sejtes immunválaszban résztvevo sejteket
gátolja.

A mellékvesekéreg hormonjainak hatása a
szénhidrát-anyagcserére
44
A mellékvesekéreg

• Mellékvesekéreg-hormonok hatása a
  szénhidrát-anyagcserére
• A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok a
  szervezetben általános hatásúak. Fokozzák a
  fehérjék lebontását, és serkentik az aminosavak,
  valamint az erjedésbol származó tejsav glükózzá
  alakulását. Emellett fontos hatásuk még, hogy
  gátolják az izom- és a zsírszövet glükóz
  felhasználását. Mindezek miatt növelik a
  vércukorszintet. Hatásukat elsosorban a vázizom,
  a máj és a zsírszövet sejtjeire fejtik ki. A
  mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét szabályozó
  hormonjainak termelését negatív visszacsatolással
  befolyásolja az agyalapi mirigy
  mellékvesekéreg-serkento hormonja, illetve a
  hipotalamusz egyik neuroszekréciós hormonja.

45
A mellékvesekéreg

• A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok
  szerepe különösen akkor lényeges, amikor a
  táplálék túl kevés szénhidrátot tartalmaz,
  ugyanis az idegsejtek és a vörösvérsejtek
  kizárólag glükózt hasznosítanak
  energiaforrásként. Amikor valaki nem fogyaszt
  elegendo szénhidrátot, például éhezés vagy
  fogyókúrázás idején, az idegsejtek és a vérsejtek
  glükóz szükségletét egy rövid ideig a májban
  tárolt glikogén hidrolízise fedezheti. A
  szénhidrátraktár kimerülése után azonban az
  idegszövet és a vérsejtek energiaellátása
  kizárólag az aminosavakból történo
  glükóz-eloállítás segítségével történik. Ennek a
  folyamatnak a serkentéséhez és a fenntartásához
  pedig a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét
  serkento hormonjai szükségesek. Lényeges, hogy a
  fogyókúrázó ember bizonyos mennyiségu fehérjét
  fogyasszon, mivel ennek hiányában saját fehérjéi
  kezdenek lebomlani, hogy a belolük képzodo
  szolocukor fedezze az idegszövet és a vérsejtek
  szükségletét.

46
A mellékvesekéreg

• A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok
  fontos hatása, hogy csökkentik a gyulladásos
  folyamatokat és lassítják az immunreakciókat.
  Számos gyógyszer tartalmaz ilyen hatóanyagokat.
  Ezek szigorú orvosi ellenorzés mellett
  alkalmazhatók olyan esetekben, amikor a gyulladás
  tüneteinek enyhítése szükséges. Fontos azonban
  tudni, hogy ez a kezelés a betegség okát nem
  szünteti meg. A gyógyszerként a szervezetbe jutó
  hormon is részt vesz a negatív visszacsatolásban,
  tehát csökkenti a hipofízis mellékvesekéreg-serken
  to hormonjának képzodését. Ezáltal lecsökken a
  mellékvesekéreg saját hormontermelése.
• A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok
  közül legismertebb a kortizol.

47
A mellékvesekéreg

• A mellékvesekéreg ivari hormon-termelése
• A harmadik réteg a zóna retikuláris, ahol is
  hálózatot képeznek a sejtek. Termékük a
  szexuálszteroidok férfiban és noben egyaránt
  termelodnek. Legjelentosebb képviselojük a
  tesztoszteron, amely a férfias jellegekért, az
  agresszióért és a szexuális vágyért felelos
  hormon.
• (A hím ivari jellegu szteroid hormonok a
  serdülokortól kezdve termelodnek az ivartól
  függetlenül mindenkiben lényegében azonos
  mennyiségben. Ezeknek a hormonoknak a szerepe a
  felnottkori testalkat kialakítása, a test és az
  izomzat növekedésének fokozása. Az izomzat
  fejlodésére kifejtett hatásuk miatt anabolikus
  szteroidoknak nevezik ezeket a hormonokat. (A
  felépíto anyagcsere-folyamatokat idegen szóval
  anabolikus anyagcserének nevezik, innen származik
  e vegyületek elnevezése.) Az izomnövekedést
  serkento tiltott doppingszerek egyik csoportja az
  anabolikus szteroidok közül kerül ki.)

48
A mellékvesekéreg hormonális szabályozása

• A mellékvesekéreg muködését a hipofízis ACTH
  (adeno-corticotrop) hormonja szabályozza,
  serkenti. Hatására a mellékvesekéreg mindhárom
  rétegében fokozódik a hormontermelés és
  -kibocsátás. A megnövekedett perifériás
  hormonszint hatására csökken az ACTH termelése,
  és a rendszer ismét nyugvó pontra jut. Ha a
  mellékvesekéreg által kibocsátott
  mineralokortikoidok, glikokortikoidok és
  szexuálszteroidok mennyisége a vérben növekszik,
  a hipotalamusz leáll az ACTH-RF termeléssel, és
  így a hipofízis sem bocsát ki több ACTH-t. A
  mellékvesekéreg hormonjai a szervezet ásványi
  anyag forgalmát, cukorháztartását, illetve a
  tesztoszteronhoz kötött szexuális vágyat, férfi
  nemi jelleget (pl. szornövekedést ) szabályozzák.

49
Mellékvesevelo

• A mellékvesevelo hormonja, az adrenalin egyszeru
  aminosav-származék. A szervezetet meg terhelo
  stresszhelyzetekhez történo alkalmazkodást
  (foképp vészhelyzetben a menekülés vagy támadás
  lehetoségét) biztosítja. Általános hatású,
  gyakorlatilag minden szövet muködését
  befolyásolja. Serkenti a májban tárolt glikogén
  hidrolízisét, a zsírszövetben pedig a zsírok
  bontását, ezáltal növeli a vércukorszintet és a
  vér zsírsav-koncentrációját. Mindez a szövetek
  energiaellátását javítja. Az izom
  glikogéntartalmának bontását is fokozza, az innen
  származó szolocukor azonban ott helyben
  használódik fel, a vérbe nem jut ki. Az adrenalin
  a vérkeringést is befolyásolja hatására a bor és
  a belso szervek kisartériái összehúzódnak, a
  vázizomzat erei pedig tágulnak, vagyis a vér
  ilyenkor elsosorban az izmok ellátását
  biztosítja. A mellékvesevelo muködését az
  idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a
  gerincvelobol eredo idegrostok serkentik. Az
  idegrendszer és a hormonális rendszer tehát
  együttmuködik a készenléti állapot kialakításában
  és fenntartásában.

50
Mellékvesevelo

• A mellékvesevelo másik hormonja a noradrenalin.
  Ennek legfontosabb hatása, hogy az artériák
  izomzatának összehúzódását idézi elo, ezáltal
  növeli a vérnyomást, ami javítja a vérkeringés
  teljesítményét.

Mellékvese szöveti szerkezete
51
A mellékvese veloállománya
Részletesen A mellékvese velo részét a
szimpatikus idegrendszer részének tekinthetjük,
mert az általa termelt hormonok a szimpatikus
idegrendszerben átvivo anyagként szerepelnek.
Hatásukra stressz reakció alakul ki. A mellékvese
veloállományában képzodik a szervezet készenléti,
izgalmi állapotának kialakításáért felelos
hormon, az adrenalin.
52
A mellékvese veloállománya
53
A mellékvese veloállománya

• Amikor nehéz fizikai munkát végzünk,
  veszélyhelyzetbe kerülünk vagy megijedünk, megno
  vérünkben az adrenalin koncentrációja. Ennek
  hatására a szívmuködésünk fokozódik. A szív
  koszorús ereinek átáramlása no, vérnyomásunk,
  légzésszámunk emelkedik, muködo izmainkba több
  vér áramlik, így az izmok, és az agy vérellátása
  fokozódik, míg a zsigeri szerveinkben az erek
  szukülnek. Így bélcsatornánk, vesénk, borünk
  vérellátása és muködése csökken.

54
A mellékvese veloállománya

• A pupillánk tágul, a légvételek száma no.
  Májsejtjeinkbol nagy mennyiségu szolocukor kerül
  a vérbe, vagyis vércukorszintünk megno. Emelkedik
  a vér zsírsav szintje is. Mindez azt jelenti,
  hogy szervezetünk alkalmazkodik a fizikai
  megterheléshez, felkészül a fokozott
  igénybevételre. A mellékvese adrenalin termelését
  az idegrendszer szabályozza.

55
A mellékvesevelo muködésének szabályozása
A szimpatiko-adrenális rendszer A mellékvese
veloállomány hormontermelése a szimpatikus
idegrendszer hatására fokozódik, rásegítve
ezzel a szimpatikus reakcióra, amikor is a
szívmuködés fokozódik,a szív koszorús ereinek
átáramlása no, az izmok, és az agy vérellátása
fokozódik, míg a zsigerekben az erek szukülnek. A
pupilla tágul, a légvételek száma no. A vércukor
szint emelkedik. Ez egy tipikus pozitív
visszacsatolással szabályozott funkció.
56
A másodlagos hírvivok szerepe a hormonális
szabályozásban

• Másodlagos hírvivok
• A poláris hormonok egy része ún. másodlagos
  hírvivok közvetítésével fejti ki hatását. A
  másodlagos hírvivok olyan szabályozó anyagok,
  amelyek egyes anyagcsere-folyamatokat szabályozó
  enzimek muködését serkentik vagy gátolják. Sejten
  belüli koncentrációjuk a hormon kötodésének
  hatására megno. Másodlagos hírvivo
  közremuködésével alakul ki például az adrenalin
  hatása. Az adrenalin erosen poláris molekulájú,
  ezért a sejthártyán nem juthat be a citoplazmába.
  A májsejt membránjának külso felületén
  hozzákötodik a megfelelo hormonreceptorhoz. A
  kötodés következtében a receptormolekula térbeli
  szerkezete megváltozik. A módosult szerkezetu
  membránfehérje a sejt belseje felé olyan
  változásokat indít el, amelyek hatására a
  citoplazmában az ATP-bol egy ciklikus AMP
  (röviden cAMP ) nevu vegyület keletkezik. A
  képzodo cAMP a májsejtekben nagyszámú
  enzimmolekula muködését befolyásolja, hatására
  hirtelen fokozódik például a glikogén-glükóz
  átalakulást katalizáló enzimek muködése.

57
A másodlagos hírvivok szerepe a hormonális
szabályozásban

• A májsejtben emiatt glükóz képzodik, ami a
  sejtbol kijutva növeli a vércukorszintet. Mindez
  gyorsan lejátszódó folyamatsor, így nem csoda,
  hogy adrenalin hatására egy-két perc alatt megno
  a vércukorszint.

Az adrenalin hatásának kialakulása a májsejtben
58
A mellékvesekéreg túlmuködésének betegségei

• A mellékvesekéreg túlmuködése két ok miatt
  alakulhat ki. Egyrészt a hipofízis ACTH termelése
  lehet fokozott, másrészt a mellékvesekéreg önmaga
  is termelhet több hormont a kelleténél. Attól
  függoen, hogy a kéreg mely rétege muködik
  hibásan, más és más kórkép alakul ki.
• Ha a hormontermelo jóindulatú daganat a zóna
  glomeruláris sejtjeibol áll, akkor az aldoszteron
  túlzott jelenléte alakítja a betegséget, a Conn
  szindrómát, és a vese kevesebb nátriumot és több
  káliumot választ ki. A nátrium visszaszívás
  eredménye a fokozott vízvisszatartás, és a
  vérnyomás emelkedése.
• A második réteget zóna faszcikuláris betegsége
  esetén a kortizol termelodik nagyobb
  mennyiségben. A kortizol hatására a vércukor
  szint emelkedik, diabetes lesz, illetve a
  szervezet ellenállóképessége csökken, hiszen a
  sejtes immunválaszban résztvevo sejteket gátolja.
  
• A zóna retikuláris túlmuködésekor
  szexuálszteroidjainak hatására a férfias jellegek
  fokozódnak, jelentos szornövekedés indul meg,
  agresszió és uralhatatlan szexuális vágy
  jelentkezik.

59
A mellékvesekéreg túlmuködésének betegségei

• Amennyiben a fokozott muködés mindhárom réteget
  érinti, akkor alakul ki a klasszikus
  mellékvesekéreg túlmuködés kórképe, a Cushing
  kór. Mindhárom rétegnél elmondott tünet
  egyidejuleg jelentkezik, és a beteg jellegzetes
  külalakot ölt kialakul a holdvilág arc,
  furunkolózis jelentkezik a borön, a csípo és a
  comb jellegzetes úgynevezett bricsesz-nadrág
  elhízása jön létre. (Emlékezteto A
  mellékvesekéreg hormonjai a só- és
  vízháztartásra ható hormonok, a szénhidrátcserét
  befolyásoló hormonok, és a nemi hormonok,
  (szexuálszteroidok) amelyek mindkét nemben foleg
  hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben -
  noi nemi hormonokat is termelnek.)

A mellékvesekéreg glükokortikoid túltermelésével
járó Cushing-kór okozott szöveti elváltozások
60
A mellékvesekéreg túlmuködésének betegségei

• A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó ún.
  hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a
  sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív
  edzések hatására a hormontartalmú tabletták
  növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a
  férfiakban, mind a nokben rendkívül veszélyes nem
  kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás,
  ízületi sérülések) léphetnek fel, valamint a nemi
  muködésben, az ivarsejtek termelésében
  potenciazavarok, frigiditás.

61
A mellékvese velo túlmuködésének betegségei

• A mellékvese velo túlmuködése leggyakrabban annak
  daganatos megbetegedése esetén alakul ki. A
  daganatos sejtek kontroll nélkül termelik
  hormonjukat, és így alakul ki a jellegzetes
  tünet. Leggyakrabban magas vérnyomásos krízisek
  esetén kell feokromocitómára, azaz mellékvesevelo
  daganatra gondolni. Ilyenkor extrém magas
  vérnyomásértékeket mérhetnek, akár 220 Hgmm-es
  szisztolés értékkel. A magas vérnyomáson kívül
  gyakori a fokozott szívmuködés, az izzadás, a
  légvételek számának növekedése, tehát minden, ami
  a szimpatikus tónus fokozott jelenlétére utal.

62
A mellékvese velo túlmuködésének betegségei

• Az állandó idegfeszültségben élo, túlhajszolt
  emberek vérében magas az adrenalin
  koncentrációja. A fokozott megterhelés miatt
  szívük, érhálózatuk hamarabb elhasználódik,
  szívmuködési, keringési panaszok jelentkeznek
  náluk, súlyosabb esetben szívinfarktus is
  felléphet. Bélrendszerük csökkent mértéku
  vérellátása a nyálkahártya sérüléséhez, fekélyek
  kialakulásához vezethet. A helytelen életmód, a
  pihenés és kikapcsolódás hiánya mellett a
  korszerutlen táplálkozás, a túlzott
  alkoholfogyasztás és a dohányzás is gyorsítja az
  elváltozások kialakulását. A legveszélyeztetettebb
  ek ebbol a szempontból a 3045 év közötti,
  nagyvárosban élo férfiak. (Emlékezteto A
  mellékvese veloállománya termeli az adrenalint,
  ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja
  és termeli.)

63
A mellékvesekéreg elégtelen muködésének betegségei

• A mellékvesekéreg elégtelen muködésének
  következtében az Addison-kór alakul ki. A három
  ismert hormon család hiánya miatt alacsony
  vérnyomás, hipoglikémia alakul ki. A csökkent
  muködés miatt a hipofízis ACTH termelése
  jelentosen megno. Mivel az ACTH molekula egy
  része gyakorlatilag megegyezik az MSH-val, ezért
  jellegzetes elszínezodés jön létre a betegeken.

A mellékvesekéreg mineralokortikoid
túltermelésével járó Addosin-kór okozat szöveti
elváltozások
64
A hasnyálmirigy belso elválasztású muködése

• A hasnyálmirigy külso és belso elválasztású
  sejteket is tartalmazó, úgynevezett kettos
  elválasztású mirigy. Az emésztonedvet termelo
  sejtek között, szétszórtan, szigetszeruen
  hormontermelo sejtcsoportok láthatók, amelyeket
  Langerhans-szigeteknek nevezünk. Váladékuk, az
  inzulin, a sejtek anyagcseréjét befolyásoló,
  általános hatású peptidhormon. Az egyetlen
  hormon, amely a vércukorszintet csökkenti.
  Hatására a sejtek glükózfelvétele és
  -felhasználása is no.
• (Fokozza a sejtek cukorfelvételét a vérbol, ezzel
  csökkenti a vér szolocukor tartalmát, a
  vércukorszintet. A felvett szolocukrot a máj, a
  harántcsíkolt izomszövet és a zsírszövet sejtjei
  átalakítják és elraktározzák, míg a többi sejt
  lebontja.
• A vérbol fölvett szolocukor a májban így
  glikogénné, a zsírsejtekben zsírrá alakul.
  Egyidejuleg a zsírok bontása is csökken. Az
  inzulin termelodését a vércukorszint szabályozza.
  Az inzulin elválasztását vér magas
  glükóz-koncentrációja serkenti. (Ha magas a
  vérben a szolocukor koncentrációja, több hormon
  kerül a hasnyálmirigybol a vérbe, így hamarosan
  ismét normális lesz a vér cukortartalma.)

65
A hasnyálmirigy hormontermelése

A hasnyálmirigy szöveti szerkezete Az
inzulintermelés zavaraira vezetheto vissza az
egyik leggyakoribb hormonális eredetu
anyagcserezavar, a magas vércukorszinttel járó
cukorbetegség. A cukorbeteg emberekben a
hasnyálmirigy általában nem termel elegendo
inzulint, ezért vércukorszintjük magas, mert
sejtjeik cukorfelvétele csökken.
66
A hasnyálmirigy hormontermelése

• Ennek ellenére sejtjeik tápanyaghiányban
  szenvednek, mivel nem tudják felvenni a vérbol a
  szolocukrot. A sejtek energiaszükségletét zsírok
  és fehérjék lebontása fedezi. A zsírok oxidációja
  szénhidrátok hiányában szintén zavart szenved,
  ezért a vérben káros anyagcseretermékek
  halmozódnak fel. A magas vércukorszint miatt a
  betegek vizeletében szolocukor jelenik meg, mert
  veséjük nem képes visszaszívni a szurletbol a
  teljes cukormennyiséget. Súlyos esetben a magas
  vércukorszint eszméletvesztéssel járó
  rosszullétet okozhat. A cukorbetegség foleg
  idosebb korban alakul ki, de van örökletes,
  veleszületett formája is. Enyhébb esetekben olyan
  gyógyszereket adnak a betegnek, amelyek serkentik
  a hasnyálmirigy muködését. A súlyosabb betegek
  minden nap inzulininjekcióra szorulnak. Mindkét
  esetben szigorú, szénhidrátokban szegény diétát
  írnak elo az orvosok.

67
Hormonok hatása a szénhidrát-anyagcserére
Sejtjeink anyagcseréjét és a vércukorszintet
egyidejuleg számos hormon szabályozza.
Legfontosabbak ezek közül a mellékvesekéreg és
-velo, valamint a hasnyálmirigy
Langerhans-szigeteinek hormonjai. Mindezen
tényezok együttes hatása alakítja folyamatosan a
szervezet anyagcseréjét, szénhidrátforgalmát.
68
A férfi ivarszervek
69
A férfi ivarmirigyek a herék
A here és mellékhere felépítése
70
A here szerkezete
71
A férfi ivarmirigyek a herék

• A férfiak ivarmirigyei, a herék, nagyobb
  szilvához hasonló méretuek és formájúak. A
  magzati életben a hasüregben fejlodnek, és az
  érett fiú újszülöttekben már leszállnak és a
  herezacskóban helyezkednek el. Ha nem történik
  meg ez a folyamat, akkor beszélünk rejtett
  heréjuségrol.
• Feladatuk a spermiumok (hímivarsejtek) termelése,
  illetve a férfi nemi hormonok, az androgének
  termelése. A legférfiasabb ezek közül a
  tesztoszteron, amelynek hatására férfi nemi
  jellegnek megfelelo anyagcsere változások mennek
  végbe a szövetekben. Az anabolikus, tehát
  felépíto folyamatok gyorsulnak, az izomszövet
  sejtjei például, szaporodnak. A szornövekedés és
  a mély hang kialakulása is az androgén hatásnak
  köszönheto. Tehát szerepe van a férfiakra
  jellemzo, úgynevezett másodlagos nemi jellegek,
  például a testalkat, a testszorzet, a
  hangmagasság stb. kialakításában is. Emellett
  befolyásolják a magatartást, az érzelmi életet
  is.

72
A herék hormontermelése - részletesen

• A tesztoszteron hatására befejezodik az
  ivarszervek érése, megindul a hímivarsejtek
  termelése. Fokozott fejlodésnek indul a
  csontrendszer és az izomzat, a csípo keskeny, a
  váll széles lesz. A gége gyors növekedése miatt a
  hang mélyül. Kialakul az eroteljesebb
  testszorzet, megjelenik a szakáll és a bajusz. A
  férfiak anyagcseréje gyorsabb, ezért a noknél
  kevésbé hajlamosak a hízásra. A tesztoszteron
  fokozza az izomzat növekedését, a férfias izomero
  kialakulását. Ezt a hormont, illetve származékait
  a sportolók teljesítményének fokozására,
  doppingszerként alkalmazták, sot alkalmazzák ma
  is, annak ellenére, hogy ezt a törvények
  szigorúan tiltják. A tiltás oka az, hogy a szerek
  használata mind férfiakban, mind nokben súlyosan
  károsítja az ivarszervek muködését,
  helyrehozhatatlan anyagcserezavarokhoz, súlyos
  egészségkárosodáshoz vezet.

73
A férfi nemi muködés hormonális szabályozása

• A herék hormontermelését az agyalapi mirigy
  serkento hormonjai szabályozzák. A tesztoszteron
  a serdülokortól folyamatosan termelodik, szintje
  a vérben többé-kevésbé állandó. Ennek az a
  magyarázata, hogy a férfiak agyalapi mirigyében
  is többé-kevésbé egyenletesen képzodnek az
  ivarmirigyekre ható serkento hormonok (FSH, LH).

74
A herék muködési zavarai

• A herék muködésének zavarai nemcsak a
  hormontermelés szempontjából értékelhetok, de
  jelen fejezetben csak errol beszélünk. A
  tesztoszteron fokozott jelenléte, illetve az ido
  elotti megjelenése súlyos problémát, az
  úgynevezett pubertás prekoxot okozhatja. A
  kisfiúban kialakuló másodlagos nemi jellegek
  ijeszto kórképet hoznak létre szakállas, fan
  szorzettel rendelkezo 5-6 éves gyermek látványa
  igen meglepo. A felnottkori túlmuködés fokozott
  szexuális agresszivitáshoz vezet. A herék hiányos
  muködése a spermiumok érésének elmaradásához, és
  a termékenyíto képesség csökkenéséhez vezet.

75
A noi ivarszervek
76
Petefészkek
A petefészkek a noi kismedencében, a méh két
oldalán, a petevezeték alatt helyezkednek el. A
petefészkek, a noi ivarmirigyek kicsiny tojásnyi
páros szervek. Tulajdonképpen a benne találhatók
tüszok, és az azokat körülvevo tartó sejtekbol
épül fel. Szerepük a petesejtek termelése,
illetve azoknak a hormonoknak az eloállítása,
amelyek a megtermékenyülést, a megtermékenyült
pete befogadását és a beágyazódott csíra kezdeti
fejlodését biztosítják, valamint a
méhnyálkahártya megújulását irányítják.
A noies alkat (könnyebb csontozat, tál alakú
medence) kialakulásában, a zsírszövet
eloszlásában, az emlomirigy állományának
kialakulásában is részt vesznek hormonjai.
77
Petefészkek
A petefészkek alsó végét szalag köti a méhhez,
felso vége a petevezeték szabad hasuri végével
érintkezik. A petefészek kéregállományában
különbözo érettségi állapotban lévo tüszok
vannak, ezekbol a tüszokbol érési folyamat során
keletkeznek az érett petesejtek. Már az újszülött
leánygyermek petefészkében megtalálható az összes
tüszo, melyekbol az ivarérettség elérést követoen
átlagban 28 naponként megérik egy. Az érési
folyamat végeredményeként az úgynevezett ovuláció
során szabadul ki az érett petesejt.
A két petefészek petevezetovel
78
A petefészkek hormontermelése

• A petefészkek két hormonja a tüszohormon
  (ösztrogén) és a sárgatesthormon (progeszteron).
• Az ösztrogén az ivarsejtek termelésének
  szabályozása és az ivarszervek fejlodésének
  elosegítése mellett, a nokre jellemzo másodlagos
  nemi jellegek kialakulásáért felelos. A nok
  vázrendszere, izomzata kevésbé eroteljes,
  csípojük szélesebb, válluk keskenyebb, emloik
  fejlettek. Átlagos testmagasságuk nem éri el a
  férfiakét. Hangjuk magasabb, testszorzetük
  gyérebb. Anyagcseréjük lassúbb, ezért
  hajlamosabbak a hízásra. Az ösztrogén a
  petefészek másik hormonjával, a progeszteronnal
  együtt szerepet játszik a méhnyálkahártya
  szerkezetének alakításában is. A méh hónapról
  hónapra felkészül a megtermékenyített petesejt
  befogadására, ehhez az szükséges, hogy a
  méhnyálkahártya felépüljön, megvastagodjon, a
  havi ciklusnak ez a szakasza a tüszohormon hatása
  alatt áll.

79
A petefészkek hormontermelése

• A petefészkek tüszoiben éro petesejt a ciklus
  közepén kiszabadul, helyén egy heg képzodik, ami
  hormontermelo sárgatestté alakul. A sárgatest egy
  progeszteron nevu hormont termel, melynek
  hatására lehetové válik a megtermékenyített
  petesejt méhnyálkahártyán történo megtapadása, a
  terhesség fenntartása és a méhlepény kifejlodése.
  A progeszteron alkalmassá teszi a méhet a fejlodo
  magzat táplálására, mivel fokozza méhnyálkahártya
  vérellátását, vastagodását. Ha a megtermékenyítés
  elmarad, a progeszteron termelés abbamarad, és a
  méhnyálkahártya leválik, elkezdodik a havi
  vérzés. Ez egy átlagban 28 napos ciklusos
  folyamat, melynek irányítását az agyalapi mirigy
  elülso lebenyében termelodo hormonok végzik.
  Mindkét hormon mennyisége az agyalapi mirigy
  serkento hormonjaival párhuzamosan
  jellegzetesen ingadozik a vérben, ezért a nok
  ivarszerveinek muködésére átlagosan 28 napos
  ritmus jellemzo.

80
A petefészkek hormontermelése - részletesen

• Valójában a petefészkekben háromféle
  hormoncsoport termelodik ösztrogének,
  gesztagénak és androgének.
• Az emberi szervezetben 9 különféle ösztrogén
  található, ezek legfontosabbja az ösztradiol, az
  ösztron és az ösztriol. A reproduktív rendszer
  nokre jellemzo anyagcsere változásait hozzák
  létre. A méh, a petevezeto, az emlok és a hüvely
  kifejlodése elsosorban ösztrogén hatás. Az
  ösztrogén fontos a nemre jellemzo magatartás,
  érzelmi élet kialakításában is.
• A gesztagének legismertebb képviselojét, a
  progeszteront a sárgatest termeli. Hatására a méh
  nyálkahártyája a megtermékenyült pete
  befogadására válik képessé, illetve a beágyazódás
  után, amíg a méhlepény ki nem alakul a terhesség
  fenntartásáért felelos.

81
A noi nemi muködés hormonális szabályozása

• A noi ciklus teljes folyamata szigorúan hormonok
  által vezérelt folyamat. A menstruációt követoen
  a hipofízis FSH hormonja kezdi meg muködését, és
  általa indul meg egy újabb tüszo érése a
  petefészekben. Az érésnek indult tüszo ösztrogént
  termel, amelynek hatására a méh nyálkahártyája a
  leválást követoen ismét el kezd felépülni az ott
  maradt mirigy állomány bazális sejtjeibol.
• Az ösztrogén és az FSH legnagyobb mennyiségben
  akkor áll rendelkezésre, amikor a tüszo már olyan
  fejlett, hogy készen áll a pete kilökésére. Az
  ovulációt az FSH és LH közösen váltja ki. A
  kilökodést követoen az LH szerepe no. Hatására a
  már üres tüszo bevérzik és kialakul belole a
  sárgatest, amely a progeszteront termeli.

82
A noi nemi muködés hormonális szabályozása

• A progeszteron hatására a méh nyálkahártyája
  tovább vastagszik, vérrel boven átitatottá válik,
  hogy a rajta bárhol megtapadó, megtermékenyített
  csírát, mint forró vasgolyót a viasz be tudja
  fogadni. A beágyazódott és már fejlodésnek indult
  csíra egyes sejtjeibol lesz a késobbi méhlepény,
  de addig, amíg nem termelnek azok a terhesség
  fenntartását biztosító mennyiségu hormont, addig
  a sárgatest progeszteronja szükséges.
• A méhlepény által termelt hormon hatására a
  hipofízis FSH-LH termelése minimálisra csökken,
  tehát nem indítanak újabb ciklust. Ha nem történt
  beágyazódás, akkor a sárgatest elhal, és a
  progeszteron szint csökkenése kiváltja a
  méhnyálkahártya lelökodését, az FSH- LH termelés
  növekedését, és újra indul a peteérés.

83
A petefészkek muködésének szabályozása
A hipofízis FSH és LH a petefészek ösztrogén
hormonjaival és a progeszteronnal vannak negatív
visszacsatolásos szabályozási körben. Ha no az
FSH, no az ösztrogén termelése a muködo
petefészekben.
Az agyalapi mirigy noi ivarmirigyekre ható
serkento hormonjainak termelodése
A petefészek hormontermelodése
84
A noi ciklus ösztrogéntermeléssel
A noi ciklusban alapvetoen tehát két, petefészek
eredetu hormon vesz részt az ösztrogén (ek) és a
progeszteron. Az ösztrogénnek a peteérésen kívül
a fontos szerepe van serdülokori változásokban
is. Ösztrogén a ciklus teljes ideje alatt
termelodik, progeszteron csak a ciklus második
felében, és csak akkor, ha peteérés-petekiszabadul
ás (ovuláció ) történt. A méh hónapról hónapra
felkészül a megtermékenyített petesejt
befogadására, a méhnyálkahártya felépül,
megvastagszik, a folyamat az ösztrogén hatására
következik be.
85
A noi ciklus progeszterontermeléssel
A noi ciklusban alapvetoen két, petefészek
eredetu hormon vesz részt az ösztrogén (ek) és a
progeszteron. A petefészek tüszoiben éro
petesejt a ciklus közepén kiszabadul, helyén egy
heg képzodik, ami hormontermelo sárgatestté
alakul. A sárgatest egy progeszteron nevu hormont
termel, melynek hatására lehetové válik a
megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyán
történo megtapadása, a terhesség fenntartása és a
méhlepény kifejlodése. Ha a megtermékenyítés
elmarad, a progeszteron termelés abbamarad, és a
méhnyálkahártya leválik, elkezdodik a havi
vérzés.
A hegestest felépítése
86
A menstruációs ciklus elso fele (ösztrogén fázis)

• A menstruációs ciklus kezdete a menstruáció
  (havi vérzés ) elso napja. A vérzés általában 3-5
  napig tart, a vesztett vér mennyisége változó,
  kb. 30-40 ml. Az agyalapi mirigyben termelodo
  hormonok (FSH, LH) hatására a petefészkekben
  beindul néhány petesejt növekedési folyamata. A
  havi vérzés lezajlását követoen a termelodo
  tüszohormon hatására a méhnyálkahártya
  fokozatosan felépül, megvastagszik. Ez a folyamat
  (proliferációs fázis) a tüszorepedésig, átlagban
  13-15 napig tart.

87
A tüszoérés

• Az újszülött leánygyermek petefészkeiben,
  petefészkenként kb. 200 000 petesejtképzodmény
  található, a születés után új sejtek már nem
  termelodnek. A pubertás után az agyalapi
  mirigyben termelodo hormonok (FSH, LH) hatására
  28 naponként egy-egy petesejt érik meg. Az
  úgynevezett érési folyamat során a
  petesejtkezdeménybol érett, megtermékenyítheto
  petesejt válik. A növekvo tüszoben a petesejt a
  két menzesz közötti középidoben érik meg és
  lökodik ki (ovuláció). Néha elofordul, hogy egy
  második, vagy harmadik tüszo is megreped, és
  érett petesejtet szolgáltat.

88
Az ovuláció

• A pubertás után az agyalapi mirigyben termelodo
  hormonok (FSH, LH) hatására 28 na