John Locke (1632-1704) - PowerPoint PPT Presentation

Loading...

PPT – John Locke (1632-1704) PowerPoint presentation | free to view - id: 5c1eab-YjM0Y



Loading


The Adobe Flash plugin is needed to view this content

Get the plugin now

View by Category
About This Presentation
Title:

John Locke (1632-1704)

Description:

John Locke (1632-1704) Oxford: Boyle, priv t orvosi st diumok 1666: bar ts got k t Lord Shaftesburyvel (aki ekkoriban m g nem lord, s nem is lordkancell r) – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:14
Avg rating:3.0/5.0
Date added: 16 June 2020
Slides: 80
Provided by: Forr1
Category:
Tags: cromwell | john | locke

less

Write a Comment
User Comments (0)
Transcript and Presenter's Notes

Title: John Locke (1632-1704)


1
John Locke (1632-1704)
  • Oxford Boyle, privát orvosi stúdiumok
  • 1666 barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki
    ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár)
  • 1683 a II. Károly és testvére (a késobbi. II.
    Jakab) elleni összesküvés kurdarca után
    hollandiai emigráció
  • 1689 a dicsoséges forradalom után visszatérés
    Angliába
  • Fo muvei
  • Értekezés az emberi értelemrol (1689)
  • Értekezés a polgári kormányzatról (1690)
  • Levél a vallási türelemrol (1689)

2
Tudás és vélekedés (becslés) 1.
  • A cél nem a szkepticizmus legyozése, hanem
    elemezni miben áll a tudás, és annak alapján
    megállapítani, hogy mirol rendelkezhetünk
    tudással, s mivel kapcsolatban kell beérnünk a
    puszta vélekedéssel (becsléssel).
  • Tudás vs. vélekedés hagyományos
    megkülönböztetés.
  • Tudás az ideák egyezésének vagy meg nem
    egyezésének észlelése egy állító vagy egy
    tagadó kijelentés igazságának belátása.
  • Idea fogalom, képzet, érzéki benyomás
    bármilyen gondolati, észlelési állapot tartalma
    (mint Descartes-nál). Az ideák a mentális
    kijelentések alkotó elemei.

3
Tudás és vélekedés (becslés) 2.
  • Tudás
  • A piros szín
  • A megegyezés belátásához nem kell más az ideákon
    kívül.. Maguk az ideák feljogosítanak a ketto
    összekapcsolására.

Becslés A víziló húsa édes A viziló, a hús, és
az édes ideái alapján nem döntheto el. Valami más
is kell az ideákon kívül. Ez a valami lehet 1.
tapasztalat 2. tanúbizonyság
4
Empirizmus vs. racionalizmus
  • Az empirizmus szerint a tudás a tapasztalatból
    származik, a racionalizmus szerint az észbol
    jó ez a gyakori megfogalmazás?
  • 1. pontosítás a tudás itt nem foglalja magába
    a vélekedést, ti. mind a racionalisták, mind az
    empiristák elfogadják, hogy a vélekedés során rá
    vagyunk utalva a tapasztalatba.
  • 2. pontosítás a tapasztalatból származik nem
    úgy értendo, hogy a tapasztalat elégséges hozzá.
    A tudás az empiristák szerint is belátást,
    mentális megragadást igényel.
  • Descartes a tapasztalatból nem származhat tudás.
  • Locke van tapasztalatból származó tudás, ti. az
    érzéki tudás,
  • A különbség honnan származnak azok az ideák,
    melyek lehetové teszik a tudást?
  • Descartes innáták, tapasztalati ideára nem
    épülhet tudás, csak vélekedés
  • Locke minden idea a tapasztalatból származik.

5
Támadás az innátizmus ellen 1.
  • Az innátista érve
  • (1) Vannak egyetemesen helyeselt elvek.
  • (2) Ha valamilyen elv egyetemes helyeslésnek
    örvend, akkor innáta.
  • Vannak innáta elvek.
  • Re (2) még ha tényszeruen igaz volna is, hogy
    vannak egyes igazságok, melyekben az egész
    emberiség egyetért, ez akkor sem bizonyítanál,
    hogy azok velünk születtek, ha tudunk mutatni
    bármino más utat, melynek révén az emberek
    általános egyetértésre jutnak ama dolgok felol,
    melyekben valóban egyetértenek (I.2.3.)
  • Re (1) Az ami van, van és a lehetetlen, hogy
    ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is tételek
    nem egyetemesen elfogadott állítások (I.2.4.)
    nyilvánvaló, hogy sem a gyermekek sem az
    elmebetegek között nem akad senki, aki a
    legcsekélyebb mértékben is felfogná oket vagy
    gondolkodna rajtuk s ez a hiány elégséges ahhoz,
    hogy semmissé tegye ama egyetemes helyeslést,
    melynek szükségképpen kísérnie kell minden velünk
    született igazságot (I.2.5.)

6
Támadás az innátizmus ellen 2.
  • Az innátista válasza az innáta elvek
    diszpozícióként vannak jelen elménkben, s ez a
    jelenlét megfelelo körülmények között helyeslés
    formájában megnyilvánul.
  • 1. variáció minden ember megismeri oket az
    innáta elveket, és egyet is ért velük, midon már
    elsajátította az ész használatát (I.2.6.)
  • csak nem vélhetjük velünk születettnek azt,
    aminek felfedezéséhez az ész támogatása
    szükségeltetik, hiszen ekkor, mint mondottam,
    mindama szilárd igazságot, amire az ész valaha is
    megtanít, velünk születettnek kell felfognunk.
    (I.2.9.)
  • mily gyakran figyelhetjük meg, hogy a gyermek
    már jóval azelott használja az eszét, hogy
    ismerné ezt az alapelvet lehetetlen, hogy
    ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is! Az
    írástudatlan emberek s a vad bennszülöttek
    jelentos része pedig, még az értelmes életkorba
    lépve is, nem egy évet tölt el anélkül, hogy
    valaha is ezen a tételen vagy hasonló általános
    állításokon törné a fejét. (I.2.12.)

7
Támadás az innátizmus ellen 3.
  • 2. variáció rögvest egyetértünk az ilyen az
    innáta alapelvekkel, amint megismertük és
    megértettük oket (I.2.17.)
  • Válaszul visszakérdezek az azonnali egyetértés,
    mellyel elso hallásra hozzájárulunk valamely
    tételhez, ha megértettük a benne lévo
    kifejezéseket, csakugyan a velünk született
    alapelvek kétségtelen ismertetojegye-e? a
    fehér nem fekete, a négyzet nem kör, a sárga
    szín nem édesség ezekkel s még számtalan más,
    hasonló kijelentéssel, de legalábbis annyival,
    ahány elkülönített ideával rendelkezünk, minden
    épelméju embernek elso hallásra szükségképp egyet
    kell értenie, feltéve, hogy tudja, a tételben
    foglalt megnevezések mit jelölnek (I.2.18.)
  • Akkor Descartes-nak meg a racionalizmusnak annyi?

8
Ideáink eredete
  • Az elme születéskor üres papiros (I.1.2.).
  • Egyszeru ideáinkat a tapasztalatból szerezzük az
    érzeklésbol (piros, édes, szögletes, kemény)
    valamint a reflexióból, azaz belso tapasztalatból
    (észlelés, akarás, megkülönböztetés). Ezeket
    csupán befogadjuk, megszerzésükkor passzívak
    vagyunk.
  • Az összetett ideákat (arany, lopás, szabadság,
    háromszög, testvér) az egyszeru ideákon végzett
    muveletek révén alkotjuk meg.
  • Vajon az összes idea származhat ilyen módon a
    tapasztalatból?

9
Absztrakt ideák
  • az elme az egyedi tárgyakról szerzett, egyedi
    ideákat általánosítja ami oly módon történik,
    hogy úgy tekintjük ezeket, amint az elmében
    megjelenítésekként állanak, elhatároltan minden
    további létezéstol s a valóságos létezés olyan
    körülményeitol is, amilyenek például az ido és a
    hely, valamint bármely más kíséro ideától. Ezt
    nevezzük tehát elvonatkoztatásnak, melynek során
    egyedi létezokrol megszerzett ideák a maguk egész
    fajának általános képviseloivé válnak nevük
    pedig általános név lesz, amelyet bármire
    alkalmazhatunk, ami csak az adott elvont ideával
    összhangban áll. Így ha az elme ma megfigyeli
    ugyanazt a színt a krétában vagy a hóban, amit
    tegnap a tejbol szerzett be, akkor csak a régebbi
    megjelenítést veszi fontolóra, és az illeto nem
    teljes egészének képviselojévé teszi meg s
    miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a
    hangsorral mindig ugyanazt a minoséget jelöli
    meg, bárhol is képzeli el avagy fedezi fel s
    ekként jönnek létre az univerzálék, legyenek bár
    ideák vagy kifejezések.. (II.11.9.)
  • 1. egyed 2. egyed 3. egyed
  • a b c d e a b f g i a c i k j
  • a b c d e a b f g i a c i k j
    elvonatkoztatás ? absztrakt idea a

10
A háromszög ideája
  • Ekként például nem követel-e némi fáradságot és
    ügyességet a háromszög általános ideájának
    létrehozása (amely pedig nem is tartozik a
    legelvontabbak, legátfogóbbak és legnehezebbek
    közé), tekintve, hogy ennek sem lapos-, illetve
    tompaszögunek, sem derékszögunek, sem egyenlo
    oldalúnak, sem egyenlo szárúnak, sem pedig
    egyenlotlen oldalúnak nem szabad lennie, hanem
    ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor
    egyikének sem. Valami tökéletlen dolog ez
    valójában, ami nem is létezhetik olyan idea,
    melyben bizonyos részek több, különbözo és
    összeférhetetlen ideából épülnek föl. (IV.7.9.)
  • Berkeley kritikája
  • Valóban van olyan ideánk a háromszögrol, amely
    sem lapos-, illetve tompaszögu, sem derékszög,
    sem egyenlo oldalú, sem egyenlo szárú, sem pedig
    egyenlotlen oldalú, hanem ezek mindegyikének kell
    lennie, s ugyanakkor egyike sem? Nekem ugyan
    nincs.
  • Jogos-e?

11
Locke vs. Berkeley
  • Berkeley
  • Az általános ideák képzetek hiszen az
    érzékekbol más nem származhat.
  • A képzetek nem (elég) absztraktak ld.
    háromszög.
  • Az általános ideák nem absztrakt ideák
  • Hanem? Konkrét ideák, melyeket oly módon
    használunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk egyedi
    vonásaikat. Pl. a háromszög szögeinek összegére
    vonatkozó bizonyításban nem használjuk ki azt,
    hogy hegyes szögu háromszögrol van szó. Tehát
    nem készítünk egy sajátos ideát, amely azokat és
    csak azokat a tulajdonságokat tartalmazza,
    amelyek minden háromszögben megvannak.
  • Próbálja meg egy konkrét képzetének
    felhasználásával, Berkeley receptjét követve,
    elgondolni azt, hogy a férfiak csapodárok!
  • A képzet miért éppen a férfiakra vonatkozik?
    Hogyan mutathatja a csapodárságot?
  • Locke-nak igaza van igenis kellenek absztrakt
    ideák. De hogyan jöhetnek ezek az érzékekbol?

12
Elsodleges és másodlagos minoségek
  • Az ideák észleletek az elmében (II.8.7.)
  • A minoségek az anyag módosulásai ama testekben,
    amelyek ilyen észleleteket okoznak bennünk
    (II.8.7.), képességek ideák eloidézésére
    (II.8.8.)
  • elsodleges minoségek tömörség, kiterjedés, alak,
    mozgathatóság (szám, szerkezet)
  • másodlagos minoségek szín, illat, íz, hang,
    tapintás
  • Elso elhatárolás
  • Az elsodleges minoségek tökéletesen
    elválaszthatatlanok a testtol amelyeket az
    érzékeloképesség mindig megtalál az anyag minden
    részecskéjében, amely elég nagy ahhoz, hogy
    észleljük, másrészt pedig az elme
    elválaszthatatlannak talál az anyag minden egyes
    részecskéjétol, még ha kisebb is annál, hogysem
    érzékeink külön-külön, önmagában észlelhetnénk.
    (II.8.9.)
  • A másodlagos minoségek nem egyebek, mint a
    dolgokban magukban lakozó képességek ezek olyan
    változatos érzékleteket hoznak létre bennünk
    elsodleges minoségeik, tehát tömegük, alakjuk,
    szerkezetük, és érzékelhetetlen részecskéik
    mozgása révén, mint a színek, hangok, ízek, stb.
    (II.8.10.)

13
Elsodleges és másodlagos minoségek
  • Második elhatárolás
  • a testek elsodleges minoségeinek ideái
    hasonlatosak az illeto minoségekhez, s eloképeik
    valóságosan léteznek is a testekben magukban
    ezzel szemben azok az ideák, melyeket a fenti
    másodlagos minoségek hoznak létre bennünk,
    egyáltalán nem hasonlítanak létrehozóikra. A
    testekben magukban ugyanis nem létezik semmi
    olyasmi, ami ideáinkhoz hasonlítana (II.8.15.)
  • Az észlelés reprezentációs elmélete?
  • az alma minoségei az alma ideája hasonlóság
  • kerek kerek
  • ökölnyi ökölnyi
  • részecskék elsodleges édes -
  • minoségei és elrendezésük piros
    -
  • Nem!

14
Kétféle magyarázó stratégia
  • skolasztikus stratégia posztulálj a dologban a
    megfigyelheto minoségeknek megfelelo minoségeket
  • hátrány tautologikus magyarázatok.
  • - Miért altat el az ópium?
  • - Mert altató ereje van?
  • - Mi az altató ero?
  • - A dolog ama képessége, melynek révén elaltatja
    azt, aki elfogyasztja
  • mechanista stratégia A megfigyelheto minoségeket
    egy bizonyos korlátozott fogalomkészlettel kell
    magyarázni, melynek elemei a részecskék
    elsodleges minoségei (méret, alak, mozgás),
    illetve azok a minoségek melyekkel a részecskék
    sokaságai rendelkeznek (szám, elrendezés, mozgás
    egymáshoz képest)
  • elsodleges minoségek amelyekkel magyarázhatunk

15
Érvek a distinkció mellett 1.
  • a manna, részeinek térfogata, alakja,
    szerkezete és mozgása révén, bizonyos képességgel
    rendelkezik arra, hogy bennünk a rosszullét, s
    idonként az éles fájdalom vagy akár a szélgörcs
    érzékletét idézze elo. Hogy a rosszullét és
    fájdalom ezen ideái nem a mannában vannak, hanem
    pusztán a manna muködéseinek hatásai bennünk, s
    hogy nincsenek sehol, amikor éppen nem érezzük
    oket, nos, ezzel is habozás nélkül egyetért
    mindenki. De már afelol jószerével lehetetlen
    meggyozni az embereket, hogy az édesség és a
    fehérség nincsen valóságosan jelen a mannában
    holott ezek sem mások, mint a manna
    tevékenységének hatásai szemünkön, illetoleg
    ínyünkön, méghozzá részecskéinek mozgása, mérete
    és alakja révén, amint azt is mindenki elismeri,
    hogy a manna által kiváltott fájdalom és
    rosszullét sem egyéb, mint ezen anyag hatása
    gyomrunkra és zsigereinkre, érzékelhetetlenül
    kicsiny részecskéinek mozgása, mérete és alakja
    révén (II.8.18.)

16
Érvek a distinkció mellett 2.
  • Vegyük most fontolóra a vörös és a fehér
    színeket a porfírban zárjuk el a fény útját,
    hogy ne essék a porfírra, és színei
    szertefoszlanak, s a továbbiakban már nem hoz
    létre efféle ideát bennünk azonban a fény
    visszatértére újfent eloidézi bennünk ezen
    jelenségeket. Gondolhatja-e mármost valaki, hogy
    bármino valóságos változás történik a porfírban a
    fény jelenlétének vagy hiányának hatására,
    továbbá, hogy a fehérség és a vörösség amaz ideái
    valóban benne vannak a fénybe helyezett
    porfírban, holott nyilvánvaló, hogy az a sötétben
    egyáltalán semmilyen színnel sem rendelkezik?
    (II.8.19.)
  • Zúzzunk össze egy mandulát, s tiszta fehér színe
    piszkosra változik, édes íze pedig olajossá. De a
    mozsártöro ütése miféle valóságos változást képes
    bármely testben eloidézni, a test szerkezetének
    megváltozásán kívül? (II.8.20.)

17
Érvek a distinkció mellett 3.
  • meg tudjuk magyarázni, hogy ugyanaz a víz
    ugyanabban az idoben miként hozhatja létre a
    hideg ideáját az egyik kéz által, a másik által
    pedig a hoét, holott ha az említett ideák
    valóságosan benne volnának a vízben, lehetetlen,
    hogy ugyanaz a víz ugyanazon idoben forró és
    hideg is legyen egyaránt. Hiszen ha elképzeljük,
    hogy a kezünkben lévo melegség semmi egyéb, mint
    idegeink avagy életszellemeink parányi
    részecskéiben végbemeno, bizonyos fajú és fokú
    mozgás, akkor megérthetjük, miként lehetséges,
    hogy ugyanaz a víz ugyanabban az idoben a ho
    érzékletét keltse az egyik kézben, a másikban
    ellenben a hidegét Ha azonban a ho, illetve a
    hideg ideája nem más, mint a testünk parányi
    részeiben lejátszódó mozgás fokozódása, illetoleg
    csillapodása valamely más test részecskéinek
    hatására, akkor már könnyu megértenünk, hogy
    amennyiben ez a mozgás erosebb az egyik kézben,
    mint a másikban s ha továbbá olyan testet
    érintünk a két kézhez, melynek részecskéi
    gyorsabban mozognak, mint az egyik, ám ugyanakkor
    lassabban, mint a másik kéz részecskéi, akkor az
    egyik kéz mozgását erosbíteni fogják, a másikét
    viszont csökkenteni, kiváltva ezáltal a ho,
    illetve a hideg egymástól eltéro érzékleteit,
    amelyek tehát ettol függenek. (II.8.21.)

18
George Berkeley (1685-1753)
  • 1700 Trinity College, Dublin
  • 1724 Derry foesperese
  • 1728-31 Rhode Island
  • 1734- Cloyne püspöke
  • Fontosabb muvei
  • Tanulmány az emberi megismerés alapelveirol
    (1710)
  • Hülasz és Philonusz három párbeszéde (1713)

19
Berkeley filozófiája röviden
  • Egy ifjú szólt, ó nézz oda,
  • Mily furcsa, hogy nincs ott fa.
  • S ha mégis ott van,
  • Hogyhogy ott van,
  • Ha senki nem néz most oda?
  • VÁLASZ
  • Jó uram,
  • Miért oly furcsa,
  • Én mindenütt jelen vagyok..
  • S ez az ok,
  • Melyért ott van a fa,
  • Hisz mindig látja,
  • Kiváló tisztelettel
  • az Ön Ura.

Két dolog létezik szellem és idea. A szellem
szubsztancia, független létezo, oksági ereje
van. Az ideák létezése abban áll, hogy észleljük
oket. Az anyagi dolgok ideák együttesei, azonban
az emberi tudattól függetlenül is léteznek, ti.
Isten észleli oket.
20
Berkeley vállalkozása
  • A cél leszámolni a szkepticizmussal és a
    materializmussal
  • Szkepticizmus a világ, ahogy ténylegesen
    létezik, különbözik attól, amilyennek ideáink
    megjelenítik.
  • Materializmus (Berkeley szóhasználatában)
    létezik anyag.
  • A szkepticizmus a materializmusból fakad ha a
    szellemünkben lévo ideánkon kívül létezik anyag
    is, akkor létezik valami olyasmi, ami különbözik
    ideáinktól.
  • A megoldás küszöböljük ki az anyagot, s akkor
    nem marad semmi, ami ideáinktól különbözne. Így
    egy füst alatt a szkepticizmustól is
    megszabadulunk.

21
Locke materializmusa Berkeley szerint
  • Locke
  • 1. A minoségek nem állhatnak fenn önmagukban,
    szükségük van valamilyen hordozóra ez az
    általában vett szubsztancia avagy
    szubsztrátum. Errol a szubsztrátumról nincs más
    ideánk azon kívül, hogy a minoségek hordozója.
  • 2. Az elsodleges minoségek ( mechanikai
    tulajdonságok) ideái hasonmások, a másodlagos
    minoségek ideái nem.

Berkeley 1. Ez a bizonyos szubsztrátum lenne az
anyag. 2. Az elsodleges minoségek ideái
tényleges anyagi tulajdonságoknak felelnek meg,
míg a másodlagos minoségek ideái pusztán ideák.
22
A materializmus bírálata
  • Re 1 Az anyagi szubsztancia ideája absztrakt
    idea.
  • Az anyagi szubsztanciáról nincs semmilyen
    határozott ideánk ahogy Locke maga is
    elismeri.
  • Re 2 Szeretném azonban, ha mindenki
    utánagondolna és próbát tenne, képes-e gondolati
    absztrakcióval felfogni egy test mozgását és
    kiterjedését a többi érzéki minoség nélkül.
    (10.)
  • Azt mondják például, hogy a meleg és hideg
    csupán az elme módosulásai, nem pedig olyan
    reális létezok lenyomatai, amelyek a testi
    szubsztanciában vannak jelen, és kiváltják
    ezeket az érzeteket, mivel ugyanazt a testet,
    amely az egyik kéz számára hidegnek tunik, a
    másik melegnek találja. Mármost miért ne
    érvelhetnénk ugyanilyen jól amellett, hogy az
    alak és a kiterjedés sem az anyagban rejlo
    minoségek lenyomatai vagy képmásai, mivel
    különbözoknek tunnek ugyanannak a szemnek a
    számára, ha különbözo helyzetekben van, vagy
    azonos helyzetben lévo szemek számára, ha
    különbözo a szerkezetük nem lehetnek tehát
    semmi olyannak a képei, ami az elmén kívül
    helyezkedik el és határozódik meg? (14.)

23
Esse est percipi 1.
  • Ideák és szellemek.
  • Az ideák esetében létezni annyi, mint észleltnek
    lenni.
  • Thomas Reid ellenvetése
  • Berkeley kettos mércét alkalmaz. A szellemrol
    sincs ideánk, hiszen a szellem aktív, míg az idea
    passzív. Amit észlelünk, az idea, a szellem nem
    idea, tehát nem észleljük..
  • De nemcsak az ideák esetében, hanem az
    úgynevezett testek esetében is!
  • 1. Errol tudást szerezhet bárki, aki
    fontolóra veszi, mit is értünk a létezés
    kifejezésen, amikor érzékelheto dolgokra
    alkalmazzuk. Azt mondom, az asztal, amelyek írok,
    létezik azaz látom és tapintom, és ha kimennék a
    dolgozószobámból, azt kellene mondanom, létezett,
    értve ezen, hogy ha a dolgozószobában lennék
    észlelhetném, vagy hogy valamely más szellem
    éppen észleli. (3)

24
Esse est percipi 2.
  • 2. Valóban, furcsa módon elterjedt vélemény az
    emberek között, hogy a házak, hegyek, folyók,
    egyszóval az érzékelheto objektumok valamiféle
    természetes vagy reális léttel bírnak, amely
    különbözik attól, hogy az elmében észleletként
    léteznek. De bármilyen biztonsággal hagyja is
    jóvá a világ ezt az elvet, ha valaki a lelke
    mélyén kétségbe vonná, ha nem tévedek,
    észrevehetné, hogy nyilvánvaló ellentmondást
    foglal magába. Mert mi mások az említett
    objektumok, mint az érzékeinkkel észlelt dolgok,
    és mi mást észlelünk a saját ideáinkon vagy
    érzeteinken kívül és vajon nem teljesen
    elfogadhatatlan-e, hogy ezek bármelyike vagy
    valamely kombinációjuk észrevétlenül létezzék?
    (4.)

25
Esse est percipi 3.
  • 3. Ámde mondják Önök bizonyára mi sem
    könnyebb, mint fákat elképzelni például a
    parkban, vagy könyveket egy dolgozószobában, noha
    senki nincs ott , aki észlelné oket. Erre azt
    felelem, hogy ezt valóban megtehetik minden
    nehézség nélkül de esedezem mi más ez, mint
    hogy elméjükben bizonyos ideákat alkotnak,
    amelyeket könyveknek és fáknak neveznek, közben
    pedig mellozik egy olyan személy ideájának
    megalkotását, aki észlelheti ezeket a tárgyakat?
    De vajon Önök nem észlelik vagy gondolják-e oket
    mindvégig? Ez az eset tehát nem felel meg a
    célnak, s csak azt tanúsítja, hogy Önök képesek
    elméjükben ideákat kialakítani vagy elképzelni,
    azt azonban nem, hogy lehetségesnek képzelhetnél
    gondolkodásuk tárgyainak elmén kívüli létezését.
    Ehhez úgy kell felfogni és elgondolni oket,
    mintha felfogás és elgondolás nélkül léteznének
    ami nyilvánvaló ellentmondás. (23.)
  • El tudom képzelni, hogy létezik valami, amit nem
    tudok elképzelni.
  • Ez ellentmondás?

26
Ha nincsen anyag, mi hozza létre az ideákat?
  • Részben mi magunk, képzeloeronk révén. De
  • Bárnily hatalmam is legyen azonban gondolataim
    felett, úgy találom, hogy az érzékeimmel éppen
    észlelt ideák nem függenek ugyanilyen módon az én
    akaratomtól. (29.)
  • Az érzéki ideák erosebbek, élénkebbek és
    világosabbak, mint a képzelet ideái azonfelül
    állandóak, rend és összetartás jellemzi oket, s
    nem véletlenszeruen idézodnek fel, mint azok,
    amelyek az emberi akarat hatásárára jönnek létre,
    hanem szabályos láncolatban vagy sorban, amelynek
    bámulatra méltó összefüggése kielégítoen
    tanúskodik Szerzoje bölcsességérol és
    jóindulatáról. (30.)
  • Vagyis érzéki ideáink rendje ( a természeti
    törvények) bizonyítják Isten létezését.

27
David Hume (1711-1776)
  • jogi tanulmányok az edinburgh-i egyetemen
  • 1734-37 Franciaország
  • 1744 és 1751 sikertelen kísérlet pályázat
    egyetemi katedrára
  • 1752-63 az edinburghi jogi könyvtár igazgatója
  • 1763-66 követségi titkár Párizsban
  • Fo muvei
  • Értekezés az emberi természetrol (1739-40)
  • Tanulmány az emberi értelemrol (1758)
  • Tanulmány az erkölcs alapelveirol (1751)

28
Benyomások és ideák
  • Minden, ami az elmében van észlelet.
  • Az eroteljesek és eleven észleletek a
    benyomások, a halvány észleletek az ideák.
  • E megkülönböztetés megfelel az érzékszervi (vagy
    belso) érzékelésbol származó észleletek és a
    fogalmak közti szokásos megkülönböztetésnek.
    Akkor miért nem úgy állítja fel Hume a
    megkülönböztetést, hogy a benyomásokat a külso
    tárgyak okozzák?
  • Mert nem feltételezhetjük, hogy léteznek külso
    tárgyak. A tudományos módszer a tapasztalatra
    támaszkodik, és amit tapasztalatunk, azok
    észleletek.
  • Hume nem állítja, hogy nincsenek külso tárgyak
    talán vannak , de filozófiai rendszerében ezeket
    figyelmen kívül hagyja. Pl. amikor tényekrol
    beszél, ezeken benyomásokat ért.

29
Empirizmus
  • Fogalom-empirizmus minden fogalmunk érzékszervi
    benyomások alapján jön létre.
  • Elso megjelenésükkor egyszeru ideáink kivétel
    nélkül olyan benyomásokból származnak, amelyek
    megfelelnek az ideáknak, és amelyeket az ideák
    pontosan visszaadnak (É 26.)
  • Egyszeru ideák aranyhegy
  • Recept az ideák tartalmának tisztázására (
    fogalmaink elemzésére) keressük meg, milyen
    egyszeru ideákból jönnek létre.

30
Az észleletek rendje és az asszociáció
  • A benyomások ismeretlen okból jönnek létre
    elménkben.
  • Az ideák egymásutánjai (a gondolatmenetek)
    azonban értelmezheto rendet követnek.
  • E rend részben az emlékezetbol fakad az
    emlékezet által felidézett ideák élénkebbek,
    rendjük kötött.
  • Részben pedig a képzeloerobol. A képzeloero az
    asszociáció szabályainak megfeleloen hívja elo az
    ideákat. Az ideák három módon társíthatók
    egymással
  • hasonlóság (pl. festményrol a modellre),
  • térbeli és idobeli érintkezés (pl. eloszobáról a
    nappalira),
  • ok és okozat kapcsolata alapján (pl. sebrol a
    fájdalomra).

31
A hit 1.
  • Az állítások sajátos összetett ideák. Miben
    különböznek azok az állítások, amelyekben
    hiszünk, azoktól, amelyekben nem hiszünk?
  • A különbség nem állhat maguknak az ideáknak a
    tartalmában hiszen akkor lehetetlen volna, hogy
    valaki hisz valamit, amit másvalaki tagad.
  • Egyszeru eset azok az állítások, amelyeknek
    tagadása ellentmondás. (Hume ezeket szükségszeru
    igazságoknak nevezi.) Ilyenkor rákényszerülünk,
    hogy az ideákat az adott kombinációban képzeljük
    el. Ilyenkor azt hisszük, amit el tudunk
    gondolni.
  • A nem szükségszeru állítások a tényekre
    vonatkozó állítások esetében a hit az
    ideakombináció élénksége.
  • Az emlékezetbol származó állítások eleve élénkek.

32
A hit 2. (T 5.2.)
  • A nem emlékezetbol származó állításoknál az
    élénkség valamilyen az állítással asszociált
    benyomásból fakad.
  • Az aktuális érzékelésbol származó hit esete
  • 1. állítás Demeter Tamás szemüveges.
  • 2. állítás Demeter Tamás nem szemüveges
  • Benyomásom van a szemüveges Demeter Tamásról,
    ezért az 1. állítás lesz eleven.
  • De hogyan hihetünk olyan dolgokat, amelyekre nem
    emlékszünk, és amelyeket nem látunk?
  • Az ok-okozati asszociáció révén.
  • Látom a fahasábot a tuzben. Hiszem, hogy meg fog
    gyulladni. Miért?
  • Oksági kapcsolat révén. A tuzben lévo fahasáb és
    az égo fahasáb között oksági kapcsolat van.
    Jelenlegi benyomásom fahasáb a tuzben oksági
    asszociáció útján felélénkíti az égo fahasáb
    ideáját.

33
Hume a tudásról (T 4.1.)
  • Ideák kapcsolatára (szükségszeru igazságokra)
    vonatkozó tudás
  • Tagadása önellentmondás.
  • Intuícióból és bizonyításból származik
  • Tényekre (kontingens igazságokra) vonatkozó tudás
  • Tagadása nem ellentmondás. Forrásai
  • emlékezet
  • érzékelés
  • oksági következtetés

Ami nem származtatható sem a priori logikai
következtetésekbol, sem a tapasztalatból, az
értelmetlen halandzsa. Vélt tudásunk jó része
ilyen Ha ezzel az elvi meggyozodéssel
végigpillantanánk a könyvtárunkon, micsoda
selejtezést kellene végrehajtanunk. Ha kézbe
veszünk bármilyen kötetet, például egy iskolás
metafizikai muvet, csak azt kell kérdeznünk
tartalmaz-e valamilyen mennyiségre vagy számra
vonatkozó elvont okfejtést? Nem tartalmaz. S
tartalmaz-e valamilyenre tényre vagy létre
vonatkozó tapasztalati okoskodást? Azt sem
tartalmaz. Akkor tuzbe vele, mert ez esetben csak
szofisztika és áltatás lehet. (T, 256)
34
Az oksági következtetés alapja (T 4.1-2., 5.1.)
  • 1. kérdés min alapul az oksági következtés?
  • Nem az észen, hiszen ellentmondás nélkül el tudom
    gondolni, hogy az okot éppen a szokásos okozat
    ellenkezoje kövesse. Ennélfogva a tapasztalaton.
  • 2. kérdés és ha adott a releváns tapasztalat,
    megalapozható-e az ész révén az oksági
    következtetés? (Ha számtalanszor tanúja voltam a
    tuzbe vetett fahasáb meggyulladásának, s most a
    tuzbe vetek egy fahasábot, megalapozható-e az ész
    révén, hogy lángra fog kapni?)
  • Nem. Változatlanul el tudom képzelni az
    ellenkezojét.
  • És ha a természet uniformitására hivatkozom ti.
    hogy hasonló okokat mindig hasonló okozatok
    követnek?
  • Akkor sem. El tudom képzelni, hogy a természet
    rendje megváltozik. Az uniformitási elv maga is
    csak oksági következtetéssel alapozható meg,
    ezért körben forgunk.
  • Hume válasza a szokáson. Az ismételt tapasztalás
    kialakít bennünk egy automatizmust.

35
Mi az oksági kapcsolat? 1. (É I.3.14.)
  • Mit jelent az, hogy A B-t okozza?
  • (1) milyen egyszeru ideák alkotják az okság
    ideáját (2) ezek milyen benyomásokból
    származnak.
  • (1) az okság ideájának összetevoi
  • téridobeli érintkezés A és B térben és idoben
    szomszédos
  • idobeli elsoség A megelozi B-t
  • szükségszeru kapcsolat A után B-nek kell
    lennie
  • (2) Milyen benyomás felel meg a szükségszeru
    kapcsolatnak?
  • Érzékeim nem szolgáltatnak ilyen benyomást.

36
Mi az oksági kapcsolat? 2. (É I.3.14.)
  • Hume válasza
  • A gyakori ismétlés nyomán ugyanis észreveszem
    olyan megszokás alakult ki bennem, mely arra
    készteti szellememet, hogy az egyik tárgy
    felmerülésekor megjelenítse maga elott ama tárgy
    szokásos kísérojének a képét is, és hogy ez
    utóbbit, az elso tárggyal való kapcsolata
    folytán, élesebb fényben jelenítse meg. Tehát
    ebbol a benyomásból vagy késztetésbol merítjük a
    szükségszeruség ideáját. (220)
  • A szükségszeruség ideáját nem a dolgokból, hanem
    magunkból merítjük. Amikor a dolgok között
    szükségszeru kapcsolatot feltételezünk, saját
    gondolkodási habitusainkat vetítjük ki a
    dolgokra.
  • Azt mondani, hogy a dolgok között szükségszeru
    kapcsolat van, nem is hamis, hanem értelmetlen
    errol semmiféle ideánk nincs.

37
A testek folytonos és külön létezése
  • Feltételezzük a testek idoben folytonosak és
    függetlenek az elmétol.
  • Ez a hit nem származhat az érzékekbol, ti. a
    testeket nem érzékeljük ilyennek.
  • Nem származhat az észbol sem, hisz a
    filozófiailag iskolázatlanok is így hiszik.
  • A képzeloerobol származik.
  • 1. hiba összekeverjük a kettot, és a másodikat
    is azonosságnak véljük.
  • Ugyanakkor tudjuk, hogy nem lehet azonos.
  • 2. hiba az ellentmondás feloldására a képzelet
    kitölti a hiátust van egy tolünk független,
    idoben azonos tárgy.
  • Lehet, hogy van ilyen de a hitnek nincs
    racionális alapja.

38
Thomas Hobbes (1588-1679)
Az angol polgárháború kérdései Meddig terjed a
király hatalma? Meddig terjednek a király
jogosítványai az egyházakkal szemben? 1640
Franciaországba menekül 1649 I. Károly
lefejezése 1651 Leviatán megjelenése 1652
visszatér Angliába 1660 Stuart restauráció II.
Károly 1666 törvényjavaslat, mely lehetové tenné
Hobbes bíróság elé állítását
39
A szerzodéselmélet
A szerzodéselmélet a politikai filozófia két
legfontosabb kérdését kívánja megválaszolni 1.
Mi a legitim politikai hatalom forrása? 2. Mire
terjed ki a legitim politikai hatalom? Válasz
1-re a politikai hatalom szerzodésbol származik,
s azért tartozunk engedelmeskedni neki, mert a
szerzodést be kell tartani. 2. megválaszolásához
azt kell megfontolnunk, hogy a természeti
állapotban amikor nem létezik politikai hatalom
miféle szerzodésben mennénk bele.
40
Az elso elofeltevés boldogság és hatalomvágy
az életben a boldogság nem az elégedett lelki
nyugalmat jelenti. Mert olyan finis ultimus
(végso cél) vagy summum bonum (legnagyobb jó),
amit a régi erkölcsfilozófusok könyveikben
emlegetnek, nem létezik. A boldogság a vágy
állandó elorehaladása az egyik tárgytól a
másikig, ahol azonban az elobbi elérése csupán a
másik eléréséhez vezeto út. Ennek pedig az az
oka, hogy az emberi tárgyak vágya nem az egyszeri
és pillanatnyi élvezet, hanem a jövobeli
vágyakhoz vezeto út biztosítása. Ezért az
emberiség általános törekvésének elsosorban az
újabb és újabb hatalom iránti örökös és szüntelen
vágyat tartom, amelynek csak a halál vet véget.
És ennek oka nem mindig abban rejlik, hogy a
ember az elért élvezetnél nagyobb élvezetet
remél, vagy hogy a szerényebb hatalommal nem éri
be, hanem abban, hogy a jóléthez szükséges
pillanatnyi hatalmát és eszközeit továbbiak
megszerzése nélkül nem tudja biztosítani.
(145-146)
41
A második elofeltevés egyenloség
Az emberek képességeiket tekintve nagyjából
egyenloek. Testileg a leggyengébb ember is
megölheti a legerosebbet Szellemileg tegyük
félre a tudományos gondolkodásra való képességet
a hétköznapi okosság a tapasztalatból származik,
s mindenki ugyanannyira hozzáférhet. A
képességeknek ebbol az egyenloségébol ered a
céljaink elérésére irányuló remény egyenlosége
(167)
42
A természeti állapot háború
Ugyanazokra a dolgokra vágyunk ha másért nem
is, hatalomvágyunk miatt. Ezekre a dolgokra
ugyanolyan jogot formálunk. Egymás ellenségei
leszünk. A viszály három oka versengés,
bizalmatlanság, dicsvágy. Versengés harc a
szukös forrásokért. Dicsvágy a hatalomvágy
motiválja.
43
A legfobb ok a bizalmatlanság
... ha valaki egy alkalmas darab földet beültet,
bevet, beépít, vagy éppen birtokában tart, s egy
támadónak csak egyetlen ember erejétol kell
félnie, akkor valószínunek látszik, hogy az
emberek egyesült erovel eluzik ot földjérol, és
megfosztják nemcsak munkájának gyümölcsétol,
hanem életétol vagy szabadságától is. A támadót
azonban ugyanez a veszély fenyegeti mások
részérol. És ennek a kölcsönös bizalmatlanságnak
a következménye, hogy mindenki számára önnön
biztonságának legésszerubb záloga a megelozés,
vagyis az a a törekvés, hogy erovel vagy csellel
mindenkit leigázzon, akit csak tud, míg aztán már
nem lát maga körül olyan hatalmat, amely
fenyegethetné. És ezáltal nem is lépi túl azt a
határt, amelyet az önfenntartás megkövetel, és
ezért ez általában megengedett dolog. (167)
44
A természeti állapot
  • A hadiállapot nem jelenti, hogy állandóan harci
    cselekmények zajlanak. Elég hozzá, hogy
    ismeretesek a háborús szándékok, s ezért
    akármikor számítani lehet tényleges
    összetuzésekre.
  • Ilyen körülmények közt nincs helye szorgalomnak,
    mert a gyümölcse bizonytalan, ezért nincs se
    földmuvelés, se tengeren túlról behozott áru, se
    kényelmes épület, nincsenek nagy erot igénylo
    tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök,
    semmiféle ismeretszerzés a Föld ábrázatára
    vonatkozóan, se idoszámítás, se muvészetek, se
    irodalom, se társadalmi érintkezés, s ami a
    legrosszabb örökös félelem uralkodik, az
    eroszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi
    élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és
    rövid. (168-9)
  • Valóban ez lenne közhatalom nélkül a helyzet?
  • fegyveresen utazunk, zárjuk az ajtókat, a
    szekrényeket
  • a kormányzat nélkül éro vademberek Amerikában
  • a királyok és szuverén hatalmasságok állandóan
    háborúznak

45
Természetjog és a természeti törvények
  • A természetjog mindenki számára azt a
    szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját
    akarata szerint lényének, vagyis életének
    megoltalmazására használhatja, s következésképpen
    mindent megtehet, amit a cél érdekében saját
    megítélése és értelme szerint szükségesnek tart
    (171)
  • A természeti törvény, lex naturalis, az értelem
    által felismert olyan eloírás vagy szabály, amely
    megtiltja nekünk, hogy olyasmit tegyünk, ami
    életünket kiolthatja, vagy ami a megoltalmazására
    szolgáló eszközöktol megfoszt minket, továbbá,
    hogy elmulasszunk valamit, amivel véleményünk
    szerint életünket legbiztonságosabban
    megoltalmazhatnánk. (171)
  • általános szabály
  • racionálisan felismerheto
  • eloírja azt a viselkedést, mely legjobban
    szolgálja fennmaradásunkat

46
Az elso három természeti törvény
I mindenki békére törekedjék, ameddig csak annak
elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé
reménye, a háború minden eszközét és elonyét
igénybe veheti és felhasználhatja (172) A
természeti állapotban jogos a megelozo csapás
ilyen körülmények között mindenkinek mindenre
joga van, még mások testére is (172) II
mindenki önkéntesen mondjon le minden jogáról
feltéve, hogy a többiek is így tesznek, ha ezt a
béke és az önvédelem érdekében szükségesnek
tartja, s másokkal szemben elégedjen meg annyi
szabadsággal, mint amennyit o másoknak saját
magával szemben megenged (172) Szerzodés jogok
kölcsönös átruházása Megállapodás olyan
szerzodés, ahol az egyik vagy mindkét fél késobb
teljesít. III a megkötött megállapodásokat
teljesíteni kell (183)
47
Miért kell közhatalom?
Miért nem állapodunk meg egyszeruen egymással?
Miért kell létrehoznunk a politikai hatalmat? Az
olyan megállapodás, ahol a a felek egyike sem
teljesít azonnal, s amely ily módon a kölcsönös
bizalmon alapul, a puszta természetes állapotban
(vagyis a mindenkinek mindenki elleni
háborúskodásában) bármely indokolt gyanú
felmerülése esetén hatálytalanná válik. aki
elsonek teljesít, csak ellenségének dobja oda
magát prédául ellentétben azzal az
elidegeníthetetlen jogával, hogy életét és
létszükségleteit megvédhesse (177) Politikai
hatalomra azért van szükség, mert ennek van joga
és ereje, hogy szükség esetén kikényszerítse a
megállapodások betartását.
48
Az állam, mint az igazságosság forrása
Hatályos megállapodás nélkül nincs jogátruházás,
ezért mindenkinek mindenre joga van. Kényszeríto
ero nélkül nincs hatályos megállapodás a
megállapodások kard nélkül puszta szavak
(205) Állam/ politikai hatalom/ kormányzat nélkül
nincs kényszeríto ero. Ez igaz minden III-hoz
hasonló természeti törvényre. a természeti
törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság,
szerénység, megbocsátás, egyszóval az a törvény,
hogy ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem
kívánsz, önmagukban azaz ha megtartásukra
semmilyen hatalomtól való félelem nem kényszeríti
az embereket ellenkeznek természetes
érzelmeinkkel, melyek részrehajlásra,
büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra
késztetnek minket. (205)
49
Az állam létrehozása
  • Az államot létrehozó szerzodés
  • mindenki szerzodik mindenkivel
  • lemond minden jogáról egy személy vagy egy
    gyülekezet javára
  • azt megbízottjának tekinti, és mindent amit az a
    közbéke és a biztonság érdekében cselekszik, a
    saját cselekedetének ismer el.
  • Az így létrejövo nem természetes személy az
    állam. A személy megtestesítoje az uralkodó (a
    szuverén), a többiek az alattvalók.

50
Az uralkodó jogállása 1.
  • 1. Az államot létrehozó megállapodás
    visszavonhatatlan.
  • Mert csak a permanens lemondás biztosíthatja a
    békét.
  • Mert a szerzodés visszavonásával megfosztanánk
    az uralkodót tulajdonától.
  • Mert Istennel kötött szerzodésre hivatkozni
    hazugság.
  • 2. Az uralkodó nem követhet el szerzodésszegést.
  • Mert nem szerzodo fél. Tudniillik
  • Az alattvalók összességével nem szerzodhet, mert
    azok csak nem alkotnak egyetlen személyt.
  • Külön-külön nem szerzodhet velük, mert ha az
    alattvaló azt állítaná, hogy az uralkodó
    szerzodést szegett, nem lenne olyan hatalom,
    amely ezt a vitát eldöntené, s így
    visszahullanánk a természetes állapotba.

51
Az uralkodó jogállása 2.
  • 3. Az uralkodó cselekedeteit annak is el kell
    ismernie sajátjának, aki nem szavazott rá.
  • Mert ha részt vett az uralkodót beiktató
    szavazáson, elfogadta, hogy tartania fogja magát
    a többség döntéséhez.
  • Mert ha nem csatlakozik, megmarad a természeti
    állapotban, és bárki büntetlenül megölheti.
  • 4. Az uralkodó nem követhet el jogtalanságot
    alattvalóival szemben.
  • Mert az uralkodó cselekedeteit mindenkinek a
    sajátjának kell elismernie. Így aki az uralkodót
    jogtalansággal vádolja, magát vádolja.
  • 5. Az uralkodót sem kivégezni, sem megbüntetni
    nem lehet.
  • Mert az uralkodó tettei a mi tetteink. Ezért a
    saját tetteinkért egy másik személyt büntetnék.

52
Az önkényuralom veszélye
Itt azonban valaki azzal az ellenvetéssel
hozakodhatna elo, hogy eszerint az alattvalók
helyzete igen nyomorúságos, hiszen ki vannak
szolgáltatva az ily korlátlan hatalommal
rendelkezo személy vagy személyek gerjedelmeinek
és más féktelen szenvedélyeinek. e vádaskodók
nem gondolnak arra, hogy az emberi körülményekben
mindig akad egy s más kellemetlenség, s hogy a
legrosszabb, ami bármely kormányformában a népet
általában érheti, alig nyom valamit a latban, ha
azzal a nyomorúsággal hasonlítjuk össze, amely a
polgárháborúnak vagy az oly uratlan emberek
féktelenségének velejárója, akik felett nem áll
se törvény, se kényszeríto ero, amely a
fosztogatástól és bosszútól visszatartaná oket.
(218)
53
A természeti állapot
  • 1. tökéletes szabadság
  • 2. egyenloség
  • 3. a természeti törvények érvényesek
  • De ha a szabadság állapota is ez, mindazonáltal
    mégsem a szabadosság állapota. A természeti
    állapotot a természeti törvény kormányozza, amely
    mindenkit kötelez és az ész amely maga ez a
    törvény mindenkit, aki csak hozzá fordul,
    megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien
    egyenlok és függetlenek, senki sem károsíthat meg
    egy másik embert, életében, egészségében,
    szabadságában vagy javaiban. (6.)
  • 4. munkával tulajdon szerezheto
  • A föld és az összes alacsonyabb rendu
    teremtmény közösen minden emberé, mégis
    mindenkinek tulajdona a saját személye. Ehhez
    senkinek sincs joga, csak magának. testének
    munkája és kezének muve szoros értelmében az övé.
    Amit tehát kiemel ebbol az állapotból, amelyben a
    természet hagyta, azt összevegyítette munkájával,
    hozzátett valamit, ami az övé, ezzel tulajdonává
    teszi. (27.)

54
Kontra Hobbes
  • nincs ok a konfliktusra
  • Ugyanaz a természeti törvény, amely tulajdont
    ad nekünk ezen a módon, egyszersmind korlátozza
    is ezt a tulajdont. Isten boségesen megad nekünk
    mindent (1 Tim 6, 17) ez az ész szava De
    milyen mértékben ad meg nekünk mindent? Annyira,
    hogy élvezzük. Amennyit valaki fel tud használni
    úgy, hogy bármi módon javára váljék az életnek és
    ne ártson, annyit foglalhat le munkájával
    tulajdonként. Ami ezen túl van, az már meghaladja
    az o részét, és másoké. (31.)
  • hadiállapot csak akkor jön létre, ha valaki
    eroszakot alkalmaz velem szemben
  • a természeti állapot nem hadiállapot
  • Ebbol világosan kiderül a természeti állapot
    és a hadiállapot közötti különbség jóllehet
    némelyek összekeverték oket, annyira távol állnak
    egymástól, mint amennyire messze van a békesség,
    a jóindulat, a kölcsönös segítségnyújtás és a
    közös védekezés állapota az ellenségeskedés, a
    rosszindulat, az eroszak és a kölcsönös pusztítás
    állapotától (19.)
  • Akkor mi szükség egyáltalán politikai hatalomra?

55
A természeti állapotból való kilépés okai
  • A természeti törvény betartatása mindenkinek
    joga. Ámde
  • 1. nincs olyan érvényes, rögzített és ismert
    törvény , amelyrol elismernék, hogy jó és a
    rossz mértéke
  • 2. mindenki bíró, és mindenki végrehajtója is a
    természeti törvénynek, s mivel az emberek
    elfogultak önmaguk iránt, nagyon könnyen
    megeshet, hogy a saját ügyeiknél túlságosan
    elragadja oket a szenvedély és a bosszúvágy
  • 3. hiányzik az a hatalom, amely megalapozná és
    alátámasztaná a helyes ítéletet, és biztosítaná
    kello végrehajtását (124.)
  • Valóban ezek az igazi okok?
  • Minthogy ugyanis mindenki király, akárcsak o
    maga, mindenki egyenrangú, és a többség nem
    tartja szigorúan tiszteletben a méltányosságot és
    az igazságosságot, ebben az állapotban nagyon
    bizonytalan a tulajdon élvezete. Ezért az ember
    hajlandó arra, hogy megváljék attól az
    állapottól, amelyben o maga szabad ugyan, de tele
    van félelmekkel, és állandóan veszélyeknek van
    kitéve. (123.)
  • Akik megdöntik a jogos politikai hatalmat
    újból a hadiállapotnak teszik ki az embereket.
    (227.)

56
A szerzodés
  • Kivel kötöm?
  • Azzal, aki a politikai hatalmat gyakorolja
  • Mirol mondok le?
  • 1. önmagam és mások megvédésének korlátlan
    jogáról (részleges)
  • 2. a büntetés jogáról (teljes)
  • Mit kapok cserébe?
  • 1. tulajdon védelme
  • 2. törvények végrehajtása

57
A politikai hatalom korlátai 1.
  • 1. Nem rendelkezhet teljesen önkényesen az
    emberek életével és tulajdonával. Mert hiszen a
    törvényhozó hatalom csupán a társadalom minden
    tagjának egyesített hatalma, amelyrol lemondtak
    annak a személynek vagy gyülekezetnek a javára,
    amely a törvényhozást megtestesíti, ezért e
    hatalom nem lehet nagyobb, mint amekkora hatalmuk
    ezeknek az embereknek a természeti állapotban
    volt Senki sem adhat át nagyobb hatalmat,
    mint amekkorával o maga rendelkezik és senkinek
    sincs teljesen önkényes hatalma önmaga vagy mások
    fölött, hogy elpusztítsa saját életét, vagy
    elvegye másnak az életét vagy tulajdonát.
    mivel a természeti állapotban nincs önkényes
    hatalma a másik élete, javai vagy szabadsága
    felett, hanem csak annyi, amennyivel a természeti
    törvény felruházta önmaga és a többi ember
    megvédése céljából, ezért csak ennyit ad vagy
    adhat át az államnak és általa a törvényhozó
    hatalomnak, úgyhogy ennél nagyobb hatalma nem
    lehet a törvényhozásnak. Legvégso határai
    tekintve a törvényhozók hatalma a közjóra
    korlátozódik a társadalomban. A társadalomban
    nem szunnek meg a természeti törvény eloírásai,
    hanem sok esetben csak világosabbá válnak
    mivel az alapveto törvény az emberiség megvédése,
    semmiféle emberi törvény nem lehet jó vagy
    érvényes, ha ellentétes ezzel. (135.)

58
A politikai hatalom korlátai 2.
  • 2. A törvényhozó vagy legfobb hatalom nem
    igényelhet magának olyan hatalmat, hogy
    rögtönzött, önkényes rendeletekkel kormányozzon,
    hanem kihirdetett állandó törvények alapján és
    felhatalmazott, ismert bírók útján kell igazságot
    szolgáltatnia és döntenie az alattvalók jogairól.
    különben békéjük, nyugalmuk és vagyonuk
    éppúgy nem lesz biztonságban, mint ahogy nem volt
    a természeti állapotban. (136.)
  • 3. A legfobb hatalom senkitol nem veheti el
    beleegyezése nélkül tulajdonának semmilyen részét
    sem. Minthogy ugyanis a tulajdon védelme az állam
    célja, és ez az, amiért az emberek társulásra
    lépnek egymással, ezért szükségképpen feltételezi
    és megkívánja, hogy az embereknek legyen
    tulajdonuk enélkül azt kellene feltételeznünk,
    hogy elveszítik, amikor tagjává lesznek a
    társadalomnak, holott éppen ez volt az a cél,
    amiért csatlakoztak hozzá. (137.)
  • 4. A törvényhozó testület nem adhatja át másnak
    a törvényhozó hatalmat. Ez ugyanis ráruházott
    hatalom, amelyet az emberektol kapott, ezért akik
    a kezükben tartják, nem adhatják át másoknak..
    (141.)

59
A hatalmi ágak elválasztása
  • A törvényhozó hatalomnak függetlennek kell lennie
    a végrehajtó hatalomtól.
  • Minthogy a hatalom kihasználására amúgy is
    hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek
    van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják
    kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a
    törvények végrehajtásának hatalmát minthogy
    ezáltal felmenthetik saját magukat az alól, hogy
    engedelmeskedjenek az általunk hozott
    törvényeknek, a törvények alkotását és
    végrehajtását pedig saját elonyükhöz igazítják, s
    így a közösség többi tagjától eltéro, a
    társadalom és a kormányzat céljával ellentétes
    érdekeik lesznek az elválasztás olyan új és
    oket közelrol érinto kötöttség, amely
    figyelmezteti oket, hogy a közjó érdekében
    alkossák meg a törvényeket. (143)

60
Hobbes vs. Locke
  • Hobbes
  • A természeti állapot hadiállapot.
  • A természeti állapotban mindenre jogunk van, még
    a másik testére is.
  • Egymással szerzodünk.
  • A jogainkról való lemondás abszolút.
  • Az így létrejövo hatalom (szinte) korlátlan
  • és egységes.
  • Locke
  • A természeti állapot nem hadiállapot.
  • A természeti állapotban csak arra van jogunk,
    amit a természeti törvények megengednek.
  • A hatalom leendo birtokosával szerzodünk.
  • A jogainkról való lemondás feltételes.
  • Az így létrejövo hatalom korlátozott,
  • és megosztott.

61
A szerzodés megsérül, ha
  • 1. megváltozik a törvényhozó hatalom
  • az uralkodó más törvényt érvényesít, mint
    amilyet a törvényhozó hatalom alkotott
  • megakadályozza a törvényhozás összeülését
  • az uralkodó az emberek beleegyezése nélkül
    megváltoztatja a törvényhozók választóinak
    személyét és a választás módját
  • nem érvényesíti a törvényeket
  • idegen hatalomnak veti alá a népet
  • 2. a törvényhozás a beléje vetett bizalommal
    ellentétesen tevékenykedik
  • ha tagjai megpróbálnak tulajdonsértést elkövetni
    az alattvalókkal szemben, és megpróbálják
    önmagukat vagy közösség valamely részét olyan
    úrnak megtenni, aki önkényesen rendelkezhet az
    emberek életével, szabadságával vagy vagyonával
    (221.)
  • De ki dönti el, hogy megsértették a szerzodést?

62
Ki dönti el, hogy a szerzodést megsértették?
  • Azt felelem erre a nép lesz a bíró. Mert ki
    ítélje meg, hogy megbízottja vagy képviseloje
    helyesen és a beléje vetett bizalomnak
    megfeleloen cselekszik-e, ha nem az, aki a
    felhatalmazást adja, és akinek a felhatalmazás
    megadása után is hatalma kell, hogy legyen arra,
    hogy leváltsa, ha az nem tesz eleget
    megbízatásának? Ha ez magánemberek között és
    egyes esetekben ésszeru, akkor miért volna
    másképp abban a legnagyobb fontosságú esetben,
    ahol milliók jóléte forog kockán, és ahol, ha nem
    veszik elejét, sokkal nagyobb a baj, orvoslása
    pedig nagyon nehéz, drága és veszedelmes? 240.

63
Ha pedig a szerzodést megsértik, akkor
  • Az embereknek szabadságukban áll, hogy
    gondoskodjanak magukról, s a régitol különbözo,
    új törvényhozó hatalmat állítsanak fel oly módon,
    hogy megváltoztatják a bennük részesülo
    személyeket, a formáját vagy mindkettot, úgy
    ahogy biztonságuk és javuk szempontjából a
    legmegfelelobbnek találják. Mert a társadalom
    másvalaki hibájából sohasem veszítheti el osi és
    eredeti jogát, hogy megvédje magát, ami csakis
    egy állandó törvényhozó hatalom révén, valamint
    az általa hozott törvények igazságos és
    részrehajlás nélküli végrehajtása révén
    valósítható meg. (220.)
  • De ez a tanítás lázadásokat fog gerjeszteni!

64
Lázadás
  • Ki is lázad?
  • A lázadás ugyanis nem személyekkel való
    szembeszállás, hanem szembeszállás azzal a
    tekintéllyel, amely egyedül az állam alkotmányán
    és törvényein alapul . (226.)
  • Mindkét elobb tárgyalt esetben akár a
    törvényhozó hatalom változik meg, akár a
    törvényhozók cselekszenek azzal a céllal
    ellentétesen, amiért beiktatták oket a lázadás
    bunét követik el a bunösök. (227.)
  • Ennélfogva
  • Ez a tan mely szerint az embereknek
    hatalmukban áll új törvényhozás felállításával
    gondoskodni a biztonságukról, ha törvényhozóik a
    beléjük vetett bizalommal ellentétesen
    cselekedtek és tulajdonsértést követtek el
    ellenük a legjobb védekezés a lázadás ellen, és
    a legalkalmasabb eszköz annak megelozésére.
    (226.)

65
Tolerancia a politikai filozófiai érv
  • Az állam célja a polgári javak (élet, szabadság,
    testi épség, tulajdon) biztosítása.
  • A vallás célja a lélek üdvének biztosítása.
  • A lélek üdve nem tartozik a polgári javak közé.
    Miért?
  • Az állam nem avatkozhat vallási ügyekbe, amíg
    azok nem érintik a polgári javakat.
  • Mert
  • 1. Analogikus érv a lélek olyan, mint az
    egészség. Az ember dolga saját egészségérol
    gondoskodni, s az állam csak akkor léphet közbe,
    ha mások egészségét kockáztatja.
  • 2. Az egyes ember maga viseli vallási
    meggyozodéseinek következményeit ezért az a
    döntés, hogy milyen vallást követ, ot magát
    illeti meg.

66
Pragmatikus érv
  • A szertartások és hitek hatósági szabályozásával
    nem biztosítható a lélek üdvössége.
  • A szertartások esetében cselekedetem csak akkor
    Istennek tetszo, ha önkéntes. Ha kényszer
    hatására veszek részt egy szertartáson, mit sem
    ér.
  • A hitek esetében hiteim nem állnak akaratom
    uralma alatt. Hiába is akarnak kényszeríteni,
    hiszem, amit hiszek.

67
A locke-i türelem határai
  • A hatóság részérol nem szerezhet jogot a
    türelemre az olyan egyház, amelyben mindenki, aki
    abba belép, átkerül egy másik fejedelem védelmébe
    és szolgálatába. (111. o.)
  • Semmiképpen nem turhetok azok, akik tagadják
    Isten létét. Az istentagadók elott ugyanis nem
    szilárd és szent a huség, a szerzodés és az eskü,
    amelyeke pedig az emberi társadalom összetartó
    kötelékei, annyira, hogy ha Istent vagy akárcsak
    eszméjét kivesszük belole, az egész társadalom
    összeomlik. (Uo.)
  • Nem ejt szót a felekezeti egyenjogúságról.

68
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)
  • Genfben születik
  • 1728 Piemont, katolizál
  • 1733-40 Franciaország, Warens báróno
  • 1742-54 Párizs, Diderot, Therèse Levasseur
  • 1754 Genf, újra protestáns lesz
  • 1765 Hume Angliába menekíti
  • 1767 újra Párizs
  • Fo muvei
  • Értekezés az egyenlotlenség eredetérol (1755)
  • A társadalmi szerzodésrol (1762)
  • Emil, avagy a nevelésrol (1762)

69
Rousseau szerzodéselmélete
  • Hobbes és Locke szerzodéselmélete
  • 1. Mi a legitim politikai hatalom forrása? -
    szerzodés
  • 2. Mire terjed ki? kulcs milyen szerzodést
    kötnénk a természeti állapotban
  • Rousseau
  • 1. mint Hobbesnál és Locke-nál
  • 2. nem hivatkozik a természeti állapotra
  • Van egy további kérdése hogyan nyerjük el az
    erkölcsi szabadságot?
  • szabad cselekvés (szokásos értelemben)
    kényszertol mentesen hozott döntéseinkbol fakad,
    erkölcsi és jogi felelosségünk van érte.
  • Rousseau a szabadságnak van egy olyan értelme,
    amelyben nem minden a szokásos értelemben
    szabadnak gondolt cselekedet szabad.

70
Miért csak szerzodésbol származhat legitim
hatalom?
  • A politikai hatalom nem természetes.
  • 1) nem analóg a szülo hatalmával a gyermek
    felett
  • 2) ha van is természetes rabszolga, osei
    természetük ellenére lettek azok
  • Nem származhat az erosebb jogából.
  • 1) az ero nem szül kötelezettséget
  • 2) ha megvan az ero, minek a kötelezettség?
  • Nem származhat háborús gyozelembol.
  • ez is az erosebb jogán alapulna
  • Nem származhat abból, hogy a nép önként aláveti
    magát egy uralkodónak.
  • elobb néppé kell válnia pl. ha szótöbbséggel
    döntenek, min alapul,
  • hogy a többségi döntés kötelezi a kisebbséget.
  • Nem marad más lehetoség, mint a szerzodés.

71
A kérdés
  • De ha valamennyi ember önfenntartásának legfobb
    eszköze a saját erejük és szabadságuk, hogyan
    ruházhatják ezt át akkor anélkül, hogy önmaguknak
    ártanának és elmulasztanának gondoskodni
    önmagukról? Ezt a nehézséget, vizsgálódásaim
    tárgyára vonatkozóan, a következoképpen
    fogalmazhatjuk meg
  • Megtalálni a társulásnak azt a formáját, amely
    a köz egész erejével védi és oltalmazza minden
    tagjának személyét és vagyonát, s amelyben, bár
    az egyén egyesül a többiekkel, változatlanul csak
    önmagának engedelmeskedik és éppolyan szabad
    marad, mint amilyen azelott volt. (478)
  • A zsarnoki hatalom nem ilyen forma hiszen
    minden jogunkról lemondunk, s cserébe nem nyerünk
    védelmet.

72
A válasz
  • A társulás valamennyi tagja lemond önmagáról
    és minden jogáról az egész közösség számára.
    (478)
  • Mert
  • 1) mindenki egyenlo körülmények közé kerül
  • 2) mert ha nem adnák fel minden jogukat, mindenki
    bizonyos tekintetben a
  • maga bírája volna, s megmaradna a természeti
    állapot
  • 3) egyetlen másik személy sem szerez hatalmat
    felettünk
  • 1)-3) nem teszi érthetové, hogy miért nem
    ártanunk így magunknak, és miért maradunk
    ugyanolyan szabadok. Vajon miért?

73
Miért nem árthatunk magunknak e szerzodéssel?
  • De mivel a fohatalom csupán a részeit alkotó
    egyénekbol áll, ezért nincs és nem is lehet az
    övékkel ellentétes érdeke így hát alattvalói nem
    szorulnak biztosítékra vele szemben, mert
    lehetetlen, hogy a politikai társadalom
    valamennyi tagjának a kárát akarná, alább pedig
    látni fogjuk, hogy külön-külön sem fog kárt tenni
    bennük (480-1)
  • (Fohatalom a szerzodés eredményeképpen
    létrejövo hatalom, mely rendelkezik az összes
    szerzodo fél egyéni hatalmával a törvényhozó
    hatalom)
  • Aggály De vajon nem fordulhat elo, hogy (a) egy
    kisebbség sikeresen manipulálja a többségét, s a
    fohatalom így olyan törvényeket hoz, amelyek nem
    szolgálják a társadalom többségének javát, vagy
    hogy (b) a többség, erejével élve, olyan
    törvényeket ho
About PowerShow.com