Feleloss

1
Felelosségünk a teremtett világértMinden általa
és érte teremtetett (Kol 1,16b)

• A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele
  a teremtett világ védelmérol (2008)

2
1. A környezeti problémák természete

• A természeti környezet gyorsuló pusztulása és a
  globális klímaváltozás immár realitás. Hatását az
  emberek szó szerint saját testükön érzik hoség
  és aszály, viharok, heves esozések és terjedo
  betegségek. A tudományos kutatási eredmények
  világossá teszik, hogy szükséges az üvegházhatású
  gázok kibocsátásának csökkentése és a
  megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás.

3
2. A környezeti krízis okai

• Sokáig abban a tévhitben ringattuk magunkat, hogy
  a környezeti problémák oka a nem megfelelo
  technológiák alkalmazása, és a technika fejlodése
  majd automatikusan megoldja valamennyi gondunkat.
  Természetesen ki kell használni az új
  technológiai lehetoségeket.
• A globális térben korlátozás nélkül áramló toke
  azonban szigorú versenyre kényszeríti az egyes
  országokat.

4
3. Assisi Szent Ferenc az ökológia muveloinek
védoszentje

• A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövo
  generációk méltó életkörülményeinek biztosítása,
  hiszen az ember Istennel, a többi emberrel, és a
  teremtett világgal való kapcsolata szoros
  egységet alkot.

5
4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a
filozófiai reflexió tükrében

• A különbözo filozófiai gondolatrendszerek és a
  keresztény hit is felismerik annak sürgeto
  szükségét, hogy az emberi társadalom és a
  teremtett világ, vagyis a természeti környezet
  kapcsolatának kérdésére választ adjanak.
• Az egyes ökofilozófiai áramlatok és a keresztény
  teológiának a teremtés megorzésével, és az ehhez
  kapcsolódó társadalmi és gazdasági kérdésekkel
  foglalkozó része rendkívül összetett képet mutat.
  
• Ebbe a keretbe illeszkedik a katolikus
  teológiának az ember és a teremtett világ
  viszonyáról alkotott reflexiója.

6
4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a
filozófiai reflexió tükrében

• A. 1. Eros vagy radikális antropocentrizmus
• Ez a megközelítés csak eszköz-értéket lát a
  természeti környezetben és így az embertermészet
  viszonyának minden erkölcsi vonatkozását tagadja.
  Ez a vélemény a társadalmak fejlodését legnagyobb
  részt csak mennyiségi értelemben vett gazdasági
  fejlodésnek értelmezi és úgy véli, hogy a
  technikai és információs fejlodés önmagában
  jelent megoldást minden társadalmi problémára.
  Számára ismeretlen az emberi szolidaritás
  fogalma.
• A. 2. Relatív vagy gyenge antropocentrizmus
• A mérsékelt antropocentrizmus legalább közvetett
  módon megengedi, hogy az embernek erkölcsi
  kötelességei is vannak a természeti környezettel
  szemben. Ennek alapját az a törekvés adja, hogy a
  leheto legnagyobb jólétet biztosítsuk a magunk
  számára, amely még hosszú távon is fenntartható.

7
4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a
filozófiai reflexió tükrében

• A relatív antropocentrikus elméletek közé
  sorolható az ún. isteni adomány modellje is,
  amely már nem pusztán a filozófiai gondolkodás
  területéhez tartozó etikai modell, hanem a
  zsidó-keresztény hagyomány alapján álló ökológiai
  teológia.
• ÉrtékelésMind az eros, mind pedig a gyenge vagy
  relatív antropocentrikus modellek hátránya, hogy
  nem alapozzák meg kello módon az ember természeti
  környezettel szembeni erkölcsi kötelességét annak
  az ember számára történo hasznosságán túl. Ha az
  erkölcsi jó alapja az ember számára történo
  hasznosság, akkor minden olyan cselekvés
  megengedett, amely az ember jólétét növeli.

8
4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a
filozófiai reflexió tükrében

• B. A nem antropocentrikus elméletek eltéro
  filozófiai irányzatok széles tárházát jelölik.
  Ezek az álláspontok tagadják az embernek a
  természeti környezetben elfoglalt kitüntetett
  szerepét, vagy legalábbis kiemelt fontosságot
  tulajdonítanak a környezet védelmének az ember
  érdekeitol függetlenül is.
• Ezen elméletek két vonal mentén helyezhetok el,
  az egyik a B.1. természet önértékét hangsúlyozza,
  a másik pedig B.2. pszichológiaikozmológiai
  valóságként fogja fel a környezetet, amelyet
  mélyökológiaként (Deep Ecology) vagy
  transzperszonális ökológiaként (Transpersonal
  Ecology) határoz meg.

9
4. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a
filozófiai reflexió tükrében

• Értékelés
• A mélyökológia a személyes lelkiismeretet úgy
  szélesíti, hogy a természeti környezet egyes
  létezoit a saját maga részeként fogja fel. az
  egyén feloldódik a totalitásban Ezt az
  elgondolást eroteljesen áthatja a panteizmus,
  ahol.
• A transzperszonális ökológia szem elol téveszti,
  hogy bár nem az ember hozza létre a természeti
  környezet önértékét, de lelkiismeretében o ismeri
  azt fel.
• A mélyökológia hibája, hogy természettudományos
  fogalmakkal kíván lelki, társadalmi és etikai
  valóságokat magyarázni úgy, hogy figyelmen kívül
  hagyja az ember és a természeti környezet közötti
  alapveto ontológiai (lételméleti) különbséget.

10
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• A keresztény környezetetika távolságot tart a
  radikális antropocentrizmustól, mert az a
  természeti környezetet csak a jelen generáció
  közvetlen haszna szempontjai szerint veszi
  igénybe, sokszor még korunk embere számára is
  rövidlátóan kihasználó módon. Ez a magatartás
  ellentmond a Teremto által az emberre bízott
  felelosségnek, amely arra hivatott, hogy a
  teremtett világot kertként orizze és gondozza,
  figyelembe véve a jövo generációk érdekeit is.

11
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• A keresztény álláspont ugyancsak élesen
  különbözik az olyan ökocentrikus gondolkodástól,
  amely figyelmen kívül hagyja az ember és a
  természeti környezet emberen kívüli része között
  meglévo alapveto, lételméleti és a szorosan erre
  épülo erkölcsi különbséget.
• A keresztény ember magatartása a filozófiai
  gondolkodási modellek közül tehát relatív
  antropocentrizmus, hitben gyökerezo voltát
  tekintve pedig teocentrizmus, amely felismeri a
  természet önértékét is.

12
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• A keresztény környezetetika három egymásra épülo
  érték alapján áll, amit a teremtésrol, a
  végidokrol és magáról az emberrol szóló teológiai
  reflexió fogalmaz meg.
• 1. A legsürgetobb a természet ún. eszköz-értéke,
  amennyiben az a közjó része, és így az emberi
  méltóság védelmét és kibontakoztatását szolgálja
  (egészséges lakókörnyezet, víz, élelmiszer, a
  természet rekreációs értéke stb.).
• 2. A teremtés szimbolikus értéke magára a
  Teremtore utal, az ember Istennel való
  kapcsolatát mélyítheti el, hiszen a teremtett
  világ dolgaiból Isten egyértelmuen felismerheto.
• 3. Végül az új teremtés teológiai fogalma a
  természeti környezet beteljesülés-értékére,
  vagyis eszkatológikus távlataira mutat rá, amely
  a bennünket körülvevo világ jövojének mélyebb,
  hitbeli jelentését adja.
• Az ember magatartása tehát Isten gondoskodó
  uralmában történo részvétel kell, hogy legyen
  (Vö. Ter 1,26-28 Imago Dei).

13
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• II. János Pál pápának a teremtett világ
  megóvásával kapcsolatos legfontosabb írása az
  1990. év béke világnapjára írott Béke a Teremto
  Istennel, béke az egész teremtett világgal
  kezdetu üzenete. Ebben a kollektív önzés és a
  biztonság kérdése kapcsolódik össze, hiszen a
  környezettel szembeni globálisan igazságtalan és
  felelotlen magatartás komolyan fenyegeti az egész
  világ békéjét.

14
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• A Centesimus annus közvetlen kapcsolatot lát a
  környezetvédelem és az ún. humánökológia között.
  Ez utóbbi az ember élet- és munkakörülményeit,
  azaz a munka társadalmi ökológiáját is magában
  foglalja. A házasság és a család, amelyek a
  humánökológia legalapvetobb struktúrái, az a
  hely, ahol az ember elsajátíthatja a világra és
  önmagára vonatkozó alapveto igazságokat és az
  ennek megfelelo életet.

15
5. A környezet megóvása az Egyház társadalmi
tanításában (Social Doctrine of the Church)

• Az Egyház társadalmi tanítását összefoglaló
  Kompendium a tizedik fejezetet a környezetvédelem
  komplex kérdéskörének szenteli. Minden tudományos
  alkalmazás értékméroje az ember méltóságának
  megbecsülése, amelynek együtt kell járnia az
  egész teremtés tiszteletével is.
• A javak egyetemes rendeltetésének elve erkölcsi
  iránymutatásként arra szolgál, hogy feloldjuk
  azokat a kötelékeket, amelyek az ökológiai
  válságot a szegénységgel kapcsolják össze. A
  szegény országok ui. sokszor kényszerülnek
  természeti eroforrásaik felelotlen
  kihasználására.

16
6. Az Egyház szerepvállalása

• Az ökológiai kihívásokhoz kapcsolódó kérdések
  megoldásához hatékonyan hozzájárulhat a
  keresztény hagyomány.
• Az egyházi felelosség és a lelkipásztori
  cselekvés alapját és módját elsosorban nem a
  természet- és társadalomtudományok által
  valószínusített események adják, hanem Jézus
  Isten országát hirdeto tanítása, amely egy új
  életstílus kialakítását kívánja meg az egyéntol
  és a közösségektol egyaránt.

17
6. Az Egyház szerepvállalása

• Az új életstílus kialakítása azonban nem
  jelentheti pusztán néhány szokás vagy gyakorlat
  ésszerubbé tételét.
• Az új szemlélet az új ember magatartása, amely a
  Krisztus személyéhez és tanításához való
  megtérésébol következik.

18
6. Az Egyház szerepvállalása

• 1. A globalizáció káros hatásai miatt a helyi
  közösségek szerepe jelentos mértékben
  felértékelodhet az emberi élet fenntarthatósága
  szempontjából. Ezek létrehozása és fenntartása
  terén az Egyház komoly hagyományokkal és
  tapasztalattal rendelkezik létezo plébániai
  közösségek, lelkiségi mozgalmak, ezek
  tapasztalata, erkölcsi és lelki háttere.

19
6. Az Egyház szerepvállalása

• 2. A javak megosztása, az anyagi javak közössége
  az igazságosság, a szeretet és a rászorultság
  alapján kell, hogy történjék, bölcsen és
  nagylelkuen.
• Az anyagi javak jelszeru, prófétikus megosztása
  hatékony eszköznek látszik a jogtalan és bunös
  fölhalmozás és kihasználás mentalitásával
  szemben.

20
6. Az Egyház szerepvállalása

• 3. Az Egyház feladatának tekinti annak
  szorgalmazását, hogy a közoktatásban a
  környezetvédelemre való nevelés kapjon kello
  hangsúlyt, továbbá, hogy az egyházi vezetés alatt
  álló általános és középiskolákban, a hittudományi
  felsooktatásban, a környezetvédelem és az
  ökológiai etika legfontosabb alapelvei és
  gyakorlati következményei bemutatásra kerüljenek.

21
6. Az Egyház szerepvállalása

• 4. Kívánatos, hogy a természet védelmével és az
  éghajlatváltozással foglalkozó más egyházakhoz
  tartozó intézményekkel, szervezetekkel, a
  tudományos élet képviseloivel, egyesületekkel és
  mozgalmakkal az Egyház minden szinten szoros
  kapcsolatot alakítson ki, és velük együttmuködve,
  közösen keresse a megoldást a felmerülo
  kérdésekre.

22
7. A keresztény szemléletu gazdasági és
környezeti rend erkölcsteológiai alapjai

• A konkrét cselekvés a gondolkodásmódra épül

23
Gondolkodásmód
Gondolkodástokban megújulva alakuljatok át (Róm
12,2)
Ember van a gazdaságért ?
Gazdaság van az emberért Gazdaság célja
profit maximálás Gazdaság célja
közjó (Genovesi, Beccaria) klasszikus
(modern) közgazdaságtan emberközpontú
közgazdaságtanok (ETTK 344, LE 22-27, CA
32-33) 88. A közgazdaság nem fizikai törvények
által irányított gépezet, a társadalmi és
gazdasági rend megteremtoje nem a piac
ármechanizmusa, hanem az emberi értelem és
akarat. (Muzslay, I. 1995) 89. Hipotézis ha
az ember gondolkodásmódja változik, változni
fognak konkrét cselekedetei is, ennek alapján a
gazdaság rendje és a világ rendje is, továbbá
vele együtt az emberiség jövojét meghatározó
természeti környezet ügye is. 90-91 Az
ökológiai válság erkölcsi probléma (II. János
Pál) ? egyben lehetoség is.
24
Gondolkodási paradigmák
ERÉNYETIKA UTILITARIZMUS
ARISZTOTELÉSZ,
BENTHAM, J.
AQUINÓI SZENT TAMÁS MILL,
J. S. JÓ objektív, létjó
szubjektív, haszonelv ÉN
kiteljesedés, valódi szükségleteimben a
önmagára irányul, birtoklás,
másik ember jólléte is benne van, ÉN-TE
ÉN-AZ BOL- eudaimonia hedonizmus- és
haszon elv DOG- - egyéni tökéletesség
a jó tevése által (élvezetek, haszon SÁG
- közjóért való munkálkodás
maximálása) - lelki élet ERÉNY a
cselekvés motiválói
motivációk birtoklás, hatalom,
mértéktelenség OBJEKTÍV
ÖNÉRDEK SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK
(Fromm, E.)
önzés (Fromm,
E.) (közjó-gondolkodás)
(Arrow lehetetlenségi tétele)
? Hol van a haszon és az élvezet helye?
25
Hol van a haszon és az élvezet helye?
Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatos
és a vágyóképesség változásának végpontja.
Ennek megfeleloen azt a kívánatos dolgot, amely a
vágyó- képesség változását relatív értelemben
(ti. úgy, mint eszközt a végso határpont
elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt
pedig, amit, mint végsot kívánunk, s ami, mint
egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképes- ség
törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi
jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyóképesség
változását a kívánt dologban való megnyugvásként
zárja le, nem más, mint a gyönyörködteto jó.
Hasznos javaknak Pedig azokat nevezzük, amik
önmagukban nem hordoz- nak olyasmit, ami miatt
kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak,
mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a
keseru orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak
pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak
olyasmit, ami miatt kívánatosak. A
jó ugyanis elsodlegesen az erkölcsi jóról
állítható, a gyönyörködteto jóról másodlagosan, a
hasznos jóról pedig harmadsorban. (STh. I.
q.5., a.6.)
26
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
Hol van a haszon és az élvezet helye?
A JÓ-K HIERARCHIÁJA
1.
Elso a jó-k között erkölcsi jó (erény),
önmagában jó, célértéke van. A gyönyörködteto
jó (élvezet) az erkölcsi jó után
helyezkedik el, önmagában jó, célértéke van.
1.
2.
2.
3.
Haszonból Hasznosság A hasznos jó
eszköz, másvalamit szolgál, utolsó a jó-k
között. Eszköz értéke van. (külso javak
anyagi javak Arisztotelész)
3.
27
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
Hol van a haszon és az élvezet helye?
Erényetikai jó
Utilitarista jó
CÉL
Erkölcs, erény, öröm élvezet
Haszon, élvezet
Erkölcs, erény
ESZKÖZ
Hasznosság

• Smith
• pék, hentes

OBJEKTÍV ÖNÉRDEK
SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK
28
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
(Alford-Naughton, 2004)
A KÉTDIMENZIÓS GAZDASÁG
A KÖZJÓ RÉSZEI
KIEMELKEDO JAVAK
(VÉGTELEN ÉRTÉKEK) (Erkölcsi jó, cél)
(Gyönyörködteto jó, cél) Társadalmi
felelosség, a természet önértéke, bizalom,
igazságosság, rekreációs értéke, szolidaritás
pozitív externáliák
önmérséklet, élet egy része
Önmagukért törekszünk rájuk.
ALAPVETO JAVAK (Hasznos jó, eszköz)
Pizza, profit, beruházási javak, pénz
eszközök, marketing stratégia Más javak
eléréséhez törekszünk rájuk
lt

2.
1.
A piaci mechanizmusok az alapveto javak körében
érvényesek

Amartia Sen, Muzslay, I., Quadragesimo Anno 88,
Centesimus Annus 40. reciprocitás, társadalmi
toke, boldogság paradoxon (jóllét)
29
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
A PROFIT TRÓNFOSZTÁSA
Szemlélet- váltás
célérték helyett eszköz
érték haszon helyett
hasznosság uralkodás helyett
szolgálat Helye az alapveto javak között A
gazdálkodás célja a közjó, a profit ezt szolgálja
Etikus vállalatok, környezettudatos vállalatok,
alternatív kapitalisták, társadalmi vállalkozók,
másért vállalkozók, keresztény vállalkozók,
Focoláre - Közösségi Gazdaság vállalatai
30
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
Egyh. társ.-i tanításának Kompendiuma 329
A SZOLGÁLÓ GAZDASÁG
Erkölcsi jó Gyönyör- ködteto jó
Erkölcs Környezet Társadalom Kultúra
Végtelen értékek (Kiemelkedo javak)
Hasznos jó
Hasznos javak (Alapveto javak)
Piacgazdaság
Egyéni jó Közjó Jó világrend
GONDOLKODÁSMÓD
GAZDASÁG
31
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
Utilitarizmus a környezetnek csak hasznossági
(eszköz) értéke van, a profitmaximálási
célnak alávetve.
112. Alkalmas-e az erényetikai gondolkodásmód a
környezet ügyének kezelésére?
Része-e a környezet a közjónak? Közjó emberi
kiteljesedés (Gaudium et spes, 26
Alford-Naughton, 55) - teremtmények
kiteljesedése (beteljesedés érték) Róm 8,21-22
STh I, q.44, a. 4, ETTK 466- 467 CA 41.)
- a természet javainak egyetemes rendeltetése
(CA 31) - a közjó követelményei (ETTK 166)
- a környezet javainak közjószág jellege is
van (közjavak) A környezet része a közjónak,
ügye céllá válik.
32
Gazdasági környezeti alternatíva az erényetika
alapján
A természeti környezet kettos jellege
A természeti környezet javai
Alapveto javak Kiemelkedo javak (Végtelen
értékek) hasznos jó, eszköz, gyönyörködteto
jó, cél, anyagi jellegu, érték jellegu, a
természet önértéke alapján (eszköz
érték) (szimbolikus érték, beteljesedés érték)
A közjó részeként (Alford- Naughton, 2004)
Elosztott javak Megosztott javak Pizza,
profit, fahasáb, rózsaszál Csend, erdo látványa,
rózsa szépsége Magánjavak Közjavak Telek,
alma, ing Óceán, klíma, környezetvédelem Látsz
ólagos javak Valódi javak Cigaretta, szennyezo
anyagok gyógynövények, minden teremtmény
a piac még tökéletes muködés esetén sem fogja
megoldani a környezetszennyezési problémát,
legfeljebb csak segít az eroforrások hatékonyabb
elosztásában, mert a környezetvédelem elsosorban
értékválasztási, és csak azután közgazdasági
kérdés.
(Kerekes, S., Társadalom és gazdaság, 1990)
33
Hipotéziseink (89., 112.) validálási
eredménye - gazdaság a szolgáló gazdaság
modellje - környezet 120. Az eddigiekbol
kiderül, hogy a természeti környezet érték
jellege, és szoros összefüggése a közjóval
azt követeli meg, hogy a klasszikus
utilitarizmustól lényegesen eltéro módon
gondolkodjunk róla. Ennek a másik gondolkodásbeli
paradigmának az arisztotelészi szenttamási
erényetika és az Egyház társadalmi tanításának
gondolatrendszere az alapja. 122. Kiderült,
hogy a válság leküzdésének útjai közé különösen
is hozzátartozik az ember gondolkodásmódjának,
szemléletének változása, amelyben a Krisztust
követo hívek a kovász értelmében kiemelt
szerepet kell, hogy vállaljanak.
Fegyverünk lehet a keresztény remény, amely
közösséget teremto, másokra irányuló remény
is (XVI. Benedek pápa, Spe salvi kezdetu
enciklika, 48) Ha kiárasztod lelkedet,
fölébrednek, és megújítod a föld színét. (Zsolt
104,30)