Sz

1
Szülo támogató programok itthon és külföldön

• Németh Szilvia, oktatáskutató
• Ügyvezeto igazgató, T-Tudok Zrt.

2
A szüloség támogatása

• A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk
  azért, hogy félreértheto információkat adnak át
  nekünk, mivel nekik sem állt rendelkezésükre
  jobb. De ma más a helyzet. Nem mondhatjuk, hogy
  ártatlanok vagyunk, amikor a következo generáció
  azzal vádol minket, hogy visszatartottuk azt az
  információt ami a birtokunkban volt, és könnyen
  átadható lenne Alice Miller

3
A szülok és az állam felelossége

• ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 18 szerint a
  gondozás, nevelés felelossége elsosorban a
  szüloké, de ennek gyakorlásához az államnak
  minden lehetséges segítséget, szolgáltatást
  biztosítania kell
• Egy egész falu kell egy gyerek felneveléséhez
  (afrikai közmondás)

4
Szüloség ösztönös és/vagy tanult?

• Szüloi feladatok, szülokkel szembeni elvárások
  változása
• Gyermekkor át- és felértékelodése
• Változó ismeretek, változó szükségletek
• Sokféle család, szülo, gyerek
• Család, intézmények, közösség, média
• Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat

5
Szülotámogatás Európában

• A szülok támogatása egy sor olyan tevékenységet
  jelent, mint az információk nyújtása, támogatás,
  képzés, tréning, tanácsadás és más lehetoségekek
  vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy
  befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a
  szülok értsék és képesek legyenek szüloi
  szerepüknek megfelelni. Közös célkituzés, hogy a
  gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az
  esetek egy részében, ez igaz a család egészére),
  szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket,
  támogatást és akár átképzést nyújtanak a
  szüloknek. (Mary Daly, 2011)

6
Szülotámogatás Európában

• A szülotámogatás fogalmát többféleképpen
  értelmezik a nemzetközi gyakorlatban, Európában
  eltéro meghatározások, megközelítések találhatók
  a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók,
  szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában.
• Egyik célkituzése Ennek keretében meg kellene
  szüntetni a gyerekek elhanyagolását és
  bántalmazását, a lelki és fizikai eroszakot,
  ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot,
  lekicsinylo, degradáló magatartást, és a testi
  fenyítés minden formáját testi fenyítés mentes
  Európát! a jogszabály nálunk is él Gyvt. 6.5.
  - elvileg

7
A pozitív szüloség programja

• Európa Tanács programjai szorosan kapcsolódnak
  gyerekek elleni és családon belüli elleni
  eroszak, testi fenyítés tilalma, intézményes
  ellátásban nevelkedok, kisebbségek, migránsok,
  fogyatékkal élok, gyermeki jogok érvényesítése
  kérdéseihez is!
• Önálló kiadványSzüloség a mai Európában Egy
  pozitív megközelítés, 2007

8
Szülo támogató programok Európában

• kliensbarát megoldások, apák fokozott bevonása
• a szolgáltatások ne legyenek stigmatizálóak
• a készségfejleszto módszerek domináljanak
• nem a hiányokra, gyengeségre fektetni a
  hangsúlyt, hanem a meglévo erosségekre építeni
• a progresszív univerzalizmus támogatása
  mindenkinek szolgáltatások, célzott speciálisak,
  akinek szükséges

9
Parenting support - 2012

• Cél
• Magyar országjelentés készítése a Eurofound
  megbízásából a szülo nevelésrol, szülo
  támogatásról
• Résztvevo országok Ausztria, Észtország,
  Svédország, Magyarország
• Módszerek
• Dokumentumelemzés
• Jogi elemzés
• Fókuszcsoportos beszélgetések
• Jó gyakorlatok gyujtése, leírása

10
Az országjelentés szerkezete

1. A szülo támogatás fogalmának meghatározása
2. Történeti áttekintés
3. Jogi szabályozás és a kisgyermekkori
   intézményrendszer bemutatása
4. Jó gyakorlatok leírása
5. Következtetések, javaslatok megfogalmazása

11
Parenting support - meghatározása

• szülonek lenni, szülotámogatás, szülo nevelés
• Tartalma
• szüloklubok (Szülok háza, FSZK szülosegíto
  klubja, stb.)
• tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák)
• edukáció (Szülok Akadémiája, védono, Biztos
  Kezdet, A Good Start programok)
• közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba
  stb.)
• egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülonek lenni
  program)
• tanácsadás, tréning (családterápia, on-line
  tanácsadás)
• közvetlen segítségnyújtás (Otthon segítünk)
• gyerekbarát, szülobarát attitud, szemlélet
  megjelenése az intézményrendszerben (bababarát
  kórház, szülok involválása az oktatási
  intézményekben, stb.)

12
Szülotámogató programok közös jellemzoje

• Civil kezdeményezések
• a tanácsadás, informálás és közösséggé
  szervezodés elemei együttesen jelennek meg

13
Jó gyakorlatok kiválasztása

• A téma hazai szakértoi ajánlják (Szülok Háza,
  Biztos Kezdet, stb.)
• Sok szülot elér (portálok, Babanet-Kölöknet)
• Pozitív visszajelzés a kliensektol (Szülok Háza,
  második kerületi önkormányzati program, stb.)
• Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start
  nemzetközi értékelése)

14
Hazai jó gyakorlatok fo kategóriái

1. Adott lokális területen az alulról jövo igények
   civil támogatásra találnak, illetve az adott
   települési intézményrendszer, önkormányzat
   felkarolja azokat
2. Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat
   honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet
   ötvöznek
3. A meglévo intézményrendszerben általában egy
   kompetens és aktív vezeto révén szolgáltatásokat
   nyújtanak a szüloknek
4. On-line csatornákon keresztül a szülok
   széles(felhasználó/on-line) rétege szakértoi,
   illetve peer támogatáshoz jut.

15
1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció

• A Szülok Háza kezdeményezésben alulról építkezve
  az együttmuködo közösségi erore építve alkották
  meg intézményi programjukat, melynek célja a
  szülok megerosítése kompetenciáikban a közösségi
  léten és szakmai rendezvényeken keresztül.
  Egyaránt lehetoséget biztosít a gyermekekkel való
  foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek
  elsajátítására és közösségben való létezésre a
  szülok számára.
• Szülok Háza programnak több követoje akadt,
  megteremti a hálózattá épülés lehetoségét,
  ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan
  meglévo kezdeményezések között.
• Módszertanilag megalapozott programról van szó.
  Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és
  családsegíto központokkal való szoros
  együttmuködés, ami a fenntarthatóság egyik
  legfontosabb biztosítéka.
• A program mögött számos szakember áll, akik
  tapasztalataikkal, hozzáállásukkal,
  felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó
  színvonalú muködésre.
• Univerzális megközelítésu

16
1/ mégegy példa

• Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti
  Szolgálat civil kezdeményezésre pályázati forrást
  biztosított a családi táboroztatás és szüloi klub
  projektre, illetve
• a pedagógiai szolgálat szembesülve a szüloi
  igényekkel megszervezte a Szülok Akadémiája
  eloadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt.

17
2. Külföldrol behozott, továbbfejlesztett
gyakorlatok

• A Good Start Egy Jó Kezdet (Roma Education
  Fund)
• A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program -
  a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek
  révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és
  Magyarországon összesen 16 településen valósult
  meg.
• Célja a négy országban több mint 4 ezer
  kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és
  támogatása volt.
• Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén
  Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség
  összesen öt településén indultak el az egyes
  programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma,
  hátrányos helyzetu gyermekekre és családjukra
  koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori
  fejlesztését célozva meg.
• Meséd elnevezésu programelem az édesanyák 36
  héten át minden héten egy-egy új mesekönyvet
  olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a
  program felkészítette oket az óvodáztatással
  kapcsolatos feladatokra és az egészséges
  életmódra nevelésre.

18
Együttmuködés miért?

• Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a
  szülok bevonása
• FÜGGETLENÜL SZOCIO-KULTURÁLIS STÁTUSZUKTÓL,
  ISKOLÁZOTTSÁGUKTÓL
• javítja
• az iskolai eredményeket,
• növeli a továbbtanulási arányt,
• csökkenti a hiányzásokat,
• segíti a diákok beilleszkedését, szociális
  készségeiket fejleszti.
• (Don Davies 2002.)

19
Együttmuködés hogyan?

• a szüloi részvételnek számos formája van
• mértékét és formáját befolyásolja a szülo háttere
• mértéke a gyermek életkorának emelkedésével
  csökken
• a gyermek fontos szereploje a folyamatnak
• sok szülo nem érzi biztonságban magát a
  helyzetben
• (Charles Desforges 2003.)

20
A szüloi részvétel kiindulópontja

• A szülok gyermekeik elsodleges neveloi, oktatói
• de legalábbis rendelkeznek a szükséges
  potenciállal
• A szüloi jogok a gyermeki jogokban gyökereznek és
  ahhoz szorosan kötodnek
• A szüloknek részt kell vennie a
  közoktatásban információ, véleménynyilvánítás,
  bevonás
• A szüloknek bíztatásra és támogatásra van ehhez
  szüksége
• ? Befolyást kell gyakorolni a család-, szociál-
  és oktatáspolitikai döntéshozókra

21
A legfobb feladatok

• a szülok felkészítése az egyenrangú
  kommunikációra
• a pedagógusok felkészítése a partnerségre
• új pedagógus-diák-szülo szerepek, egyensúly
  kialakítása
• mindenki tanul

22
Programtípusok

• tanárképzés és továbbképzés, tréningek
• szüloi szervezetek által kínált programok
• közös tanár-szülo tréningek, programok
• peer learning, egymás segítése
• információs brosúrák
• segíto szolgálatok

23
Joyce Epstein

• partnershipschools.org

24
Szülo-iskola kommunikációA kutatásról

• Majdnem 1500 fo (1469) válaszolt (KÖSZÖNJÜK
  MINDEN VÁLASZOLÓNAK!)
• A minta 40 százaléka csak szülo, 60 százaléka
  pedagógus, felük osztályfonök.
• A minta 92-aszülo, 68-nak jár most is
  közoktatási intézménybe a gyereke (7 még nem
  óvodás, 27-nak egyetemista vagy dolgozik a
  gyereke)
• A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus
  szüloknek 2,29 gyereke van, az egész mintában
  átlagosan két gyereke van a válaszolóknak.
• Az osztályfonökök a legidosebbek (40-60), a
  tanárok fiatalabbak (30-50), a szülok a
  legfiatalabbak, nagytöbbségük harmincas.
• A pedagógusok 35-a középiskolai, 44-a általános
  iskolai tanár, 9 óvodapedagógus, 7-a
  gyógypedagógus, 6-a egyéb. A pedagógusok 80-a
  dolgozott pedagógusként az elmúlt három évben.
• Iskolázottság és lakóhely alapján a válaszoló nem
  pedagógus szülok iskolázottsága magasabb az
  országosénál (44 diplomás, 40 érettségi, 14
  szakmunkás, 2 8 általános), a községben lakók és
  a borsodiak, szabolcsiak alulreprezentáltak, de
  nem drámai mértékben.

25
A pedagógus és szülo közötti kommunikációs formák
26
Még mindig az ellenorzo és a szüloi értekezlet a
favorit a szülok körében
27
A legtöbb kommunikációs formával a szülok több
mint fele soha nem élt
28
Kommunikáció típusok csoportjai
Pedagógus Pedagógus Pedagógus Pedagógus
Modern Hagyományos Személyes Tartózkodó
Internetes levelezolista Email Zárt facebook Kapcsolattartás facebookon Fogadóóra Ellenorzo Szüloi értekezlet Mobiltelefon Gyerekkel, szülovel közös program Szülok számára rendezvény Családlátogatás   Postai út Vezetékes telefon Elektronikus napló  
Szülo Szülo Szülo Szülo
Aktív Modern Facebook Személytelen
Szüloi értekezlet Fogadóóra Gyerekkel, szülovel közös program Ellenorzo Mobiltelefon Internetes levelezolista Email Szülok számára rendezvény Zárt facebook Kapcsolattartás facebookon Elektronikus napló
29
Az általános iskolában a hagyományos és
személyes, a gimnáziumban a modern, a
szakképzésben a személytelen kommunikációs formák
dívnak az osztályfonöknél
30
Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a
szülo
31
Tipikus problémák és megoldásuk
32
Általános iskolában eloforduló problémák megoldása
Elsos fiam kezdetben lelkes volt, de már nem szereti az iskolát, mit tehetek, hogy ne veszítse el a kedvét? Elsos fiam kezdetben lelkes volt, de már nem szereti az iskolát, mit tehetek, hogy ne veszítse el a kedvét? A gyereket észre sem veszik, mert nincs idom, hogy buzogjak az iskolában mint egyesek. A gyereket észre sem veszik, mert nincs idom, hogy buzogjak az iskolában mint egyesek. Ötödikes fiam látványosan unja az órákat, mit csináljak? Ötödikes fiam látványosan unja az órákat, mit csináljak? A nyolcadikos gyerekem tanára ötletszeruen tanít, szerinte ebbe nincs a szülonek beleszólása, de én aggódom. A nyolcadikos gyerekem tanára ötletszeruen tanít, szerinte ebbe nincs a szülonek beleszólása, de én aggódom.
Szülo Ped. Szülo Ped. Szülo Ped. Szülo Ped.
Megbeszélné a pedagógussal 84 91 76 85 87 87 46 49
Megkérdezné a gyereket. 84 84 74 71 74 75 53 53
Megbeszélné a többi szülovel. 45 38 15 11 17 13 45 30
Ösztönözné gyermekét valamilyen irányba. 22 19 36 32 30 28 24 26
Szakemberhez fordulna. 8 6 2 2 6 5 14 22
Semmit se tenne. 4 2 5 4 5 3 18 25
Elvinné másik iskolába. 1 2 2 1 2 8 1 1
Az igazgatóhoz fordulna. 1 1 3 2 3 2 24 14
Sárga inkább a tanár. Zöld inkább a szülo
választja
33
Tipikus problémák megoldása középfokon
A fiam most kezdte a középiskolát. Az egyik osztálytárs rendszeresen zavarja az órákat, tegnap a fiamat gyomrozta meg, az iskola nem tud tenni semmit. A fiam most kezdte a középiskolát. Az egyik osztálytárs rendszeresen zavarja az órákat, tegnap a fiamat gyomrozta meg, az iskola nem tud tenni semmit. A 17 éves lányomat alaptalanul lehazugozta a tanár az osztály elott, orvoshoz kellett vinnem. A 17 éves lányomat alaptalanul lehazugozta a tanár az osztály elott, orvoshoz kellett vinnem. 15 éves lányomat lehájpacnizzák a fiúk, interneten is zaklatják, nem akar az iskolába bemenni. 15 éves lányomat lehájpacnizzák a fiúk, interneten is zaklatják, nem akar az iskolába bemenni.
Szülo Pedagógus Szülo Pedagógus Szülo Pedagógus
Megbeszélné a pedagógussal 85 90 87 90 72 76
Megkérdezné a gyereket. 58 65 65 69 82 84
Megbeszélné a többi szülovel. 62 58 17 10 40 39
Ösztönözné gyermekét valamilyen irányba. 25 15 28 41 36 25
Szakemberhez fordulna. 14 19 7 3 32 40
Semmit se tenne. 1 0 0 0 1 1
Elvinné másik iskolába. 6 5 6 4 9 6
Az igazgatóhoz fordulna. 48 37 42 22 12 9
Sárga inkább a tanár. Zöld inkább a szülo
választja
34
A tipikus iskolai problémák elofordulása és
megoldási aránya,
Ha találkozott vele, akkor mi történt Ha találkozott vele, akkor mi történt Ha találkozott vele, akkor mi történt
Találkozott vele Vele történt Megnyugtató megoldás Nem megnyugtató megoldás Nem oldódott meg
Találkozott vele Vele történt Megnyugtató megoldás Nem megnyugtató megoldás Nem oldódott meg
1. eset (nem szereti már az iskolát) 98 65 57 31 12
3. eset (unja az órákat) 49 49 51 29 18
2. eset (észre se veszik) 43 12 35 35 26
5. eset (van egy zavaró osztálytárs) 36 35 33 42 22
4. eset (a tanár ötletszeruen tanít) 31 31 42 32 26
7. eset (hájpacninak gúnyolják) 29 29 41 45 14
6. eset (meghazudtolta a tanár) 13 13 31 38 31
35
Attitudök, vélemények
36
A szülok inkább hárítanak és konzervatívabbnak
tunnek, mint a pedagógusok
Az állításokkal inkább egyetértok aránya, Ofo Tanár Szülo
Veszélyes, ha a tanár a facebookon át lép kapcsolatba a diákkal. 38 39 43
A tanár pontosabb képet kap a facebookon a diákok világáról. 60 54 53
A szülonek jelen kell lenni a facebookon, hogy figyelhesse a gyereke érdeklodését. 59 57 63
A szülonek nem szabad a gyerek tudta nélkül követni facebookon az életét. 36 37 34
A mobiltelefon nem oktatási segédeszköz. 75 77 84
A mobiltelefon hasznos segíto a tanulásban. 24 19 13
Sok idot megtakarít az elektronikus kommunikáció. 35 34 43
Az elektronikus kommunikáció nem helyettesíti a személyes találkozást. 64 61 54
A szüloknek aktívabban kell részt venni az iskola életében. 82 78 76
Van a szülonek elég gondja, nem szabad az iskola feladatával is terhelni. 15 16 20
A tanárnak mindig elérhetonek kell lenni a munkaidejében. 62 52 43
A szülo csak a legszükségesebb esetben lépjen személyes érintkezésbe, erre elég a szüloi értekezlet és a fogadóóra. 31 40 53
37
Ön milyen formában venne részt még jobban az iskola életében? (N750)
Nem tudja 1
Nem akar, nem tud részt venni 5
Elégedett 5
Közös programok szervezése 14
Iskolai terek átalakítása, adminisztráció, civil tevékenység 2
Szülotréning, szüloklub, több kommunikáció 2
Beleszólás a döntésekbe, SZMK, értékelés, szorosabb kapcsolat 4
Nem válaszolt 66
Milyen lehetoségeket lát a még jobb szülo-pedagógus kommunikációra? (N750)
Nem tudja 1
Elégedett 3
Attitudváltás 4
Több személyes kommunikáció (személyes, program, családlátogatás) 12
Stukturális tényezok, fizetés, szelekció, közös célok 1
Online kommunikáció 3
Közös program szervezése 5
Nem válaszolt 70
 Van-e az iskolában (igent válaszolók -a) (N1469) Ált.isk Középis
Tréning szülok számára 3 1
Szüloklub 3 1
Iskolaszintu szüloszervezet 22 11
Szüloszervezet szmkán kívül 20 7
Szülok bevonása pedagógiai iskolai döntésbe 10 5
Szüloi alapítvány 12 5
38
Konklúzió/1

• A szülok és pedagógusok közötti kommunikáció a
  középfokra elszemélytelenedik és elfogy, ezzel
  együtt a kapcsolat megítélése is rosszabb lesz.
• A szülok inkább pártolják a modernebb
  kommunikációs formákat (internetes levelezolista,
  email), de gyakran idomegtakarítás céljából.
• A hagyományos formák (szüloi, fogadóóra,
  ellenorzo) a leggyakrabb érintkezési formák,
  megítélésük is a legmagasabb. Ugyanakkor a
  szüloknek 40-a a szüloi értekezleten kívül nem
  igazán lép kommunikációba a pedagógussal.

38
39
Konklúzió/2

• Szinte mindenki találkozott azzal a problémával,
  hogy a gyerek nem szeret iskolába járni!
• A motivációs problémáknak több, mint a fele
  megoldódott, de az agresszív gyerek, vagy a
  tanárral kapcsolatos problémák esetén az esetek
  zöme nem vagy nem megnyugtató módon oldódott meg.
• A pedagógusok nyitottabbnak tunnek a több
  kommunikációra mint a szülok, a szüloknek viszont
  ehhez sem sok kedve, sem ideje nincs. A
  kommunikációs formákat tekintve hiányoznak a
  kreatív, innovatív formák.

39
40
Köszönöm a figyelmet!

• szilvia.nemeth_at_t-tudok.hu

41
Köszönöm a figyelmet!