Bessenyei Gy

1
Bessenyei György (Tiszabercel, 1747
Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811) író, költo,
a magyar felvilágosodás egyik meghatározó
egyénisége.
2

• A sárospataki kollégium diákja volt.
• Szabolcs vármegye ajánlására 1765. június 8-tól
  Mária Terézia frissen felállított magyar
  testorségében teljesített bécsi szolgálatot.
• 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás
  kezdetének tekintett Ágis tragédiája címu muve.
• 1773-ban betegsége miatt, gárdahadnagyi rangban
  megvált a testorségtol, és a protestáns ügyek
  bécsi képviseloje lett. Új hivatala mellett
  boségesen volt ideje az irodalomnak szentelnie
  magát.
• 1782-ben visszatért a szülofalujába, majd
  1785-ben átvette a Bihar megyei pusztakovácsi
  örökségét.
• Itt remete életet élt 1804-ig
• Végrendeletét 1810. november 27-én írta, mikor
  már súlyos beteg volt, és 1811. február 25-én
  bontották azt föl ekkor már o nem volt az élok
  közt.
• Filozofáló életet élt és csendes napjait mezei
  gazdálkodással, írás-olvasással töltve, csak
  kevés emberrel érintkezett olyannak óhajtotta a
  temetését is rokonai temették el egyházi
  szertartás nélkül, udvari kertjében.
• Hamvait 1940-ben átszállították Nyíregyházára

3
Muvei

• 1772 Ágis tragédiája
• 1777 A filozófus
• 1778 Magyarság
• 1781 Egy magyar társaság iránt való jámbor
  szándék
• 1804 Tarimenes utazása

4
Batsányi János(Tapolca, 1763. május 9. Linz,
Ausztria, 1845. május 12.) magyar költo
5
Élete

• 1763-ban született Tapolcán, polgári családban.
  Korán kivált értelmével kortársai közül.
• Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten
  végezte iskoláit. Négy nyelven verselt magyarul,
  latinul, németül és franciául.
• Joggyakornokként került Orczy Lorinc báró pesti
  házába, ahol a ház fiának tanítója lett.
• 1785 végén, tanítványa halála után Kassán a
  kamarai igazgatóságnál hivatalnok (gyakornok,
  késobb írnok) lett.

6

• Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc és Batsányi
  1787-ben megalapította az elso magyar irodalmi
  társaságot (Kassai Magyar Társaság).
• Elindították a Magyar Museum (17881792) címu
  irodalmi folyóiratot az elso ilyet
  Magyarországon. A radikális Batsányi és az
  óvatosabb Kazinczy között politikai vita-
  Kazinczy ezután kivált a társaságból, és
  megalapította saját lapját, az Orpheust.
• A francia forradalom eszméinek nagy híve lett,
  és annak elso intézkedéseit üdvözölte. 1792-ben a
  Magyar Museumban megjelent A franciaországi
  változásokra címu verséért feljelentették,
  nézetei miatt 1793-ban elbocsátották az
  állásából.
• Ekkor Forgách Miklós gróf nyitrai foispán
  magántitkára lett.
• A Martinovics-mozgalomban való részvétellel is
  megvádolták, ezért 1794. november 11-én
  letartóztatták. A perben tisztázódott ugyan, hogy
  a szervezkedésben nem vett részt, mégis egy évi
  börtönre ítélték. Elobb a budai, majd a kufsteini
  börtönbe került.

7

• Szabadulása (1796. április 23.) után Bécsben
  vállalt hivatalt. Ekkor adta ki saját
  jegyzeteivel Ányos Pál munkáit (Magyar Minerva I.
  Bécs, 1798.), és dolgozott Ossian fordításán
• 1805-ben vette feleségül Baumberg Gabriella
  ünnepelt osztrák költonot, akinek német verseit
  1805-ben és 1807-ben kiadta.
• Mikor I. Napóleon 1809-ben bevonult Bécsbe,
  Batsányi a szabadítót remélte benne. O fordította
  le Napóleon kiáltványát (május 15-én), amelyben
  az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a
  magyarokat.
• Párizsba költözött, majd Napóleon bukása után
  jelentkezett a Párizsba bevonuló osztrákoknál,
  akik 1815-ben a spielbergi börtönbe vetették,
  majd 1816-ban a feleségével együtt internálták
• Az ortológus-neológus vita idején is az
  ortológusokat támogatta - valószínuleg információ
  hiányában, de magyarázzák Kazinczy ellenérzésével
  is.
• Hitvese elvesztése (1839. július 24.) után
  magányban élt 1845. május 12-én bekövetkezett
  haláláig. 1843-ban, 80 éves korában a Magyar
  Tudományos Akadémia levelezo tagjai közé vette
  fel.

8

• Kármán József
• (Losonc, 1769. Losonc, 1795. )
• író, ügyvéd

9
Élete

• Kármán József református lelkész és Szalay Klára
  fiaként a felvidéki Losoncon született.
• 1785-tol a pesti, 1788-tól pedig a bécsi
  egyetemen jogot hallgatott.
• Bécsben tudósítóként tarthatta fenn magát. Itt
  ismerkedett meg gróf Markovics Miklósnéval, egy
  kalandor katonatiszt nejével. Szerelmi viszonyuk
  1789 nyarán végzodött, amikor az assszony
  leköltözött férje bánsági birtokára.
• 1789-ben és 1790-ben ügyvédi vizsgát tett
  Pozsonyban. 1791 végétol ügyvédként dolgozott
  Pesten.
• 1792-tol Ráday Pál mellett az elso magyar
  budai színjátszótársaság igazgatója. 1794-ben
  Pajor Gáspár késobbi orvossal együtt
  megindította az Uránia címu negyedéves
  folyóiratot, amely csak 3 számot élt meg.
• 1795. április 5-én apja halálakor visszatért
  szülovárosába. Halálának idopontja és oka
  tisztázatlan ami biztos Losoncon halt meg még
  1796 elott.
• A romantika elofutárának híres muvei Fanni
  hagyományai (szentimentális napló- és
  levélregény), A nemzet tsinosodása (értekezés) és
  A kincsásó (elbeszélés)