Gazdas

1
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon

• 8. eloadás Az intézmények szerepe a gazdasági
  növekedés elméletében

2
A kérdés és a válasz

• Fo kérdés
• Miért olyan nagyok a jövedelemben és a
  növekedési rátában jelentkezo különbségek?
• Miért van gazdasági növekedés egyáltalán?
• Állítás
• Mindkét jelenség vizsgálatával arra a
  következtetésre jutunk, hogy az intézmények is
  számítanak, nemcsak a tényezo-felhalmozás.

3
Mik azok az intézmények?

• Az intézmények a társadalom játékszabályai,
  vagy formálisabban fogalmazva olyan emberek által
  kigondolt korlátok, amelyek az emberi
  interakciókat formálják (North 19903).
• (1) Formális intézmények (írott szabályok)
  jogrendszer, szabályozás, alkotmány.
• (2) Informális intézmények (íratlan szabályok)
  szokások, normák, kultúra.
• (3) Kikényszerítés önkikényszerítés vagy
  harmadik fél általi.

4
Miért számítanak az intézmények?

• A Coase-tétel
• Ha nincsenek tranzakciós költségek, és a
  tulajdonjogok tökéletesen definiáltak, a hatékony
  allokáció jön létre a piacon függetlenül a
  tulajdonjogok eredeti kijelölésétol.
• De tranzakciós költségek vannak, és a
  tulajdonjogok nem tökéletesen definiáltak

5
Miért számítanak az intézmények?

• Az intézmények befolyással vannak a csere
  tranzakciós költségeire, azaz
• csökkenhetik a mérés, a megállapodás és a
  kikényszerítés költségeit
• növelhetik a tokemobilitást, csökkenthetik az
  információs költségeket és lehetové teszik a
  kockázatkezelést.
• Azaz meghatározzák, hogy mely cseréket lesz
  érdemes végrehajtani, és melyeket nem.

6
Miért számítanak az intézmények?

• Összefoglalva
• Az intézmények képesek csökkenti a csere
  tranzakciós költségeit (amelyek nagyrészt
  bizonytalanságból származnak) ezáltal képesek
  befolyásolni a gazdasági szereplok ösztönzoit. A
  gazdasági szereplok viszont ösztönzoiket követve
  cselekszenek.

7
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények
8
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények

• A jövedelemkülönbségek két alapveto oka
• Termelési tényezok szukössége
• YF(A, K, L, T)
• Az intézményrendszer és a gazdaságpolitika
  eltérései
• Cél megmutatni, hogy az elso magyarázat nem
  elegendo.

• Olson, M. (1996) Big Bills Left on the
  Sidewalk Why Some Nations are Rich, and Others
  Poor. Journal of Economic Perspectives 10.
  23-24.

9
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények

• Elso lehetséges ok a technológia eltérései
• A technológiatranszferért kifizetett összeg (a
  külföldi vállalatok profitját is beleértve) a
  GDP-nek csak nagyon kis részét teszi ki
  (Dél-Korea esetében kb. 1,5-át).

10
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények

• Második lehetséges ok természeti eroforrások
  szukössége (túlnépesedés)
• A csökkeno határtermék elvébol kiindulva
  ellentmondásos következtetésekre jutunk.
• A migrációs tapasztalatok sem igazolják ezt
  Írország vs Nagy-Britannia, USA vs Európa.
• A népsuruség jövedelemmel vett egyváltozós
  korrelációja inkább pozitív, mint negatív.

11
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények

• Harmadik lehetséges ok fizikai tokével való
  ellátottság
• Az érvelés hasonló az elobbihez a toke csökkeno
  határterméke miatt a tapasztalt
  reálkamat-különbségeknek sokkal nagyobbaknak
  kellene lenniük, mint amit tapasztalunk. Ezért a
  szegény országokba irányuló tokeáramlásnak
  hatalmas méreteket kellene öltenie. De nem teszi.

12
Jövedelemkülönbségek tényezo-felhalmozás és
intézmények

• Negyedik lehetséges ok humán tokével való
  ellátottság
• Piacra viheto humán toke formális oktatás,
  kulturális meghatározódású tényezok
• Piacra nem viheto humán toke a
  gazdaságpolitikáról alkotott felfogás.
• A migráció megint természetes kísérletet jelent
• (1) Bevándorlók vs. otthon maradtak jövedelme
• (2) Több ország bevándorlói ugyanabban az
  országban (USA-ban).
• Történelmi példák Kína, Németország, Korea

13
Következtetés

• A jövedelmek és a növekedési ráták eltéréseit
  legalább részben az intézményekben kell keresni
• Tulajdonjogok ? beruházások
• A személytelen cserét biztosító intézmények ?
  szerzodések és kikényszeríthetoségük (bíróságok,
  kockázatkezelo intézmények)
• Állami bürokrácia ?korrupció

14
Az intézmények és a hosszú távú gazdasági
növekedés

• Baumol, W. J. (1990) Entrepreneurship
  Productive, Unproductive, Destructive.
• Journal of Political Economy 98. 5. 893-921.
• (Magyarul Replika 1994, 15-1613-35).
• A vállalkozás (Schumpeter 1912)
• új termék
• új piac
• új nyersanyagforrás
• új gyártási eljárás
• az iparág újjászervezése

15
Az intézmények és a hosszú távú gazdasági
növekedés

• a vállalkozás improduktív/destruktív szerepe
  (Baumol) járadékvadászat.
• Járadékvadászat Bármely olyan újraelosztó
  tevékenység, amely eroforrásokat emészt fel
  (Murphy Shleifer Vishny 1993409)
• A vállalkozás célja a profit, nem az innováció,
  így nem feltétlenül produktív.

16
Az intézmények és a hosszú távú gazdasági
növekedés

• Baumol három állítása
• A játékszabályok országonként és koronként
  eltérnek.
• A játékszabályok változása magával vonja a
  vállalkozási készségek felhasználási módjának
  változását.
• A vállalkozás produktív és improduktív
  tevékenységek közötti eloszlása kihat a gazdaság
  innovativitására és a találmányok elterjedésére.

17
Történelmi példák

• 1. Az ókori Róma
• A gazdagodásnak csak bizonyos módjai jelentettek
  társadalmi elismerést, elsosorban a politikai
  jövedelmek.
• Nem mezogazdasági gazdálkodási tevékenységbol
  legfeljebb a felszabadított rabszolgák
  gazdagodtak meg.
• Magas színtu tudás halmozódott fel (gozgép
  vízimalom), de a találmányok nem terjedtek el.

18
Történelmi példák

• 2. A középkori Kína
• Az uralkodó minden vagyon felett rendelkezett.
• Legnagyobb presztízs és jövedelem a császári
  vizsgákat letett hivatalnokok.
• Az ellenorzo mechanizmusok hiányoztak.
• Jövedelemforrás korrupció.
• Rengeteg találmány (papír, puskapor, iránytu,
  vízikerék), amelyek azonban nem hoztak ipari
  fellendülést.

19
Történelmi példák

• 3. A középkori Európa
• Kora középkor a hatalom és gazdagság
  megszerzésének legfobb módja a katonáskodás (a
  járadékvadászat eroszakos változata).
• Érett középkor (11-13. sz.) a városok már
  kivívtak bizonyos jogokat nem mezogazdasági és
  nem katonai jellegu profitszerzési módok
  (építészek, molnárok). Lassú, de látható
  technológiai haladás vízimalmok, óragyártás.
• 14. sz. Százéves háború. Újra a katonáskodás a
  legkifizetodobb.

20
Történelmi példák

• 3. A középkori Európa
• 15-17. sz. a mai értelemben vett
  járadékvadászat kezdetei (abszolút monarchiák).
• 18. sz. Anglia a legtöbb gazdasági privilégium
  megszunt, a vállalkozás presztízse is magasabb
  szinten állt, mint a Kontinensen.

21
Intézmények a növekedési modellekben

• Hall és Jones (199986)
• Egy munkásra eso jövedelem
• Termelékenység, inputok
• Társadalmi infrastruktúra

22
Intézmények a növekedési modellekben
23
Intézmények a növekedési modellekben
24
Intézmények a növekedési modellekben
25
Miért térnek el az intézmények?

• A szabályokat is haszonmaximalizáló szereplok
  hozzák ? a politikai intézményrendszer szerepe.
• Elkötelezodési probléma alkotmányos korlátok,
  fékek és ellensúlyok rendszere
• Érdekcsoport-logika a kollektív cselekvés
  logikája (Olson).