7. A puha diktat

1
7. A puha diktatúra belpolitikai élete (196385)

• Magyarország története a Kádár-korszakban
  (19561988)

2
Szervezeti kérdések, káderügyek

• A gazdasági reform elozményei, okai
• az életszínvonal állandó emelését gátolta a régi
  tervutasításos rendszer
• más szocialista országok is kísérleteztek vele
• Kádár gyakorlati tapasztalatai (kormányfoi
  munkájából adódóan)
• Állandó személyi és szervezeti változások a 60-as
  években
• Kádár tehermentesítésének problémája (egyszerre
  áll a párt és kormány élén)
• 45 miniszterelnök-helyettes (Biszku majd Fehér
  Kállai Fock Apró Pap János)
• 1963. dec. a KB-titkárok száma 5-rol 8-ra no,
  erosödo pártellenorzés
• Kádár a pártban csökkenti szerepét, sokszor
  Biszku helyettesíti
• A konszolidációs politika fedezése
• a párton belül (látszólag) elotérbe kerültek a
  balos vezetok
• a HruscsovBrezsnyev csere kényes helyzetbe hozta
  Kádárt, aki ellen hasonló puccs játszódhatott
  volna le (Komócsin Zoltán vagy Biszku
  vezetésével)
• ennek megelozésére vonja be oket a döntésekbe,
  lekenyerezi oket
• Újabb változások 196566-ban a reformok érdekében
• a PB megfiatalítása (ez csak terv maradt, csak
  kihalással távoztak tagok)
• a Titkárság átszervezése és létszámcsökkentése
  (újra 5 fo)
• a párt (ideológia, politika) és a kormány
  (gazdaság) közötti feladatmegosztás
• a min.eln.-i és elso titkári poszt szétválasztása
  (1965. júl. 1. Kállai Gyula)

3
Reformdöntések

• Viták az Új Gazdasági Mechanizmusról (ÚGM),
  196566
• elokészületek Nyers Rezso vezetésével 1964-tol,
  11 munkacsoportban
• Kádár maga is ellentmondásosan viszonyul a
  reformhoz, fél a piac, a haszon tokés
  fogalmaitól, saját balos ellenfeleitol és
  Brezsnyevtol is
• 1965. szept. történeti indoklás minden
  korszakban más kihívásra kell válasz
• nov.-ben a részletek kidolgozását, a bevezetést
  elhalasztják
• 1966. máj. 3. PB-ülés Kádár jelzi, hogy
  szakmailag jó az anyag, de politikailag
  problémás, ezért felül kell vizsgálni (ne szunjön
  meg a népgazdasági terv, csak kisebb változások
  legyenek) azaz fékeket kell beépíteni
• Nyers megdöbben, de végül enged 1966. máj.
  2527 KB-határozat
• véglegesen jóváhagyás a IX. kongresszuson, 1966.
  nov.dec.
• Választójogi reform, 196667
• alapelveit a KB határozta meg (1966. okt. 13.),
  majd a 1966. III. tv. (nov. 13.)
• eltörlik az 1945 óta fennálló listás szavazást,
  tisztán egyéni vál.kerületek
• lehetségessé vált, hogy egy körzetben több jelölt
  is induljon (1967-ben 340-bol csak 9 helyen
  akkor is érvényes a szavazat, ha egyik nevet sem
  húzták át)
• jelölés és visszahívás is választói gyulésen
  lehetséges, de a HNF/párt dönt
• Választások, az új országgyulés és személycserék
• 1967. márc. 19 a részvétel 98,9, a Népfront
  támogatottsága 99,7
• 1967. ápr. 14. az ogy. alakuló ülése felmenti
  Dobi István államfot, Kállai Gy.-t (utóduk
  Losonczi Pál, ill. a kormány élén Fock Jeno)
• KB-titkár lett Aczél György, másutt is reformerek
  (Tímár, Ajtai, Vályi, Dimény)

4
A reform sikerei a 60-as évek végén

• A mezogazdaság felvirágzásának elvi alapjai
• az agrárszektor volt az ÚGM próbaterepe, már 1968
  elott!
• 1966. okt. PB-döntés a tsz.-ek nagyobb
  önállóságáról, vállalatszeru muködésérol
  elismerik a szövetkezeti tulajdon szocialista
  jellegét
• 1967. III. tv. a tsz-ekrol a tsz közgyulése
  dönthet a tsz. alakulása, egyesülése, megszunése
  kérdéseirol, az alapszabályról ez tk. Nagy Imre
  koncepciója!
• 1967. IV. tv. a földtulajdonról (a szövetkezeti
  tulajdon megteremtése)
• Az ÚGM megindulása (1968. jan. 1.) és eredményei
• növekvo vállalati önállóság, szabadabb árképzés,
  no a bérdifferenciálódás
• megindul a nyereségorientált, gazdaságosságra és
  minoségre törekvo termelés
• de a nagyvállalatok ellenálltak Prága miatt
  hamar behúzták a fékeket
• Újabb választójogi reform, 1970. III. tv.
• megszunik a HNF jelöltállító monopóliuma (a HNF,
  az üzemek, a társadalmi szervek és az
  állampolgárok is jelölhetnek, de csak a
  jelölogyulés dönthet)
• bevezetik az aktív szavazást két jelölt esetén
  az egyik nevet át kell húzni
• 1971-ben 49, 1975-ben 34, 1980-ban pedig 15
  kettos jelölés volt
• az ogy. továbbra is kirakatszerv, a választás
  pedig formaság maradt (1971. ápr. 25-én ismét
  98,7 részvétel és 99,1 a támogatta a jelölteket)

5
Visszahúzó erok

• Politikai perek a konszolidáció után (foleg
  egyházellenesek)
• 2. Regnum-per az 1961-ben elítélt Emodi L.,
  Werner A. stb. (25 év, 1964)
• illegálisan muködo jezsuiták (Rózsa Elemér stb.)
  elítélése 48 évre, 1965
• Lénárd Ödön, 1966 8 év, majd 1948-as és 1961-es
  ítéletével összevonva 19!
• 3. Regnum-per, 1971. Hagemann Frigyes stb. (1966
  óta megfigyelik oket)
• illegális domonkosrendi szerzetesek, 1972. (az
  utolsó egyházellenes per)
• 56 tizedik évfordulóján röplapozók, sot
  sínrobbantók ellen (Hamusics János)
• a koal. korszak volt képviseloi parasztpárti
  értelmiség ügye, 1962 (Zsigmond Gyula 2é, Püski
  Sándor 4,5é) a DNP-s Matheovits Ferenc 10 évet
  kap, 1966
• A reformokat ellenorzo dogmatikusok a
  munkásellenzék
• képviseloi Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Gáspár
  Sándor, Pullai Árpád
• balos, Moszkva-barát csoport, amely az ipari
  lobbi és a munkások érdekei mellett szólalt fel
  (szemben a mg.-i, értelmiségi, hivatalnoki
  rétegekkel)
• Kádár érzi a veszélyt, gyakrabban hivatkozik a
  marxizmusra, amit védelmezni kell, de egyelore
  szembeszáll a rendcsinálást követelokkel
• a párt X. kongresszusa (1970. nov.) jóváhagyta a
  reformer irányvonalat, de az ezt követo
  PB-üléseken egyre durvább hangú viták, éles
  ideol.-i támadások
• (reformer Fock, Nyers, Fehér, Aczél, centrum
  Kádár, Németh K., Losonczi)
• 1971-ben Kádár erosödik meghal Rákosi, Ny-ra
  távozik Mindszenty

6
Egy fontos év 1972 (I. rész)

• A zavidovói találkozó és következményei (1972.
  febr.)
• Brezsnyev javasolta Kádárnak, hogy a párt jobban
  ellenorizze a folyamatokat és foleg ideológiai
  síkon legyen szilárd
• az ezt követo PB-ülésen sosem látott éles törés
  alakult ki
• a reformerek visszautasítják Brezsnyev vádjait, a
  SzU hegemónia-törekvéseit
• a másik oldalon Komócsin a legharciasabb,
  fordulatot, személycserét követel
• Kádár látszólag a balosok mellé áll, de valójában
  szabotálja a követeléseiket
• mindez inkább hatalmi harc volt a balosok
  részérol (de végül sikertelen)
• A szovjetek és a munkásellenzék aggodalmai
• az MSZMP és az SZKP közti nézetkülönbségek
  megbontják a szoc. világ egy-ségét (kapcsolat a
  Nyugattal, tervezett GATT-, IMF-,
  Világbank-tagság stb.)
• a párton belül túlsúlyra jutott karrierista
  értelmiség a munkásokkal szemben
• a reform miatt jövedelem-eltolódás ment végbe a
  gazd.-ban a munkások kárára
• terjed a magánszektor, az állami vagyon
  megkárosítása, a korrupció, nagy-kapitalista
  üzelmek, növekszik a nyugati adósságállomány
• Példa a MEGÉV-ügy (197273) Mg.-i Gép- és
  Alkatrészker. Váll.
• koncepciós ügy egy reformer, kiskapukat
  kihasználó cég ellen lobbiérdekbol
• Fehér és Nyers, látván a koncepciót, hatalmi
  szóval leállítja a rendori vizsg.-t
• ami ellen Biszku a szoc. törvényesség megsértése
  miatt panasszal él Kádárnál, aki kénytelen Biszku
  mellé állni (Fehért nem hajlandó fogadni sem!)

7
Egy fontos év 1972 (II. rész)

• Az alkotmány módosítása, 1972. I. tv., ápr. 19.
• mindkét rivális frakció elért részsikereket ennek
  során
• a munkásosztály marxista-leninista pártja a
  társadalom vezeto ereje
• Mo. szocialista állam, a szoc. világrsz. része
  feladata a szoc. teljes felépítése az állami
  tulajdon az egész népé a gazdaság alapja a
  tervgazdálkodás
• a szovjet alkotm. fordítása helyett az ezeréves
  magyar fejlodés betetozodése
• a munkások kifejezést legtöbb helyen az
  állampolgárok váltotta fel
• Kádár nyugdíjazásának kérdése, 1972. máj.
• Kádár tudta, hogy Moszkva bízik benne és nincs
  meg a nyugodt vezetováltás egyetlen feltétele
  sem, így nem volt veszélye, hogy tényleg távoznia
  kell
• mindkét frakció attól félt, hogy az utód a másik
  táborból kerül ki, így még azok is huségesküt
  tettek, akik eddig puccsra készültek
• az akció híre ki sem szivárgott, késobb pedig szó
  sem lehetett róla
• mellékesen minden 60 éves pol.-nak illett késobb
  szintén kérni a nyugdíjazást
• A reformok leállítása, 1972. nov. 1415.
  (KB-ülés)
• Kádár beszéde a folyamatosságra utalt, de ez nem
  felelt meg a valóságnak
• a párt pol.-ja sikeres, a határozatok jók, de a
  végrehajtásba hibák csúsztak
• Pullai és Biszku sztálinista hangnemben szólalt
  fel a munkások béremelése mellett és a mg. ellen,
  kritizálja a kispolgári szerzésvágyat, az
  értelmiséget
• gazd.-i recentralizáció Állami Tervbizottság jön
  létre
• kemény osztályharcos elvek, szigorítás kell a
  kulturális és a helyi életben is
• a párt tagfelvételénél a munkásokat kell
  preferálni (dec. 2., PB-határozat)

8
A reformellenes évek

• A reformer vezetok eltávolítása
• 1973 elso felében a szovjet vezetok eme
  követelését Kádár is felismeri
• 1974. elején tárgyal errol a PB, javaslatokat is
  tesznek
• 1974. márc. 1920. KB-ülés eroteljes
  tagtoborzást hirdet a párt a munkások körében, az
  ipari munkások jelentos béremelését is eléri
• Fehér nyugdíjba vonult, Nyers intézetigazgató
  lett, Aczél felfelé bukott (de mindhárman a PB
  tagjai maradnak) Fock és Nyers telefonját
  lehallgatják
• az ellentábor élén álló Komócsin Z. is kikerül a
  Titk.-ból (eü.-i okokból) a Népszabadság
  foszerkesztoje lett, de 1974. máj.-ban meghalt
• reformer társadalomtudósok elleni fellépések
• Az MSZMP XI. kongresszusa (1975. márc.),
  kormányváltás
• a valóságtól elrugaszkodva a fejlett szoc. társ.
  felépítését hirdeti, mely a komm.-hoz vezet,
  ehhez a tervgazdálkodás további fejlesztése
  szükséges
• fokozott ideológiai harc a kispolgári és
  tudománytalan világnézetek ellen (a
  munkásszárm. és a pol. megbízhatóság helyett
  mégis a szakértelem lett fontos)
• folytatódik a dogmatikusok eloretörése a párt
  vezeto szerveiben, a PB-bol kimaradt Fehér, Nyers
  (helyettük Kádár kreatúrái kerülnek be, pl. Óvári
  Miklós)
• Fock Jeno me. kéri nyugdíjazását, amit Kádár el
  is fogadott, utóda máj. 15-én Lázár György
  frissen megválasztott PB-tag (egészen 1987-ig
  kormányfo)
• jellemzo vonása a változatlanság, a pangás
  munkások kiemelt támogatása, a gazd. szerkezet
  fenntartása tagadja a világpiaci válság hazai
  kihatásait
• jún. 15. szokásos választási eredmények ezúttal
  már 5 évre választanak ogy.-t

9
Rejtélyes ügyek reformerek halála

• Péter György érmecsempészeti ügye és
  öngyilkossága (?)
• 56 elott és után is reformközgazdász volt, a KSH
  elnökeként revizionistákat rejtegetett, ezért
  megfigyelték. Nyers munkatársa volt az ÚGM idején
  is
• 1968-ban szabadforgalmú ezüstérméket vásárolt egy
  csempésztol
• szívproblémákkal kórházba került, mégis orizetbe
  vették, kihallgatták
• 1969. jan. elején állítólag öngyilkos lett, bár
  eü.-i állapota miatt ez kétes
• Erdélyi Károly betegsége és öngyilkossága (?)
• Kádár titkára, orosz tolmácsa, majd
  külügymin.-helyettes, sok tárgyaláson vett részt
  a szovjetekkel, s lehangoló képet festett a
  tehetetlen sz. vezetokrol
• súlyos fejfájásai miatt a SzU-ban is kezelték,
  állítólag nem volt daganata
• 1971-ben búcsúleveleket hátrahagyva öngyilkos,
  testét egy erdoben találták
• Tömpe András konfliktusai Kádárral és
  öngyilkossága
• a BM-es rendteremtés után NDK nagykövet, de a
  prágai bevonulás után tiltakozásból lemondott,
  könyvkiadói egyesület élére került
• egy általa kirúgott párttitkár ráállította a
  KEB-et és az állambizt.-t
• 1971 végén agyonlotte magát (az Erdélyi-ügy
  mellett ez is megrázta Kádárt)
• Vályi Péter üzemi balesete (?)
• népszeru, tanult, reformer gazdasági vezeto volt
• 1973-ban vadászatról (konyakozás után) érkezett a
  Lenin Kohászati Muvek-be, ahol minden bizt.-i
  eloírást megszegve zárt területre is bementek
• egyensúlyát vesztve 700 ºC-os öntoformák közé
  zuhant, 4 nap múlva meghalt (a korabeli vizsgálat
  kizárta az idegenkezuséget, de nem tudott választ
  adni)

10
Visszatérés a reformokhoz?

• A dogmatikusok leváltása
• (1974. máj. Komócsin Zoltán halála)
• 1976. okt. Pullai Árpádot felmentik titkári
  megbízása alól, miniszterré bukik
• 1978. ápr. Biszkut érdemei elismerése mellett
  nyugdíjba küldték
• Újabb, tisztán gazdasági reformok elindulása
• 1977. okt. 20. a KB-ülés felismeri a gazdasági
  válságot
• ismét a vállalati önállóság növekedése,
  szocialista vállalkozói szellem
• 1980 febr. 19-én legalizálták a második
  gazdaságot
• 1980 oszén engedélyezték a kiskereskedelmi és
  vendéglátóipari üzletek szerzodéses üzemeltetését
• 1981. szept. 9. gazdasági munkaközösségek (gmk)
  engedélyezése
• 1981-ben megjelentek a kisvállalatok, a
  leányvállalatok
• csatlakozás a Valutaalaphoz (IMF) és a
  Világbankhoz (IBRD) 1982
• 1967-ben és 1973-ban már korábban is
  megkíséreltük, de szovjet nyomásra nem
• 197879-ben a PB döntött a csatlakozási
  tárgyalásról, de Brezsnyev ismét vétózik
• 1981-ben a SzU már nem tudott alternatív
  segítséget nyújtani az IMF helyett
• ennek hatására (és Brezsnyev szenilitása révén)
  sikerült titokban tartani a belépést
• A frakcióharcok hosszú távú hatásai
• a hivatalos vonaltól eltéro politikai
  csoportérdekek jelentek meg
• mindez a nyilvánosság elott zajlott, sot a
  sajtóban is megjelent

11
A nyolcvanas évek elso fele

• Rutinszeru események, de Kádár megöregszik
• XII. kongr. (1980. márc.) alig változik a KB
  összetétele (elöregedik), nincs válasz a
  gazdasági problémákra, Kádár körül elfogynak a
  bizalmi emberek
• 1980. jún. 8. választások (15 kettos jelölés, 97
  részvétel, 99,3 HNF-re)
• csökkent Kádár munkabírása, zárkózott lett,
  beszédei durvák, csapongók
• a lengyel válság (198081) után aggódni kezd,
  dühíti az ellenzék megjelenése (1982-ben többször
  ideol.-i szigort hirdet, a megtorlás retorikáját
  használja)
• Gazdasági reformok (újra? / be?)indítása
• a Gazd.pol. Bizottság melletti konzultatív
  testületben ellenzéki közgazdászok is (Tardos
  Márton, Bauer Tamás, Matolcsy György) Lengyel
  László
• 1983. szept. PB-ülés, Kádár a terv szakmailag
  jó, politikailag alkalmatlan, az 1968-as reformot
  kell továbbfejleszteni (!!)
• 1984 az egész tervezet nem kiérlelt, szóról
  szóra javítja ki, kiüresítve azt, majd közli nem
  kell új reform, 1968 óta reform van (!!)
• a kormány figyelmen kívül hagyja ellenérveit, a
  változások megindulnak
• Politikai reformok, kiigazítások
• 1983. évi III. tv. (dec. 27.) kötelezo kettos
  jelölés (a HNF-program kötelezo) országos lista
  bevezetése a legfobb vezetok ogy.-be juttatása
  érdekében
• 1984. évi I. tv. (ápr. 1213.) Alkotmányjogi
  Tanács az ogy. részeként mukö-dik, az
  alkotmánnyal ellentétes alsóbb jogszabályok
  hatályon kívül helyezése (csak megyei vagy
  országos szervek vezetoi fordulhattak e szervhez)
  
• 1985. márc. XIII. kongr. Kádár balra nyit, hibás
  döntések (gazd. dinamizálása)