1
ÉRDEKLODÉS ÉS SZEMÉLYISÉG

• I.
• KÍSÉRLET AZ ÉRDEKLODÉS ÉRTELMEZÉSI KERETEINEK
  KIALAKÍTÁSÁRA 5 FALUBAN TÖRTÉNT KUTATÁS ALAPJÁN
• MMIKL

2
Miért kezdtem el érdeklodni az érdeklodés iránt?

• Mert elválaszthatatlan a személyiség
  egyediségétol.
• A valóságos emberekben mindig az intelligencia
  egyedi mintázatát találjuk, amely összefonódik az
  érdeklodéssel
• Az intelligencia olyan pályákon mozog,amelyek
  nagyjából megfelelnek az érdeklodésnek (Allport
  1961)

3

• Van, akinek könnyebb, van akinek nehezebb
  rátalálni a magáéra, még akkor is ha keresi,
• és ez számtalan problémát vet fel, nagymértékben
  a saját intelligenciára való ráhangolódás hiánya
  vagy késése miatt
• Aki nem tudja, mi érdekli, nem tud magáról
  semmit, de mindenképp kevesebbet és más
  minoségut, mint aki tudja.
• ?
• A saját érdeklodés meghatározásának pontossága
  párhuzamosan halad az önmeghatározás
  pontosságával.
• ?
• Az érdeklodés összefüggésben áll az
  önismerettel és az önreflexióval.

4
Definíció házi használatra

• Az érdeklodés
• egyedülálló eszköz ahhoz,hogy az ember
• alkalmassá tegye magát arra, hogy
• megküzdjön az élet dolgaival,és
• közben a lehetoségekhez képest boldognak és
• kiegyensúlyozottnak érezze magát
• ?
• OPTIMALIZÁLJA AZ EMBERT, HOGY AZZÁ VÁLJON, AKIVÉ
  SZERETNE IS ÉS TUD IS.

5
Az általunk használt érdeklodés fogalom 4
dimenziója

• Egyénít úgy muködik a személyiségben, mint a
  vonás, kiemel, elhalványít, integrál,
  differenciál
• Fejleszti az intelligenciát, hatékony
  elomozdítója a komplikált élethelyzetekkel való
  megbirkózásnak
• Bensoleg motivál a 4 pozitív alapérzelem egyike
  (szeretet, elégedettség, öröm, érdeklodés)
• Energetizál a szervezet egészének jóllétére
  kihat

6
ÉRDEKLODÉS az érdeklodés általános
tulajdonságai ÉRDEKLODÉSEK az érdeklodés mint
személyiségvonás, az egyedi személyiség része

• A kutatásunk érdeklodés definíciója ez utóbbihoz
  kötodik
• Az érdeklodés maga is, mint az én
• egy, az egyénre jellemzo attitud struktúra,
• amely az ot kiváltó tárgyak egy meghatározott
  osztályával szemben
• sokkal inkább tartós jellegzetességekkel bíró
  viselkedésmódokban nyilvánul meg, mint
  szituatívan.(Havitz Mannell, 2005)

7

• Ami jellemzo az egyén érdeklodésére, jellemzo a
  személyiségére is
• Párhuzamosságot mutat a személyiség alakulásával
• Számtalan analógiával modellként szolgál a
  számára
• Az érdeklodés koherenciája, fo vonásainak
  felismerése és megfogalmazni tudása
• a személyiség felépített egyediségének és
  integráltságának mutatója

8
A kutatásról

• Módszerek
• Adatfelvétel longitudinális kérdoíves vizsgálat
  strukturált mélyinterjúk, a személyek érdeklodés
  története
• Adatfeldolgozás narratív pszichológiai
  eszközökkel (a nyelvi struktúrák mögött
  jelentés-struktúrák állnak)
• A kutatás elso fázisa Az érdeklodés elemzési
  dimenzióinak kialakítása

9

• A kutatás célja
• Ami nem az egyes érdeklodésfajták feltérképezése
• Ami igen az egyénre jellemzo érdeklodések, a
  jellegzetes érdeklodésprofilok megismerése.

10

• A kutatás egyik fo kérdése
• Vajon a felismert érdeklodés hogyan befolyásolja
  a választásainkat?
• Kihat-e az ember magatartására, ha saját egyéni
  érdeklodéssel rendelkezo személynek tartja magát?

11
AZ EDDIGI EREDMÉNYEKBOL

• I.
• Hogy értik a megkérdezettek az érdeklodést
• Az egyéníto és intelligencia fejleszto
  funkciót hangsúlyozzák
• Kevéssé hozzák összefüggésbe élményekkel és
  érzelmekkel
• Hiányzik az újdonság vonzó erejének, a
  kihívásnak, a kalandnak az eleme.

12
?

• Nemes dolog, de nem feltétlen jó csinálni
• A muvelodéssel azonos képzetek körében mozog.
• Nincs elég saját-élmény az összetettebb,
  élvezetesebb képhez.

13

• II.
• Falun körülbelül az emberek felének
• nincs saját érdeklodése.
• Vagy
• Amit meg tud fogalmazni belole, nem tartja
  kielégítonek ahhoz, hogy érdeklodésnek nevezze

14
III.

• A saját érdeklodési kör megléte önmagában is
• határvonalat jelent,
• és konzekvenciákat hordoz többek között a
  kulturális magatartásra nézve,
• - függetlenül annak tartalmától és egyéb
  jellegzetességeitol.

15
IV.Kiknek van nagyobb valószínuséggel?

• A férfiaknak,
• A magasabb iskolai végzettségueknek
• Tanulóknak és aktív keresoknek
• A fiataloknak vagy már bölcsebb korban lévoknek,
  de még nem véneknek

16
V.Az egyéni érdeklodési kör hatása a kulturális
magatartásra

• Nemcsak többet, de rendszeresebben járnak minden
  kulturális intézménybe
• Van kedvenc idotöltése 97-nak (nem egyéni
  érdeklodok 75)
• Szabadidos karakterük modernebb, mozgékonyabb és
  érték-orintáltabb

17
VI. Kulturális attitudök

• Erosebben és inkább tematikus irányok szerint
  szelektálnak
• Alacsonyabb az eloítéletes beállítottságúak
  aránya
• ?
• Az egyéni érdeklodés az egyik olyan eszköz, ami
  az eloítéleteket képes enyhíteni

18
VII.Az érdeklodési profilok elemzési dimenziói

• 1. Jelentés dimenzió
• 2. Elozetes tudás dimenzió
• 3. Összetettség dimenzió
• 4. Koherencia dimenzió

19
A jelentés dimenzió mutatói

• Milyen életterülethez kapcsolódik
  (specializálatlan munka specializált munka
  társas együttlét specializálatlan szabadido
  specializált szabadido szellemi terület, téma
  személyes beállítottság)
• Milyen idokeretre utal (kötelezo ido,
  nélkülözhetetlen ido, ünnepi ido, örökido)
• Milyen fogalmi keretben jelenik meg (cselekvés,
  érdeklodési terület, téma)

20
Milyen életterülethez köti

• Az egyes életterületek szerint értelmezett
  érdeklodési profilok meglehetosen zártak,
  negatívan korrelálnak egymással
• Kivéve
• A specializáció hatása eros, átível a
  területeken, és szellemibb természetu
  megközelítésekkel jár együtt
• A mindennapi munka iránti érdeklodés zártabb, a
  szellemi területre alapozott nyitottabb
  kulturális magatartással jár együtt.

21
Milyen idokerethez köti
Idokeret A személy érdeklodés fogalma tartalmazza ()
Munka ido 17,1
Társas ido 10,4
Szabadido 44,4
Keret nélküli ido 44,1
22
?

• Az idokeret meglehetosen határozottan kijelöli a
  profilt
• Általában egy idotípushoz kötodnek a személy
  érdeklodései
• A legerosebb az összeférhetetlenség a társas
  idoben, ill. az én idejének tekintett szubjektív
  idoben elképzelt érdeklodés között.
• ?
• A pozitív érzelmek forrása a független-, illetve
  a kapcsolódó én-beállítottság szerint
  változik.(Barnett, 2006)

23
Érdekes

• Aki társas idonek tekinti az érdeklodést, kisebb
  mértékben vesz részt helyi programokon
• A szabadido központú érdeklodés felfogás nem jár
  együtt élénkebb kulturális tevékenységgel
• ?
• Az érdeklodések meglehetosen magányos
  elfoglaltságot jelentenek

24
Milyen fogalmi keretben közelítik meg az
érdeklodést

• A cselekvo megközelítés kötöttebb nagyobb
  valószínuséggel gondolnak meghatározott, konkrét
  és kevesebb féle tevékenységre
• Az érdeklodési terület megközelítés
  flexibilisebb heterogénebb, színesebb, többféle
  tevékenységet lehetové tevo érdeklodésre utal
• A téma megközelítés átfogóbb, univerzálisabb
  érdeklodés típusra utal a szabadido alapú
  érdeklodések kivételével bármelyik idonek része
  lehet.

25
Érdekes

• A cselekvésben fogalmazók különbözo
  tevékenységekben realizálják is az érdeklodésüket
• A szellemi területben és témában fogalmazók
  kevéssé tudják cselekvésre lebontani az
  érdeklodésüket inkább van valami, ami iránt
  vonzódik és van valami, ami foglalkoztatja,
  mint foglalkoznak valamivel.

26
?

• Ma falun minél szellemibb egy érdeklodés, annál
  kevésbé talál magának utat, hogy cselekvésben és
  célirányosan megnyilvánuljon.
• A cselekvésben fogalmazók koherensebb
  érdeklodésuk
• Az érdeklodési területtel rendelkezok a
  leginkább inkoherensek. Inkább egy általános
  szellemíto attitud jellemzi oket, mint egy
  számukra is artikulálható érdeklodési irány
• A téma szerinti érdeklodok rigidebbek.
  Válogatnak ugyan, de túlságosan is megszurik,
  hogy miben vegyenek részt.

27
Összegezve

• A cselekvésekhez kötodo érdeklodésekhez
  változatosabb és következetesebb kulturális
  magatartás társul.
• De
• meglehetosen lehatároltak. Kérdés, hogy idovel
  betagolódnak-e egy tágabb, szellemibb
  kifejezodésu gondolatkörbe.

28

• A szellemibb beállítottságú érdeklodések viszont
  alig nyilvánulnak meg kulturális
  tevékenységekben.
• Vagy túlságosan nyitottak és rendezo elv
  nélküliek, vagy homogének ugyan, de
  kizárólagosak.
• Mind a ketto kulturális tanácstalanságot tükröz.

29

• Köszönöm a figyelmet!