Betegvizsg

1
Betegvizsgálat

• Figyelemfelkelto és riasztó tünetek felismerése

2
Figyelemfelkelto és riasztó tünetek felismerése

• Az elsõ észlelés fontos része a veszélyhelyzet
  felmérése, fontos külsõ körülmények, valamint a
  beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek
  felismerése.Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem
  veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel
  kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy
  sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e
  bármilyen veszély.A segélynyújtónak tehát fel
  kell mérnie- szükséges-e a segítsége- külsõ
  veszély fennáll-e- a baleseti mechanizmus
  alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés
  lehetõségére- észlelhetõek-e olyan jelek, melyek
  alapján kiderül, hogy segítségre szorul

3
Figyelemfelkelto és riasztó tünetek felismerése

• Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett
  riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös
  jellemzõje, hogy aránylag könnyen
  felismerhetõek.Riasztó tünetek-
  eszméletlenség- légzészavar- erõs vérzés vagy
  fájdalom- sápadt, verejtékes bõr- görcsroham-
  terjedõ bénulás- bármely tünet agresszív behatás
  nyomán

4
Figyelemfelkelto és riasztó tünetek felismerése

• A jellemzõ tünetek egy része gyorsan, akár
  azonnal felismerhetõ (pl. bõ vérzés, nagy
  fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a
  beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány).A
  sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyû
  meghatározással csoportosíthatjuk.Életveszélyes
  a klinikai halott, eszméletlen, erõsen vérzõ,
  valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos
  sérültnek tekintendõ, akinek nagy fájdalma van,
  valamint a koponya- és mellkas sérültek. A könnyû
  sérültnek nincs tûrhetetlen fájdalma, sem erõs
  vérzése, és a tudata tiszta.
•  

5
. Az oxiológiai kórfolyamatok jellemzése, a
sürgosség fogalma, fokozatai

• Az oxiológia körébe tartozó kórképekre jellemzo,
  hogy
• hirtelen kezdetuek ("akuitás")
• hangsúlyozottan folyamat jelleguek
  (.,processzivitás")
• súlyosbodók (progresszivitás).

6
Hirtelen kezdet.

• A hirtelen kezdet kóroki tényezoi a következo
  csoportokba sorolhatók
• Agressziók (trauma, mérgezés, hoártalom stb.) A
  nyilvánvalóan külso hatás nyomán azonnal vagy
  hosszabb-rövidebb ido elteltével jelentkeznek a
  kórjelzo tünetek.
• Akutan ható belso kórtényezok keltette tünetek
  is általában hirtelen fejlodnek ki. Gyakori, hogy
  a kóresemény (például szívinfarctus) és az általa
  eloidézett muködészavar (például cardiogen shock)
  tünetei egybeolvadnak esetleg az utóbbiak
  dominanciája miatt az alapfolyamat - átmenetileg
  - rejtve marad.
• Idült és/vagy rejtetten zajló folyamatok akut
  szövodményei elfedhetik az alapfolyamatot.
  Gyakran epizód jelleguek, sokszor önmagukban is
  progresszívak, így megítélésük nemegyszer az
  alapfolyamattól független.

7
Folyamat.

• A folyamat jelleg tartalma, hogy a hirtelen
  kifejlodött kórképek viszonylag gyorsan zajló
  kórfolyamatokhoz vezetnek.
• Lehetnek reverzíbilisek és progresszívak
• Az oxiológiában e folyamatok kapcsán csak
  annyiban beszélhetünk állapotról, amennyiben
  egy-egy eseménysoron belül viszonylag tartósan
  ugyanaz a tüneti kép, vagy ha a mégoly gyorsan
  zajló folyamat pillanatképét rögzítettük egy-egy
  vizsgálattal.
• Dönto, hogy tartsuk számon a folyamatjelleget, és
  a tüneti képet - akár tartóssága ellenére is -
  prognosztikailag értékeljük.

8
Súlyosbodás.

• A súlyosbodás azt fejezi ki, hogy az akut
  kórfolyamat nemcsak idoben, hanem a folyamat
  mélységében" is elorehalad.
• Az alapfolyamathoz rendszerint több
  mellékfolyamat csatlakozik ezek egymásra hatva,
  circulus vitiosusként súlyosbítják a képet.
• A kezdet után hamarosan romlik a beteg állapota
  a patológiás történés magára hagyva - de gondos
  kezelést feltételezve is - rontja a beteg
  életkilátásait.

9
Sürgosség értelmezése

• A sürgosség értelmezése. Ami életveszélyes, nem
  mindig sürgos.
• Az orvosi gondolkodás azt nevezi
  életveszélyesnek, amiben a reverzibilitásnak
  legalább esélye van.
• Az infaust kórfolyamatokat - a beavatkozás
  esélytelensége miatt - nem jelöljük
  életveszélyesként. (A gyakorlatban persze egy
  akut szituációban rövid ido alatt rendkívül
  bizonytalan a reverzibilitás megítélhetosége.)
• Ami sürgos, nem mindig életveszélyes, illetve
  súlyos (például görcsös fájdalom, heves szédülés).

10
Sürgosség fokozatai

• A leírt gondolatmenet szerint a sürgosség alábbi
  fokozatai különíthetok el
• Életveszély a sürgosség nem szorul indoklásra.
• Szervi károsodás veszélye hypertoniás krízis,
  glaucomás roham, luxált ízület stb.
• Szubjektíve turhetetlen állapot (.,szenvedés")
  bármilyen nehezen elviselheto szubjektív érzés.
  Leggyakoribb és szélsoséges példája a fájdalom
  epegörcs, vesegörcs, migraine-es roham de lehet
  egyéb, nem fájdalmas panasz, például forgó
  jellegu szédülés (Meniére-syndroma), szorongás
  stb.
• Veszélyezteto magatartás (schizophren
  hallucinosis).
• A környezetre nézve turhetetlen állapot
  (például színház nézoterén hysteriás roham).
• Az oxiológiai kórképek hirtelenségének,
  processzivitásának, progresszivitásának
  jelentoségét szintetizáló nélkülözhetetlen
  fogalom az idofaktor.
• Olyan - elvi - szorzószám, amely a
  konvencionális egységben mért idot az adott
  kórfolyamat dinamikájához igazítja, ezzel egy
  adott kórfolyamat zajlássebességét fejezi ki.

11
Idofaktor.

• Példaképpen vizsgáljuk meg Különbözo
  kórfolyamatokban az ötperces idotartam
  jelentoségét
• Klinikai halálban végtelenül hosszú, mert túl
  van a reverzibilitás határán.
• Arteriás vérzésben (nagy ér sérülésekor)
  beavatkozás nélkül a túlélhetoség felso határa
  lehet.
• Asthma cardialéban veszélyesen hosszú, a
  beavatkozás nélkül igen valószínu állapotromlás
  miatt.
• Heveny szívinfarctusban aggasztóan hosszú,
  tekintettel a bármikor bekövetkezheto
  kamrafibrillatióra.
• Vesegörcsben a beteg ellátás nélkül hosszúnak
  találja, de a folyamat szempontjából nincs
  jelentosége.
• Pneumoniában szubjektíve és objektíve egyaránt
  elhanyagolható.

12
Idofaktor..

• Az idofaktor kifejezést világszerte gyakran
  használják más értelmezésben az ido mint a beteg
  sorsát meghatározó egyik alapveto tényezo
  szerepének hangsúlyozására .
• Az általunk használt értelmezés jellegzetesen
  magyar (a fogalom Gábor Auréltól származik),
  másutt nem terjedt el, ennek ellenére nem
  mellozzük, szemléletalakító hasznossága miatt.
• Az oxiológia szemlélete szerint az idoveszteség
  nem pusztán és nem is elsosorban gyorsasággal,
  hanem a betegség zajlásához alkalmazkodó
  beavatkozásokkal hidalható át. Könnyen belátható,
  hogy sem a helyszínre érkezés, sem a beteg
  kórházba szállítása nem gyorsítható tetszolegesen.

13
Idofaktor.

• Le nem mondva az ésszeru sietségrol, tudnunk
  kell, hogy számos esetben (klinikai halál, légúti
  elzáródás, arteriás vérzés, tüdovizenyo stb.)
  egyedül a helyszíni ellátás adhat esélyt a beteg
  életben maradásához, illetve szervi károsodásai
  elkerüléséhez.
• Nyilvánvaló, hogy a helyszíni ellátás a
  szállítás biztonságát és a definitív gyógyulás
  esélyeit javítja.
• A sürgosségi ellátás igényét az azonosítatlan, ám
  hevenynek, illetve veszélyesnek tuno betegség
  vagy az ellátásra alkalmatlan helyen felmerült
  heveny kórfolyamat támasztja.
• A sürgosségi ellátás igénye csökken vagy
  megszunik az idofaktor csökkentésével, a beteg
  állapotának stabilizálásával, és átadja helyét a
  sürgos vagy a szokványos orvosi ellátásnak.