ATOMMODELLEK

1
ATOMMODELLEK

• Történeti átnézet
• az atom fogalom fejlodésérol

2
Az Ókorban

• Már az ókori indiaiaknál (i.e. 700) és görögöknél
  (i.e. 600) felvetodött az a nagyszeru gondolat,
  hogy a természet bonyolult jelenségeit egyetlen
  alapveto, mindent átfogó elmélet segítségével
  magyarázzák.
• Ilyen törekvések közepette jelenik meg az atom
  fogalma is.

3
Az Ókorban - i.e. 650 körül

• Az Indiai UDDALAKA (kb. i.e. 700 660)
• A dolgok (fügemag) felezésével érjük el a
  legap-róbb részeket, a finomságot.
• Minden élo és élettelen anyagnak ez az elemi,
  tovább nem osztható építoköve.
• A modern atomfogalom elso megjelenése az emberi
  gondolkodásban.
• Bo 200 esztendovel megelozte a a közismert
  leukipposzi és demokrítoszi gondolatokat.

4
Az Ókorban i.e. 600 körül

• Milétoszi THÁLÉSZ (i.e. 624? Miletos, KisÁzsia,
  To. 546,7)
• Minden anyag alkotója a víz.
• A víz az arché (a???), az osanyag, az elsodleges
  elem, latinul a princípium, a szubsztancia, stb.

5
Az Ókorban i.e. 580 körül

• Milétoszi ANAXIMÁNDROSZ (i.e. 610,1 546,7)
• Minden létezo élo és élet-telennek alkotója az
  alaktalan, a kimeríthe-tetlen világanyag, az
  apeiron (ape????) amely meghatározatlan és
  ha-tártalan.

6
Az Ókorban i.e. 550 körül

• Milétoszi ANAXIMENÉSZ (i.e. 585,6 525) 581
  528
• Minden anyag alkotója a levego.
• A levego az elsodleges elem az arché stb.

7
Az Ókorban i.e. 530 körül

• Számoszi PÜTHAGORÁSZ (i.e. 569 Samos, Ionia, Gro
  475)
• Az osanyagot anyagtalannak tartja és a természet
  visel-kedését a számokon ke-resztül próbálja
  megérteni.
• A számok a dolgok belso a-nyagtalan, szellemi
  alapjai és ezek adják a világ belso harmóniáját.

8
Az Ókorban i.e. 500 körül

• Efesi HÉRAKLEITOSZ (i.e. 535 475)
• Minden anyag alkotója a tuz. A tuz az elsodleges
  elem.
• A világ szakadatlan mozgásban van.
• Az anyagi világban rejlo független
  természettörvény elso megsejtoje.

9
Az Ókorban i .e. 465 körül

• Klazomenae-i ANAXAGORÁSZ (i.e. 499 Clazomenae (30
  km-rel nyugatra Izmirtol), Lydia, Töröko. 428
  Lampsacus, Mysia, To.)
• Minden dolog parányi elemi részekbol un.
  magok-ból épül fel.
• Ezeket homoeomeriáknak nevezte.

10
Az Ókorban i.e. 460 körül

• Eleai ZÉNON (kb. i.e. 490 Elea, Lucania, dél Oo.
  425)
• A folytonossági elv hirdetoje.
• Szerinte az alapveto kérdés, hogy az anyag
  folytonos vagy kvantu-mos, adagos, csomós, bogos,
  atomos.
• Kérdés, hogy az anyag a végtelen-ségig osztható-e
  vagy sem.
• Valójában nem tudja megválaszol-ni a kérdést.
  Lásd Zénón para-doxonok.

11
Az Ókorban i.e. 450 körül

• Akragaszi EMPEDOKLÉSZ (i.e. 492 Acragas, (ma)
  Agri-gento, Szicilia, Oo. ) 432 Peloponesos,
  Gro.)
• Minden anyag alkotója a négy elem a tuz, a víz,
  a levego és a föld.
• A tuz a víz, a levego és a föld az osi elemek.

12
Az Ókorban i.e. 450 körül

• Milétoszi LEUKIPPOSZ (kb. i.e. 480 420)
• Az oszthatatlan oselem fogalma.
• Ezek különbözo formájú de tovább már nem osztható
  entitások az atomok.

13
Az Ókorban i.e. 430 körül

• Abderai DÉMOKRÍTOSZ (i.e. 460 370)
• Minden anyag építoköve a tovább már nem osztható,
  tehát oszthatatlan atomos.
• Szerinte az atomok és az ur (üres tér, vákuum) az
  amibol minden anyag felépül.

14
Az Ókorban i.e. 390 körül

• Athéni PLÁTON (i.e. 427Athén 347)
• A demokrítoszi anyagi magyará-zattal
  szembeállítja az idealisz-tikus matematikai
  elvet.
• Az anyag legkisebb építokövei nem tárgyak mint
  Demokrítosz atomjai hanem matematikai struktúrák.
• Az anyag megjelenési formáit a szimmetriák
  határozzák meg.
• Pithagorászra hivatkozik.

15
Az Ókorban i.e. 350 körül

• Stagirus-i ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384 Stagirus,
  Macedonia, Go. 322 Chalcis, Euboea, Go. )
• Elutasítja a demokrítoszi atom fogalmat.
• A minoség és nem a mennyi-ség a meghatározó.
• Majdnem 2000 évig meghatá-rozta
  természetfilozófiánkat.

16
Az Ókorban i.e. 310 körül

• Számoszi EPIKUROS (i.e. 341 Samos, Go. 270
  Athén)
• Elismeri az atomokat, az urt és az anyag örökös
  voltát.
• O tette meg az elso lépéseket az okság elvének
  kitelje-sedésében.
• Tanai nagy követoje Lucretius Carus (i.e. 94
  51) római filozófus költo.

17
i.e. 300 i.sz. 1927

• Megindul egy több mint 2200 éves vita, arról,
  hogy folytonos vagy nem folytonos az anyag
  szerkezete.
• Hullám vagy korpuszkuláris jellegu-e az anyag.
• Több nagy név sorakozik fel az egyik vagy má-sik
  ötlet mellett.
• Mára már eldolt, hogy sem az egyik sem a másik,
  hanem mindkét gondolat egyidoben a helyes,
  ezáltal gyönyöru egységbe ötvözi önmagát a
  természet.

18
i.e. 300 i.sz. 1927

• A KORPUSZKULÁRIS elmélet támogatói
• Daniel Sennert (1572. XI. 25. Breslau, No 1637.
  VII. 21. Wittenberg)
• Pierre Gassendi (1592. I. 22. Champtercier,
  Provence, Fr 1655. X. 24. Párizs)
• Isaac Newton (1643. I. 4. Woolsthorpe,
  Lincolnshire, En 1727. III. 31. London)
• Daniel Bernoulli (Gn 1700. II.8,9. Groningen,Ho
  1782. II.17. Basel, Sv)
• Rudjer Josip Boskovic (1711.V.18.
  Raguzza-Dubrovnik, Hro 1787. II.13 Milánó)
• Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711. XI. 8.
  1765. IV. 4.)

19
i.e. 300 i.sz. 1927

• A HULLÁM elmélet támogatói
• Rene Descartes (1596 már. 31. La Haye (most
  Descartes),Touraine, Fr 1650 feb. 11,17.
  Stockholm)
• Christian Huygens (1629 ápr. 14. Hága, Ho 1695
  jún. 8.)
• Robert Hooke (1635. júl. 18. Freshwater, Isle of
  Wight, En 1703. már. 3. London)

20
1666

• Robert Boyle (1627. I. 25. Lismore Castle Ír
  1691. XII. 30. London)
• A testek szilárdságát illetve a hojelenségeket
  pró-bálja az anyagi részecskék mozgásának
  hipoté-zisével magyarázni.

21
1738

• Daniel Bernoulli (1700. II.9. Groningen Ho
  1782. III.17. Basel)
• A gázok nyomását magyarázza az atomhipotézissel,
  si-keresen, elsoként jut el az egyetemes
  gáztörvényhez.

22
1758

• Rudjer Josip Boskovic (1711. V.18. Raguzza
  Dubrovnic 1787. II.13. Milánó)
• A görögök után elsoként használja az atom
  megnevezést, me-lyeket anyagi pontoknak tekint.
• Az atomokat összetartó erokrol pedig egészen
  modern elkép-zelése van melynek alapötletét
  Newtontól veszi.

23
1802

• John Dalton (1766. IX.6. Eaglesfield A 1844.
  VII.27. Manchester A)
• Az általa megfogalmazott kémiai törvények
  (tömegmeg-maradás, tömegviszonyok megmaradása és
  a többszöri tömegviszonyok törvénye) arra a
  következtetésre veze-tik, hogy minden egyszeru
  kémiai anyagnak kell létezzen egy legkisebb
  alkotó köve, atomja.

24
1904

• Hantaro Nagaoka (1865. VIII.15. Omura-Nagaszaki
  1950. XII.11. Tokio)
• A Szaturnusz bolygóhoz hasonlítja az atomot.
• Pozitív töltésu mag a bolygó és negatív
  elektronok a gyuruben.

25
1904

• Joseph John Thomson (1856. XII.18. Manchester
  1940. VIII.30. Cambridge)
• Szilvás puding angol megnevezés.
• Mazsolás puding magyar megnevezés.

26
1911.Május 7.

• Ernst Rutherford (1871. VIII.30. Brightwater
  1937. X.19. London)
• Bolygó modell kvantitatív elemekkel.
• Elso kísérletek és számítások az atomban uralkodó
  méretviszonyokról. Az elso mérések és
  elképzelések Lénárd Fülöptol származnak még
  1902-bol.
• Felmerülnek az elso gondok is, ez a modell a
  klasszikus fizika szerint nem lehet stabil, ami
  ellentmond a megfigyelésnek.

27
1913

• Niels Bohr (1885. X.7. Koppenhága 1962. XI.18.)
• Bolygómodell posztulátumok
• 1 Az atomban az elektronok csak olyan
  stacionárius körpályán mozoghatnak amelyeken a
  perdületük a h egész számú töbszöröse és
  amelyeken nem sugároznak ki és nem nyelnek el
  energiát.
• 2 Energia kibocsájtás vagy elnyelés csak akkor
  következik be amikor az elektronok egyik
  stacionárius pályáról egy másik hasonló pályára
  ugranak. A kibocsájtott vagy elnyelt energia
  nagysága

28
1916

• Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld (1868. XII.5.
  Königsberg 1951. IV.26. München)
• Bolygómodell Bohr posztulátumok
  relativisztikus korrekció elliptikus pályák

29
1925 19281925 január

• Wolfgang Ernst Pauli (1900. IV.25. Wien 1958.
  XII.14. Zürich)
• A kizárási elv egy atomban nem található két
  olyan elektron melyeknek azonos kvantumszámaik
  lennének

30
1925 19281925 július 29.

• Werner Karl Heisenberg (1901. XII.5. Würzburg
  1976. II.1. München)
• Mátrixegyenlet

31
1925 19281926 január 27.

• Erwin Schrödinger (1887. VIII.12.Wien 1961.
  I.4. Alpbach)
• Hullámegyenlet

32
1925 19281928

• Paul Adrien Maurice Dirac (1902. VIII.8. Bristol
  1984. X.20. Tallahausse Florida)
• Az elektron relativisztikus hullámegyenlete
  pozit-ron megoldással is