N

1
NÖVÉNYSZERVEZETTANSejttan és szövettan3.
eloadásSzövettanA szervek szövettana
2

• A szervek szövettana
• Szerv meghatározott muködést végzo, térben
  elhatárolt növényi rész
• Vegetatív szervek gyökér, szár, levél
• Generatív szervek virág, termés

• Embrió gyököcske, rügyecske, sziklevelek
• Rügy embrionális hajtáskezdemény

3

• A szár elsodleges szöveti szerkezete
• 1. Kétsziku szár
• 3 fo szövettáj
• epidermisz (protoderma (dermatogén)
• elsodleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma)
• központi henger vagy sztéle (pleróma)

Gracza, 2004
Doronicum orientale (32 )
4
A szár elsodleges szöveti szerkezete 1. Kétsziku
szár
3 fo szövettáj epidermisz elsodleges
kéreg sztéle
32
Epidermisz Elsodleges kéreg
Sztéle
Elsodleges kéreg Epidermisz
Eryngium planum
5

• 1. Kétsziku szár
• Epidermisz (l. áll. szöveteknél)
• Feladata, megalakulása
• Kutikula, viasz, függelékek
• faji sajátosság
• szár, levél, generatív szervek
• Elsodleges kéreg
• Hipoderma borszövet alatti 1 vagy több
  sejtrétegu, asszimiláló és szilárdító szövetekbol
  áll (kollenchima vagy szklerenchima)
• Kéregparenchima nagy izodiametrikus parenchima
  sejtek, intercellulárisok, raktároz keményíto,
  cukor, kiválaszt tejcsövek, kristályok
  (idioblaszt) a föld alatti módosult szárakban
  raktároz, vízi növényeknél levegot tartalmaz
  intercellulárisok.
• Kéreghatár (keményítos hüvely) az EK legbelso
  sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményíto (és
  fehérje) tartalom.

6

• Kétsziku szár
• Epidermisz
• Elsodleges kéreg
• Hipoderma
• - Kollenchima
• - Klorenchima
• Kéregparenchima
• Lizigén járat

Epidermisz Kollenchima Klorenchima
Hipoderma
Elsodleges kéreg
Kéregparenchima
Lizigén járat
7

• 1. Kétsziku szár
• Sztéle (központi henger)
• Periciklus a sztéle legkülso sejtsora (v.
  rétege) Funkciói szilárdítás (szklerenchima),
  parakambiumot alakíthat, járulékos
  szerveket képezhet.
• Szállítószövet összefüggo gyuru alakú, v.
  nyalábos - szabályos kör(ök) mentén
• Eloforduló nyaláb típusok kollaterális
  nyílt, bikollaterális,
  koncentrikus
• Bél és bélsugár parenchimatikus alapszövet.
• A bél a szár közepén, lehet élo v. holt,
  elfásodhat - részt vehet a szállításban,
  raktároz.
• A bélsugár sugárirányban az edénynyalábok
  között, mindig élo, keresztirányú szállítás ill.
  raktározás (keményíto, olajak)
• szakadások (rexigén) keletkezhetnek üreges szár

8

• 1. Kétsziku szár
• Sztéle (központi henger)
• Periciklus
• a sztéle legkülso sejtsora (itt rétege)
• Funkciói
• szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot
  alakíthat, járulékos szerveket képezhet.
• Szállítószövetek
• összefüggo gyuru alakú
• nyalábos kollaterális nyílt
  bikollaterális koncentrikus
• Bél és bélsugár

Ep. EK
Sztéle
EK Ep.
9

• 1. Kétsziku szár
• Sztéle (központi henger)
• Szállítószövetek
• összefüggo gyuru alakú (A)
• nyalábos kollaterális nyílt (B)
  bikollaterális (C) koncentrikus (D)

A
C
B
D
10

• 1. Kétsziku szár
• Sztéle (központi henger)
• Bél és bélsugár

A bél lehet élo v. holt, elfásodhat - részt
vehet a szállításban. A bélsugár mindig élo,
keresztirányú szállítás ill. raktározás
(keményíto, olajak) - szakadások (rexigén)
11

• 1. Kétsziku szár
• Eloforduló fobb szárkeresztmetszetek

Gracza, 2004
Doronicum orientale 32
12

• 1. Kétsziku szár
• Eloforduló szárkeresztmetszetek

Gracza, 2004
Scutellaria hastifolia 32
13

• 1. Kétsziku szár
• Eloforduló szárkeresztmetszetek

Gracza, 2004
Prunella grandiflora 32
14

• 1. Kétsziku szár
• Eloforduló szárkeresztmetszetek

Egeria densa
Gracza, 2004
Elodea calitrichoides
15

• 2. Egysziku szár
• Epidermisz
• Nem különül elsodleges kéregre és sztélére
• Hipoderma szklerenchimából áll
• Alapszöveti parenchimában szórt helyzetu
  kollaterális zárt nyalábok befelé nagyobb,
  kifelé kisebb
• Másodlagos vastagodásra nem képes zárt
  edénynyaláb
• Hiányzó háncsparenchima

Gracza, 2004
Zea mays
16
Az egysziku és kétsziku szár szerkezetének
összevetése
Gracza, 2004
Egysziku szár km. Kétsziku szár km.
17

• A gyökér elsodleges szöveti szerkezete
• Embrió gyököcske, rügyecske, sziklevelek
• 3 fo szövettáj rhizodermisz (dermatogén) elsodl
  eges kéreg (peribléma) sztéle-központi henger
  (pleróma) kaliptra-gyökérsüveg
  (kaliptrogén)

Gracza, 2004
18

• A gyökér szöveti szerkezete
• Rhizodermisz (epibléma)
• Élo, vékonyfalú, felszívó sejtek (nincs kutikula
  és sztóma)
• Gyökérszorös zóna, vagy mikorrhiza
• Elsodleges kéreg
• Exodermisz
• a kéreg külso sejtsorai elparásodnak, borszöveti
  szerep
• Kéregparenchima raktározás (keményíto, tejnedv,
  nyálka), keresztirányú szállítás.

Gracza, 2004

• Endodermisz (Kéreghatár)
• az EK legbelso sejtsora, a sejtek radiális
  falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik,
  jellegzetes vastagodások U, O, Caspary-pontos
• átereszto sejtek nincs sejtfalvastagodás

19
EK
Endodermisz
Rhizodermisz
Rhizodermiszgyökérszorök
Elsodleges kéreg
Endodermisz
Sztéle
Elsodleges kéreg
Rhizodermisz
20

• A gyökér szöveti szerkezete
• Sztéle
• Periciklus perikambium
• a gyökér központi hengerének legkülso sejtsora
• muködése 4 féle
• oldalgyökér képzés
• hullámos kambium
• parakambium
• másodlagos borszövet
• Szállítószövetek
• egyszeru nyalábok, sugaras elrendezodésben
• Kétszikuekben 2-3-4-5-6
• Egyszikuekben 7-9-sok
• Bél és bélsugár

Endodermisz Periciklus
Egyszeru fanyalábok Egyszeru háncsnyalábok
Sztéle
21

• A gyökér szöveti szerkezete
• Az egyszeru nyalábok elhelyezkedése a sztélében

Gracza, 2004
Diarch, triarch, tetrarch és
pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris)
gyökerében
22
A gyökér szöveti szerkezete

• Bél és bélsugár
• Parenchimatikus alapállomány
• Raktározás keményíto, zsíros
  olajok, kristályok
• Elfásodhat (szilárdít és részvétel a
  szállításban)

23

• A gyökér szöveti szerkezete
• Oldalgyökér képzodése
• Elágazódási övben, a gyökérszorös zóna felett
• Perikambiumból, fanyalábok irányában

Gracza, 2004
24

• A gyökér és a szár találkozása

Gracza, 2004

1. A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi
   egyszeru nyaláb a gyökérben a gyökér fa- és
   háncsnyalábja is elágazik
2. A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van,
   amennyi egyszeru nyaláb a gyökérben a gyökér fa-
   vagy háncsnyalábja elágazik

25

• A levél szöveti szerkezete
• A lomblevél szöveteinek kialakulása
• 3 fo szövettáj
• színi epidermisz (protoderma)
  mezofillum (prokambium alapmerisztéma)
• fonáki epidermisz (protoderma)

Bolgár, 1999
26

• A levél szöveti szerkezete
• Epidermisz felépítése típusok (l. 3. óra)
• Általában 1 sejtrétegu (kiv. fikusz, kaucsukfüge)
• Viasz, kutikula, szorképletek fajra jellemzo
• Sztómák helyzete
• Általában csak a fonákon (dorziventrális levél)
• Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél,
  fufélék)
• Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó
  levele)
• Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült
  levelei)

27

• A levél szöveti szerkezete
• Mezofillum klorenchima asszimiláló alapszövet
• Elhelyezkedése színi és fonáki epidermisz között
• Szerkezete levéltípustól, megvilágítás
  mértékétol függoen változik
• Szilárdító szövetek foér szállítónyalábja
  környezetében, ill. itt az epidermisz alatt
• Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó
  sejtek, vagy járatok

A mandarin (Citrus reticulata) levele,
KM Idioblaszt Lizigén olajtartó járat 32
28
A mandarin levele Idioblasztok, rombusz alakú
kristállyal
Oldódásos (lizigén) járat
29

• A levelek szervezodési formái
• I. Lomblevél
• Homogén levél a mezofillum csak szivacsos
  parenchimából áll, pl. árnyéknövények,
  félélosködok
• Heterogén levél a mezofillum szivacsos és
  oszlopos parenchimából áll
• Izolaterális (unifaciális)
• Dorziventrális (bifaciális)
• Radiális szimmetriájú
• II. Tulevél
• III. Kranz-anatómiájú levelek

Oszlopos vagy paliszád parenchima szorosan
záródó, a felületre meroleges irányban megnyúlt
sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak,
sötétebbek Szivacsos parenchima izodiametrikus
sejtek, sok sejtközötti járattal
30

• Izolaterális (unifaciális) lomblevél
• A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás
  éri, pl. fufélék,
• a színi és fonáki epidermisz közel azonos,
  mindketton van sztóma, kutikula és viasz
• Felépítése
• színi epidermisz
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• oszlopos (paliszád) parenchima
• fonáki epidermisz

Búza levélkeresztmetszet
31

• Dorziventrális (bifaciális) lomblevél
• A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás,
  leggyakoribb típus
• a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a
  mezofillum kétrétegu
• Felépítése
• színi epidermisz vastagabb, kutinosodott, sztóma
  nélküli
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• fonáki epidermisz vékonyabb, kevésbé
  kutinosodott, sztómákat tart.

100
színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos
parenchima fonáki epidermisz
Fagus sylvatica - bükk Fagaceae
32
Színi epidermisz Kollenchima A foér
nyalábja farész háncsrész háncskorona
Oszlopos (paliszád) parenchima Szivacsos
parenchima
Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz
Kék iringó (Eryngium planum) dorziventrális
lomblevél KM
33
A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a
dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia)
dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete
34

• Radiális szimmetriájú levél
• Csöves, belül üreges leveleknél, pl. hagyma
• Felépítése
• színi epidermisz
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• fonáki epidermisz (jellegtelen)

színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos
parenchima fonáki epidermisz
35

• Kranz-anatómiájú levelek
• C4-es fotoszintézisu növényekre jellemzo, A CO2
  primer fixációja és a CO2 redukciója térben
  elkülönül
• Felépítése
• epidermisz
• mezofilláris parenchima
• a nyalábok körül hüvelyparenchima a
  kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid nincs
  vízbontás
• epidermisz

Kétféle asszimiláló szövet a nyalábhüvely és a
mezofillum
36

• Tulevél
• Több évig él, fotoszintetizál
• Felépítése
• Epidermisz vastag falú, kutinnal fedett sejtek,
  süllyesztett sztómák
• Hipoderma (szklerenchima) vastag falú sejtek
• Karos paliszád parenchima betüremkedo sejtfal,
  hatékony fotoszintézis
• benne gyantajáratok
• Endodermisz
• Sztéle (központi henger) periciklus, 2
  kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet
  parenchimatikus alapszövet

Rolf Dieter-Müller
37
Pinus sylvestris - erdeifenyo Pinaceae (syn.
Abietaceae)
Epidermisz Szklerenchima Karos paliszád
parenchima Gyantajáratok Sztéle Periciklus
Szklerenchima Transzfúziós szövet Koll.
nyílt nyalábok
32
Süllyesztett sztómák
38
Pinus sylvestris - erdeifenyo Pinaceae (syn.
Abietaceae)
400
Karos paliszád parenchima Szklerenchima
gyuru Epithél sejtek Gyantajárat Szklerenchima Epi
dermisz
39
Pinus sylvestris - erdeifenyo Pinaceae (syn.
Abietaceae)
400
A sztéle részei Periciklus Transzfúziós
szövet Szklerenchima 2 koll. nyílt
nyaláb háncselemek faelemek
40

• A levél szöveti szerkezete
• Fellevelek
• lomblevélhez hasonló, egyszerubb

Az Eryngium planum gallérkalevelének
keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze
41

• A levélnyél szöveti szerkezete
• Hasonló a levél foér körüli részéhez, arányaiban
  eltér több szállító és szilárdító, kevesebb
  asszimiláló alapszövet.
• Lombhullás leválasztó réteg elnyálkásodó sejtek
  pararéteg
• Levélripacs paraszövettel lezárt sebhely

Gracza, 2004
42
A levélnyél szöveti szerkezete
Gracza, 2004
43
A levélnyél szöveti szerkezete
Az Eryngium planum levélnyelének KM-i képe Színi
epidermisz Mezofillum Szállítónyalábok Fonáki
epidermisz
Alapszöveti (raktározó) parenchima Farész Háncsrés
z Háncskorona (szklerenchima) Klorenchima Kollench
ima Fonáki epidermisz
44

• A generatív szervek szöveti szerkezete
• 1. A virág és kialakulása

Gracza, 2004
Váczi, 1995
A mák (Papaver somniferum) virágszervezodése HM
(Gracza)
45

• A virág szöveti szerkezete
• Takarólevelek
• Csészelevelek a lomblevélhez hasonló, egyszerubb
• Sziromlevelek epidermisz gyakran papillás, kevés
  sztóma, nem muködoképes, illóolajok
  (illatanyagok)

A Doronicum orientale sziromlevelének illóolajat
tartalmazó epidermisze és a Scutellaria
hastifolia sziromlevelének papillás epidermisze
46

• A virág szöveti szerkezete
• Takarólevelek
• Sziromlevelek KM levélszeru felépítés,
  egyszerubb, 1-2 tagból álló nyalábok

47
A virág szöveti szerkezete
A Doronicum orientale és az Aster amellus
fészekvirágzatának hosszmetszete
48

• A virág szöveti szerkezete
• Ivarlevelek
• Porzók filamentum porzószál anthera
  portok theca - portokfél

Ny nyaláb Lo pollenzsák C csatló St
portokfél F - porzószál
Váczi, 1995
Váczi, 1995
49

• A virág szöveti szerkezete
• Ivarlevelek
• Porzók szöveti szerkezete
• Epitécium külso epidermisz
• Endotécium rostos réteg
• Parenchima 2-3 sejtsor
• Tapétum dús plazmájú, nagymagvú sejtek
• Benne sporogén szövet

Váczi, 1995
50

• A virág szöveti szerkezete
• A pollenek megjelenési formái

Váczi, 1995
51

• A virág szöveti szerkezete
• Ivarlevelek
• A termo szerkezete
• Bibe papillás, bibeszál parenchimatikus,
  magház külso és belso borszövet, közte
  klorenchima, magkezdemények

Bibeszál és bibe pollenszemekkel HM Bibeszál,
porzószálak és sziromlevelek KM
52

• A virág szöveti szerkezete
• Ivarlevelek
• A termo szerkezete
• Bibe, bibeszál, termolevelek, magház,
  magkezdemények

Váczi, 1995
ny nyaláb mk magkezdemény r rekesz vf
válaszfal chl klorenchima pa parenchima ep
epidermisz i - intercelluláris
53

• A virág szöveti szerkezete
• Ivarlevelek
• A termo szerkezete
• Bibe, bibeszál, termolevelek, magház,
  magkezdemények

Fészekpikkelyek Nyelves virág Magkezdemény Fészek
és kaszattermés (Doronicum orientale) HM
Váczi, 1995
54

• Generatív szervek szövettana a termés
• Fructus csak a zárvatermok szerve
• A termésfal hármas tagolódása (lomblevél eredet)
• Exocarpiumepicarpium ált. 1 sejtrétegu
  epidermisz, rajta kutikula, viasz
• Mezocarpium szélesebb, parenchimatikus
  szövettáj, nedvdús, kosejtek, rostok,
  olajtartó járatok
• Endocarpium - ált. vékony, vagy
  bornemu - összenohet a maghéjjal
  (szemt.) - csonthéj (csonthéjasok) -
  szorképletek (makk)

Exocarpium Mezocarpium, olajjárat Endocarpium Iker
kaszat (Eryngium planum), KM
55
A termés szöveti szerkezete
Ikerkaszat (Eryngium planum) HM
Exocarpium Mezocarpium Endocarpium
KM
56
A termés szöveti szerkezete
Gracza, 2004
cseresznye csonthéjas termés
paprika felfújt bogyó
díszalma almatermés
kocsányos tölgy makk
ep exocarpium, mmezocarpium, en endocarpium,
ny edénynyaláb,, coll kollenchima, pa
parenchima, o olajcsepp, cu kutikula, ks
kosejtes szövet, kr kristálysejtek, pal
parenchimalemez, ph parenchimahíd, sz. szor
57

• A mag szöveti szerkezete
• 3 része
• Maghéj külso (testa) viasz, kutikula,
  függelékek repítoszor, pikkely,
  hártya belso (tegmen) hártyás, húsos, v.
  szklerenchimatikus
• embrió radicula, plumula, cotyledon
• Táplálószövet perispermium (magfehérje) end
  ospermium (belso táplálószövet) fejlett
  embriójú mag

Endospermium Perispermium Maghéj Endocarpium Meuoc
arpium Exocarpium Ikerkaszat és mag (Eryngium
planum)
58
A mag részei
maghéj
sziklevelek
rügyecske
gyököcske
endospermium
59

• Különbözo magvak és függelékei
• A mák. m maghéj, e endospermium, cs csíra,
• B vérehulló fecskefu. el elaioszóma,
• C tiszafa. ar arillusz (magköpeny), mh
  maghéj, e endospermium

60

• Különbözo magvak és függelékei
• 1 ricinus. 2 bors. 3 rozs. 4 mandula.

61
Másodlagos vastagodás

• Másodlagos vastagodásra nem képes ma élo
  harasztok, egyes kétszikuek, egysziku növények
  többsége
• A levél, a virág és a termés mindig elsodleges
  szöveti felépítésu marad
• A gyökérben és a szárban megindulhat a másodlagos
  vastagodás

A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek Fásszár
úak Tilia-típus, Aristolochia-típus, Általános
fás típus Lágyszárúak Ricinus-típus,
Helianthus-típus, Polikambialitás Egyszikuek Dr
acaena-típus
62
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek
Lágyszárúak Ricinus-típus a nyalábkambium
nyalábközi kambiummal egészül ki, a zárt
kambiumgyuru összefüggo fatestet és háncstestet
képez, az elsodleges fa és háncs bélkorona és
háncskorona formájában megmarad
ep epidermisz, fc nyaláb, ek elsodleges kéreg,
eh elsodleges háncs, ef elsodleges fa, mh
másodlagos háncs, mf másodlagos fa
63
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek
Lágyszárúak Helianthus-típus a nyalábkambium
nyalábközi kambiummal egészül ki, a nyalábközi
kambium másodlagos edénynyalábokat képez,
melyeket bélsugarak határolnak
eny elsodleges nyaláb, mny másodlagos nyaláb
ifc interfascicularis kambium (nyalábközi
kambium), szny szállítónyaláb
64
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek
Lágyszárúak Polikambialitás, polikambiális
vastagodás gyökérben és szárban is elofordulhat
(pl. répatest), kialakul az összefüggo
kambiumgyuru, de csak rövid ideig muködik, egyre
újabb kambiumpalástok alakulnak ki újabb
koncentrikus nyalábköröket eredményezve
65
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek Fás
szárúak Tilia-típus az elsodleges
szállítószövetek nem nyalábosak, a kambiumgyuru
folyamatosan muködik, befelé összefüggo fatestet,
kifelé háncstestet képez
ep epidermisz, ef elsodleges fa, eh elsodleges
háncs
66
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek Fás
szárúak Aristolochia- vagy lián-típus az
elsodleges szállítószövetek nyalábosak, kialakul
a nyalábközi kambium, de csak bélsugár sejteket
hoz létre, másodlagos szállítóelemeket csak a
nyalábkambium képez, megmarad a nyalábos
szerkezet, nem alakul ki egységes fa-, ill.
háncstest, ez lehetové teszi a csavarodást
67

• A szár másodlagos vastagodása
• Kétszikuek
• Fás szárúak
• Általános fás típusú
• Nyitvatermo fákra és a legtöbb zárvatermo fára
  jellemzo
• Az elsodleges bélsugár sejtekbol kialakul a
  nyalábközi kambium, amely a nyalábkambiummal
  együtt kialakítja a vaszkuláris kambiumot, a
  kambium befelé fa-, kifelé háncselemeket vagy
  mindkét irányban bélsugár sejteket hoz létre
  kialakul a másodlagos fa és másodlagos háncs.
• A farész szabályos évgyurus szerkezetu, fatestnek
  hívjuk.
• A háncsban általában nem különíthetok el az
  évente létrejött elemek. Az évente létrejött
  háncselemek összességét háncstestnek nevezzük.
• A másodlagos fa széles fatestet alkot, benyomul a
  központi hengerbe, a nyalábos szerkezet eltunik,
  évgyurus alakul ki.
• A vastagodás miatt az elsodleges kéreg és a
  borszövet sejtjei elszakadnak, létrejön a
  parakambium (phellogén), amely kialakítja a
  parabort (periderma).

68
A szár másodlagos vastagodása Kétszikuek Fásszá
rúak Tilia-típus Aristolochia-típus Lágysz
árúak Ricinus-típus Helianthus-típus Polik
ambialitás Egyszikuek Dracaena-típus
Gracza, 2004
69
Tilia-típus Tilia cordata
Általános fás-típus Fagus sylvatica
A szár másodlagos vastagodása
Arisztolochia- (lián) típus Aristolochia durior
70
Ricinus-típus Ricinus communis
Helianthus-típus Doronicum orientale
A szár másodlagos vastagodása
71
A szár másodlagos vastagodása Egyszikuek Zárt
kollaterális nyalábjuk van, nincs másodlagos
vastagodás, vastagodásra képesek pálmák, fa
alakú liliomfélék, Dracaena, Aloe, Yucca
fajok Pálmák a növekedés közben a hajtáscsúcs
kiszélesedik, ellaposodik, a vastagsági növekedés
eroteljes de az elsodleges szövetképzodés során
alakul ki. Dracaena típus parenchimaszövetbol
szárvastagító kambium jön létre, befelé
alapszövetet és újabb edénynyalábokat, kifelé
peridermát hoz létre.
Dracaena-típus
Gracza, 2004
72

• A gyökér szöveti szerkezete
• Másodlagos vastagodás
• Nyitvatermok és kétszikuek gyökerére jellemzo
• A háncs és fanyalábok közötti alapszövet sejtjei
  osztódni kezdenek, a perikambiummal (periciklus)
  összekapcsolódva zárt kambiumgyurut hoznak létre,
  mely kezdetben hullámos.
• A faelemek képzése (befelé) intenzívebb mint a
  háncselemeké (kifelé), ezért a kambiumgyuru
  rövid ido múlva kör alakúvá válik.
• A farész évgyurus lesz, de lazább, mint a szárban
  (kevesebb szilárdítóe.)
• A perikambium kialakítja a peridermát (parabor),
  simább mint a száré.

73

• A gyökér szöveti szerkezete
• Másodlagos vastagodás

Aranyfürt (Aster linosyris) Csillagoszirózsa
(Aster amellus) Nagyvirágú gyíkfu (Prunella
grandiflora)