AGRБRJOG - PowerPoint PPT Presentation

1 / 87
About This Presentation
Title:

AGRБRJOG

Description:

AGR RJOG Az agr rjog fogalma, forr sai, agr rszakigazgat s AGR RJOG Saj tos jogi szab lyoz s kialakul s nak ism rvei: Azonos tulajdoni t rgy ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:60
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 88
Provided by: w3GeoIn
Category:
Tags: agr | rjog

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: AGRБRJOG


1
AGRÁRJOG
  • Az agrárjog fogalma, forrásai, agrárszakigazgatás

2
AGRÁRJOG
  • Sajátos jogi szabályozás kialakulásának ismérvei
  • Azonos tulajdoni tárgy termoföld,
    haszonállatok, haszonnövények.
  • Sajátos életviszony termelo, feldolgozó,
    értékesíto
  • Azonos tevékenység mezogazdálkodás, feldolgozó
    ipar.
  • Az agrárgazdaság rendelkezik a fenti
    sajátságokkal, mely egy új, önálló jogterület
    kialakítását teszi lehetové.
  • Vegyes jogterület a magánjog, és a közjog
    sajátos szintézise.
  • Fogalma A termoföld tulajdonjogával,
    használatával, hasznosításával, ill. a
    mezogazdasági termékek, élelmiszerek
    eloállításával, forgalmazásával kapcsolatos
    személyi és (statikus és dinamikus) vagyoni
    viszonyok szabályozásának területe.
  • Agrárjogi szerzodések jogviszonyának alanyai
    mezogazdasági termelok (Kft., Mgsz., Bt., Kkt.,
    erdobirtokossági társulatok, Rt.,
    magánvállalkozások, családi gazdaságok,
    kedvtelésbol uzött mezogazdaság szereploi,
    ostermelok feldolgozó, értékesíto, fogyasztó
    szervezetek (gazdasági társaságok, állam,
    magánszemélyek, egyéb jogi személyek)
  • Jogviszony tárgya a mezogazdasági szolgáltatás
    mely lehet
  • dare (traktor vásárlása, termény eladása, állat
    adásvétele stb.),
  • facere (sertéstelep ülepítojének kivitelezése,
    pályázatírás, árambekötés stb.),
  • praestare (hitelezés, biztosítás stb.).

3
AGRÁRJOG
  • Állam mezogazdasági termelo közjogi
    jogviszony.
  • Kivéve, ha magánjogi félként szerepel az állam a
    jogviszonyban.
  • Jellemzoi alá-fölé rendeltség tiltás, eloírás,
    kötelezés, ellenorzés, akár azonnali végrehajtás.
  • Alapelvek
  • Magánjogi elvek
  • Privát autonómia védelme
  • Rendeltetésszeru joggyakorlás
  • Jogbiztonság, jóhiszemuség,
  • Joggal való visszaélés tilalma
  • Együttmuködési kötelezettség
  • Elvárható magatartási mérték
  • Ésszeruség
  • Speciális alapelvek
  • Kölcsönös igazságosság egyén és közösség
    figyelemmel van egymás érdekeire - közjó
    szolgálata
  • Szociális béke létbiztonság, jólét
    birtokmaximum
  • Szolidaritás (kisegítés) individualizmus helyett
    kollektív szemlélet

4
AGRÁRJOG
  • Az agrárjog a rendszerváltozás elott a
    termoföldre és a mezogazdasági termeloszövetkezete
    kre, azok muködésére vonatkozó joganyagot
    foglalta magába.
  • Jellemzoi
  • Tervgazdálkodás,
  • Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat
    állapítottak meg, melyeket miniszteri szintu
    rendeletek egészítettek ki. A változatos
    szabályozás, a joganyag stabilitása ellen hatott.
  • Speciális jogi szabályozás hiánya.
  • KGST államközi kereskedelem.
  • A külkereskedelem állami monopólium volt.
  • Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítássa
    l, mely pótolta a speciális szabályozást. Pl. a
    Minisztertanács speciálisan utasított
    vállalatokat meghatározott gazdasági tevékenység
    végzésére.
  • Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a
    minisztériumban összpontosultak.
  • A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület
    kibovült, rohamos fejlodésnek kiteljesedésnek
    indult.
  • Ma már az agrárjog fogalomköre a következo
    szabályozási területeket öleli fel mezogazdaság,
    élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat,
    halászat, föld- és talajvédelem, piacszabályozás,
    támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy,
    termoföld, (ingatlan-nyilvántartás), közösségi
    agrár- és vidékfejlesztési politika.

5
AGRÁRJOG
  • A rendszerváltozás után az elso szabadon
    választott Országgyulésnek jutott az a feladat,
    hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenorzési
    struktúrákat átalakítsa, kiépítse.
  • Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba
    került a mindent és mindenkit ellenorzo és
    birtokló polip elvesztette csápjait. Az állam,
    az államosítások során vállalt kártalanítási
    kötelezettségének eleget tett
  • Az Országgyulés döntött a kárpótlás kérdésében
    kárpótlási jegy, ingatlanok visszaadása,
    vagyonnevesítés stb.
  • Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a
    termeloszövetkezet által kezelt földtulajdon
    közösségi védelmét, ill. megtiltotta a
    szövetkezetek gazdasági társasággá történo
    átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése).
  • A rendszerváltás után a következo törvények
    születtek meg, melyek ma is az agrárjog
    legfontosabb jogforrásait jelentik
  • 1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992.
    évi II. tv. (szövetkezeti vagyonnevesítésrol
    rendelkezo törvény) tsz-ek termoföldtulajdont
    nem szerezhettek, termoföld magántulajdonba
    kerülhet, a szövetkezeti vagyon felosztása. A
    kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a
    jövo problémáit.
  • 1993. évi VI. tv. Az agrárpiaci rendtartásról ?
    2003. évi XVI. tv. az agrártermékek
    piacszabályozása, az állami beavatkozások
    lehetséges eseteinek szabályozása.

6
AGRÁRJOG
  • 1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésrol.
  • 1994. évi IL. tv. az erdobirtokossági
    társulatokról speciális erdogazdálkodási
    követelmények érvényesítése.
  • 1994. évi LV. tv. a termoföldrol
    termoföld-tulajdon védelme, a termoföld
    mennyiségi és minoségi védelme, annak
    hasznosítása.
  • 1994. évi CII. tv. a hegyközségekrol az árutermo
    szolobirtokosok szolotermelési feladatait
    rendezte.
  • 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi
    oltalmáról növényfajták szabadalmaztatása.
  • 1995. évi XC. tv. az élelmiszerekrol? 2003. évi
    LXXXII. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
  • 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyrol ? 2005.
    évi CLXXVI. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
  • 1995. évi XCII. tv. a takarmányok eloállításáról
    ? 2001. évi CXIX. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
  • 1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi
    Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi
    tevékenység gyakorlásáról.
  • 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról
    agrárpiaci rendtartás, agrártermékek
    felvásárlása.
  • 1996. évi LIV. tv. az erdorol és az erdo
    védelmérol.
  • 1996. évi LV. tv. a vad védelmérol,
    vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
  • 1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti
    tevékenységrol.

7
AGRÁRJOG
  • 1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami
    elismerésérol, valamint a vetomagvak és vegetatív
    szaporítóanyagok eloállításáról és
    forgalmazásáról ? 2003. évi LII. tv. a
    növénytermesztés biológiai alapjait rakta le.
  • 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi
    árujelzok oltalmáról hungaricumnak számító
    élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését
    tette lehetové.
  • 1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról.
  • 1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar
    Vadászkamaráról.
  • 1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság
    fejlesztésérol alapveto agrárpolitika
    meghatározása.
  • 1997. évi CXXI. tv. a szolotermesztésrol és
    borgazdálkodásról ? 2004. évi XVIII. tv.
  • 1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról.
  • 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági
    orzésrol, a természetvédelmi és a mezei
    orszolgálatról mezei vagyonvédelem.
  • 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról
    fokozottan veszélyes és szigorúan ellenorzött
    tevékenység.
  • 1999. évi XLVI tv. a mezogazdasági összeírásról.
  • 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemrol.

8
AGRÁRJOG
  • 2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és
    Növényorvosi Kamaráról.
  • 2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti
    agrárkár-enyhítési rendszerrol.
  • Nemzetközi szerzodések
  • 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás
    kihirdetésérol (társulási szerzodés).
  • 1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és
    mellékleteinek kihirdetésérol WTO életre hívása.
  • 2004. évi XXX. tv. csatlakozási szerzodés
  • Egyéb törvényi szintu, kapcsolódó szabályozás
  • 2006. évi X. tv. a szövetkezetekrol.
  • 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági
    cégeljárásról és a végelszámolásról.
  • 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról.
  • 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvrol.
  • 2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági
    eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
  • 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya
  • Törvényereju rendelet
  • 1986. évi 24. tvr. Lisszaboni Megállapodás
    módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és
    nemzetközi lajtsromozása.
  • 1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára
    létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetésérol.
  • Kormányrendeletek
  • 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezogazdasági és
    Vidékfejlesztési Hivatalról.
  • 274/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a Mezogazdasági
    Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és
    muködtetésérol.

9
AGRÁRJOG
  • Sajátos agrárjogi szabályozások
  • kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi
    tevékenység, vadászkamarai tagság),
  • kamarai etikai szabályok,
  • hegyközségi rendtartás (szolotelepítés, - muvelés
    szabályai).
  • Legfelsobb Bíróság jogegységi határozatai.
  • Alkotmánybíróság határozatai
  • pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat
  • Önkormányzati rendeletek

10
AGRÁRJOG
  • Az agrárigazgatás a mezogazdasági és erdészeti
    termeléssel összefüggo tevékenységek szabályozási
    rendszere.
  • Az agrárjog szabályozási rendszerének
    érvényesítoi az agrárszakigazgatás intézményei.
  • Az agrárigazgatás részterületei
  • A mezogazdasági termelés biológiai alapjainak
    biztosítása növénytermesztés, állattenyésztés,
    takarmányozás.
  • Szolotermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos
    rendelkezések piacképes bor eloállítása,
    minoség- és eredetvédelem.
  • Minoségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez
    kapcsolódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos
    igazgatási feladatok.
  • Mennyiségi és minoségi földvédelem.
  • A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek
    gyakorlásával kapcsolatos feladatok
    erdogazdálkodás, halászat, vadászat.
  • Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó
    termékpálya rendtartások muködtetése, támogatási
    rendszerek betartatása, ellenorzése.
  • Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása,
    és muködtetése.

11
AGRÁRJOG
  • Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere
  • Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme
    (illetékesség), ill. szervezeti rendjük szerint
    különböztethetjük meg
  • Illetékesség szerint
  • Országos hatásköru, vagy központi
  • Területi hatásköru (regionális, vagy megyei
    szintu)
  • Településre, mint közigazgatási egységre
    kiterjedo, helyi szintu közigazgatási szervek.
  • Szervezeti rendjük szerint
  • Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv,
  • Szakigazgatási feladatokat ellátó központi
    hivatalok (dekoncentrált, területi szervekkel),
  • Szakértoi, tanácsadói szervek Agrárgazdasági
    Tanács, Országos Borszakérto Bizottság, Magyar
    Takarmánykódex Bizottság, Országos
    Vadgazdálkodási Tanács, Országos Erdészeti
    Tanács, Szolofajta Használati Bizottság,
    Földrajzinév Bizottság stb.
  • Háttérintézmények
  • Szakértoi intézetek Országos Mezogazdasági
    Könyvtár és Dokumentációs Központ. Kutatási
    Intézetek (FVM Mezogazdasági Gépesítési Intézet,
    FVM Szolészeti és Borászati Kutatóintézet Eger,
    Pécs, Badacsony, Kecskemét), Agrárgazdasági
    Kutató Intézet, Agrármarketing Centrum Kht.,
    Mezogazdasági Biotechnológiai Kutató Központ,
    szakképzo intézetek, FVM Vidékfejlesztési,
    Képzési és Szaktanácsadási Intézet.
  • Egyéb intézmények Mezogazdasági Múzeum, Állami
    Ménesgazdaság, Magyar Élelmiszer-biztonsági
    Hivatal.
  • Nem kormányzati szervek

12
AGRÁRJOG
  • Nem kormányzati szervek
  • Agrárigazgatási és ezzel összefüggo feladatokat
    ellátó szervek külön törvénnyel létrehozott
    köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák,
    hegyközségi szervezetrendszer) egyesülési jogról
    szóló törvény szerint muködo, de a közfeladat
    ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkezo
    szervezetek (Terméktanácsok, tenyészto
    szervezetek pl. Alma Terméktanács, Baromfi
    Terméktanács, Éticsiga Terméktanács, Nyúl
    Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll
    Terméktanács stb.) társadalmi, érdekvédelmi
    szervezetek (Mezogazdasági Termelok és
    Szövetkezok Országos Szövetsége, Magyar
    Gazdakörök Országos Szövetsége)
  • Az intézményi hálózat a 2006. évi választások
    után gyökeres változáson, átalakításon esett át.
  • 2007. január 1-tol a mind területileg, mind
    szakmailag megosztott igazgatási struktúra
    egységesítésre, központosításra került.
  • 2007. január 1. elotti állapot
  • Központi közigazgatási szerv Földmuvelésügyi és
    Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Elso felelos magyar kormányban ?kereskedelmi
    miniszter
  • 1889. évi XVIII. tc. A közmunka- és
    közlekedésügyi minister ezentul
    kereskedelemügyi-, a földmívelés-, ipar- és
    kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi
    ministernek fog neveztetni.
  • 1959-1990 Mezogazdasági és Élelmezésügyi
    Minisztérium.
  • 1990 visszanyeri eredeti nevét, majd
  • 1998 Ahol e törvény hatálybalépését megelozoen
    kiadott jogszabály d) Földmuvelésügyi
    Minisztériumot, földmuvelésügyi minisztert említ,
    ott Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési
    Minisztériumot, ill. földmuvelésügyi és
    vidékfejlesztési minisztert kell érteni

13
AGRÁRJOG
  • Dekoncentrált szervek
  • Megyei Földmuvelésügyi Hivatalok,
  • Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10
    vidéki igazgatósággal
  • Országos Mezogazdasági Minosíto Intézet 7 vidéki
    vetomag-felügyeloséggel, 4 teljesítményvizsgáló
    és 11 fajtakísérleti állomással és 1
    fajtakitermeszto állomással
  • Országos Borminosíto Intézet
  • Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Növény- és
    Talajvédelmi Központi Szolgálat, és 19 megyei,
    ill. fovárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi
    Szolgálat az általuk muködtetett
    növény-egészségügyi határkirendeltségekkel
    együtt
  • Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenorzo
    Szolgálat, mely a 2005. évi CLXXVI. törvény
    alapján magában foglalja a 20 megyei, fovárosi
    székhellyel rendelkezo Állat-egészségügyi és
    Élelmiszer-ellenorzo Állomásokat, a kerületi
    hivatalokat, állat-egészségügyi határállomási és
    élelmiszerhigiéniai kirendeltségeket, a hatósági
    állatorvost, az Országos Állategészségügyi
    Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos
    Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI)
    és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és
    Takarmány-ellenorzo Intézetet (továbbiakban
    ÁOGYTI),
  • Földhivatalok 20 megyei, fovárosi földhivatal és
    118 körzeti földhivatal,

14
AGRÁRJOG
  • 2007. január 1. utáni állapot
  • Központi közigazgatási szerv Földmuvelésügyi és
    Vidékfejlesztési Minisztérium, feladatai
  • Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP,
  • Jogszabály elokészítés,
  • Jogalkotás,
  • Költségvetési tervezés,
  • Egyedi hatósági ügyek intézése,
  • A KAP intézményrendszerének muködtetése,
  • Humáneroforrás-politika,
  • Irányítás (államigazgatási szerv alapítása,
    vezeto kinevezése, felmentése, SZMSZ jóváhagyása,
    döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra
    utasítás, költségvetés és létszámkeret
    megállapítása, utasításadás, beszámoló való
    kötelezés)
  • Ellenorzés.
  • Nemzetközi kapcsolatok ápolása.
  • Minisztérium szervezete
  • Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok
  • Miniszter, kabinetfonök, államtitkár,
    szakállamtitkárok, foosztályvezetok,
    osztályvezetok
  • Miniszteri kabinet, államtitkárság,
    szakállamtitkárságok, foosztályok, osztályok

15
AGRÁRJOG
  • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
  • Földhivatalok 20 megyei, fovárosi földhivatal és
    119 körzeti földhivatal. Tevékenységi körük
    kiterjed
  • Földtulajdon, földhasználat, földvédelem,
    földminosítés,
  • Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet
    feladatokra.
  • Elso fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon
    a megyei földhivatal jár el.
  • jogi személyek
  • A hivatalt hivatalvezeto vezeti, szervezeti
    egységeik osztályokra tagolódnak.
  • Földmérési és Távérzékelési Intézet
  • Jogi személy,
  • Önállóan gazdálkodó központi költségvetési
    szakigazgatási szerv.
  • Ingatlanügyi igazgatás országos szintu adatainak
    feldolgozása.
  • Szakmai információs rendszerek fejlesztése,
    irányítása.
  • Földmérési, térképészeti és térinformatikai
    tudományos kutatás központja.
  • Másodfokú hatósági szerv FVM
  • Távérzékeléssel összefüggo feladatok ellátása.
  • MePAR rendszer muködtetése.
  • Országos adat- és térképtár fenntartása.

16
AGRÁRJOG
  • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
  • Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi
    hivatal a központ)
  • Önálló jogi személyek,
  • Központja egész országra kiterjedo
    illetékességgel rendelkezik, míg a területi
    hivatalok a nevükben található megyében látják el
    az agrárgazdasági feladatokat.
  • A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel
    egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli
    és az FVM miniszter nevezi ki.
  • Közigazgatási hatósági ügyben elso fokon a
    területi, másodfokon a Központ jár el.
  • Ha a Központ jár el elso fokon, akkor annak
    döntése ellen közigazgatási eljárás keretében
    fellebbezésnek nincs helye.
  • Ha hatósági ügyben a területi szerv
    köztisztviseloje (hatósági állatorvos,
    növényvédelmi felügyelo, takarmány felügyelo,
    zöldség-gyümölcs minoség ellenor) jár el elso
    fokon, akkor döntése elleni jogorvoslatot a
    területi szerv vezetojéhez lehet benyújtani.
  • Az egyes mezogazdasági szakigazgatások
    igazgatósági formában, míg a kiegészíto,
    ellenorzo egységek foosztályként tagozódnak a
    Központ szervezetében.

17
AGRÁRJOG
  • Szervezeti felépítés
  • Központ elnöki, elnökhelyettesi hierarchia
  • Központ elnökhelyettesi hierarchia
  • Területi kiépítettség
  • Az új agrárigazgatási szervezet a következo
    hatósági feladatokat látja el
  • Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy,
    tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat,
    takarmányozás, borászat, növényvédelem,
    mezogazdasági igazgatási szerv,
    élelmiszer-biztonság, zöldség-gyümölcs
    minoség-ellenorzés.
  • Falugazdász hálózat muködtetése. Feladataik
    tájékoztatás, ellenorzés, területi információ
    beszerzése.

Központi hivatal
Elnök, Elnökh.
Megyei hivatalok
Megyei hivatalok
Megyei hivatalok
foigazgató
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
igazgató
18
AGRÁRJOG
  • Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
  • Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19
    területi hivatal a központ, 7 regionális
    jogkörrel felruházott megyei szerv AVOP és
    SAPARD pályázatok menedzselése)
  • Önálló jogi személyek,
  • SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ
    jogutódjaként jött létre.
  • Központja és igazgatóságai egész országra
    kiterjedo illetékességgel rendelkeznek.
  • Közigazgatási hatósági ügyben elso fokon az
    igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el.
  • Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott
    támogatások lebonyolításával összefüggo
    feladatokat.
  • Muködteti az Integrált Irányítási és Ellenorzési
    Rendszert (IIER) ? ENAR-t egységes
    nyilvántartási és azonosítási rendszer gazda és
    ügyfélregiszter MePAR Mezogazdasági Parcella
    Azonosító Rendszer.

19
AGRÁRJOG
  • A mezogazdaság biológiai alapjainak biztosítása

20
AGRÁRJOG
  • A mezogazdaság biológiai alapjainak biztosítása
    három témakört foglal magába
  • Növénytermesztés,
  • Állattenyésztés,
  • Takarmányozás.
  • A növényfajták állami elismerése, oltalma
  • Az egyes növényfajták csak állami elismerés után
    hozhatók forgalomba.
  • Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik
    a Nemzeti Fajtajegyzékbe, amely közhiteles
    nyilvántartás.
  • Állami elismerésben az a növény részesítheto,
    amely
  • más növényfajtától megkülönböztetheto, állandó és
    egynemu, egyöntetu,
  • megfelelo gazdasági értékkel rendelkezik,
  • megfelelo és bejegyezheto fajtanévvel
    rendelkezik,
  • amely bejelentoje teljesíti a jogszabályban
    meghatározott feltételeket.
  • A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell
    arról, hogy a növényt géntechnológiával
    módosították-e.
  • A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat
    a növénytermesztési hatóság végzi el, aki
    vizsgálatának eredményérol értesíti a
    Fajtaminosíto Bizottságot.
  • Fajtakísérleti szakterület szervezetei
    Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ ?
    Természeti és genetikai eroforrásokért felelos
    elnökhelyettes ? Növénytermesztési és Kertészeti
    Igazgatóság ? Fajtakísérleti igazgató-helyettes ?
    Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály,
    Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály ?
    Regionális Fajtakísérleti Állomások 1.
    Debrecen 2. Szarvas, telephelyek Székkutas,
    Helvécia 3. Eszterágpuszta 4. Szombathely,
    telephelyek Pölöske, Röjtökmuzsaj 5. Központi
    Fajtakísérleti Állomás Tordas.
  • A Növényfajta Bizottság állásfoglalása alapján a
    határozatot a növénytermesztési hatóság hozza
    meg.
  • Az állami elismerés idotartama
  • Szolo, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú
    dísznövények esetén 20 év,
  • Egyéb növények esetén 10 év,

21
AGRÁRJOG
  • A szaporítóanyagok eloállítása és forgalomba
    hozatala
  • Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói
    Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben,
    ill. az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben és
    a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban
    szereplo növényfajták szaporítóanyagát szabad
    eloállítani, ill. forgalomba hozni.
  • Az egyes szaporító anyagok eloállítását és
    forgalomba hozatalát a növénytermesztési hatóság
    engedélyezi.
  • Vetomagfelügyelet szervezete Mezogazdasági
    Szakigazgatási Hivatal Központ ? Természeti és
    Genetikai Eroforrásokért Felelos Elnökhelyettes ?
    Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság ?
    Vetomag-felügyeleti igazgató-helyettes ?
    Vetomag-minosítési és Nyilvántartási Osztály,
    Vetomag-szaporítási Osztály, Vetomag-vizsgálati
    Laboratóriumok Osztály, Fajtakitermeszto Állomás
    - Monorierdo ? Megyei Mezogazdasági
    Szakigazgatási Hivatalok, Földmuvelésügyi
    Igazgatóság, Vetomag-felügyeleti Osztályok
    Baranya, Békés, Fejér, Gyor-Moson-Sopron,
    Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas megyékben.
  • Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag Felügyelet
    szervezete Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal
    Központ ? Természeti és Genetikai Eroforrásokért
    Felelos Elnökhelyettes ? Növénytermesztési és
    Kertészeti Igazgatóság ? Kertészeti és Erdészeti
    Szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes ?
    Szolo-gyümölcs-, Dísznövény-, Erdészeti
    Szaporítóanyag Osztályok
  • Szaporítóanyag eloállítási zárt körzet
  • Vetomagok termesztése esetén szaporítóanyag
    eloállítási zárt körzetet lehet kialakítani.
  • A szaporítóanyag eloállító a védotávolságon belül
    levo fölhasználóval a vetés megkezdése elott
    szerzodésben állapodhat meg a termoföld
    használatáról, a termesztés korlátairól,
    kötelezettségeirol, az ebbol eredo eredménykiesés
    ellentételezésének módjáról.
  • A vetomag eloállító kérelmét megküldi az
    illetékes terméktanácsnak, amely véleményével
    együtt azt továbbítja a növénytermesztési
    hatóságnak.
  • A zárt körzeten belüli tilalom betartását a
    növénytermesztési hatóság ellenorzi, aki a
    tiltott növényt megsemmisítheti.
  • A föld használójának kártalanításában a felek
    szerzodésben megállapodhatnak. Ennek hiányában a
    Ptk. Szabályait kell megfeleloen alkalmazni.
  • Szaporítóanyag-minosítés
  • A szaporítóanyag csomagolása, jelölése

22
AGRÁRJOG
  • Szaporítóanyag-minosítés folyamata
  • Származás igazolása,
  • Termohelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelo
    üzemi ellenorzés,
  • Mintavétel,
  • Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat,
  • Fémzárolás,
  • Fajtaazonosító kitermesztés,
  • Minosítést igazoló okirat kiállítása.
  • A szaporítóanyag csomagolása, jelölése
  • Biztosítania kell a vetomag minoségének
    megóvását.
  • Meg kell akadályoznia a vetomag kivételét,
    kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül.
  • A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az
    azonosításához szükséges adatokat.
  • A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit
    a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni
    úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen
    eltávolítható.

23
AGRÁRJOG
  • Fogalmak
  • Apaállat az a hímivarú tenyészállat, amelyet
    tenyészto szervezet annak minosít.
  • Embrió-átülteto állomás petesejtek és embriók
    eloállítására, tárolására, kezelésére,
    átültetésére, értékesítésére szolgáló kötött vagy
    mozgó létesítmény.
  • Mesterséges termékenyíto állomás olyan
    létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez,
    értékesítéshez apaállatot tartanak, ill. spermát
    kezelnek és tárolnak.
  • Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés,
    bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet
    az utódlás alapja.
  • Mesterséges termékenyíto állomásról spermát csak
    akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelo
  • Apaállattól vették le,
  • A levett spermát származásazonosító jelöléssel
    látták el,
  • Igazolták az apaállat származását,
  • Spermaminoségi igazolást mellékeltek.
  • Embrióátülteto állomásokon petesejt, embrió
    tárolására, értékesítésére akkor van lehetoség,
    ha
  • Az noivarú tenyészállattól, ill. apaállattól
    származik,
  • Kinyerése, kezelése embrióátülteto állomáson
    történt,
  • Csomagolása származási azonosítóval van ellátva,
  • Rendelkezésre áll az anyaállat,
  • Apaállat származási igazolása,
  • Petesejtet igazolással látják el.
  • Teljesítményvizsgálat a tenyészérték
    becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen
    belül termékei minoségének megállapítására
    szolgáló eljárás.
  • Állami feladat, de állami szerv megbízást is
    adhat rá.

24
AGRÁRJOG
  • Szolotermelés és borászat

25
AGRÁRJOG
  • Eredet- és minoségvédelmi okokból korlátozni kell
    azokat a területeket, ahol szolot lehet
    telepíteni. Az érintett területekrol termohelyi
    katasztert vezetnek.
  • Termohelyi kataszter
  • Ökológiailag minosített, osztályozott és
    lehatárolt területek (ökotópok).
  • Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon
    történik a lehatárolás.
  • Az egyes területeket azonosító kódszámmal és
    osztályjelöléssel látják el.
  • A termohelyi katasztert a FÖMI útján az FVM és az
    KSZBKI vezeti.
  • Eljárás
  • A szolo termohelyi kataszterének módosítását az
    illetékes hegyközség kezdeményezheti az FVM-nél.
  • A kérelmezonek elotte be kell szereznie a
    kecskeméti Szolészeti és Borászati Kutatóintézet
    szakvéleményét.
  • A kérelmezonek értesítenie kell a helyi
    önkormányzatot is, hogy az adott termohelyi
    kataszter módosítását kérelmezte.
  • A kérelemrol a minisztérium (MgSzH?) határozattal
    dönt.
  • A minisztérium határozatát megküldi az illetékes
    hegyközségnek, jegyzonek, FÖMI-nek és az
    KSZBKI-nak.
  • A települési önkormányzat köteles bejelenteni a
    termohelyi katasztert vezeto szervnek, ha a
    termohelyi kataszterben szereplo területet
    beépítésre szánt területként jelöl meg.
  • A szolo termohelyi kataszter osztályozása szerint
    lehet
  • I. osztályú, szolotermesztésre kiváló adottságú,
  • II. osztályú, 1. szolotermesztésre kedvezo
    adottságú,
  • II. osztályú, 2. szolotermesztésre alkalmas
    terület.
  • Az érintett kataszteri területeken erdo és
    gyümölcsös telepítése csak az illetékes
    hegyközség engedélyével lehetséges.

26
AGRÁRJOG
  • Eredet- és minoségvédelmi okokból korlátozni kell
    azokat a területeket, ahol szolot lehet
    telepíteni. Az érintett területekrol részletes
    ültetvénykatasztert is vezetnek.
  • Ültetvény kataszter
  • Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait
    (település, területnagyság, hrsz),
  • az ültetvény használójának (tulajdonosának)
    adatait,
  • a támogatási szerv által adott regisztrációs
    számot, ill.
  • az ültetvény jellemzoit jelleg, telepítési
    jellemzok, fekvés, kitettség, támaszrendszer,
    muvelésmód, termoképesség, sor- és totávolság
    stb.
  • A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI
    feladata, melyet a hegybírók által minden év
    szeptember 30-ig átadott adatok alapján
    frissítenek.
  • A kivágás és telepítés ellenorzése az MgSzH
    feladata, melyet ellenorzési jegyzokönyvben
    rögzít.
  • A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS
    adatbázisba. A frissített VINGIS adatokat minden
    év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi az
    MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.

27
AGRÁRJOG
  • Telepítés, kivágás
  • Fogalmak
  • Házikerti szolo az a szoloterület, mely az 500
    m2-t nem haladja meg.
  • Árutermelo szolo 500 m2-nél nagyobb területu
    szoloültetvény.
  • Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség
    részére
  • 1000 m2-nél nagyobb területen muvel szolot, vagy
  • területnagyságtól függetlenül termését, ill.
    készített borát, mustját értékesíti.
  • Borszolofajta olyan szolofajta, melynek termését
    rendszerint borkészítésre használnak.
  • Csemegeszolo fajta olyan szolofajta, melynek
    termését rendszerint étkezésre használják.
  • Alanyszolofajta olyan szolofajta, melyet
    vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés
    céljából termesztenek.
  • Szolofajták osztályba sorolása a borkészítésre
    alkalmas szolofajtákat termesztési hasznosságuk
    alapján osztályba sorolják ajánlott,
    engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett
    szolofajták. Osztályba sorolni csak a Vitis
    vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó
    fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet.
  • Direkt termo fajtákat osztályba sorolni, borukat
    forgalmazni nem szabad Noah, Othello, Isabella,
    Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira,
    Zamfira.
  • A termore fordulás ideje a negyedik, kedvezotlen
    idojárási körülmények esetén az ötödik vegetációs
    idoszak vége.

28
AGRÁRJOG
  • Telepíteni csak a Szolofajta Használati Bizottság
    (SZHB) által engedélyezett fajtákat lehet.
  • A Bizottság állapítja meg, hogy melyik megyében,
    mely szolofajtákat lehet telepíteni.
  • A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki,
    melybol aztán a hegyközségi tanácsok dönthetik
    el, hogy melyik borvidéken, melyik szolofajtát
    részesítik elonyben.
  • A szolo termohelyi potenciálja európai uniós
    eloírások szerint 2010-ig nem növelheto.
  • A telepítést és a kivágást a mezogazdasági és
    vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH)
    engedélyezheti. A kérelmet az illetékes
    hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé
    továbbítja.
  • Határozatát az MVH megküldi az érdekelt
    hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak
    (MgSzH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi
    hatóságnak (körzeti földhivatalok).
  • A Magyarországon 1996. május 1. után eltelt
    idoszakban engedéllyel kivágott
    szoloültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog
    áll fenn. A kivágási engedéllyel rendelkezo
    személy újratelepítési jogával a kivágástól
    számított 8. borpiaci év végéig (borpiaci év
    augusztus 1-tol július 31-ig tart) élhet. Ha
    ezen jogával nem él, akkor a kivágott
    területnagyság országos telepítési jogtartalék
    részévé válik.
  • A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása
    az MVH Központi Hivatalának feladata.

29
AGRÁRJOG
  • Borászati szabályozás
  • Cél minoségi borok eloállítása,
  • Technológiai, termohelyi szabályozások betartása,
    betartatása.
  • Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termohelyi
    lehatárolás alapján a következo bortípusokat
    különböztethetjük meg
  • Asztali bor megyei fajtalistás szolobol
    származik, legalább 13 tömegszázalék (MM)
    természetes cukrot tartalmazó mustból készült
    bor, melynek alkoholtartalma 9-15
    térfogatszázalék ( vol) közötti, összes
    savtartalma (borkosavban kifejezve) lt3,5 g/l.
  • Tájbor földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor,
    mely teljes egészében az adott földrajzi egység
    szolotermésébol származik.
  • Meghatározott termohelyrol származó minoségi bor
    a must legalább 15 MM természetes cukrot
    tartalmaz, meghatározott termohelyen és arra
    egyértelmuen utaló földrajzi eredet-megjelölésu
    minoségi bor készítésére alkalmas, osztályba
    sorolt szolobol készült. A bor illata, íze,
    zamata a fajtára, évjáratra, ill. készítésmódra
    egyértelmuen utal, felismerheto. Származásban és
    minoségben 100-osan, fajta és évjárat
    tekintetében 85-ban meg kell, hogy feleljen az
    elnevezésnek és a jelölésnek.
  • Késoi szüretelésu bor a borvidék általános
    szüretelése után érett szolobol szüreteltek,
    mustja legalább 19 MM.
  • Válogatott szüretelésu bor érett, túlérett
    egészséges bogyókból állítják elo, mustja
    legalább 19 MM cukrot tartalmaz.
  • Töppedt szolobol készült bor meghatározott
    termohelyrol származó minoségi bor, mely
    túlérett, részben töppedt szolobogyókból állítják
    elo, mustja legalább 20 MM cukrot tartalmaz.
  • Jégbor meghatározott termohelyrol származó
    minoségi bor, mely túlérett, megfagyott
    szolobogyókból préselnek, mustja legalább 25 MM
    cukrot tartalmaz.
  • Fobor legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must
    hozamú ültetvényrol származó, túlérett, töppedt,
    aszúsodott termésbol préselnek. Must min. 23 MM
    cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v
    alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal
    elott legalább 2 évig érleltek.
  • Muzeális bor meghatározott termohelyrol származó
    minoségi bor, melyet legalább 5 évig palackban
    érleltek.

30
AGRÁRJOG
  • Borászati szabályozás
  • Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal
    tartott borászati termékeket a pincekönyvbe be
    kell jegyezni.
  • A tájborok földrajzi eredet megjelölésére
    szolgáló földrajzi egységek listája a következo
    1. Felso-Magyarországi, 2. Alföldi, 3.
    Dél-Dunántúli, 4. Észak-Dunántúli, 5. Balatoni,
    6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9.
    Dél-alföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli,
    12. Tisza melléki, 13. Duna melléki, 14. Duna
    menti.
  • Magyarország borvidékeit a következo dián lévo
    térkép szemlélteti.

31
Agrárjog
32
AGRÁRJOG
  • Borászati szabályozás
  • Szolot és egyéb borászati terméket forgalomba
    hozni csak származási bizonyítvánnyal lehet.
  • Borászati terméket csak származási
    bizonyítvánnyal rendelkezo szolobol és borból
    lehet eloállítani.
  • Szoloalapú üdítoitalokat csak származási
    bizonyítvánnyal rendelkezo szolomustból vagy
    szolomust-surítménybol lehet eloállítani.
  • A szolo, az asztali bor és az , m. t. minoségi
    bor származási bizonyítványát az illetékes
    hegybíró, míg a védett eredetu bor származási
    bizonyítványát a hegyközségi tanács titkára adja
    ki.
  • A bor tovább-feldolgozása esetén a régi
    származási bizonyítványt be kell vonni, míg az
    újat az illetékes hegybíró adja ki.
  • Árutermelési céllal borászati terméket
    eloállítani csak hegyközség által regisztrált,
    ill. borászati hatóság által engedélyezett
    pincészetben lehet.
  • Mustot, bort, borászati terméket forgalomba
    hozni, tovább-feldolgozni, exportálni csak a
    borászati hatóság laboratóriumi vizsgálata, ill.
    minoségi tanúsítása után szabad forgalomba
    hozatali engedély alapján.
  • A MK területén forgalomba hozott bor literje után
    a forgalomba hozónak 8 Ft forgalomba hozatali
    járulékot kell fizetnie.
  • A közfogyasztásra forgalomba hozott bort és
    borpárlatot egyszerusített kísérookmánnyal vagy
    borkíséro-okmánnyal, továbbá számlával vagy
    szállítólevéllel kell ellátni.

33
AGRÁRJOG
  • Borászati szabályozás
  • Az egri bikavér, szekszárdi bikavér bort, védett
    eredetu bort és a tokaji borkülönlegességeket
    közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad
    forgalomba hozni.
  • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
    eloírások
  • A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy,
    az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji
    Kopasz-hegy által lehatárolt területen
    helyezkedik el.
  • A borvidékre különleges klimatikus viszony és
    vulkanikus talajadottságok jellemzoek, melyek
    alapját jelentik a különleges minoségu bornak.
  • Itt található a pincékben a botrytises cinerea
    penészgomba, mely társulva a mikroklímával
    speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt
    készített bornak.
  • A Tokaji borvidék területére 75 kg-ot meghaladó
    borszolot, cefrét, valamint 50 litert meghaladó
    mustot és bort más termohelyrol bevinni csak az
    illetékes hegyközségi tanács elozetes
    engedélyével szabad.
  • A Tokaji borvidékrol szolot, mustot, bort
    kiszállítani csak az illetékes hegyközségi
    tanácshoz történo bejelentés után lehet.
  • A más területrol származó mustot és bort
    elkülönített helységben kell tárolni. A
    tárolóedényt olyan jelzéssel kell ellátni, mely
    egyértelmuen jelöli a bor idegen származását.
  • A Tokaji borvidéket a következo kép szemlélteti.

34
Agrárjog
35
AGRÁRJOG
  • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
    eloírások
  • A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi
    eredet-megjelöléssel rendelkezo borok
  • Meghatározott termohelyrol származó minoségi
    borok.
  • Meghatározott termohelyrol származó tokaji
    borkülönlegességek
  • Tokaji máslás a szamorodni vagy az aszú
    seprojére felöntött mustból vagy azonos évjáratú
    borból alkoholos erjedés útján készült tokaji
    borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési
    illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba
    hozatal elott legalább két évig, ebbol legalább
    egy évig fahordóban érlelték.
  • Tokaji fordítás a kipréselt aszútésztára
    felöntött meghatározott termohelyrol származó
    mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos
    erjedés útján készült, a forgalomba hozatal elott
    legalább két évig, ebbol legalább egy évig
    fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely
    jellegzetes érlelési illattal és zamattal
    rendelkezik.
  • Tokaji szamorodni a Tokaji borvidék területén
    termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
    rothadt, tokén aszúsodott szolobogyókat is
    tartalmazó, válogatás nélkül szedett szolofürtök
    feldolgozásával eloállított, legalább 21,0
    tömegszázaléknyi (MM) természetes eredetu cukrot
    tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert
    tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba
    hozatal elott legalább két évig, ebbol legalább
    egy évig fahordóban érlelnek.
  • Tokaji aszú az a 3-6 puttonyos, a Tokaji
    borvidék területén termett, a Botrytis cinerea
    hatására nemesen rothadt, tokén aszúsodott,
    szüretkor külön szedett szolobogyók feldolgozott
    anyagára öntött meghatározott termohelyrol
    származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy
    ilyen minoségu azonos évjáratú borral áztatott,
    szeszes erjedés útján nyert tokaji
    borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban
    meghatározott puttonyszámtól függo mennyiségu
    cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz,
    és amelyet a forgalomba hozatal elott legalább
    három évig, ebbol legalább két évig fahordóban
    érlelnek.
  • Tokaji aszúeszencia a Tokaji borvidék területén
    termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
    rothadt, tokén aszúsodott és szüretkor külön
    szedett szolobogyóknak feldolgozott anyagára
    öntött meghatározott termohelyrol származó
    musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott,
    szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú-
    és érlelési illattal, valamint zamattal
    rendelkezo aszúbor, amely literenként legalább
    180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és
    amelyet a forgalomba hozatal elott legalább három
    évig, ebbol legalább két évig fahordóban
    érlelnek.
  • Tokaji eszencia a Tokaji borvidék területén
    termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
    rothadt, tokén aszúsodott és szüretkor külön
    szedett szolobogyókból préselés nélkül
    kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján
    keletkezo tokaji borkülönlegesség, mely
    literenként legalább 450 gramm összes természetes
    cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot
    tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemzo
    különleges illattal és zamattal rendelkezik.

36
AGRÁRJOG
  • A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
    eloírások
  • A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott
    palackban szabad forgalomba hozni.
  • A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos
    olyan mustot és bort forgalomba hozni, melyet más
    termohelyrol származó musttal vagy borral
    házasítottak.
  • A Tokaji borvidéken termett szolobol származó
    törkölyös mustra, borseprore, vagy törkölyre más
    borvidékrol származó mustot vagy bort ráönteni
    nem szabad.
  • A tokaji borvidéken ízesített italokat készíteni
    tilos.
  • A tokaji borokat poharanként csak palackból
    szabad kimérni.

37
AGRÁRJOG
  • Élelmiszer-szabályozás

38
AGRÁRJOG
  • A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy
    részét a rendszerváltozás elott a keleti, majd
    utána a nyugat-európai piacokon értékesítette,
    értékesíti.
  • A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás
    eredményeképpen a FÁK országok szintén a minoségi
    élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el.
  • Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is
    megváltoztak. A privatizáció folytán a feldolgozó
    üzemek magánkézbe kerültek.
  • Multinacionális cégek jelentek meg PARMALAT,
    DANONE, Unilever, SPAR.
  • A magyar magánkézbe került üzemek egy része
    felszámolódott, másik része magyar tokeeros
    befektetok kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS
    PICK, Alföldi Tej Rt.). Megindult az
    élelmiszeripari szereplok koncentrálódása,
    fúziója (SOLE-MIZO).
  • A gazdasági szereplok a toke mellett új
    technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is
    bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítoszer
    használata, gyenge alkoholtartalmú borok és
    sörök).
  • Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás
    középpontjában a fogyasztók egészségének védelme
    áll.
  • Meg kell elozni, hogy az emberi szervezetben
    egyes mérgezo anyagok felhalmozódjanak, ezáltal
    egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez
    okból a Magyar Parlament követve az Uniós
    jogalkotást új törvényt alkotott 2008. évi XLVI.
    Törvény az élelmiszerláncról és hatósági
    felügyeletérol.
  • A törvény magába foglalja, olvasztja az
    élelmiszerek, a takarmányozás, az
    állategészségügy és a növényegészségügy
    szabályozási területeit. A korábbi joganyag
    technikai egyesítése, ill. néhány uniós
    rendelkezés beépítése történt meg az új
    törvényben.

39
AGRÁRJOG
  • A fejlett országokban a túlzott
    élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb
    probléma.
  • Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy
    a háztartások jövedelmük hány százalékát
    fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez
    Magyarországon 40, nyugaton 20-30, míg a
    fejlodo országokban 50-80.
  • A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen
    életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült krumpli
    stb.)miatt elotérbe kerül az élelmiszeripar
    szabályozása terén is a fogyasztóvédelem.
  • A régi kóstolás helyébe (töpörtyu, savanyú
    káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók
    tájékoztatása lép, lépett (miniatur betuk
    olvasása).
  • Az élelmiszer-szabályozás elvei
  • Szubszidiaritás elve A jogszabályt azon a
    szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a
    legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintu
    szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát,
    kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani,
    ill. a szabályozás az EU érdekei
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com